Hírek

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren a tudományos élet tönkretétele ellen

Budapest, 2019. március 26. - A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó akciót. Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.

A roma embereknek is joga van nyugodtan sétálni az utcákon

Lakatos J. Attila Budapesten élő, szociális munkásnak tanuló egyetemista. Jó kiállása, mosolya rendszeresen szemet szúr a rendőrségnek, így nagyjából havonta egyszer igazoltatják. Az igazoltatásokkal eleinte nem sokat törődött, nincs mit rejtegetnie. Ez rendszerint néhány perc, a rendőrök kérdéseket tesznek fel, ellenőrzik az adatait, megállapítják, hogy nem szerepel egyik nyilvántartásban sem, majd útjára bocsátják. Ám ezek az alkalmak rendszeressé váltak és Attilának kezdett egyre zavaróbbá válni, hogy akárhová ment, mindig éppen őt szúrták ki az utcán járőröző rendőrök.

2017-ben, egy októberi napon, Attila a Szent Gellért téri metró bejárata előtt várakozott és egy szendvicset majszolt. Egyszer csak feltűnt két járőröző rendőr, akik hamarosan odaléptek hozzá és a személyijét kérték:

“Ahogy korábban, most is megkérdeztem, hogy mi az igazoltatás oka. Erre az egyik rendőr közölte velem, hogy “fokozott ellenőrzés van elrendelve az országban.” Ezt a választ már hallottam, kivételesen az igazságra lettem kíváncsi, ezért megkérdeztem őket, “de most komolyan, miért pont engem ellenőriznek?” Erre azt válaszolta, (a rendőr), hogy az ellenőrzés célja az országban jogtalanul tartózkodó személyek kiszűrése. Erre azt feleltem, hogy nem migráns vagyok, hanem roma, és már elegem van az ellenőrzésekből."

Kit és mikor igazoltathat a rendőrség? Mi az a fokozott ellenőrzés?

A rendőrségi törvény az igazoltatással kapcsolatban sajnos nagyon tágan fogalmaz. A lényeg, hogy kell valamilyen ok, gyanú, ami miatt a személyazonosságot meg kell állapítani. Azonban még ennyire sincs szükség azon a területen, ahol a Budapesti, vagy az Országos Rendőrfőkapitány által meghatározott időtartamra fokozott ellenőrzést rendeltek el. Ezen a területen és az adott időszakban gyakorlatilag bárkit lehet igazoltatni, zsebeit, autó csomagtartóját átkutatni. Ez tehát egy adott területre koncentráló célzott rendőri intézkedés a jogsértő cselekmények gyors megszüntetése érdekében. Súlyosan jogsértő helyzetet teremt azonban, ha a fokozott ellenőrzést hónapokra, teljes megyékre, vagy akár az ország egész területére rendelik el, megkerülve ezzel a rendőrségi törvényt, ahogy ez történt 2015-2017 között. Újabban inkább egyes megyékre, vagy Budapest teljes közigazgatási körzetére adják ki az utasítást, amely álláspontunk szerint továbbra is jogsértő helyzetet teremt. Erről bővebben itt olvashat: https://tasz.hu/cikkek/fokozott-ellenorzes-fokozott-jogsertes

Attila elmondása szerint próbálta az intézkedő rendőrök nevét és jelvényeik számát felírni, azonban nem volt nála toll. Kérése ellenére a rendőrök nem adtak neki, helyette az javasolták, hogy kérjen a járókelőktől. Attila jelezte az intézkedő rendőröknek, hogy az ellene folytatott igazoltatások sértik, és nagyon rosszul érintik, valamint úgy véli, hogy ez mélyíti a társadalomban meglévő romaellenességet is: A járókelők csak annyit látnak, hogy a rendőrök “persze megint” egy roma származású embert igazoltatnak.

Az adatai a nyilvántartásban most sem szerepeltek, így az intézkedés lezárult, a rendőrök elmentek. Ezt követően Attila haladéktalanul panaszt tett a Független Rendészeti Panasztestület előtt.

A Független Rendészeti Panasztestület (FRPT) csak állást foglal, vitát eldönteni nem tud. Ha az Ön beszámolója és a rendőrök vallomása eltér egymástól, a Testület nem tudja feloldani az ellentmondást.

