Hírek

Kampányt indítottunk a gyűlölettel szemben

Egy olyan országért, ahol mindenkinek jó élni.

Jogi segítséggel lépünk fel a szabad és tisztességes választásokért

A szabad és tisztességes választásokért lép fel jogi eszközökkel és ismeretterjesztéssel a TASZ Választási Jogi Programja. Szervezetünk a 2021-es előválasztások lebonyolításában is részt vesz, jogi tanácsokkal segítve a Civil Választási Bizottságot.

Fizet a rendőrség a rabszolgatörvény elleni tüntetés idején ártatlanul vegzált ügyfelünknek

Órákon át megbilincselve, egy rendőrautóban kellett várakoznia, és csaknem két napra – bármilyen bizonyíték nélkül – rendőrségi fogdába zárták ügyfelünket, aki egy szórakozóhelyről ment haza a 2018-as tüntetések idején. A bíróság most kimondta, hogy a jogsértő rendőri intézkedéssel megsértették ügyfelünk emberi méltóságát, ezért a rendőrségnek 400 ezer forint sérelemdíjat kell kifizetnie számára.

Előzetes figyelmeztetés nélkül, békés tüntetőkkel szemben is többször használt könnygázt a rendőrség 2018 decemberében, amikor a munkáltatók érdekeit a munkavállalókéval szemben érvényesítő, „rabszolgatörvény” néven elhíresült törvénymódosítás, valamint a közigazgatási bíróságok felállítása ellen zajlottak tüntetések napokig. Többeket rongálással vagy garázdasággal gyanúsítottak és letartóztattak –

olyanokat is, akik nemhogy nem követtek el bűncselekményt, de még a tüntetések közelében sem jártak.Tamás (a nevét megváltoztattuk) 2018. december 13-án, hajnali 2 óra körül egy Klauzál téri szórakozóhelyről indult hazafelé, amikor a rendőrök körbekerítették, elfogták és előállították. Előbb a Harmat utcai rendőrkapitányságra vitték bilincsben és vezetőszáron, ahol az egész napot egy ágy nélküli fogdában töltötte, majd este gyanúsítottként hallgatták ki. A rendőrség szerint csoportos garázdaságot követett el a Kossuth téri tüntetést követően, társaival együtt kukákat borított fel és padokat rongált. Tamás viszont tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.

A kihallgatás után Tamást rabosították, majd a késő éjszakai órákban újra megbilincselték és egy rendőrségi kisbuszba ültették más gyanúsítottakkal együtt. Előbb a Gyorskocsi utcába vitték, ahol orvosi vizsgálaton kellett átesnie, majd hajnalban átvitték a Készenléti Rendőrség Aradi utcai fogdájába. Itt 6-7 órát kellett a rendőrségi autóban megbilincselve várakoznia, ételt és italt nem kapott, vécére nem mehetett. A fogdában ismét olyan helyiségbe zárták, ahol csak egy fapad volt, ágyat több mint 30 óra után sem kapott, és nem is telefonálhatott senkinek. Végül kérésére a rendőrök értesítették édesanyját, aki hozzánk fordult segítségért. Ügyvédünknek, dr. Hüttl Tivadarnak az Aradi utcai fogdában sikerült felvenni a kapcsolatot Tamással. Az őrizetet végül az előállítás utáni napon, este fél hét körül szüntették meg.

A nyomozás során kiderült, hogy ügyfelünk egyáltalán nem tartózkodott a Kossuth téri tüntetésen, nem borogatott kukákat és padokat sem rongált meg.

Az ügyészség megállapította, hogy a rendőri intézkedések jogsértők voltak.Az, hogy Tamás arra sétált, amerre a tüntetés résztvevői és az őket kísérő rendőrök vonultak, önmagában nem eredményezhette volna elfogását. Sem ügyfelünknek, sem ügyvédünknek nem mutattak olyan kamerafelvételt, ami alapján beazonosítható lett volna, hogy Tamás bűncselekményt követett volna el. Ráadásul az eljárás során végig együttműködött a hatóságokkal, nem tanúsított fizikai ellenállást vagy egyéb olyan magatartást, ami okot adhatott volna a rendőrségnek arra, hogy órákon át bilincsben tartsák.

A törvénysértő előállítás, az őrizet és a bilincs alkalmazása súlyosan sértették ügyfelünk személyes szabadságát és emberi méltóságát, ezért bírósághoz fordultunk. A rendőrséggel szemben megnyertük ezt az ügyet, de szeretnénk, hogy mással se forduljon elő hasonló eset: célunk elérni, hogy a tüntetéseken vagy azokhoz kapcsolódóan senkit ne lehessen indokolatlanul rendőri intézkedés alá vonni.

(Címlapi illusztráció: John Ondreasz / Pixabay)

Fizet a rendőrség a rabszolgatörvény elleni tüntetés idején ártatlanul vegzált ügyfelünknek

Órákon át megbilincselve, egy rendőrautóban kellett várakoznia, és csaknem két napra – bármilyen bizonyíték nélkül – rendőrségi fogdába zárták ügyfelünket, aki egy szórakozóhelyről ment haza a 2018-as tüntetések idején. A bíróság most kimondta, hogy a jogsértő rendőri intézkedéssel megsértették ügyfelünk emberi méltóságát, ezért a rendőrségnek 400 ezer forint sérelemdíjat kell kifizetnie számára.

Előzetes figyelmeztetés nélkül, békés tüntetőkkel szemben is többször használt könnygázt a rendőrség 2018 decemberében, amikor a munkáltatók érdekeit a munkavállalókéval szemben érvényesítő, „rabszolgatörvény” néven elhíresült törvénymódosítás, valamint a közigazgatási bíróságok felállítása ellen zajlottak tüntetések napokig. Többeket rongálással vagy garázdasággal gyanúsítottak és letartóztattak –

olyanokat is, akik nemhogy nem követtek el bűncselekményt, de még a tüntetések közelében sem jártak.Tamás (a nevét megváltoztattuk) 2018. december 13-án, hajnali 2 óra körül egy Klauzál téri szórakozóhelyről indult hazafelé, amikor a rendőrök körbekerítették, elfogták és előállították. Előbb a Harmat utcai rendőrkapitányságra vitték bilincsben és vezetőszáron, ahol az egész napot egy ágy nélküli fogdában töltötte, majd este gyanúsítottként hallgatták ki. A rendőrség szerint csoportos garázdaságot követett el a Kossuth téri tüntetést követően, társaival együtt kukákat borított fel és padokat rongált. Tamás viszont tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.

A kihallgatás után Tamást rabosították, majd a késő éjszakai órákban újra megbilincselték és egy rendőrségi kisbuszba ültették más gyanúsítottakkal együtt. Előbb a Gyorskocsi utcába vitték, ahol orvosi vizsgálaton kellett átesnie, majd hajnalban átvitték a Készenléti Rendőrség Aradi utcai fogdájába. Itt 6-7 órát kellett a rendőrségi autóban megbilincselve várakoznia, ételt és italt nem kapott, vécére nem mehetett. A fogdában ismét olyan helyiségbe zárták, ahol csak egy fapad volt, ágyat több mint 30 óra után sem kapott, és nem is telefonálhatott senkinek. Végül kérésére a rendőrök értesítették édesanyját, aki hozzánk fordult segítségért. Ügyvédünknek, dr. Hüttl Tivadarnak az Aradi utcai fogdában sikerült felvenni a kapcsolatot Tamással. Az őrizetet végül az előállítás utáni napon, este fél hét körül szüntették meg.

A nyomozás során kiderült, hogy ügyfelünk egyáltalán nem tartózkodott a Kossuth téri tüntetésen, nem borogatott kukákat és padokat sem rongált meg.

