Hírek

Ha ezeket betartanák, akkor beszélhetnék szabad választásokról

Emlékszel a gyorsan fel- majd eltűnő kamupártokra? Az ellenzéki pártok gyanús számvevőszéki vizsgálatára? Téged is felháborít, hogy egy külföldön élő honfitársunknak egész napos program a szavazás? Elkészült a 2018-as évről szóló választási monitoring jelentésünk. A problémák világosak: 92 ajánlást tettünk az Országgyűlésnek, a választási bizottságoknak, a Nemzeti Választási Irodának és más állami szerveknek. Álljon itt néhány példa, ami igazolja, hogy szükség van a változásra.

Te költenél százezer forintot arra, hogy szavazhass májusban?

Egy tavalyi törvénymódosítás alapján azok a magyar állampolgárok is szavazhatnak az európai parlamenti (EP) képviselők választásán, akiknek nincsen magyarországi lakcímük. Ezzel egy olyan helyzet állt elő, ami miatt nagy hátrányba kerülnek azok, akiknek van ugyan magyarországi lakcímük, de május 26-án külföldön tartózkodnak. Egy bostoni ügyfelünknek például kilenc óra utazást és 110 ezer forintnyi dollárt kellene arra szánnia, hogy szavazhasson az EP választáson. Míg az újonnan szavazati jogot szerzett magyarok kapnak majd egy levélcsomagot, amiben ott lesz az előre kifizetett boríték a szavazat leadásához. Az Alkotmánybíróságot kérjük, hogy semmisítse meg a jogszabályt, ami ezt a durva diszkriminációt lehetővé tette.

Központi utasításra válaszolták ugyanazt a kórházak – egyikük azonban őszinte levelet is küldött

Nemrég írtuk meg, hogy az év elején körlevélben érdeklődtünk a kórházaknál arról, hogy sikerül-e betartaniuk a kórházi fertőzések visszaszorításáról szóló tavaly októberi rendeletet. A visszajelzések azonban olyasmire is rávilágítottak, amire eredetileg nem számítottunk: az állami kórházak nem nyilatkozhatnak szabadon, hanem központilag felügyelik a kommunikációjukat. Egy különösen abszurd esetben az egyik kórház előbb őszinte választ küldött a kérdésünkre – majd egy nap elteltével elküldte az előírt sablonválaszt is.

Régóta küzdünk azért, hogy a kormány tegye átláthatóvá az egészségügyet, így többek között határozottan lépjen fel a kórházi fertőzésekkel szemben is. Ezért üdvözöltük, amikor tavaly októberben végre életbe lépett az a rendelet, amely előírja, hogy a kórházak helyezzenek ki kézfertőtlenítőszer-adagolókat a forgalmasabb pontjaikon. Szerettük volna ellenőrizni, hogy a rendeletet tényleg végrehajtják-e, ezért még januárban megkérdeztük a kórházakat arról, beszerezték-e az adagolókat, erre kaptak-e pénzt, illetve, hogy kinevezték-e a fertőzésmegelőzéssel foglalkozó, úgynevezett infekciókontroll-kapcsolattartókat.

A válaszokból kiderült, hogy az adagolókat szinte mindenhol beszerezték és üzemeltetik is a kórházak, ezt azonban többnyire a saját költségvetésből tették meg, mert a minisztérium nem gondoskodott többlettámogatásról, ami fedezhette volna a kiadásokat. (Arról, hogy mire jutottunk még a vizsgálódásunk során, lásd előző posztunkat ITT!)

A kérdéseinkre érkezett válaszok közül ugyanakkor nem mind volt egyformán informatív. Néhány nap elteltével ugyanis azt figyeltük meg, hogy a közvetlenül állami fenntartású kórházak közül az első néhány válaszadó még érdemben foglalkozott a kérdéseinkkel, a többi helyről viszont már egy egységes, szóról szóra megegyező sablonválaszt küldtek nekünk. Egészen pontosan ezt:

„Érdeklődésére az alábbiakat válaszolom.

Intézményünkben sor került a 2018. október 1-től hatályos új előírások teljesítésére.

Biztosítottak az anyagi források a rendelet előírásainak teljesítése érdekében.

Az intézmény osztályaira kineveztük az infekciókontroll-kapcsolattartókat.

Kérem válaszom elfogadását!”

A 94 állami kórház közül eleve csak 56-tól kaptunk bármilyen reakciót, és ezek közül is 43-an a fenti, érdemi információt nem tartalmazó szöveget küldték el.

Úgy sejtjük, hogy január 9-én vagy 10-én érkezhetett meg a központi utasítás arról, mit szabad válaszolni a kérdéseinkre, ugyanis akadt egy kórház, amelyik 9-én még hosszú, barátságos és érdemi válaszlevélben reagált nekünk, majd 10-én elküldte a fent idézett sablonválaszt is. Az őszinte válaszában természetesen ez a kórház is megírta, hogy a fertőtlenítőszert a saját költségvetéséből biztosítja, ami egybevág a többi őszintén válaszoló kórház beszámolójával is.

