Devizahitel-károsultak egy csoportja autós felvonulást tervezett a város több pontján, egyes bankfiókok, valamint a Kúria, az OTP-elnöke és a miniszterelnök háza elé. A Kúria, valamint az OTP-elnök és a miniszterelnök háza előtt vonulást Budapest Rendőr-főkapitánya megtiltotta, a tiltást pedig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta. A TASZ szerint a tiltás indoka és helybenhagyása nem felel meg a gyülekezési törvénynek, ezért alkotmányjogi panasszal éltünk ellene.

A bíróság szerint a rendezvény megtartása a Kúria előtt annak zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, a Laura és Cinege utcákban pedig mások jogainak és szabadságának sérelmével járna. Az előbbivel sem értünk egyet, és már korábban is pereltünk miatta. A TASZ szerint túl szélesen értelmezte a bíróság ezt a tiltási okot. Jelen ügyben a mások jogainak és szabadáságnak sérelme miatti tiltás a fontos, mert a bíróság az előzetes tiltás szükséges és elégséges alapjának fogadott el egy olyan indokot, ami nem előzetes tiltási ok.
 
Jelen esetben a bíróság szerint az emberi méltóság, a családi- és magánélethez való jog, a szabad helyváltoztatáshoz való jog és a gyermekek jogai a bejelentés szerinti, eleve rövid időre bejelentett, de az egyeztetés eredményeképpen még rövidebbre vett békés rendezvények megtartása esetén is sérülnének. A bíróság által mérlegelt indokok azonban még csak nem is valószínűsítik mások jogainak sérelmét, mert vagy irrelevánsak, vagy érvénytelenek. Az alkotmányossági kifogást azonban nemcsak az alapozza meg, hogy a bíróság nem megfelelően mérkegelt, hanem az is, hogy a bíróság szerint a gyülekezési jogot már a bejelentés alapján is össze lehet mérni más alapjogokkal, ha a körülményektől függően felmerül azok sérelmének a veszélye, és ez a mérlegelés, szintén a körülményektől függően el is vezethet a tiltó határozat meghozatalához - holott ilyesmire a gyülekezési törvény nem hatalmazza fel a jogalkalmazót!
 
A gyülekezési törvény kimerítően sorolja fel a rendezvények tiltásának [8. § (1) bekezdés] és feloszlatásának [14. § (1) bekezdés] törvényes okait is. A normaszöveg nyelvtani és logikai értelmezése sem ad alapot arra, hogy a két különböző aktus alapjául szolgáló okokat a jogalkalmazó felcserélje, de egy elvi megfontolás is támogatja ezta a tilalmat: a bejelentés alapján, mielőtt a demonstráció ténylegesen elkezdődne, a jogalkalmazók nincsenek abban a helyzetben, hogy prejudikálás nélkül megállapítsák a jogsérelem biztos bekövetkezését. Bármilyen egyértelműen kiolvasható is akár a bejelentésből, akár egyéb körülményekből, hogy a rendezvény a megtartása esetén mások jogai és szabadsága sérelmének veszélyével járna, amíg a rendezvény el nem kezdődik, addig ez csak előrejelzés, aminek a bekövetkezése előreláthatatlanul sokféle okból hiúsulhat meg (pl. nem jelennek meg a résztvevők, minimális létszámú résztvevő jelenik meg, senkinél nincs fegyver, vagy csak néhány résztvevő megy el felfegyverkezve, olyan békés résztvevők jelennek meg, hogy a rendezvény nem valósít meg bűncselekményt, stb.). Egy tüntetésnek realizálódnia kell ahhoz, hogy a jogalkalmazó hatóság meg tudja állapítani teljes bizonyossággal azt, hogy fennáll-e mások jogai és szabadsága sérelmének veszélye - és abban az esetben fel kell oszlatnia azt. A bejelentés alapján erre figyelmeztetnie is kell a szerzóvezőket. De mindaddig, amíg a hatóságnak csak egy bejelentés, azaz egy jövőbeli tüntetés terve áll a rendelkezésére, nincs elegendő információ birtokában ahhoz, hogy indokoltan megtiltsa a rendezvény megtartását.
 
Az alkotmányjogi panaszt itt olvashatja >> (.pdf)

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek