A hatalom mindig és mindenhol megpróbál visszaélni a helyzettel, ha nincs fölötte kontroll. Ám szerencsére egyre több helyen vannak Magyarországon önszerveződő civilek, akik hajlandóak és képesek kiállni a helyiek érdekeiért. De mit lehet tenni, ha a jogszabályok akadályozzák az érdekérvényesítést? Nagyon hasonló ügyekben fordultak hozzánk jogsegélyért helyi aktivisták és polgárok: problémáik oka a népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítése.

Az, hogy egyre több esetben keresnek bennünket helyi aktivisták és szervezetek, azt mutatja, hogy Magyarországon is éledezik a helyi civil élet. Ez előbb-utóbb biztosan korlátja lesz a hatalom koncentrációjának.

Alsóörs

A sajtó is beszámolt arról, hogy az alsóörsi polgármester tavaly májusban pályázatot írt ki egy erdős terület értékesítésre – az azt megvásárló cég az erdő helyére benzinkutat akar építeni. Ehhez az önkormányzatnak módosítania kell a helyi építési szabályzatot, amihez pedig ki kell kérnie a lakosság véleményét.

A vonatkozó jogszabály szerint a vélemények kikérése lakossági fórumon és az önkormányzat honlapján keresztül történik. Csakhogy a járvány miatt lakossági fórumot tartani nem lehet, a helyi demokrácia egyik fontos eszköze használhatatlan.

A polgármester a civil ellenállást érzékelve úgy döntött, hogy lakossági fórum helyett levelet és szavazólapot küld az alsóörsieknek, amelyben megkérdezi a véleményüket a beruházásról.

A gond ezzel az, hogy tulajdonképpen egy helyi népszavazást szeretne lefolytatni így, de a népszavazás garanciális elemei nélkül.

A garanciális elemek közül az egyik legfontosabb, hogy bármi is lesz a népszavazás eredménye, jogalkotási kötelezettséget ró az önkormányzatra. Így biztosított a polgárok valódi részvétele a döntéshozatalban. A polgármester által választott eszköz viszont legfeljebb a véleménynyilvánításnak lehet fóruma, a döntéshozatalnak nem. A népszavazás esetében a kérdés egyértelműségét komoly vizsgálatnak kell alávetni. Az alsóörsi “közvéleménykutatás” esetében ez elmarad, így kétséges, hogy a válaszokból megállapítható-e a helyi lakosok valódi akarata. A szavazólapot kísérő levél kizárólag az önkormányzat álláspontját tartalmazza, befolyásolva ezzel a polgárokat. Egy népszavazás esetében ez jogszerűtlen lenne. A népszavazási eljárásban pontosan szabályozottak a határidők, a kihirdetés és a voksolás menete; ez esetben nem. A népszavazás során biztosított a folyamatos jogorvoslati lehetőség. Az alsóörsi közvéleménykutatásból ez a garancia is hiányzik. A népszavazás esetében garantált a szavazás titkossága, még az egyébként gyakran kritizált levélszavazás esetében is vannak megoldások a névtelenség biztosítására. Erről nem beszélhetünk az alsóörsi polgármester kezdeményezésével kapcsolatban. A népszavazás szavazatszámlálói között független tagok is lehetnek. Alsóörsön civilek próbáltak bejelentkezni a számlálás biztosításához, de nem kaptak kedvező választ. A helyi népszavazáson az a választópolgár jogosult részt venni, aki a településen lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik. Ez esetben viszont a polgármester önkényesen jelölhette ki, hogy mely településrészről, hogyan nyilváníthatnak véleményt a polgárok.

Tehát nem csak az nem biztosított, hogy az eredmény a valós társadalmi véleményt tükrözi, de az sem, hogy mindenki mer szavazni, aki megkapta a borítékot. Mi van azokkal, akik félnek postára adni a véleményüket egy komoly vita forrásául szolgáló ügyben? Ki garantálja, hogy, aki felbontja a borítékot, nem párosítja össze a szavazatot a feladó nevével? Ki garantálja, hogy ebből nem készül lista? Ki garantálja, hogy a nevüket bátran felvállaló ellenzők szavazatai a számláló bizottság elé kerülnek? A közjegyző jelenléte fontos, de egy ehhez hasonló folyamatot a népszavazás esetében nem véletlenül felügyel független és pártos tagokból álló szavazatszámláló-bizottság.

Nem kell, hogy a polgármesternek rossz szándéka legyen: elég baj, hogy a garanciális elemek hiányoznak. Lehet persze közvéleménykutatást végezni, meg lehet kérdezni a helyieket, ezek mind a helyi demokráciát erősítő akciók lehetnek, de ezt nem lehet úgy megtenni, hogy bárki azt érezhesse, félnivalója van. Ráadásul a kutatás eredményének bejelentése után majd mondhatja a polgármester, hogy ez nem az ő döntése, hanem a helyiek akarata – de ki tudja ezt valójában ellenőrizni? A politikai felelősség eltolhatósága és a garanciák hiánya nagyon rossz párosítás bármilyen komoly helyi ügy eldöntésekor.

Az alsóörsi közvéleménykutatás időközben lezárult, a megkérdezettek a benzinkút megépítése mellett foglaltak állást. Az önkormányzat 3644 véleménynyilvánító lapot postázott. A visszaérkezett lapok közül 186-ot érvénytelenítettek, mert nem volt a borítékon feladó, vagy több lap volt egy borítékban. Az egyik hozzánk forduló alsóörsi civil megírta nekünk, hogy az ő férje nevére négy lap is érkezett a borítékban. Az 1588 érvényesnek mondott véleményező lapból végül 1177-en mondtak igent a benzinkútra. A fenti aggályok megmaradtak.

