Az Európai Parlament Pegasus-bizottsága kiadta jelentését és ajánlásait, miután egy évig vizsgálta a kémprogramokkal való visszaéléseket és az illegális megfigyeléseket az EU országaiban. A képviselők a jelentésben megállapítják, hogy a Pegasus használata Magyarországon „a kormány által a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsemmisítésére irányuló, kiszámított és stratégiai kampány része volt". A bizottság 2023 februárjában Budapesten is tartott meghallgatást, amelyen mi is részt vettünk, a látogatásról részletesen blogunkon írtunk.
A nyilvánosság proaktív tájékoztatása minden közfeladatot ellátó szerv alapvető kötelessége. Fontos szerepet játszik abban, hogy az állami szervek hitelességüket és a nyilvánosság beléjük vetett bizalmát elnyerjék és fenntartsák. Ráadásul bizonyos esetekben a köznyugalom biztosítását is szolgálja – erre nagyon jó példa a járványügyi adatok közlése. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, majd a közérdekűadat-igényléseinket sem teljesítette, miután pedig pert nyertünk ellenük, a bírósági ítélet végrehajtásával is késlekedtek. A hasonló esetek elkerülése érdekében levélben fordultunk hozzájuk javaslatainkkal.
Szerdán a Miniszterelnökség épülete előtt a rendőrség aránytalanul és indokolatlanul vetett be könnygázt és tonfát a tiltakozó kiskorúak ellen. A tüntetésen végig jelen voltak jogi megfigyelőink, az előállított fiatalok mellett pedig egész éjjel ott volt az ügyvédünk.
Az átalakítás előtt az orvosi kamara etikai eljárásai egyre inkább hozzájárultak ahhoz, hogy a betegjogi jogsérelmek ne maradjanak következmények nélkül. Mióta a kormány elvette a MOK-tól az etikai felügyeletet, ez a jó gyakorlat megszakadt, az eljárások szünetelnek, és hosszú távon is sérülhetnek a betegek jogai.
Kocsis Máté és Halász János tegnap nyújtották be a parlamentnek a Büntető Törvénykönyv módosítását célzó javaslatukat, amely szerint a jövőben a közügyeket érintő közlések nem vonhatják maguk után büntetőjogi felelősség megállapítását rágalmazás vagy becsületsértés miatt, ha azok a médiában hangzanak el és ha nem irányulnak a sértett emberi méltóságának “nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására”. Ez beszédes példája annak, hogy vannak pillanatok, amikor a kormánypárt önös érdekei véletlenül a közjót is szolgálják, ezeknek a szerencsés együttállásoknak pedig mindannyian örülhetünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány ennyivel letudhatná azt a feladatot, hogy megteremtse a szabad és az egyenlő méltóság tiszteletén alapuló politikai vita feltételeit.
Mostanában többen fordultak hozzánk azzal, hogy a polgármester vagy egy országgyűlési képviselő kitiltotta őket valamelyik nyilvános közösségi oldaláról, miután kritikus kommentet tettek kozzé az oldalon. Ha a tiltás alapja a hozzászóló politikai véleménye, akkor ez olyan diszkrimináció, ami az egyenlő bánásmódról szóló törvénybe ütközik. A közhatalmat gyakorló politikusoknak ugyanis a törvény alapján nem szabad hátrányosan megkülönböztetniük senkit – az pedig, ha valakit az oldalról való kizárással elhallgattatnak és elzárnak az ott közzétett információktól, pontosan ezt jelenti.