Gyülekezési jog

Ha valakinek a békés gyülekezéshez fűződő jogát a rendőrség megsérti, akkor a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) szerint ahhoz képest, hogy a gyülekezést a rendőrség megtiltotta vagy feloszlatta, az alábbi speciális (szűk határidőben igénybe vehető) jogérvényesítési lehetőségek is a rendelkezésére állnak:

I.    A rendezvény megtiltása esetén: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (három napon belül!)

Gytv. 8.§-9.§

A rendőrség két okból tilthatja meg a bejelentett rendezvény megjelölt helyen illetve időben történő megtartását (a bejelentéstől számított 48 órán belül):
1)    ha a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné;
2)    ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

A rendőrség határozatának közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát.
A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.

II.    A rendezvény feloszlatása esetén: per indítása a feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt (15 napon belül!) Gytv. 14.§(3)

Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.

 

A feloszlatás során tett rendőri intézkedésekkel szembeni jogorvoslati lehetőségek:
Amennyiben úgy véli, hogy az önnel szemben intézkedő rendőr nem törvényesen járt el, a rendőrségről szóló törvény értelmében az alábbi jogorvoslati lehetőségeket veheti igénybe:

  • Abban az esetben, ha a rendőri intézkedés, vagy annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása alapvető jogát sértette , választása szerint:
  1. Panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez (a panasz előterjesztésének határideje: az intézkedést követő harminc nap  az elbírálás határideje: a panasz beérkezésétől (áttételétől) számított harminc nap)
    A panaszt elbíráló határozat ellen fellebbezésre van lehetőség, kivéve, ha a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálta el, ez esetben bírósághoz lehet fordulni a határozat felülvizsgálata iránt (határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással). A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. 
    (a fellebbezés határideje: a döntés közlésétől számított 10 munkanap)
  2. Vagy kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Független Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Ilyen esetben a panaszt a Panasztestületnél kell benyújtani. 
    (a panasznak a Panasztestülethez történő előterjesztésének határideje: az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított nyolc nap).

A Panasztestület a panaszt kilencven nap alatt vizsgálja meg, állásfoglalását ezután megküldi az országos rendőrfőkapitány számára, aki az állásfoglalás kézhezvételét követő tizenöt napon belül dönt, határozata ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatra van lehetőség (határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással).

  • Abban az esetben, ha az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette:

Panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez (a panasz előterjesztésének határideje: az intézkedést követő harminc nap  az elbírálás határideje: a panasz beérkezésétől (áttételétől) számított harminc nap)
A panaszt elbíráló határozat ellen fellebbezésre van lehetőség, kivéve, ha a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálta el, ez esetben bírósághoz lehet fordulni a határozat felülvizsgálata iránt (határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással). A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. 
(a fellebbezés határideje: a döntés közlésétől számított 10 munkanap)

 

Feljelentés bűncselekmény illetve szabálysértés miatt

Ha az a cselekmény, amellyel valakinek valamely politikai szabadságjogát megsértették, bűncselekményt valósít meg (lásd az egyes szabadságjogokhoz kapcsolódó jogszabálygyűjteményeket), a sértettnek lehetősége van feljelentés (magánindítvány) tételével a büntetőeljárás megindítására. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezik a bűncselekmény miatti feljelentésről: 170.§-172.§

Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.

A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban (telefonon, más technikai eszközzel) tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni.

A nyomozás elrendeléséről a feljelentés megérkezésétől számított három napon belül kell határoznia a nyomozó hatóságnak illetve ügyésznek, feltéve, ha a feljelentést nem utasítják el, vagy a feljelentés kiegészítésére nincs szükség.

A feljelentés megtételét és a nyomozást követően a vádat általában (közvádas bűncselekmények esetén) az ügyész képviseli, azonban a sértett is részt vehet az eljárásban, és annak során különböző jogok illetik meg, így:

  • a) az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás őt érintő irataiba betekinthet,
  • b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet,
  • c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kérhet,
  • d) jogorvoslattal élhet. (Be. 51.§)

Az úgynevezett magánindítványra üldözendő bűncselekmények  esetében a büntetőeljárás kizárólag a magánindítvány előterjesztésére jogosult (a sérett, bizonyos esetekben törvényes képviselője illetve hozzátartozója) feljelentése alapján indulhat meg. A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. (Be.173.§)

A magánindítványra üldözendő bűncselekmények egy része (témánk szempontjából fontos ezen belül: rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés) esetében a vádat mint magánvádló a sértett képviseli – ezek a magánvádas eljárások. Ilyenkor tehát nem csak az eljárás megindulásakor van a sértettnek elengedhetetlen szerepe, hanem az egész eljárás során.
Lásd: Be. 52.§

Bizonyos esetekben, amikor a nyomozóhatóság vagy az ügyész döntése folytán a büntetőeljárás nem folytatódna, a sértettnek lehetősége van arra, hogy pótmagánvádlóként lépjen fel és a vádat közvádas ügyekben is képviselje. Be. 53.§

Ilyen eset, amikor:

  • a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette,
  • b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte,
  • c) az ügyész a vádat elejtette,
  • d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át,
  • e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.

