Fogyatékossággal élő gyermekek emberi jogi oktatásáról rendezett konferenciát a TASZ 2016. december 8-án az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. A közel 80 fő részvételével zajló eseményen számos hazai civil szervezet képviselője és gyógypedagógus szakember gondolkodott közösen arról, hogy speciális nevelési igényű (SNI) gyermekek miként tanuljanak a jogaikról az iskolában. A konferencia célja egy javaslatcsomag kidolgozása az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára.

Hogyan védjem meg magam? címmel rendezett konferenciát a Társaság a Szabadságjogokért a fogyatékossággal élő gyermekek emberi jogi oktatásáról. Mivel a fogyatékossággal élő emberek egész életük során fokozottan ki vannak téve a visszaélések és kihasználás veszélyének, így az ő esetükben kiemelten fontos a jogtudatosság fejlesztése. Lényeges, hogy tisztában legyenek a jogaikkal, felismerjék az esetleges jogsértéseket és tudják, hogy hova fordulhatnak segítségért.

“1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. - hangsúlyozta megnyitó beszédében Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.   “Meggyőződésünk, hogy az emberi jogoknak a hétköznapi élethelyzetekben, a mindennapos problémák megoldása során kell védelmet nyújtaniuk. Úgy véljük, hogy erre az oktatás során kell felkészíteni a diákokat.”

Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke előadásában kiemelte: a fogyatékosság nem betegség, hanem egy állapot. Megfelelő támogatással az értelmi fogyatékossággal élő emberek is képesek megfogalmazni vágyaikat, döntéseket hozni, önállóan élni és családot alapítani. Jelentős problémának látja, hogy a fogyatékossággal élő emberek nem sokat tudnak a jogaikról, ő sem tanult erről soha az iskolában. Ugyanakkor fontos az önérvényesítés: hogy fogyatékossággal élő emberek ismerjék a jogaikat és ki tudjanak állni önmagukért és társaikért.

“Az Emberi Jogok Világkonferenciájának bécsi ülésén 1993-ban az Európa Tanács tagjaként Magyarországot is felszólították arra, hogy a formális és nem formális oktatás valamennyi oktatási intézményébe tantárgyként foglalják bele az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot a tantervekbe” - mondta Birtha Magdolna, a COFACE Families Europe munkatársa. A nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok összefoglalása során röviden bemutatta a European Youth Center, az UNESCO, az Amnesty International Norway, a Német Emberi Jogi Intézet, az Északír Emberi Jogi Bizottság és a European Children Universities Network munkáját. A nemzetközi példák tanulsága többek között az, hogy az emberi jogokról való tanulás egy egész életen át tartó folyamat, lényeges a szülők bevonása és az akadálymentes tananyagok kidolgozása.

„Számomra a normális emberek (…) olyanok, mint sok-sok szociális Mozart, akik önmaguktól képesek egy nagyon komplex szabályrendszert és normát folyamatosan és virtuóz módon alkalmazni...Eközben mi csak kottából próbálunk zenélni...” - idézte az autizmussal élő Sainsburyt Havasi Ágnes, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának oktatója. A kotta megírásához számos technika rendelkezésre áll (pl. alternatív kommunikáció, kortárs-segítői programok, videó technikák, érzelmi skálák) a gyógypedagógus szerint. Mi hiányzik még ahhoz, hogy az autizmussal élő emberek is zenélhessenek? Nagy szükség volna az emberi jogok gyakorlatias, a tananyagban illesztett módon történő rendszeres oktatására és a pedagógusok ezirányú intenzív továbbképzésére.

Barthel Betty, a Bárczi ATIVIK Intézetének oktatójának egyik legfontosabb üzenete szerint ki kell lépnünk az alá-fölé rendeltségi viszonyok pillanatnyi kényelméből. Csak ebben az esetben tudjuk eredményesen megtanítani a gyermekeket arra, hogy hogyan állhatnak ki magukért. Az emberi jogi oktatáshoz hozzá tartozhat az “egészséges gyanakvás” elsajátítása. Fogyatékossággal élő gyermekeknek kell, hogy legyen eszközük arra, hogy miként tudnak nemet mondani, bizonyos helyzetekből kilépni, vagy éppen segítséget kérni. A Nemzeti Alaptantervben már most is vannak olyan tantárgyak, ahol meg lehet jeleníteni ezeket a témákat. Ebből azonban mindenképpen tovább kell építkezni, mely a gyógypedagógus társadalom felelőssége is.

