Hiába próbálják összemosni a kormánypárti politikusok az amerikai FARA (külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló) törvényt a magyar civiltörvénnyel, egyértelmű és könnyen azonosítható különbségek vannak a kettő között. A legfontosabb, hogy a FARA bármilyen szervezetre vonatkozik, amelyik külföldi szervezet vagy személy érdekében képviseletében végez politikai tevékenységet, ez alól éppen csak bizonyos nonprofit szervezetek jelenthetnek kivételt. Ezzel szemben a magyar civiltörvény csak a civil szervezetek egy önkényesen kiválasztott csoportjára vonatkozik. További fontos különbségek a kérdésekre kattintva tekinthetőek meg.

Kire vonatkozik?

Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) Magyar civiltörvény
Bármilyen szervezetre, amely külföldi érdekek képviseletében végez politikai tevékenységet. Fontos, hogy a szervezet felett a külföldi félnek kontrollja van, tehát a köztük lévő kapcsolat során joga van meghatározni a szervezet tevékenységét. Tehát a külföldi fél érdekében és kontrollja alatt végzett politikai tevékenység a kulcs. Elsősorban a külföldi államok és pártok megbízottjai tartoznak a hatálya alá. Azokra a magyar civil szervezetekre, akik 7,2 millió forintot elérő összegben kapnak külföldi támogatást egy adott évben.

Kire nem vonatkozik?

Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) Magyar civiltörvény
Nem esnek hatálya alá azok a szervezetek, akik tevékenysége nem felel meg a fenti kritériumokat. Önmagában a külföldi államoktól, pártoktól, cégektől vagy magánemberektől származó támogatás nem tesz egy szervezetet külföldi ügynökké. Még akkor sem, ha köztük szerződés jön létre, amiben megvannak határozva bizonyos tevékenységek. Nem vonatkozik a magyar pártpolitikai érdekeket szolgáló civil szervezetekre, pl. a CÖF-re. Nem vonatkozik a sport- és vallási egyesületekre, a pártokra, a szakszervezetekre, a kölcsönös biztosító egyesületekre, a közalapítványokra, a pártalapítványokra és a nemzetiségi szervezetekre.

Milyen alapon tartozik a törvény hatálya alá egy szervezet?

Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) Magyar civiltörvény
A szervezet tevékenységét és a külföldi támogatóval való viszonya milyenségét vizsgálja, függetlenül attól, hogy honnan érkezik a támogatás.(Az a fontos, hogy MIT csinál a szervezet, nem az, hogy miből.) Ha külföldi forrásból fedezi egy szervezet a tevékenységét, függetlenül attól, hogy mit csinál. (Az a fontos, hogy MIBŐL csinál valamit egy szervezet, nem azt vizsgálja, hogy mit csinál.)

 Milyen törvénnyel kapcsolják össze?

Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) Magyar civiltörvény
Választási törvény A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény

 Miért hozták létre?

Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) Magyar civiltörvény
1938-ban született, hogy az Amerikai Egyesült Államokban más országok képviseletében eljáró személyeket és szervezeteket számon tartsák Állítólag azért, hogy átláthatóvá tegyék az érintett szervezeteket, valójában azért, hogy megbélyegezzék őket.

Van-e hatékony lobbitörvény az országban, ami alkalmas a külföldi befolyásolás felderítésére, nemcsak a civil szervezetek esetében? 

Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) Magyar civiltörvény
Van. Nincs.
Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek