• Közép-Európában csak Magyarországon lehet börtönbüntetést kapni kannabiszfogyasztásért
  • Míg az utóbbi 20 évben a legtöbb európai ország enyhített a kannabiszhasználattal kapcsolatos szankciókon, Magyarország növelte a kiszabható börtönbüntetés mértékét
  • A törvények megváltoztatása nincs hatással a kannabiszhasználat elterjedtségére, vagyis a fogyasztók üldözése eredménytelen
  • A legismertebb kannabisz-alapú gyógyszer 18 európai országban felírható, de Magyarországon csak egyedi igényléssel szerezhető be
  • A gyógyászati kannabisz felírásának engedélyezése nem a legalizáció trójai falova
     

A droghasználati szokásokat és drogpolitikákat elemző Európai Drogmonitorozó Központ (EMCDDA) kiadványt jelentetett meg a kontinens kannabisz szabályozási módjairól. A tanulmányban az európai mezőnnyel összemérve vizsgálhatjuk meg, mennyire kezeljük bölcsen a fűkérdést, legyen szó akár gyógyászati vagy rekreációs használatról. Spoiler: nem túlságosan.

Többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy a magyar drogtörvények a legszigorúbbak közé tartoznak egész Európában, amit politikusaink rendre tagadni szoktak. Az EMCDDA friss tanulmánya nem csak alátámasztja ezt, hanem további konklúziókra is enged következtetni: a fogyasztók üldözése nem járul hozzá a droghasználat csökkenéséhez, ellenben a szemellenzős politika az orvosi gyakorlat fejlődését is visszavetheti, aminek a súlyos betegek isszák meg a levét.

A tilalom nem megoldás

Az EMCDDA tanulmánya azzal indít, hogy a vizsgált országokban (EU tagállamok, Norvégia és Törökország) a kannabisz a legelterjedtebb illegális drog, amit legalább minden nyolcadik fiatal felnőtt használ, de az arány országonként 1-20% között változik. Az elmúlt 15-20 évben mind több állam ismerte fel, hogy polgárainak ekkora részét hiba börtönnel fenyegetni, ezért enyhítettek a törvényeiken. A módosítások között különböző indokok szerepeltek, így a bűnelkövetés és a büntetés mértékének arányba állítása, a relatív alacsony kockázatú kannabisz egészségügyi ártalmainak összemérése más kábítószerekkel, illetve a büntetés helyett a kezelés előtérbe helyezése. Míg Finnország, Nagy-Britannia, Görögország és Csehország mérsékelte a kannabisszal kapcsolatos vétségek miatt maximálisan kiszabható börtönbüntetést, addig Portugália, Belgium, Luxemburg, Szlovénia, Horvátország és Málta el is törölte azt a kisebb szabálysértések esetén. Míg más országok az alternatív büntetések felé indultak el, addig Magyarország 2013-ban visszaállította a marihuána – és más kábítószerek – fogyasztása miatt kiszabható börtönbüntetést és megemelte a büntetési tételek határát. Európai kontextusban tekintve az intézkedés aligha tekinthető szakmailag indokolt lépésnek, sokkal inkább egy populista húzás hatását kelti. Ezt támasztja alá a tanulmány fűszabályozások hatáselemzéséből származó megállapítása:

„A jogi hatás hipotézis legegyszerűbb formájában azt jósolja, hogy a megnövelt büntetések csökkentik a droghasználatot. Azonban az elemzés eredeti és frissített verziójában semmilyen összefüggés nem található a jogi változások és a kannabiszhasználat előfordulása között.”

A tanulmány ugyanakkor arra is kitér, hogy a kannabiszhasználat európai elterjedésének köszönhetően sok országban nem tekintik prioritásnak a törvények betartatását a kisebb súlyú vétségek esetén. Mégis, 2006 és 2015 között 27%-kal nőtt a kannabisszal kapcsolatos vétségek száma Európában – túlnyomórészt birtoklás miatt – ami azt sejteti, hogy a rendőrök nem fordítják el a fejüket, hanem igazoltatják és regisztrálják a használókat. A büntetések azonban jellemzően enyhék – a kiadvány úgy látja, hogy a marihuána tekintetében a legtöbb európai ország a dekriminalizáció és a depönalizáció irányában gondolkodik. Leggyakrabban pénzbírságot szabnak ki, bár egyes országokban – Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában – a felfüggesztett börtönbüntetés is bevett gyakorlat. Az enyhébb szankciók közé tartozik a figyelmeztetés (Csehország, Nagy-Britannia) és a büntetőeljárás ideiglenes felfüggesztése (Ausztria). Több ország ajánl egészségügyi kezelést a büntetés alternatívájaként – a magyar elterelés is ebbe a körbe tartozik, melyet 80-90%-ban csekély mennyiséggel tetten ért kannabiszhasználók vesznek igénybe.