Pont ettől lesz az egész jelenség igazán elszomorító. A fenti eset a bizonyíték arra, hogy legalább egy kórház akadt, amelyik a szakmai meggyőződése ellenére küldött el egy félrevezető sablonválaszt, mert központilag erre utasították. Ki tudja, hány ilyen intézmény lehetett még.

Ha egyetértesz azzal, hogy az egészségügynek átláthatónak kell lennie, írd alá petíciónkat ITT!

Remport Ádám


Pert nyert a TASZ a Belügyminisztériummal szemben: ki kell adni a választások előtti lakcímbejelentések adatait

A nyilvánosságra tartozik, hogy hányan létesítettek lakcímet és jutottak így választójoghoz a 2018-as országgyűlési választást megelőzően, mondta ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által a Belügyminisztériumtól (BM) kikért adatok kiadásához kapcsolódó perben a bíróság. A TASZ 2019-ben is folytatja a választási jogi tevékenységét: frissíti a valasztasz.hu tartalmait, választási jogi képzéseket tart országszerte és forródrótot üzemeltet.

Megnehezíti a szervezők dolgát az új tüntetésbejelentő rendszer

A rendőrség önkényes jogértelmezése miatt szabálysértésért figyelmeztetett egy tüntetésszervezőt, aki nem az állami ÁNYK programon keresztül jelentett be egy sürgős tüntetést, hanem e-mailt küldött a rendőrségnek. A TASZ bírósághoz fordult, mert teljesen életszerűtlen, ráadásul jogkorlátozó is, hogy a rendőrség a körülményes szoftver használatára kötelezze a polgárokat, miközben e-mailben gyorsan és hatékonyan el lehet küldeni a bejelentéshez szükséges információkat - ahogy ez korábban sok-sok éven át problémamentesen működött.

Az új gyülekezési törvény egyik legnagyobb nehezítése a tüntetésszervezők számára a bejelentési rendszer megváltozása. Míg ugyanis korábban elég volt egy egyszerű e-mailt írni a rendőrségnek, amiben a szervező megadta a gyűlés legfontosabb paramétereit, ma már egy elektronikus rendszeren keresztül kell megtenni a bejelentést.

Elektronikus rendszer? De hát az jó, mondhatnánk, hiszen haladunk a korral! Azért várjunk csak egy kicsit, és nézzük meg ezt részleteiben! Magáról a rendszerről itt már írtunk részletesen, de aki adott már be adóbevallást elektronikusan, annak csak annyit mondunk: ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő program). Korábbi írásunkból is az látszik, hogy az új rendszer nem biztos, hogy előrelépés az e-mailes bejelentéshez képest. Az igazi problémákat azonban a lenti történet mutatja meg igazán.

Ügyfelünk egy megyeszékhelyen szervezett tüntetést tavaly ősszel, amikor a városban először állítottak bíróság elé egy hajléktalan embert “életvitelszerű közterületen tartózkodás” miatt. A tüntetés célja a hajléktalanságot kriminalizáló szabályok elleni tiltakozás volt. A bírósági tárgyalásról a szervező akkor értesült, amikor már nem lehetett a törvényi 48 órás határidőben bejelenteni a tüntetést. A gyülekezési törvény szerint ilyen esetben is meg lehet tartani a gyűlést, csak igazolni kell, hogy miért nem lehetett betartani a határidőt. Ügyfelünk írt egy e-mailt a rendőrségnek, akik ezután azt kérték tőle, hogy indokolja a kései bejelentést, és ezért menjen be a rendőrségre. Ekkor pár óra volt hátra a tüntetés tervezett kezdetéig.

Ügyfelünk azonban olyan helyen él, ahonnan már nem tudott volna bemenni a rendőrségre a tüntetés kezdetéig, hiszen közben a demonstrációt is szerveznie kellett. Ezért a rendőrség felajánlotta neki, hogy küldjön egy újabb e-mailt, amiben tisztázzák a kérdéseket. Ügyfelünk ezt meg is tette. Kicsivel később azonban újra jelentkezett a rendőrség, és közölték: hiába az e-mailek, azt nem kezelhetik bejelentésként, mert nem a hivatalos elektronikus rendszert használta a bejelentő. Ekkor ügyfelünk a rendőrség útmutatása alapján még megpróbálta telepíteni a bejelentéshez szükséges programot, de a számítógépe operációs rendszere miatt ez nem sikerült. Egyszerűen nem készült a programból kompatibilis verzió. Sakk-matt: a program nem működik, a szervező már nem tud személyesen bemenni a rendőrségre, tehát az előírt bejelentési formáknak nem tud eleget tenni. Ügyfelünk azonban úgy gondolta, jóhiszeműen járt el, megtett mindent, és mivel először a rendőrség is elfogadta az e-mailes bejelentést, megtartotta a demonstrációt.