A sértettnek arra is lehetősége van, hogy ha a bűncselekmény következtében polgári jogi igénye is keletkezett, akkor azt a büntetőeljárásban érvényesítse, például a személyiségi jogsérelem miatt kártérítést kérjen. Ilyenkor a sértett magánfélként jár el. Be. 54.§

 

Kérelem benyújtása az állampolgári jogok országgyűlési biztosához (ombudsmanhoz)

Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, témánk szempontjából például: fegyveres erők, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálat,a nyomozó hatóságok (a rendőrség, az adórendőrség és az ügyészségi nyomozást végző szerv is), a büntetés-végrehajtási intézetek,a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok,a kötelező tagság alapján működő köztestületek (gazdasági vagy szakmai kamarák), illetve valamely közszolgáltatást végző szerv (pl. víz-, gáz-, áramszolgáltató vagy egészségügyi, oktatási intézmények, stb.) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott.

A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve ilyen jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésére. A közigazgatási ügyben született határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül lehet az ombudsmanhoz fordulni.

Fontos, hogy nem járhat el az ombudsman, ha az ügyben bírósági eljárás van folyamatban vagy bírósági döntés született! Valamint akkor sem, ha az ügyben az Országgyűlés; a köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság; az Állami Számvevőszék; vagy az ügyészség járt el (kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet).

Ha a lefolytatott vizsgálat alapján az ombudsman arra a megállapításra jut, hogy alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság áll fenn, annak orvoslására ajánlást tehet az érintett hatósághoz, illetve annak felügyeleti szervéhez,  vagy a közszolgáltatóhoz. Amennyiben a megkeresett szerv nem reagál az ajánlásra, vagy válasza az ombudsman számára nem elfogadható, úgy éves beszámolója keretében az országgyűlés elé viheti az ügyet és kérheti, hogy azt az országgyűlés vizsgálja ki. Továbbá kezdeményezheti jogszabályok módosítását, hatályon kvül helyezését, illetve kiadását. Ezenkívül különböző alkotmánybírósági eljárásokat kezdeményezhezhet illetve ügyészi óvás benyújtását kezdeményezheti az illetékes ügyésznél.

Az ombudsmannal kapcsolatos további részletes információk:

 

NEMZETKÖZI JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

Ezek közös jellemzője, hogy akkor lehet valamely nemzetközi emberi jogi fórumhoz fordulni, ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket az illető már kimerítette.

Európai Emberi Jogi Bírósághoz (EEJB) fordulás

Amennyiben úgy ítéli meg, hogy véleménynyilvánítási szabadságával (10. cikk), békés gyülekezéshez, egyesüléshez való jogával(11. cikk) illetve gondolat- lelkiismereti vagy vallásszabadságával (9. cikk) kapcsolatban sérelem érte, és az ügyben a hazai jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, akkor a Magyar Állam ellen kérelmet nyújthat be az EEJB-hoz. 

A kérelmet a jogerős határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül írásban, akár magyar nyelven is, postai úton terjesztheti elő az a természetes személy, nem-kormányzati szervezet vagy személyek csoportja, aki vagy amely a jogsérelem áldozatának érzi magát.

Az eljárással illetve a kérelemmel kapcsolatos további részletes információk (illetve a kérelmet magában foglaló űrlap letölthető):

A Bíróság az eljárás első szakaszában azt vizsgálja meg, hogy a kérelem alkalmas-e arra, hogy a második szakaszban érdemben vizsgálja az ügyet.

Mit várhat az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletétől?

Az EEJB a konkrét ügyben nem jogorvolati fórum olyan értelemben, hogy a hazai hatóság határozatát nem semmisítheti meg illetve nem is változtathatja meg. Az ítéletnek mégis kötelező ereje van az államra nézve az adott ügy vonatkozásában: amennyiben a Bíróság megállapítja valamely jog sérelmét, úgy az állam köteles a konkrét ügyben a jogsérelmet orvosolni és következményeit megszüntetni. A Bíróság azonban nem írhatja elő az állam számára, hogy ezt milyen módon tegye. Szigorúan jogilag nézve nem köteles az állam általános és a jövőre vonatkozó konzekvenciákat levonni egy adott ítéletből, a gyakorlatban azonban a Bíróság ítéleteinek, a szabadságjogok értelmezésének nagyon is fontos hatása van a jogalkotásra és a részes államok jogának közelítésére az emberi jogok területén.

A Bíróságnak ugyanakkor lehetősége van kártérítés megállapítására illetőleg költségek megtérítésére  is, amennyiben a kérelmező erre igényt tart.

 

Panasz előterjesztése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál

A korábban Emberi Jogi Bizottságnak nevezett szervezetet 2006-ban nevezték és alakították át Emberi Jogi Tanáccsá. Egyúttal a panaszeljárás jellege is megváltozott, amit jól szemléltet, hogy panasz helyett „kommunikációnak” nevezik a beadványt.

Beadványt természetes személyek illetve ezek csoportja terjeszthet a Tanács elé, amennyiben olyan súlyos és rendszeres emberi jogi jogsértéseket tapasztalnak, amelynek áldozatai vagy amelyek bekövetkezéséről közvetlen és biztos forrásból van tudomásuk.

A beadvány célja nem lehet politikai jellegű és nem lehet ellentétes az ENSZ alapelveivel.

A beadvány benyújtásának is feltétele a hazai jogorvoslatok kimerítése, kivéve, ha azok hatástalanok vagy igénybevételük túlságosan hosszú ideig tartana.

A beadványokat az alábbi címre kell elküldeni:

Human Rights Council and Treaties Division
Complaint Procedure
OHCHR-UNOG
1211 Geneva 10, Switzerland
Fax: (41 22) 917 90 11
E-mail: CP@ohchr.org

További információk: http://www2.ohchr.org/english/bodies/chr/complaints.htm

Kapcsolódó hírek

Kommentek