Mi tehetsz a gyűlöletkeltés ellen?

A gyűlöletkeltés jogilag a gyűlöletbeszéd fogalmával ragadható meg. Ez alatt a rasszizmust, a homofóbiát, az idegengyűlöletet és más kisebbségi csoportok ellen irányuló, előítéletes és stigmatizáló megnyilvánulásokat értjük.

A gyűlöletkeltés ellen nem mindig lehet jogi eszközökkel fellépni, de a súlyosabb eseteknek vannak jogi szankcióik! Ebben az anyagban jogi és nem jogi eszközöket is bemutatunk.

Mivel a gyűlöletbeszéd akkor a legártalmasabb, ha a hatalommal rendelkezőktől érkezik, ezért anyagunkban erre koncentrálunk, de más eseteket is számításba veszünk.

Te egy olyan országról álmodsz, ahol békesség van, szolidaritás, egyenlőség, tudás, fejlődés. Ügyfeleink arról, hogy az állam nem támadja őket jogtalanul, vagy hagyja magára a nehéz helyzetekben.

Mi azért dolgozunk, hogy mindannyiunk álma teljesülhessen, hogy ez ország ne csak álom legyen. Te álmodsz, veled változtatunk!

JOGI ESZKÖZÖK

az emberi méltóságot sértő, nem konkrét személy ellen irányuló állami, önkormányzati gyűlöletbeszéddel szemben

Ha a gyűlöletbeszéd nem éri el a bűncselekmény szintjét, de az emberi méltóságot sérti, akkor polgári jogi eszközök állnak rendelkezésre vele szemben. Az ilyen megnyilvánulások nemcsak az állam, vagy az önkormányzat képviselőinek részéről lehetnek jogsértők, de az ő esetükben a legkárosabbak, ezért szerintünk ilyen esetekben a legfontosabb a jogi fellépés. A hatalmat gyakorlók gyűlöletbeszéde általában nem egy konkrét személy, hanem egy egész csoport ellen irányul. (Arra, hogy mikor éri el a nyilatkozat a bűncselekmény szintjét, később térünk ki.)

Példák

  • A miniszterelnök egy iskolai szegregációs per kapcsán az ország nyilvánossága előtt azt sugalmazza, hogy a romák nem akarnak dolgozni, és a bíróság által a roma felpereseknek jogerősen megítélt kártérítés kifizetése igazságtalan.
  • Egy polgármester a helyi önkormányzati lapban közzétett írásában arra hívja fel a helyi lakosokat, hogy ha tehetik, más településről érkező roma lakosoknak ne adják el az ingatlanjaikat, mert végső soron ezek a szerződések okozzák az ingatlanok elértéktelenedését a településen.
  • Egy polgármester az általa előterjesztett közgyűlési beszámolóban a romákra úgy utal, hogy „a részben városunk közigazgatási határán kívülről, részben a város külső területeiről a lakótelepekre került emberek új lakóközegükben a beilleszkedésre nem voltak képesek. Nem tudnak, nem is akarnak alkalmazkodni. Jelentős részük jelenleg is bűnöző életmódot folytat, deviáns magatartást tanúsít.”
  • A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány sajtótájékoztatóján azt mondja, hogy egy olyan mesekönyv óvodákban való használata, amelyben szerepelnek szexuális vagy nemi kisebbségekhez tartozó személyek mesefigurák képében, megvalósíthatja a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményét.
  • A kormány egy olyan plakátot helyez ki országszerte, amelyen STOP tábla mögött sötétbőrű, leginkább arab etnikai származásúnak kinéző menedékkérők menetelnek.

Jogi értékelés

A fenti példák esetében a közhatalmat gyakorló személyek vagy intézmények megnyilvánulásai sérthetik az érintett romák, szexuális és nemi kisebbségek vagy menekülő más nemzetiségű személyek egyenlő emberi méltóságát, ezért megvalósíthatják az egyenlő bánásmódról szóló törvény (Ebktv.) 10. § (1) szerinti zaklatást. A jogszabály szerint ugyanis zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személy védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. 

Védett tulajdonság például a roma származás vagy más nemzetiséghez tartozás, a szexuális orientáció vagy nemi identitás, a fogyatékosság, de sok más fontos emberi tulajdonság is. 

Védett csoportoknak pedig a védett tulajdonságokkal rendelkező emberek csoportjait nevezzük (pl. romák, LMBTQI emberek, fogyatékossággal élő emberek, nők).