A konferencia következő blokkjában a civil szervezetek által működtetett jogsegélyszolgálatok tapasztalatait ismerhette meg a közönség. Gazsi Adrienn, a Kézenfogva Alapítvány jogásza hangsúlyozta, hogy sok esetben nem is az érintett maga, hanem rokonok vagy támogató személyek fordulnak hozzájuk jogi segítségért. Így fontosnak tartja, hogy a fogyatékossággal élő embereket körülvevő személyek is legyenek tisztában a fogyatékossággal élő személyek jogaival. Milanovich Dominika, a TASZ Fogyatékosságügyi program munkatársának tapasztalatai alapján a leggyakrabban gondnokság alá helyezési ügyekben keresik fel őket, illetve a nagylétszámú intézetekben történő embertelen bánásmód miatt. Lényeges lenne, hogy már gyermekkoruktól kezdve tisztában legyenek fogyatékossággal élő emberek a jogaikkal, s felkészülhessenek ezekre az élethelyzetekre. Ezáltal a jogsértések egy része megelőzhetővé válhatna.

“A kötelezettségeket gyakrabban tanítjuk, a jogokról elfelejtünk beszélni” - mondta Farkas Gyöngyi Karolina, a Symbo Alapítvány gyógypedagógusa, aki szerint fontos, hogy a pedagógusok kötelezettségközpontú felfogását és a gyermekjogok oktatása iránti esetleges ellenérzésüket lebontsuk. Attól, hogy egy gyermek tisztában van a jogaival, még nem lesz kevésbé szófogadó. Előadásában olyan jó gyakorlatokat mutatott be - Ö.T.V.E.N., CAT-kit, Kognitív-Érzelmi tréning, Pozitív viselkedéskezelés - melynek segítségével fogyatékossággal élő gyermekek jogtudatossága fejleszthető. Fontos, hogy ezeket a technikákat mindig a gyermekek sajátosságainak, szükségleteinek megfelelően használjuk, személyre szabjuk. Az emberi jogok tanítása során a gyermekek saját testükről való tudása és önismerete is mélyül.

A MONDO kártyajáték tapasztalatait összegezte Juhász-Vass Tímea, a Csillagház Általános Iskola pedagógusa. A TASZ által kifejlesztett kártyák tíz témakörben készítik fel a fogyatékossággal élő diákokat olyan helyzetekre, amit meg kell előzniük, el kell kerülniük, vagy amelyben meg kell védeniük magukat. A kártyajáték interaktív mesekönyvként is elérhető, valamint színházi előadás formájában is feldolgozásra került. A Csodálatos Zoli robot előadásokon fogyatékossággal élő és nem fogyatékos gyerekek együtt tanulhatnak a jogaikról, miközben sokat nevetnek és jól szórakoznak. “A MONDO segítségével párhuzamosan és együtt nőhetnek bele egy elfogadóbb világba” - vallja a gyógypedagógus.

Halmos Szilvia és Vadasné Tóth Mária az AURA Egyesület képviselői autizmussal élő emberek emberi jogi képzésével kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be. Ezt szolgálja a Jogom van hozzá! c. önérvényesítő füzet létrehozása, az Autista Akadémia megalapítása, valamint a különböző jogtudatosító kurzusok szervezése, melyek komoly érdeklődésre tartanak számot. Az előadók azonban azt is kiemelték: fontos, hogy az emberi jogokról való tanulás ne csak projekthez kötött, alkalomszerűen megvalósuló képzési lehetőségek során jöhessen létre, hanem rendszeres módon biztosítva legyen a formális oktatás részeként.  

Dénesné Spitzer Éva és Kálózi Mirjam a MOZAIK Egyesület Jogos önvédelem érdekérvényesítő képzés tapasztalatait osztották meg a résztvevőkkel. A szülőknek szóló képzéseket jogász szakember mellett érdekérvényesítésben jártas szülő tartja, s a jogi ismeretek átadásán túl nagy hangsúlyt fektetnek az asszertív kommunikáció gyakorlására is. Az interaktív foglalkozásokon úgy igyekeznek tudást átadni, hogy az a gyakorlatban, a mindennapi élethelyzetek során alkalmazható legyen.

Halmozottan fogyatékos tanulók önrendelkezésre való felkészítéséről tartott előadást Koncz Nikoletta, a DNRE Immánuel Otthon és Iskola munkatársa. Olyan feladatokat, technikákat mutatott be, mely eszközökkel a gyermekek önismerete, önállósága, döntési kompetenciája növelhető. Fontos, hogy a gyermekek döntést hozhassanak olyan mindennapi életvezetési kérdésekben, mint hogy milyen ruhákat vesznek fel, mit esznek, kivel barátkoznak, vagy éppen mivel töltik a szabadidejüket. S később, felnőttként is - akár egy támogató segítségével - de maguk dönthessenek az életükről.

A konferencia megerősítette: rendelkezésre áll számos nemzetközi és hazai példa, sok felhalmozott tudás és megannyi eltökélt (szak)ember, aki szeretne tenni azért, hogy fogyatékossággal élő gyermekek többet tudjanak tenni a jogaikért és jobban meg tudják védeni magukat. Az emberi jogi nevelés formális oktatásba történő beépítése azonban az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladata. De ehhez minden segítséget meg szeretnénk adni: egy javaslatcsomag kidolgozása mellett találkozót fogunk kezdeményezni az oktatási ügyekért felelős miniszterrel.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek