Újságírók

Hazudni nem szabad: kampányt indítunk az állami propaganda médiával szemben!

Azután, hogy ellenzéki képviselőket rángattak ki biztonsági őrök a közmédia épületéből, ‘Szabad január’ néven indítunk kampányt a tudatos hírfogyasztásért és a propaganda média ellen. Célunk, hogy megmutassuk az állampolgároknak, hogy milyen eszközökkel léphetnek fel ők maguk az állami propagandagépezet zaja ellen.

A rendőrség feladatára figyelmeztet a TASZ, ügyvédeink az események sűrűjébe került tüntetőket védik!

Egyelőre kizárólag rendőri tanúvallomások szólnak a hivatalos személy elleni erőszakkal vádolt tüntetők ellen, akiket ügyvédeink védenek. Várhatóan még a héten bíróság elé állítják a csütörtök óta őrizetben tartott demonstrálókat. Miközben a sajtóbeszámolók alapján valóban voltak olyan tüntetők, akik jogsértéseket követtek el, okkal feltételezhető, hogy a rendőrség ártatlan embereket is eljárás alá vont.

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Megnyertük az első hiperlinkeléssel foglalkozó ügyet Strasbourgban, szabadabb lesz az újságírók munkája ezentúl

Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely alapján megállapították, hogy a 444.hu hiperlinkeléssel sértette meg a Jobbik jó hírnevét. A 2013-ban indult ügyben végül a strasbourgi bíróság adott igazat az online újságnak. A bíróság ebben az ügyben foglalkozott először a hiperlinkelés és a szólásszabadság kapcsolatával. A Magyar Jeti Zrt-t, a 444.hu kiadóját a londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI)-vel képviseltük.

Az állam minden mozdulatunkra kíváncsi

Minden adatkezelés alapelve a célhozkötöttség, ami annyit tesz, hogy az adatainkat – legyen az emailcím, igazolványszám, vagy rólunk készült videofelvétel – csak egy bizonyos, pontosan meghatározott, konkrét célra, pontosan meghatározott ideig kezelhetik. Gyakran olvashattunk erről a GDPR bevezetésének idején mindenkit elárasztó emailekben, amikben a feladók hosszan részletezték adataink kezelésének célját és mikéntjét. Az állam most több törvényjavaslatában is súlyosan megsérti ezt az alapelvet. Olyan adatgyűjtési és -tárolási javaslatokkal rukkolt elő, amely potenciális gyanúsítottat farag mindannyiunkból.

A kormány szerint méltatlan lehet, ha valaki kifejezi a politikai véleményét, tovább szűkítenék a gyülekezési jogot

Gyorselemzésünk szerint a Kormány az alapjogkorlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét jelentősen szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítenék meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor például a Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, de a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.