Ha egy nyilatkozat védett csoporthoz tartozó személyek méltóságát sérti, és a célja az, hogy ellenséges, megalázó vagy támadó környezetet alakítson ki a csoporttal szemben, akkor megvalósul a zaklatás. De akkor is megvalósul, ha ilyen célja nem volt a nyilatkozónak, de szavai mégis megfélemlítő, ellenséges stb. környezet alakítanak ki.

Eljárási lehetőségek:

Közérdekű kérelem benyújtása az Alapvető Jogok Biztosához az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján

Egy olyan civil szervezet, amely alapító okirata szerint az adott védett tulajdonságokkal rendelkező csoport jogainak vagy esélyegyenlőségének védelmével foglalkozik, az egész közösség jogainak érvényesítése érdekében felléphet. Kérheti az ügy kivizsgálását, a jogsértés megállapítását, a jogsértéstől eltiltást és bírság kiszabását. A kérelmet 2021. január 1. óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál kell előterjeszteni. Az eljárás ingyenes.

Közérdekű igényérvényesítés a bíróság előtt

Egy olyan civil szervezet, amely alapító okirata szerint egy adott kisebbségi csoport (például romák vagy LMBTQI emberek) jogait vagy esélyegyenlőségét védi, a bíróságon is felléphet az egész közösség érdekében. Erre személyiségi jogi per keretében van lehetőség. Itt is lehet kérni a jogsértés megállapítását és az attól való eltiltást, de bírságot a bíróság nem tud kiszabni és mivel közérdekű perről van szó, amelyben nincs egyéni felperes (tehát nem egy adott személy pereli be a jogsértést elkövetőket), sérelemdíjat sem tud megítélni.

Egyéni polgári per a bíróságon

A Polgári Törvénykönyv 2:54.§ (5) bekezdése szerint a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség bármely tagja indíthat személyiségi jogi pert, ha a közösség nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó megnyilvánulásoknak lesz a céltáblája. Nagyon fontos, hogy erre a szabályra hivatkozva csak a felsorolt védett csoportokhoz tartozók indíthatnak pert és csak 30 napon belül. Ebben a perben sérelemdíjat is megítélhet a bíróság a felperesnek.

Részletesebb információkért keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát: jogsegely@tasz.hu

JOGI ESZKÖZÖK

az emberi méltóságot sértő, konkrét személy ellen irányuló előítéletes szóbeli megnyilvánulásokkal szemben

Eddig olyan eseteket tárgyaltunk, amikor a hatalmat gyakorlók használnak valamely csoportokkal szemben megbélyegző, de a bűncselekmény szintjét el nem érő kifejezéseket. Előfordul azonban konkrét személlyel szembeni gyűlöletbeszéd is, amikor az érintettet valaki azért sértegeti, mert egy sérülékeny csoport tagja. Ez jellemzően nem a hatalom legmagasabb szintű képviselőitől hangzik el, hanem olyan emberektől, akik közvetlen kapcsolatban vannak az érintettekkel. Ha a sértő kijelentések közintézményben (iskolában, szociális otthonban, kórházban stb.) dolgozó személytől hangzanak el, akkor lehet jogi eljárást indítani.

Példák:

  • Egy fogyatékos otthonban a kiégett gondozó az ágyban fekvő, teljesen ép értelmű, de súlyosan mozgássérült néninek azt mondja: "ide Pest megye hulladéka kerül, Ön is közéjük tartozik".

  • Egy általános iskolai tanár rendszeresen “büdös cigány gyerek”-nek titulálja az osztálytársai előtt a roma diákot.

  • Egy orvos azt mondja a sötétebb bőrszínű betegnek, hogy a migránsok nem érdemelnek rendes orvosi ellátást.

Jogi értékelés

A fenti megnyilvánulások sértik az érintett kisebbségekhez tartozó személyek egyenlő emberi méltóságát, ezért megvalósítják az egyenlő bánásmódról szóló törvény (Ebktv.) 10. § (1) szerint zaklatást. Eszerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személy védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. 

Védett tulajdonság például a roma származás vagy más nemzetiséghez tartozás, a szexuális orientáció vagy nemi identitás, a fogyatékosság, de sok más fontos emberi tulajdonság is. 

Ha tehát valaki úgy utal egy személy védett tulajdonságára (például a származására), hogy közben emberi méltóságát sérti, és ha a célja ezzel ellenséges, megalázó vagy támadó környezet kialakítása vele szemben, akkor megvalósul a zaklatás. De akkor is megvalósul, ha ilyen célja nem volt a megszólalónak, de a megnyilvánulása miatt  kialakul egy ilyen megfélemlítő, ellenséges stb. környezet az érintett személlyel szemben.