Az ügyészség megállapította, hogy a rendőri intézkedések jogsértők voltak.Az, hogy Tamás arra sétált, amerre a tüntetés résztvevői és az őket kísérő rendőrök vonultak, önmagában nem eredményezhette volna elfogását. Sem ügyfelünknek, sem ügyvédünknek nem mutattak olyan kamerafelvételt, ami alapján beazonosítható lett volna, hogy Tamás bűncselekményt követett volna el. Ráadásul az eljárás során végig együttműködött a hatóságokkal, nem tanúsított fizikai ellenállást vagy egyéb olyan magatartást, ami okot adhatott volna a rendőrségnek arra, hogy órákon át bilincsben tartsák.

A törvénysértő előállítás, az őrizet és a bilincs alkalmazása súlyosan sértették ügyfelünk személyes szabadságát és emberi méltóságát, ezért bírósághoz fordultunk. A rendőrséggel szemben megnyertük ezt az ügyet, de szeretnénk, hogy mással se forduljon elő hasonló eset: célunk elérni, hogy a tüntetéseken vagy azokhoz kapcsolódóan senkit ne lehessen indokolatlanul rendőri intézkedés alá vonni.

(Címlapi illusztráció: John Ondreasz / Pixabay)

Azokat támadja az EMMI, akik a bántalmazott gyerekekért állnak ki

A gyermekotthonokban évek, ha nem évtizedek óta bizonyítottan jelen van az erőszak. Ez ellen a gyermekvédelmi rendszer vezetői nemhogy nem lépnek fel, de az erről beszámoló kollégákat, gyerekeket és újságírókat is megfélemlítik, beperelik.

X bá’ egyfolytában ütöget, lefog, ordibál velem, és üti a fejemet– mesélte idén tavasszal egy gyermek a Kalocsai Speciális Gyermekotthonban már harmadik alkalommal vizsgálódó ombudsmannak. Évek óta folyamatosan jönnek a hírek a zárt intézetből: elviselhetetlen az élet bent, mindennapos a megalázás és a bántalmazás.

Egy fiút nemrég véresre pofozott az agresszív nevelő. Ezek az esetek leginkább ebédlőben, irodában történnek, mert ott nincs kamera– osztotta meg ősszel egy nevelő a 24.hu újságírójával tapasztalatait. Bátorság kellett hozzá, hogy megszólaljon, mert rögtön hozzá is tette, hogy azonnal utánanyúlnak annak a kollégának vagy gyereknek, aki a bántalmazásokról beszámol. A nevelők az ombudsmannal folytatott négyszemközti beszélgetéseken is megerősítették: nem mernek beszélni. A tapasztalatok szerint a zárt intézetben zajló bántalmazást lehetetlen bizonyítani, hiszen gondosan figyelnek arra, hogy ne készülhessen felvétel, az áldozatok pedig megfélemlített, és egyébként is agyontraumatizált, sok esetben fogyatékos gyerekek, akik jogi eljárást kezdeményezni nem tudnak. A legelkeserítőbb, hogy olyan szinten megszokták a folyamatos abúzust, hogy fel sem merül bennük: ami velük történik, az súlyosan jogsértő.

A gyermekvédelem vezetői pontosan tudják, hogy megengedhetetlen a rájuk bízott traumatizált gyerekek bántalmazása. 2016-os kalocsai jelentésében az ombudsman konkrét feladatokat adott az intézményvezetőnek, a fenntartónak és az EMMI-nek is, hogy a rendszerszintű bántalmazásnak gátat szabjanak, és a védelemre szoruló pszichésen labilis, fogyatékos, traumatizált gyerekeknek a törvény szerint járó ellátásokat biztosítsák.

A 2020 őszén megjelent sajtóhírek újabb intézményi erőszakról szóltak. A gyermekvédelem feje erre kemény fellépést ígért – joggal feltételezhetnénk, hogy az intézményeiben zajló gyermekbántalmazás ellen, ehelyett viszont épp a botrányos állapotokról hírt adó portált perelte be Fülöp Attila államtitkár és az EMMI.

