A Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint minden tekintetben jogszerű volt, hogy Angela Merkel február eleji látogatása előtt egy nappal rendelt el személy és létesítménybiztosítási intézkedést a Kossuth térre. Bár az intézkedés indokoltságát nem vitatjuk, azt igen, hogy azt csak olyan késői időpontban lehetett elrendelni, hogy a tüntetőknek ne legyen módjuk hatékony jogorvoslattal élni.

A TEK a német kancellár érkezése előtt alig egy nappal, február 1-én rendelte el a Kossuth tér lezárását, ahol azokban a napokban is az Ország Gyűlése Mozgalom demonstrációja zajlott. Az intézkedés éjfélkor lépett hatályba, és a Budapest Rendőr-főkapitányság (BRFK) abban a pillanatban érvényt is szerzett neki: elbontotta a demonstrálók sátrát. A BRFK-t emiatt bepereltük – ez az eljárás folyamatban van. Mivel azonban a bíróságtól kértük, hogy a TEK intézkedésének jogszerűségét is vizsgálja, a TEK a TASZ beadványát panaszként értelmezve lefolytatott egy belső eljárást is. Ennek eredményeként a TEK megállapította, hogy az „intézkedés elrendelése jogszerű volt, az a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelt”, és a panaszt elutasította. A TASZ most ezt a határozatot is megtámadta bíróság előtt.

A TASZ a keresetében nem vitatja, hogy a területlezárás törvényen alapult és legitim célt szolgált, és azt sem vitatja, hogy a demonstráció megakadályozásának felelőssége elsősorban a BRFK-t terheli, lévén gyülekezési jogi ügyekben a törvény szerint neki kizárólagos hatásköre van. Azt viszont állítja a kereset, hogy a TEK nem tett eleget annak az alkotmányos kötelezettségének, hogy az alapjogot érintő intézkedését szigorú szükségességi és arányossági mérlegelésnek vesse alá. E mérlegelésben minden állami szervnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a jogkorlátozó hatósági határozat meghozatala olyan időpontban történjen, ami nem teszi lehetetlenné a jogkorlátozással szembeni bírósági jogorvoslat igénybe vételét (ez gyülekezési jogi ügyekben igen gyors, háromnapos felülvizsgálatot jelent), és nem kényszeríti a többi hatóságot – jelen esetben a kizárólagos hatáskörrel rendelkező BRFK-t – a határozat szolgai végrehajtására. A hatályba lépését megelőzően néhány órával elrendelt személybiztosítási intézkedés viszont pontosan ilyen következményekkel járt. A BRFK, ha akart volna, sem tudott volna egyeztetni a tüntetés szervezőjével arról, hogy pl. a helyszín módosításával vagy a résztvevők fokozott ellenőrzésével a rendezvény megtiltása elkerülhető, a szervezőnek pedig esélye sem volt akár a TEK, akár a BRFK intézkedését időben megtámadni a bíróság előtt. (A TEK és a BRFK gyülekezési jogot korlátozó ténykedéséről itt részletesen is olvashat – itt pedig arról, hogy mindez bízvást nevezhető állandó gyakorlatnak.)

Mindezek alapján a TASZ azt kéri a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól, hogy állapítsa meg: a TEK az intézkedése elrendelésének módjával a békés gyülekezéshez való jog alkotmányos garanciáit sértő határozatot hozott.

A keresetlevelet itt elolvashatja >> (.pdf)

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek