Aktivisták

A kormány szerint méltatlan lehet, ha valaki kifejezi a politikai véleményét, tovább szűkítenék a gyülekezési jogot

Gyorselemzésünk szerint a Kormány az alapjogkorlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét jelentősen szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítenék meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor például a Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, de a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.

Megnyertük első perünket az új gyülekezési törvény hatályba lépése óta

A Fővárosi Törvényszék először döntött az új gyülekezési törvény alapján arról, hogy jogszerűen tiltott-e meg egy tüntetést a rendőrség. A rendőrség forgalmi okokra hivatkozva tiltott volna meg egy félpályás forgalomlassító demonstrációt, de a bíróság a segítségünkkel eljáró szervezőnek adott igazat, aránytalannak ítélte a korlátozást és hatályon kívül helyezte a tiltást.

Új a gyülekezési törvény – mire figyelj feltétlenül?

Ha szervező vagy:

A gyűlés – tüntetés, demonstráció, felvonulás – legalább két személy részvételével, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott, nyilvános összejövetel. Az egymás közti politikai viták, beszélgetések tehát akkor sem bejelentésköteles gyűlések, ha közterületen zajlanak.

Szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében

Ma lépett életbe az az új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy bárki életvitelszerűen az utcán tartózkodjon. A szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalan emberek személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok. A Szabálysértési Munkacsoport szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatott emberek börtönbe zárására.

Szabad és tisztességes választásokat - Merre tovább?

Kamupártok, levélszavazás, visszaélésszerű lakcímváltoztatások, jogellenes kampány, a kormánypártoknak lejtő pálya a választási hirdetéseknél - csak néhány olyan kihívás, amelyekkel a 2018-as választás során a pártoknak, a választópolgároknak és a választásokkal foglalkozó szakértőknek szembe kellett nézniük. A TASZ választási jogi konferenciáján a 2018-as választásokkal kapcsolatos ajánlásokat mutat be a sajtó képviselőinek, amelyek választ kívánnak adni azokra a legfontosabb kérdésekre, melyekkel a szervezet a választás monitorozása és a TASZ forródrótját felkereső rekordszámú állampolgári bejelentés alapján találkozott.

A rendőrségnek a hatalom érdekei helyett a jogot kéne szolgálnia a Városligetben

Nemrég ismét háromoldalú konfliktus helyszíne lett a Városliget: a zeneházat építő cégek, a közpark beépítése elleni tiltakozók és a rendőrség között támadt konfliktus nem merült ki a véleménykülönbségben, hanem tettlegességig fajult. Nem ez volt a Liget Projekt eddigi történetének legsúlyosabb konfliktusa, de a rendőrség eljárása mind’ nyilvánvalóbbá teszi a társadalmi tiltakozások elnyomásának a NER-re jellemző módját.