Gyülekezési szabadság 1x1

A következőkben olyan kérdésekre kap választ, amelyek a mindenkit megillető gyülekezési szabadsághoz való alapjog gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény a szövegben Gyjt. rövidítéssel szerepel!

Mi a gyülekezési szabadság és miért fontos?

A magyar alkotmány 62. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását”. A Gyjt. pedig az 1. §-ban kimondja: “A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.”

A gyülekezés (köztéri demonstráció, felvonulás) a véleménynyilvánítás egy fontos formája, melynek a hatékonyságát az adja, hogy közterületen, a gyülekezés résztvevője másokkal közösen nyilvánítja ki a véleményét, nem képviselők útján, hanem személyesen vesz részt a közös vélemény kinyilvánításában, és ez különösen alkalmas lehet figyelemfelhívásra és a nyomásgyakorlásra.

A gyülekezés megsokszorozza az egyéni véleménynyilvánítás erejét; tudatja, hogy a vélemény egy összefogásra kész közösség álláspontja; kifejezésre juttatja a résztvevők elszántságát a közös cselekvésre. Ezért hatékonyabban formálja a társadalmi környezetet, mint az egyéni megszólalás. Ugyanakkor érzékenyebben reagál a közügyek alakulására, mint a demokratikus részvétel ismétlődő időpontokhoz kötött formái, amilyenek a választások. A helyi ügyektől a globalizáció által fölvetett ügyekig bármit célba vehet. A kollektív megmozdulások számos alkalommal a politika látómezején kívülrekedt csoportok, új vallások, ideológiák, eltérő életformák hirdetőinek hangját erősítik fel. A gyülekezési jog tehát nem puszta önkifejeződés: eszköz a bennünket körülvevő világ alakítására. A gyülekezési szabadság szavatolása nélkül nem képzelhető el a polgárok tevékeny részvételére alapozott demokrácia.

Hol találom meg, hogy pontosan hogyan is élhetek ezzel a jogommal?

A gyülekezési szabadsággal a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény foglalkozik. A Gyjt. rögzíti, hogy milyen módon lehet gyülekezni, mi számit gyülekezésnek, hogyan kell a gyülekezést bejelenteni, ki lehet szervező, és hogyan lehet a rendezvényt megtartani.

Fontos információkat tartalmaz a gyülekezési jogról a 15/1990. (V. 14.) BM rendelet a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról.

A magyar alkotmány 62. § (1) bek.-e szerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. „A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. A Gyjt. a következőképpen definiálja a gyülekezési szabadságot:

- „A gyülekezési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását”;

- „A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.”;

- „A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni”.

Ki szervezhet rendezvényt?

A rendezvény szervezője magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. Ez azt jelenti, hogy csak természetes személy lehet rendezvény szervezője, ha - akár magyarországi, akár külföldi - jogi személy (pl. társadalmi szervezet) kíván valamely rendezvényt tartani Magyarországon, akkor olyan személyt kell szervezőként felkérnie, aki a fentiek közül valamelyik körbe tartozik.

Ki vehet részt a rendezvényen?

A gyülekezési szabadság mindenkit megillető alapjog, ezért bárki részt vehet a rendezvényen.

A rendezvényen részt vehet kiskorú, részt lehet venni kutyával, biciklivel, traktorral stb. a jogszabályok betartásával mások veszélyeztetése nélkül.

Hol, mikor kell bejelenteni a gyülekezést?

A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.

Mennyi ideje van választ adni a rendőrségnek?

A bejelentést követően a rendőrség 48 órán belül megvizsgálja a kötelező tartalmi elemek meglétét és ezután határozatát 24 órán belül írásban közölnie kell a szervezővel. A rendőrségnek tehát 72 órán belül kell választ adnia. Ebben a határozatban a rendőrség megtilthatja a rendezvény tartását.

Kell-e engedély gyűlés tartásához?

Demokratikus alapelv, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények nem engedélykötelesek. Egy alapvető emberi jog gyakorlásához nem szükséges semmilyen hatóság engedélye, így rendőrségé sem, azonban be kell jelenteni a gyülekezést, hogy annak zavartalan megtartását a rendőrség biztosítani tudja.

Hogyan lehet bejelentést tenni?

Bejelentést tenni szóban és írásban – személyesen átadva vagy postai úton – is lehet. A személyesen benyújtott bejelentés átvétele, a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvbe foglalása hivatali munkaidő alatt a közrendvédelmi szerv, egyébként a rendőrkapitányság ügyeleti szolgálata, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeleti Osztálya feladata. Az ügyelet azt jelenti, hogy bármikor lehet bejelentést tenni éjjel-nappal, hétvégén, ünnepnapon stb.

A távirati úton, illetve levélben, telefaxon, telexen érkezett bejelentést írásbeli bejelentésnek kell tekinteni. A személyesen és írásban benyújtott bejelentésről az átvevő rendőri szerv két példányban igazolást állít ki. Ebből egy példányt a bejelentést benyújtónak átad, egy példányt pedig a bejelentéshez csatol. A szóban tett bejelentést az arról készült jegyzőkönyv igazolja, melynek egy példányát a bejelentőnek kell átadni, aki az átvételt a rendőrségi példányon aláírásával igazolja. A bejelentés idejét a felvett jegyzőkönyv, illetve a kiállított igazolás a nap és az óra pontos megjelölésével tartalmazza.

Van valamilyen formai kelléke a bejelentésnek?

Igen, a bejelentésben szerepelnie kell a kötelező tartalmi elemeknek. Ha ezek az elemek nem szerepelnek a bejelentésben, akkor a rendőrség hiánypótlásra hív fel, azaz kéri a hiányos adatok kiegészítését.

Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

- a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;
- a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;
- a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;
- a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.

A hiánypótlás szabályai:

A rendőrség csak a Gyjt. 7. §-ában előírt adatokat igényelheti (ezek a kötelező tartalmi elemek). Ha a bejelentés azokat nem vagy hiányosan tartalmazza, akkor a közrendvédelmi szerv - a személyesen benyújtott vagy szóban tett bejelentés esetén az átvevő, illetve a bejelentést felvevő rendőri szerv - hívja fel a szervező figyelmét, határidő megjelölésével, a hiány pótlására. Postán érkezett bejelentés esetén - a rendezvény tervezett időpontjától függően - a hiánypótlásra való felhívás írásban, postai úton vagy közvetlen megkereséssel történik.

A személyesen benyújtott bejelentés hiánypótlását a szervező helyben, azonnal elvégezheti. Ha a hiány helyben nem pótolható - szóbeli és írásos bejelentésnél egyaránt - a hiánypótlásra történt felhívást és a megjelölt határidőt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Hiánypótlásra legkorábbi határidőként a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőző harmadik nap jelölhető meg.

Ha a szervező a hiánypótlást a megjelölt határidőn belül elvégzi, a bejelentést időben és szabályszerűnek kell tekinteni. Ha a hiányt határidőre nem pótolja, a vezető a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

Mikor tilthatja meg a rendőrség a rendezvényt?

Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek (Országgyűlés, helyi önkormányzat képviselőtestülete) vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását megtilthatja.

Mit tehetek, ha a rendőrség megtiltja a rendezvényt?

A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát.

A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell.

Mit tehet meg ill. mit köteles megtenni a rendezvény szervezője?

A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik.

Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni.

Milyen kötelezettsége van annak aki részt vesz a rendezvényen?

A rendezvény résztvevője köteles a szervezővel együttműködni. A gyülekezési jog gyakorlása során a résztvevő nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem sértheti mások jogait és szabadságát. A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni.

Ki felelős a károkozásért?

A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy bármelyiküktől követelhető a kár teljes összege.

A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Mikor jogosult a rendőrség a rendezvényt feloszlatni?

A rendőrség akkor jogosult és egyúttal köteles a rendezvényt feloszlatni, ha

- a gyülekezési jog gyakorlása a Gyjt.-ben megfogalmazott általános tilalmakba ütközik (a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyezteti, ill. ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható),
- a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár,
- a résztvevők fegyveresen, ill. felfegyverkezve jelennek meg,
- a bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül, a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, ill. napirendtől eltérően, (az Alkotmánybíróság 2008. május 27-én megsemmisítette ezt a rendelkezést)
- avagy tiltó határozat dacára tartják meg.

Mit jelent az, hogy közterület, fegyveresen ill. felfegyverkezve?

A Gyjt. meghatározza ezeket a fogalmakat:

- közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybevehető terület, út, utca, tér;
- fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál.

Hogyan jogosult a rendőrség a rendezvényt feloszlatni?

