Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.
2013 végén fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) amiatt, hogy Gyöngyöspatán 2011 őszén a polgármesteri hivatal emberei rendőri biztosítás mellett, jogalap nélkül hatósági ellenőrzéseket hajtottak végre a romák házaiban. Idén júliusban kommunikálta az ügyet az EJEB a kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.
Szabálysértési ügyekben nem jár kötelező ügyvédi képviselet a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak. Emiatt tömegek esnek el jogorvoslati joguktól. Az ombudsman jelentésében támogatott minket és felkérte egyúttal a belügyminisztert, hogy tegye meg a megfelelő módosításokat.
Elterjedt gyakorlat, hogy a helyi önkormányzatok annak fejében adnak különböző szociális támogatásokat, hogy kikötik: az igénylőnek legyen tiszta az udvara, rendes a háza. Pedig erre 2015 óta nincs törvényi felhatalmazás. Egészen abszurd részletszabályokat is találtunk. Az illetékes kormányhivatalokhoz fordultunk.
Míg egy-egy gyerek szüleitől való elszakítására elég pár óra és egy kétsoros hatósági döntés, addig az – akár indokolatlanul - kiemelt gyermek visszakapására hónapokat, de inkább éveket kell várni. A szülőknek be kell tartani a játékszabályokat, határidőket, de a hatóság úgy tűnik, nem köteles ugyanerre.
Megint romákat ítéltek el gyűlölet-bűncselekményért. Az eset újdonsága, hogy a bíróság nemcsak magyarellenes hanem gárdaellenes indítékot is megállapított, vagyis nyíltan alkalmazhatónak találta a rasszizmus ellen védő büntetőjogi szabályt a rasszisták védelmében.