Az FRPT eljárásában a rendőrök határozottan cáfolták, hogy ezek az állítások elhangzottak volna. Állították, hogy nincs módjuk megállapítani senkinek a származását. Csupán arról tájékoztatták kérésére a panaszost, hogy a fokozott ellenőrzés célja többek között a jogosulatlanul belföldön tartózkodó külföldi személyek kiszűrése. Az igazoltatás okáról elmondták, hogy Attila “idegesen, gyanúsan nézett feléjük”, valamint az igazoltatás helyszíne és Attila hátizsákja, öltözéke együttesen váltotta ki az igazoltatás szükségességét. Az FRPT a rendelkezésére álló 90 nap alatt sem tudta eldönteni a vitát, végül csak széttárta a karját és áttette az ügyet az igazoltatást végző rendőrséghez. Vagyis innentől a rendőrségnek kellett vizsgálnia a saját állományába tartozó rendőrök eljárását.

A rendőrség tárgyalást is tartott, amire megidézte az intézkedő rendőröket és ügyfelünket. A “szembesítés” nem sok eredménnyel zárult, a panaszt elutasították. Miután fellebbezésünket a rendőrség másodfokon is elutasította, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kértük, hogy állapítsa meg

- a rendőrök ügyfelünk bőrszíne és vélt etnikai hovatartozása miatt igazoltatták őt,

- az igazoltatásra nem volt okot adó körülmény, ezért az önkényes és indokolatlan volt,

- a rendőrség általi vizsgálat nem volt jogszerű, mert diszkriminációs ügyekben fordul a bizonyítási teher, azaz a rendőrségnek kellett volna bizonyítania, hogy nem diszkriminált,

- a rendőrség által az igazoltatás jogalapjaként megjelölt fokozott ellenőrzés egész országra és több hónapra való elrendelése alaptörvény-ellenes, és súlyosan jogsértő, visszaélésekre alkalmas helyzetet teremt, ezért forduljon az Alkotmánybírósághoz.

A Bíróság 2019. február 28-án kihirdette az ítéletet, elutasította a keresetet. Az ítélet lényegében egyik érvünkre sem reagál, olyan, mintha ezeket meg sem írtuk volna. Egyszerűen elfogadja az országos fokozott ellenőrzés tényét, és azt, hogy emiatt jogszerűen igazoltathatták Attilát. A történettel kapcsolatban a rendőrök beszámolóját fogadja el, akik “részrehajlás nélkül”, “az etikai kódex szerint” végzik munkájukat.

Tévhit, hogy az igazoltatás hatékony módja a bűnüldözésnek: Nem az szolgálja a rendet és mindannyiunk biztonságát, ha a rendőrök minden ok nélkül, szúrópróbaszerűen igazoltatgatnak az utcán, hanem ha célzottan nyomoznak és körözik a bűnelkövetőket.

Hasonló esetben javasoljuk, hogy kérje a TASZ ingyenes jogi segítségét, vagy panaszával az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz forduljon!


Pócs-botrány: több mint nem szerencsés

A Fidesz szerint nem szerencsés a frakcióhoz tartozó képviselő, Pócs János nagy visszhangot keltett videója, még ha viccből is készítették, mert félreértésre adhat okot. Mi ennél jóval erősebb elhatárolódást várunk el a kormányzó párttól.

Pénzt nem kaptak, de felléptek a kórházak a kórházi fertőzésekkel szemben

Átlátható egészségügyért folytatott küzdelmünk kiemelt célja, hogy végre mindenki tisztán láthasson az egészségügy válságát talán legvilágosabban mutató probléma, a kórházi fertőzések ügyében. Múlt nyáron az EMMI végre bejelentette, hogy érdemben tenni kíván a fertőzések elkerüléséért, mi pedig most utánajártunk, hogy valóban történt-e előrelépés: körkérdést küldtünk a kórházaknak, írtunk a tisztifőorvosnak és önkénteseinket is megkértük, hogy járják be a kórházakat és osszák meg velünk a tapasztalataikat. Az eredmény: bár találkoztunk furcsaságokkal, és jellemző a pénzhiány, a kórházak áldozatos fellépése bizakodásra ad okot.

Te tudod, hogy mit szabad és mit nem?

Egyre több önkormányzat fogad el törvényellenes szabályokat a közösségi együttélési rendeletében. Tedd próbára magad, hogy te tudod-e, hogy mit szabad és mit nem!

Kezdő jogász munkatársat keres a TASZ

Emberi jogi érdeklődésű, jogász végzettségű, a szervezet céljai iránt elkötelezett munkatársat keresünk. Feladata Magánszféraprojektünk munkájában való részvétel lesz.