Ha a rendbiztos a rendezvényen megállapítja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása törvénysértő és a rendőrséget feloszlatási kötelezettség terheli, azt jelenti a vezetőnek. A rendezvény feloszlatására, illetve a rendőri karhatalmi feladatok megkezdésére a vezető ad parancsot.

A rendőrség a rendezvény feloszlatásakor jól hallható módon - hangosbeszélőn - figyelmezteti a résztvevőket, hogy ha nem hagynak fel a törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a rendőrség - akár kényszerítő eszköz igénybevételével is - szétoszlatja a rendezvényt. A rendőrség azt is közli, hogy a rendezvény helyszínét milyen irányban hagyják el. Ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, kétszer meg kell ismételni.

A tömeg oszlatására - a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására - akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét.

A rendezvény feloszlatása során, ha a tömeg magatartására figyelemmel erre lehetőség van, a rendőrség első intézkedésként igazoltatásokat foganatosít és azokról igazoltató lapokat állít ki. A tömegoszlatás tényleges megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a tömeg a felszólítás, illetve az igazoltatások ellenére nem oszlik szét. A tömegoszlatást a karhatalmi feladatokra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Mit tehetek ebben az esetben?

A rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított 15 napon belül indíthat pert a feloszlatás jogellenességének megállapítására. A rendőrség eljárására egyebekben a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos 15/1990. (V. 14.) BM rendelet irányadó.

Mely gyűlésekre nem terjed ki a Gyjt. hatálya?

- a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, (azaz a választási kampányok politikai gyűléseire);
- a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre (a körmenetek esetében azonban a szervezőknek egyeztetniük kell a közlekedésrendészettel, amennyiben a körmenet a közúti forgalmat befolyásolja);
- a kulturális és sportrendezvényekre;
- a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre.

Mi a rendőrség feladata?

A gyülekezési szabadság – mint minden más alapjog – vonatkozásában az államot intézményvédelmi kötelezettség is terheli („biztosítja annak szabad gyakorlását” – Gyjt.) Ennek keretében a közúton megtartott rendezvényről a rendőrség a közút kezelőjét tájékoztatja, a rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. Az állam a gyülekezés szabadságát büntetőjogi eszközökkel is védi: a gyülekezési szabadság megsértése bűntettét követi el, aki mást gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz (Büntetőtörvénykönyv 228/A. §), s rendbontás vétségét – minősített esetben: bűntettét – követi el, aki a nyilvános rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít (Btk. 271/A. §).

Ki a rendbiztos és mi a kötelessége?


A rendőrség rendezvényen jelenlévő képviselője: a rendbiztos és a biztosítás parancsnoka. A két feladatkört egy személy is elláthatja. A területileg illetékes rendőrhatóságot a Gyjt. hatálya alá tartozó rendezvényen a rendbiztos képviseli.

Rendbiztost kell kijelölni minden olyan rendezvényre, melyen a szervezők a rend fenntartásához a rendőrség közreműködését kérték.

A rendbiztos köteles:

- a rendezvényt megelőzően felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel és tájékozódni, hogy a rend fenntartása érdekében milyen intézkedéseket tettek, illetve terveznek;
- a szervezőkkel egyeztetni a rendezvény rendjének biztosításában kérésükre közreműködő rendőri (és együttműködő) erők feladatát, tevékenységét, illetve a rendezőkkel való együttműködés formáit;
- a rendezvény rendőri biztosítási tervének elkészítésében közreműködni;
- a rendezvényen jelen lenni és a szervezők kérésére a rend fenntartásában közreműködni, a rendezvényt megzavaró személyeket személyesen vagy a biztosításra kivezényelt, illetve helyszínre hívott rendőri és együttműködő erők bevonásával eltávolítani;
- figyelemmel kísérni a rendezvény törvényességét, továbbá bejelentéshez kötött rendezvény esetén azt is, hogy a megtartásra a bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor;
- a rendezvény résztvevőinek törvényességet veszélyeztető magatartása estén a szervező figyelmét felhívni törvényi kötelezettségére, illetve a szervező javaslatára, kérésére vagy a biztosítás parancsnokának utasítására rendőri intézkedésekkel közreműködni a rend helyreállításában;
- együttműködni a rendezvény biztosítására helyszínre vezényelt rendőri és együttműködő erők parancsnokával;
- soron kívül jelentést tenni a biztosítás parancsnokának, a szerv vezetőjének, illetve a rendőrkapitányság (Budapesten a rendőr-főkapitányság) ügyeletének minden olyan eseményről, amely a rendezvény feloszlatásához, a közlekedés rendjének biztosításához rendőri erők helyszínre irányítását teszi szükségessé;
- a rendezvényt követően észrevételeiről, intézkedéseiről írásos jelentést készíteni.