Az ombudsman újabb vizsgálatot indított az intézményben, a májusban megjelent jelentése pedig azt látszik igazolni, hogy minimális javulás történt, az előírt személyi létszámot épp teljesíteni tudja az intézmény, de érdemi előrelépés nincs. A fiatalok emberhez méltatlan környezetben, takarítatlan szobákban, a közeli börtönből leselejtezett vaságyakon alszanak. A drogfüggőség miatt intézetbe került, pszichés problémákkal küzdő gyerekek számára továbbra sincs drogrehabilitációs ellátás, a legközelebbi pszichiátriáról is terápiás beavatkozás nélkül dobják ki őket. Oktatásuk lényegében nincs, az agresszió folyamatosan jelen van.

A bekerülő gyerekek megfélemlítő és megalázó „beavatási szertartáson” esnek át: az új gyereknek egy erősebb, régebben bent lakó fiúval kell megverekednie. Mindez a nevelők támogató jelenlétében történik, akik ezzel a családon belüli bántalmazás áldozatait újabb erőszaknak teszik ki. Az ombudsman szerint ez megengedhetetlen:

Álláspontom szerint a rendszerbántalmazás kategóriájába tartozik, ha a szakdolgozók nem védik meg a gyereket, indirekten legalizálják az egymás közötti agresszió bármely formáját. Mindemellett a bokszolás kívülről is traumatizáló lehet az eseményeket néző gyerekek számára. A „kvázi legálissá” tett egymás közötti agresszió azt is magával vonja, hogy nem lehet panaszkodni, illetve segítséget kérni bántalmazás esetén, miközben sok esetben eleve traumatizáló környezetből érkeznek a gyermekek. A szakellátás célja végső soron a védelem és a rehabilitáció.A minisztériumnak és a gyermekvédelemnek

a saját jó hírnevénél jobban kellene figyelni arra,hogy az állam gondjaira bízott gyermekekkel szemben elkövetett egyetlen bántalmazás, abúzus se maradjon rejtve. Ha valaki valóban a gyerekek érdekeit tartja szem előtt, az minden egyes bántalmazásról szóló információt alaposan megvizsgál ahelyett, hogy perekkel igyekezne eltántorítani azokat, akik az ilyen esetek – egyébként is nehéz – feltárásával foglalkoznak. Ezzel ugyanis azt kockáztatják, hogy a későbbi esetek rejtve maradnak, noha a rendszerszintű bántalmazás még mindig megoldásra váró, súlyos probléma.

Bármennyire is nehéz kiállni ezekben a helyzetekben, mi segítünk! Fordulj hozzánk bizalommal, ha bántalmazást ért vagy tanúja voltál ilyen esetnek, és nem szeretnéd, hogy rejtve maradjon.

(Kiemelt fotó: Pexels / cottonbro)

Azokat támadja az EMMI, akik a bántalmazott gyerekekért állnak ki

A gyermekotthonokban évek, ha nem évtizedek óta bizonyítottan jelen van az erőszak. Ez ellen a gyermekvédelmi rendszer vezetői nemhogy nem lépnek fel, de az erről beszámoló kollégákat, gyerekeket és újságírókat is megfélemlítik, beperelik.

X bá’ egyfolytában ütöget, lefog, ordibál velem, és üti a fejemet– mesélte idén tavasszal egy gyermek a Kalocsai Speciális Gyermekotthonban már harmadik alkalommal vizsgálódó ombudsmannak. Évek óta folyamatosan jönnek a hírek a zárt intézetből: elviselhetetlen az élet bent, mindennapos a megalázás és a bántalmazás.

Egy fiút nemrég véresre pofozott az agresszív nevelő. Ezek az esetek leginkább ebédlőben, irodában történnek, mert ott nincs kamera– osztotta meg ősszel egy nevelő a 24.hu újságírójával tapasztalatait. Bátorság kellett hozzá, hogy megszólaljon, mert rögtön hozzá is tette, hogy azonnal utánanyúlnak annak a kollégának vagy gyereknek, aki a bántalmazásokról beszámol. A nevelők az ombudsmannal folytatott négyszemközti beszélgetéseken is megerősítették: nem mernek beszélni. A tapasztalatok szerint a zárt intézetben zajló bántalmazást lehetetlen bizonyítani, hiszen gondosan figyelnek arra, hogy ne készülhessen felvétel, az áldozatok pedig megfélemlített, és egyébként is agyontraumatizált, sok esetben fogyatékos gyerekek, akik jogi eljárást kezdeményezni nem tudnak. A legelkeserítőbb, hogy olyan szinten megszokták a folyamatos abúzust, hogy fel sem merül bennük: ami velük történik, az súlyosan jogsértő.