Gyógyászati használat

A nemzetközi törvények és egyezmények nem tiltják a kannabisz és hatóanyagai gyógyászati célú alkalmazását (bővebben erről lásd erről Pavel Pachta tavalyi Gyógyászati Kannabisz Konferenciánkon elhangzott előadását). Ennek megfelelően Európában jelenleg három olyan gyógyszer van forgalomban, melyek a kannabisz összetevőit tartalmazzák természetes vagy szintetikus formában. Emellett egyre több országban válik orvosi recept ellenében elérhetővé a kannabisz virágzata is. A legelterjedtebben alkalmazott, a sclerosis multiplex kezelésére fejlesztett, Sativex nevű gyógyszer 18 európai országban került törzskönyvezésre. Magyarországon jelenleg csak egyedi igényléssel érhető el, aminek benyújtásában minden rászorulónak segítséget nyújtunk. A köznyelvben marihuánának nevezett kannabisz virágzat 2001 óta érhető el a holland Gyógyászati Kannabisz Hivataltól (OMC). Az egyes betegségek kezelésére különböző profilú és hatóanyag-tartalmú fajtákat forgalmaznak, melyek orvosi recept és a fogadó ország által megadott importengedély mellett szerezhetők be Európán belül 5 grammonkénti 45 Eurós áron.

Az utóbbi pár évben további országok indítottak hasonló kezdeményezést saját állampolgáraik kiszolgálására. Csehország 2014-ben kezdte meg gyógyászati kannabisz programját, amelyben orvosi receptre egy beteg havonta maximum 180 gramm kannabiszt igényelhet, grammonként 3,7 Euróért, ami a feketepiaci átlagár fele. Olaszországban és Horvátországban 2015 óta lehet felírni kannabiszt a különböző tünetek kezelésére, előbbiben már a helyi előállítás is megkezdődött. Idén Németországban is elérhetővé vált a kannabisz gyógyászati célokra, egyelőre importból. A tervek szerint 2019-ben kezdődik meg a helyi előállítás.

A legalizáció várat magára

Sokan támadják a kannabisz gyógyászati célú engedélyezését azzal, hogy az valójában a legális piac létrejöttének előszobája, ami jelentősen megnehezíti a rászoruló betegek esélyeit. Az EMCDDA tanulmánya azt bizonyítja, hogy a gyógyászati kannabisz felírásának engedélyezése nem a legalizáció trójai falova éppúgy, ahogy az ópiát tartalmú fájdalomcsillapítók orvosi felírása sem eredményezte sehol az ópium vagy a heroin legális piacát. A tanulmány korábbi fejezeteiből láthatjuk, hogy abban a kevés országban, ahol a gyógyászati engedélyezést törvénybe foglalták, az előállítás importból vagy állami felügyelet alatt történik és csak orvosi receptre lehet hozzáférni. A legalizáció különböző formáival – coffee shopokkal vagy kannabisz klubokkal – jelenleg kevés ország próbálkozik és nem látható jelentős politikai akarat az uruguayi és amerikai típusú legalizációk bevezetésére. Ezt bizonyítja, hogy egyik európai ország sem szüntette meg a kannabiszt érintő összes büntetőjogi szankciót, még Hollandia sem. Több országban próbálkoztak petíciókkal, de sikert csak a gyógyászati használattal kapcsolatos aláírásgyűjtések tudtak elérni. Az elemzésből tehát az a kép rajzolódik ki, hogy amíg a kannabiszfogyasztók üldözésének létjogosultságát egyre több ország kérdőjelezi meg, a tengerentúli legalizációs hullám szele még nem csapta meg Európát.

Photo credit: cagrimmett via VisualHunt /  CC BY-SA
Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek