A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.
2024-ben két országos választásra is sor kerül: júniusban országszerte helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselőket, valamint európai parlamenti képviselőket is választunk.
A Kúria egy jogegységi határozatában a falfirkával elkövetett rongálás tényállását értelmezi. A határozatban olyannyira kitágítja a tényállás értelmezési keretét, hogy szigorúan véve, akár már egy játszótéri krétarajz is bűncselekmény lehet. A TASZ szerint a Kúria jogértelmezése alapjogsértő, és szembemegy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával is.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége hívta fel figyelmünket rá, hogy a kormány 8 napra közzétette észrevételezésre az új állami beruházási törvényjavaslatát. Január 20-ig lehet észrevételeket beküldeni, erre bátorítunk mindenkit, főképp azokat a civileket, akik saját környezetükben szembesülnek állami nagyberuházási tervekkel, és tiltakoznak azok környezeti károkozása ellen.
Az álhírek, a szándékosan félrevezető tartalmak jelentősen megnehezítik a tájékozódást. Ez a jelenség mára mindennapossá vált, ennek káros hatásai különösen erősek lehetnek háború idején. Az Ukrajna ellen indított háború kapcsán Oroszország tudatosan terjeszt álhíreket a közvélemény befolyásolása érdekében Erről részletesen írt többek között a Politcal Capital is több elemzésében, illetve a Lakmusz tényellenőrző oldal rendszeresen közöl az álhíreket, dezinformációkat leleplező írásokat.
A propagandasajtóban megjelent, munkatársunkat és a független sajtót rossz színben feltüntetni próbáló propagandacikk kapcsán a következőket tartjuk fontosnak kiemelni a munkánkat követőknek, partnereinknek.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést. A jelentést közzéteszi a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa, és így a széleskörű nyilvánosság is értesülhessen arról, milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban.
Mivel a visszaéléseknek több nemzetközi vonatkozása is van – a kémprogramot izraeli cég gyártotta és Magyarországon élő uniós állampolgárt is megcéloztak vele – nemzetközi szinten is eljárásokat indítunk.
A megfigyelések során keletkezett adatokat rendszerint titkosítják, így a célszemélyek személyes adatai is államtitokká (minősített adattá) válhatnak; az ilyen adatokra vonatkozó szabályok miatt a jogérvényesítési lehetőségek azonban különösen behatároltak. Ilyen adatnak számítanak a titkosszolgálati megfigyelések is. Ezek megismerésére különleges szabályok vonatkoznak, amelyek kapcsolata a különböző (bírói, hatósági) jogérvényesítési utakkal nem mindig világos. Azért indítunk többféle eljárást a Belügyminisztérium alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Információs Hivatallal (IH) szemben, hogy ezekre a visszásságokra fény derüljön, és ügyfeleinknek igazságot szolgáltassunk.
Régóta ismert, hogy a magyar titkosszolgálatok szinte korlátlanul megfigyelhetik az állampolgárokat. Az adatgyűjtésnek nincsenek szigorú feltételei, és azt nem független szerv, hanem az igazságügyi miniszter engedélyezi, aki értelemszerűen elkötelezett az adott esetben politikai alapú megfigyelést kezdeményező kormánytagok mellett.
A Pegasus-ügyben kiderült, hogy a félelmek nem megalapozatlanok: úgy törhették fel magyar állampolgárok telefonjait, hogy ennek semmilyen valós nemzetbiztonsági indoka nem volt.
A magánszféra megléte az emberi méltóság egyik legalapvetőbb feltétele: minden embernek természetes és alapvető szükséglete, hogy életének legyen olyan tartománya, amelybe nem láthat bele más, hanem csak az övé. Nem beszélhetünk emberi méltóságról, ahol az egyén minden mozdulatát, minden kapcsolatát számontarthatják, minden titkát megismerhetik – vagyis, ha teljesen átláthatóvá válik az állam számára.
A korlátlan megfigyelés lehetőségének ráadásul messzire menő következményei vannak.
A megfigyeléstől való félelem arra ösztönzi az embereket, hogy magénéletükben is öncenzúrát gyakoroljanak. A jogállamiság olyan alapvető intézményei is sérülnek, mint a sajtószabadság, ha az újságírók nem tudják megvédeni a forrásaikat, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog, ha az ügyvédi titok kiüresíthető. Ezek az intézmények az állam túlhatalmát hivatottak ellensúlyozni, ami a megfigyelés által ellehetetlenül. Tisztességes választás sem tartható úgy, ha a hatalmon lévők láthatják az ellenfelük stratégiáját, és a megfigyelés lehetőségével elriaszthatják a támogatóikat. Ha úgy érezzük, hogy bárkit megfigyelhetnek, az megbénítja a kritikus állampolgári cselekvéseket is.
Következetesen kiállunk azért, hogy a titkos adatgyűjtések felett érvényesüljön a kontroll. Ezért minden lehetséges jogi eszközt megragadunk Magyarországon és külföldön egyaránt, hogy feltárjuk a visszaéléseket és nyomást gyakoroljunk a kormányra. Célunk, hogy úgy változtassák meg a titkosszolgálatokra vonatkozó szabályokat, hogy azok tiszteletben tartsák az állampolgárok alapvető jogait.
Ezen az aloldalon bemutatjuk az összes jogi tevékenységet, amelyet a TASZ a Pegasus-ügyben végez. Ide kattintva a magyar, ide kattintva pedig a nemzetközi eljárásokról olvashatsz.
Korábbi blogunk a témában:
A titkosszolgálatok lényegében korlátlan adatgyűjtési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon. A megfigyelésnek nincsenek szigorú feltételei, és még ezeket sem független szerv ellenőrzi. A Pegasus-ügy kapcsán beigazolódott, hogy nem elméleti jellegű problémáról van szó: úgy törhették fel magyar állampolgárok telefonjait, hogy ennek semmilyen nemzetbiztonsági oka nem volt. Pedig minden ember természetes és alapvető szükséglete, hogy életének legyen olyan tartománya, amelyhez nem férhet hozzá senki, hanem csak az övé. Nem beszélhetünk emberi méltóságról ott, ahol teljesen átláthatóvá válunk az állam számára. Ezért úgy döntöttünk, minden lehetséges fórumon fellépünk a Pegasus-ügy érintettjeit képviselve, hogy elejét vegyük a politikailag motivált megfigyeléseknek.
Ezen az oldalon bemutatjuk az összes jogi tevékenységet, amelyet a TASZ a Pegasus-ügyben végez.
Egy gyáli civil aktivista pert nyert, amelyben elérte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) ki kell adnia az Orbán Viktor magyar miniszterelnök veje által elkövetett visszaélésekről szóló jelentést. EU-s és hazai jogvédő szervezetek most arra szólítják fel az Európai Bizottságot és az OLAF-ot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az ítéletet.