Eljárási lehetőségek:

Eljárás kezdeményezése az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala előtt az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján

Az, akit egyenlő bánásmódhoz való jogában megsértettek, 2021. január 1. óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától kérheti, hogy vizsgálja ki az ügyet, állapítsa meg a jogsértést, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, és szabjon ki rá bírságot. 

Az eljárás ingyenes, és azt azzal az intézménnyel szemben kell megindítani, amelyben a dolgozó, aki a jogsértést elkövette, dolgozik. Részletes kisokosunk az eljárásról itt található: https://tasz.hu/cikkek/az-egyenlo-banasmodhoz-valo-jog-ervenyesitese

JOGI ESZKÖZÖK

a gyűlöletre vagy erőszakra felhívó, vagy kihívóan közösségellenes beszéddel szemben

Ha a gyűlöletbeszéd olyan súlyos (erőszakra felhívó vagy kihívóan közösségellenes), hogy bűncselekményt valósít meg, akkor büntető feljelentésnek van helye. Ezt a szintet jellemzően nem érik el az állami vagy önkormányzati előítéletes megnyilvánulások, inkább szélsőséges pártok vagy csoportok képviselőire jellemző, de persze bárki elkövethet ilyen bűncselekményt.

Példák:

  • Egy cigányellenes tüntetésen a szélsőséges politikai párt szónoka arra buzdítja a felhergelt szélsőséges tömeget, hogy menjenek be a szomszédos utcában lévő cigánysorra és tanítsák móresre az “ingyenélőket”.

  • A szélsőséges párt tagjai katonai egyenruhában végigvonulnak a cigánysoron és azt skandálják, hogy “Igenis van cigánybűnözés!”

  • Egy szélsőséges csoport tagja fegyverrel a kezében megfenyegeti a roma nőt, hogy “Ha nem takarodsz el az utamból te büdös cigány, akkor a véreddel fogom kifesteni a házamat.”

  • Egy szélsőséges csoport vezetője az interneten közzétesz egy felhívást, miszerint másnap délután egy adott utcasarkon találkozzanak azok, akik szét akarják verni a Budapest Pride-on vonuló “buzikat”.

Jogi értékelés

A fenti példákban a gyűlöletbeszéd megvalósítói gyűlölet-bűncselekményt követnek el.

Ez lehet közösség elleni uszítás (Btk. 332. §, ld. a fenti 1. példát), vagy a közösség tagja elleni erőszak garázda alakzata (Btk. 216. § (1), ld. a fenti 2. példát) vagy ugyanennek a bűncselekménynek az előkészülete (Btk. 216. § (4), ld. a fenti 4. példát), de lehet előítéletes indítékkal elkövetett zaklatás is (Btk. 222. §, ld. a fenti 3. példát). 

Ha hivatalos személy (pl. országgyűlési képviselő, bíró, közjegyző, önkormányzati képviselőtestületi tag) vagy közfeladatot ellátó személy (pl. ügyvéd, orvos, katona, gyámhivatali dolgozó) használ olyan súlyos gyűlöletbeszédet, amely a hivatali vagy a közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegését vagy helyzetével való visszaélést valósít meg és amellyel az a célja, hogy másnak jogtalan hátrányt (ami az emberi méltóság sérelme is lehet) okozzon, akkor hivatali visszaélés (Btk. 305. §) vagy közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §) bűntette is megvalósulhat. Tehát például ha a gyámhivatali dolgozó azzal fenyegeti meg a roma szülőket, hogy a gyámhatóság elveszi a gyerekeiket, mert a romáknak nem kellene annyi gyereket szülni, akkor ezzel bűncselekményt követhet el.

Eljárási lehetőségek:

Bűncselekmény miatt a rendőrségen bárki tehet feljelentést (szóban vagy írásban), nemcsak a sértett. A feljelentésben nem kell megjelölni, hogy pontosan milyen bűncselekmény történt, vagyis a bűncselekményt nem kell jogilag minősíteni, de minden fontos körülményt - és ha van, bizonyítékot - meg kell jelölni. Ha az a személy tesz feljelentést, aki a bűncselekmény sértettje, tehát aki a gyűlöletbeszéd céltáblája volt, akkor meg fogják hallgatni tanúként az eljárásban, és ha elutasítják a feljelentést vagy megszüntetik a nyomozást, akkor panasszal is élhet ez ellen.