Lehet-e egy helyen egy időben több gyűlést ill. ellentüntetést tartani?

A Gyjt. nem szól ezekről a lehetőségekről, nagyon helyesen megengedve akár több rendezvény vagy ellentüntetés tartását is egy időben. Egy demokratikus társadalomban nagyon fontos szerepük van az ellendemonstrációknak. Mindenkinek ugyanannyi joga van közterületen gyülekezni ugyanazon feltételek mellett.

A rendőrség feladata ezekben az esetekben, hogy a békés gyülekezés szabadságát és zavartalanságát biztosítsa minden résztvevő számára.

A magyar jogban nincs elsőbbsége annak aki korábban jelenti be a rendezvényét. Ebben az esetben a szervezők – akár a rendőrség bevonásával – megegyezhetnek az azonos helyen és időpontban tartott (ellen)rendezvényről.

Mi történik ha a gyűlést nem jelentem be ill. ha rendőrség megtiltotta mégis megtartom?

Szabálysértésnek minősül ha valaki törvényellenesen gyülekezik. A gyülekezési joggal visszaélést a szabálysértésekről szóló törvény határozza meg:

„Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rendőrség tiltó határozata ellenére szervez vagy tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

A spontán gyülekezés nem esik bejelentési kötelezettség alá, hiszen nincsen szervező, aki bejelenthetné, így ott a gyülekezési joggal való visszaélés a be nem jelentés miatt nem valósulhat meg.

A gyors gyülekezés esetén pedig a bejelentési kötelezettség továbbra is fennáll, viszont a bejelentés akkor is szabályos, ha 3 napon belül jelentik meg az eseményt.


Fontos, hogy a fenti szabály csak a szervezőre vonatkozik a gyűlésen résztvevőkre nem.

Készülhet-e rólam kép és hangfelvétel a rendezvényen?

A nyilvános közszereplés alatt – a gyülekezés ilyennek minősül - készített kép- és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához nem szükséges az érintett személy hozzájárulása. Ugyanakkor a rendezvény nézőit, hallgatóit csak tömegszerűen szabad fényképezni, a tömegből való kiemeléshez (amikor már nem látszik, hogy egy gyűlésen vett részt) szükséges az érintett hozzájárulása.

Mit jelent az, hogy műveleti terület?

A rendőrség gyakran arra hivatkozik, hogy „műveleti területen” nem lehet gyülekezni. A műveleti terület fogalmát sem a gyülekezési, sem a rendőrségi jog nem ismeri.

Lehet-e három napon belül ill. spontán módon gyülekezni?

Az előzetes bejelentési kötelezettség három napos határideje közterületen fennáll, amennyiben a gyűlésnek van szervezője. Azonban "Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak  a  békés  rendezvényeknek  a  megtartása,  amelyek   a gyülekezésre  okot adó esemény miatt nem jelenthetők  be  három
nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt." (75/2008. (V. 29.) AB határozat)

A magyar alkotmánybíróság a némettel ellentétben, a 55/2001. (XI. 29.) AB határozatban a gyülekezési jogot rendkívül szűken értelmezte, és nem teremtette meg sem a „gyors gyülekezések” (Eilversammlung) sem a „spontán gyülekezések” (Spontanversammlung) lehetőségét. 2008 tavaszán viszont egy újabb határozatban már részletesen foglalkoztak a spontán és a gyors gyűlésekkel és az ezt korlátozó törvényi rendelkezéseket megsemmisítették.


Mi az a „gyors gyülekezés”, és mi az a „spontán gyülekezés”?

Számos európai ország joga ismeri azt a jogintézményt, amikor a törvény által megszabott, a gyűlés bejelentése és megtartására közötti idő túl hosszúnak bizonyul. Ilyenkor lehetőségük van a szervezőknek, hogy törvényesen megtarthassák a gyűlést, ha azt objektív okok miatt előbb nem jelenthették be, ám az első adandó alkalommal bejelentik.

A spontán gyűlések esetében pedig még szervező sincsen, hanem valamilyen esemény következtében nagy tömegek spontán módon az utcára mennek.

Megosztás