A helyszínen, amit a rendőrség biztosított, megjelentek a tüntetők és ügyfelünk, minden rendben lezajlott. Mindenki elégedett volt, sikerült áthidalni a nehézségeket, gondolhatnánk. Ekkor azonban két rendőr lépett oda ügyfelünkhöz és közölték vele, hogy gyülekezési joggal való visszaélés miatt szabálysértési eljárást indítanak ellene, mert nem jelentette be a demonstrációt. Ez azért furcsa, mert a rendőrség az e-mailezés után hozott egy határozatot, amiben szabályozta a gyűlés megtartásának feltételeit, ilyet pedig csak akkor lehet, ha a tüntetést tudomásul vették, illetve a törvény szövegéből sem következik, hogy az e-mailes bejelentés kizárt lenne. Az eljárás végén ügyfelünket figyelmeztetésben részesítették, ami ugyan a legenyhébb szankció, de a szabálysértési nyilvántartásba mégis bekerül. A döntés miatt bírósághoz fordultunk, hogy a jövőben a jóhiszemű szervezők ne kerülhessenek bajba. Bízunk benne, hogy a bíróság el fogja fogadni az érveinket, és ismét meg tudjuk védeni a gyülekezési szabadságot.

Döbrentey Dániel


Elfogadhatatlan a képviselők belépési jogainak korlátozása

Az MTVA székházában decemberben történtek után várható volt, hogy a kormánypártok korlátozni akarják majd az országgyűlési képviselők közintézményekbe való belépési jogait. Bár konkrét tervezet még nincs, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megtette az első lépést a szigorítás irányába.

A törvénymódosítási javaslatot azzal indokolják, hogy a képviselőnek elsősorban a parlamenti munka során kell tájékozódnia, és a belépési jog nem lehet parttalan, nem gyakorolható visszaélésszerűen, nem akadályozhatja a szervek rendeltetésszerű működését.

Ahhoz, hogy megértsük, miért elfogadhatatlan a tervezett korlátozás, tisztázzuk, hogy mi a képviselők belépési jogának rendeltetése!

Ez a jog több funkcióval bír, és a képviselők szerepének teljes félreértelmezése, ha a feladatkörüket (és jogaikat) a szűken vett törvényalkotásra korlátozzuk. A belépési jog nem valamiféle öncélú extra jogosultság: a törvényhozási feladatokhoz, a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez is kapcsolódik, hiszen így első kézből lehet információkat szerezni. Hogyan lehetne felelősségre vonni az illetékes minisztert a zárt intézményekben uralkodó állapotok kapcsán, ha a képviselő be sem juthat ezekbe, vagy éppen bejuthat, de a korlátozások miatt csak egy Patyomkin-faluban vezetik körbe?

Ráadásul az országgyűlés egy vitafórum is, ahol az Országház falain kívül történő események megvitatására is sort kell keríteni, tehát a képviselők véleménynyilvánítási jogának egyik garanciája is ez a belépési jog. Számos visszásság felderítése kapcsán is alkalmazható ez a jogosultság, ezt azonban akadályozza, ha szigorú korlátokat írnak elő a képviselőknek. Gondoljunk csak arra, mennyi és milyen jogsértésre derülhet fény egy országgyűlési képviselő váratlan látogatása kapcsán egy-egy közintézményben. Számtalan példa akadt már erre: gyermekotthonba, menekülttáborba, rendőrségi előállító helyiségbe is beengedtek már országgyűlési képviselőt tekintettel a képviselői igazolványukra. És igen, a jelenlegi kormánypártok képviselője is hivatkozott már az igazolvány nyújtotta lehetőségekre.

Az Igazságügyi Bizottság érvelése azért is álságos, mert a hatályos törvény is tartalmazza azt, hogy a belépési jog nem akadályozhatja a meglátogatott intézmény rendeltetésszerű működését, tehát ez a jog most sem parttalan. Ezzel nyilván tisztában van az előterjesztő is, így a tervek között valószínűleg a hozzáférés időbeli, térbeli korlátozása szerepel majd. Félő, hogy a korlátozás nagyon aránytalan lesz.

Végül azt se felejtsük el, hogy a nyilvánosság szűkülésével (pl. újságírók kitiltása, korlátozása, ignorálása) az országgyűlési képviselők belépési joga is felértékelődik. Ők maradnak ugyanis azok, akik az átlagemberektől eltérően szinte mindenhova szabad bejárással bírnak, így beszámolhatnak arról, mit láttak ezeken a helyeken.

Ezt a jogot korlátozni meggondolatlan, veszélyes, és a nyilvánosság további szűkítésének eszköze. Mi a jövőben is azon fogunk dolgozni, hogy a közügyek szabad megvitatásához és a parlamenti munkához szükséges nyilvánosság biztosított legyen.

Döbrentey Dániel