A gyermekvédelem vezetői pontosan tudják, hogy megengedhetetlen a rájuk bízott traumatizált gyerekek bántalmazása. 2016-os kalocsai jelentésében az ombudsman konkrét feladatokat adott az intézményvezetőnek, a fenntartónak és az EMMI-nek is, hogy a rendszerszintű bántalmazásnak gátat szabjanak, és a védelemre szoruló pszichésen labilis, fogyatékos, traumatizált gyerekeknek a törvény szerint járó ellátásokat biztosítsák.

A 2020 őszén megjelent sajtóhírek újabb intézményi erőszakról szóltak. A gyermekvédelem feje erre kemény fellépést ígért – joggal feltételezhetnénk, hogy az intézményeiben zajló gyermekbántalmazás ellen, ehelyett viszont épp a botrányos állapotokról hírt adó portált perelte be Fülöp Attila államtitkár és az EMMI.

Az ombudsman újabb vizsgálatot indított az intézményben, a májusban megjelent jelentése pedig azt látszik igazolni, hogy minimális javulás történt, az előírt személyi létszámot épp teljesíteni tudja az intézmény, de érdemi előrelépés nincs. A fiatalok emberhez méltatlan környezetben, takarítatlan szobákban, a közeli börtönből leselejtezett vaságyakon alszanak. A drogfüggőség miatt intézetbe került, pszichés problémákkal küzdő gyerekek számára továbbra sincs drogrehabilitációs ellátás, a legközelebbi pszichiátriáról is terápiás beavatkozás nélkül dobják ki őket. Oktatásuk lényegében nincs, az agresszió folyamatosan jelen van.

A bekerülő gyerekek megfélemlítő és megalázó „beavatási szertartáson” esnek át: az új gyereknek egy erősebb, régebben bent lakó fiúval kell megverekednie. Mindez a nevelők támogató jelenlétében történik, akik ezzel a családon belüli bántalmazás áldozatait újabb erőszaknak teszik ki. Az ombudsman szerint ez megengedhetetlen:

Álláspontom szerint a rendszerbántalmazás kategóriájába tartozik, ha a szakdolgozók nem védik meg a gyereket, indirekten legalizálják az egymás közötti agresszió bármely formáját. Mindemellett a bokszolás kívülről is traumatizáló lehet az eseményeket néző gyerekek számára. A „kvázi legálissá” tett egymás közötti agresszió azt is magával vonja, hogy nem lehet panaszkodni, illetve segítséget kérni bántalmazás esetén, miközben sok esetben eleve traumatizáló környezetből érkeznek a gyermekek. A szakellátás célja végső soron a védelem és a rehabilitáció.A minisztériumnak és a gyermekvédelemnek

a saját jó hírnevénél jobban kellene figyelni arra,hogy az állam gondjaira bízott gyermekekkel szemben elkövetett egyetlen bántalmazás, abúzus se maradjon rejtve. Ha valaki valóban a gyerekek érdekeit tartja szem előtt, az minden egyes bántalmazásról szóló információt alaposan megvizsgál ahelyett, hogy perekkel igyekezne eltántorítani azokat, akik az ilyen esetek – egyébként is nehéz – feltárásával foglalkoznak. Ezzel ugyanis azt kockáztatják, hogy a későbbi esetek rejtve maradnak, noha a rendszerszintű bántalmazás még mindig megoldásra váró, súlyos probléma.

Bármennyire is nehéz kiállni ezekben a helyzetekben, mi segítünk! Fordulj hozzánk bizalommal, ha bántalmazást ért vagy tanúja voltál ilyen esetnek, és nem szeretnéd, hogy rejtve maradjon.

(Kiemelt fotó: Pexels / cottonbro)