Részletesebb információkért keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát: jogsegely@tasz.hu

NEMZETKÖZI FELLÉPÉS

a gyűlöletre vagy erőszakra felhívó vagy kihívóan közösségellenes beszéddel szemben

Ha a hazai fórumok előtti eljárások nem vezettek sikerre, akkor lehetőség van az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni a gyűlöletbeszéddel szemben. Ezt a jogot az Emberi Jogok Európai Egyezménye biztosítja, aminek 14. cikke tiltja a hátrányos megkülönböztetést. A gyűlöletbeszéd a diszkrimináció egyik legszélsőségesebb megnyilvánulása, ezért az ilyen üzeneteket már nem védi a véleménynyilvánítás szabadsága az EJEB szerint sem, annak ellenére, hogy a szabad véleménynyilvánítás az egyik legfontosabb emberi jog Európában. A 14. cikkre azonban csak egy másik alapjog sérelmével összefüggésben lehet hivatkozni. Az önmagában tehát nem elég, ha valakit diszkriminálnak, az is szükséges, hogy emiatt valamelyik másik Egyezményben biztosított joga is sérüljön. Ez általában a magénélet tiszteletben tartásához fűződő jog szokott lenni, amit az Egyezmény 8. cikke védelmez. Az EJEB gyakorlata szerint is nagyon lényeges, hogy az uszító jellegű beszéd kitől hangzik el: a politikusoknak és más közszereplőknek kiemelt felelősségük van ebben a kérdésben, ezért sokkal súlyosabban minősül, ha épp ők hívnak fel gyűlöletre vagy erőszakra.

ELJÁRÁS:

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához csak abban az esetben lehet fordulni, ha már az összes hazai jogorvoslati lehetőség kimerült. Tehát egy büntetőeljárás esetében (lásd az előbb bemutatott példákat) akkor, ha a nyomozó hatóság feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozata ellen sértettként panasszal éltél a 8 napos határidőn belül és azt is elutasították. Egy szigorú határidőt is be kell tartani: csak a végleges hazai határozat meghozatalától számított hat hónapon belül lehet ügyet terjeszteni az EJEB elé. Fontos, hogy az EJEB csak olyan ügyekkel foglalkozik, melyekben a kérelmezőt jelentős hátrány érte.

Részletesebb információkért keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát: jogsegely@tasz.hu

NEM JOGI ESZKÖZÖK A GYŰLÖLETBESZÉDDEL SZEMBEN

  • Tiltakozz, emeld fel a szavad a kormányzati gyűlöletkeltéssel szemben! Ne hagyd, hogy azt gondolja a hatalom, a gyűlöletkeltés elfogadható! A tiltakozásnak számos formája van. A tüntetéstől a levélküldő kampányokon át a Facebook-posztokig számtalan módon kifejezheted elítélő véleményed. Erről itt olvashatsz részletesen: tasz.hu/tiltakozz

  • Ha gyűlöletkeltő plakátokat, feliratokat látsz, vagy gyűlölet-bűncselekmény tanúja vagy, jelentsd a rendőrségnek és az érintett civil szervezeteknek! Értesítsd a sajtót is!

  • Ha ismersz olyat, aki gyűlölet-bűncselekmény áldozata lett vagy ennek szemtanúja volt, bátorítsd arra, hogy jelentse az esetet ő is!

  • Ha gyűlöletkeltő műsorokat látsz vagy hallasz, tegyél bejelentést a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak és civil szervezeteknek, értesítsd a sajtót!

  • Ha az interneten látsz gyűlöletbeszédet, jelentsd az adott oldal szolgáltatójának (Facebook, Youtube, Twitter stb.)! Ezek a szolgáltatók a 2016 májusában az Európai Bizottság kezdeményezésére elfogadott magatartási kódex alapján 24 órán belül törlik a rasszista és idegengyűlölő tartalmakat.

  • Ha a bejelentésedre nem reagálna a weboldal, akkor értesítsd az érintett civil szervezeteket, nekik ugyanis sok esetben megbízható bejelentő státuszuk van, vagyis az általuk jelentett tartalmakkal lehet, hogy komolyabban foglalkoznak majd.

  • Ne menj el szó nélkül a gyűlöletkeltés mellett, mindig fejezd ki ellenvéleményed! A rasszizmus és az intolerancia egyéb formáival szembeni harc egyik leghatékonyabb eszköze az, ha egyértelművé tesszük, hogy nem csak a kirekesztő vélemény létezik. A gyűlöletkeltő megnyilvánulások akár lehetnek széles körben elfogadottak is, de ettől még ugyanúgy kártékonyak, amire fel kell hívnunk mindenki figyelmét!

Megosztás