Naphegy

A Naphegy tövébe az önkormányzat a Budai Várnegyedet kiszolgáló, várhatóan rendkívül forgalmas buszpályaudvart építene. A helyi civilek minden lehetőséget megragadnak a tiltakozásra, a problémáról részletes honlapot is készítettek. A TASZ-t azzal keresték meg, hogy miként kezdeményezhetnek helyi (azaz kerületi) népszavazást az üggyel kapcsolatban.

A helyi érdekérvényesítő csoportok aktivitása és kreativitása páratlan és rendkívül előremutató, de a vonatkozó kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet alatt nem lehet népszavazást kezdeményezni.

(A legfrissebb hírek szerint az I. kerületi önkormányzat felfüggesztette a buszparkoló építésének előkészítését.)

A népszavazások fájó hiánya

A probléma most is az, amiről a gyülekezési jog kapcsán már állást foglaltunk. “Ha a véleménynyilvánítás során a résztvevők nem kerülnek egymással fizikai kontaktusba, akkor az általános tüntetéstilalom észszerűtlenül korlátozza az emberek alapjogait. A járvány elleni hatékony védekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága sokszor együtt is érvényre juttathatók.”

Ugyanez a helyzet a népszavazási kezdeményezésekkel: teljes tilalom van érvényben a járványhelyzet miatt, pedig ez ebben az esetben is szükségtelen. Nem kellene már magát a kezdeményezést is ellehetetleníteni, hiszen a népszavazási kezdeményezés benyújtásától a népszavazás napjáig hosszú út vezet. Annak, hogy már a népszavazás kezdeményezése is tiltva legyen, nincs észszerű, járványügyi szempontokkal alátámasztható oka. Annak lehet észszerű indoka, hogy magát a népszavazást addig ne lehessen megtartani, amíg focimeccsre, színházba vagy étterembe sem lehet menni – a teltházas lelátók után viszont már emellett is nehéz érvelni.

Ráadásul “békeidőben” is megvan a lehetőség az aláírásgyűjtés felfüggesztésére: a választási kampányidőszak alatt le kell adni a népszavazási támogató íveket, de utána azonnal folytatni lehet a gyűjtést. Ezekben az esetekben is fel lehetne függeszteni a gyűjtést, de a kérdést elbírálhatnák a választási bizottságok. Arról nem beszélve, hogy a jó idő beálltával, a járványügyi szabályok betartásával mekkora kockázata lenne egy szabadtéren, pultokkal végzett aláírásgyűjtésnek – valószínűleg jóval kisebb, mint számos, most már engedélyezett szabadidős tevékenységnek.

Ha lehetne népszavazást kezdeményezni, akkor a helyi civilek is tudnák, hogyan lépjenek fel az ilyen ügyekben. Addig is maradnak az alternatív tiltakozási formák.

A megoldást az jelentheti, ha valamely népszavazási kezdeményezés ellehetetlenítése eljut az Alkotmánybíróság elé és a testület megállapítja, hogy a teljes tiltás aránytalanul korlátozza a helyi demokráciát. Mi a magunk részéről mindent megteszünk ennek érdekében.

Szabó Attila

Ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjunk hozni, megfelelő és elegendő információra van szükségünk. A véleményünket és kritikánkat is így tudjuk kialakítani. Állampolgárként viszont sokszor nem kapunk elég információt – ilyen helyzetekben a közérdekű adatok igénylése lehet a megoldás. Arról, hogy ez az eszköz milyen helyzetekben segíthet, hol és hogyan tudjuk használni, május 21-én, pénteken 10 és 14 óra között beszélgetünk „A kritika alapja a tudás” című műhelyünkön. Az eseményt online, a Zoom-on keresztül tartjuk, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (Jelentkezési határidő: 2021. május 19. szerda éjfél)

A hatalom mindig és mindenhol megpróbál visszaélni a helyzettel, ha nincs fölötte kontroll. Ám szerencsére egyre több helyen vannak Magyarországon önszerveződő civilek, akik hajlandóak és képesek kiállni a helyiek érdekeiért. De mit lehet tenni, ha a jogszabályok akadályozzák az érdekérvényesítést? Nagyon hasonló ügyekben fordultak hozzánk jogsegélyért helyi aktivisták és polgárok: problémáik oka a népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítése.

Az, hogy egyre több esetben keresnek bennünket helyi aktivisták és szervezetek, azt mutatja, hogy Magyarországon is éledezik a helyi civil élet. Ez előbb-utóbb biztosan korlátja lesz a hatalom koncentrációjának.

Alsóörs

A sajtó is beszámolt arról, hogy az alsóörsi polgármester tavaly májusban pályázatot írt ki egy erdős terület értékesítésre – az azt megvásárló cég az erdő helyére benzinkutat akar építeni. Ehhez az önkormányzatnak módosítania kell a helyi építési szabályzatot, amihez pedig ki kell kérnie a lakosság véleményét.

A vonatkozó jogszabály szerint a vélemények kikérése lakossági fórumon és az önkormányzat honlapján keresztül történik. Csakhogy a járvány miatt lakossági fórumot tartani nem lehet, a helyi demokrácia egyik fontos eszköze használhatatlan.

A polgármester a civil ellenállást érzékelve úgy döntött, hogy lakossági fórum helyett levelet és szavazólapot küld az alsóörsieknek, amelyben megkérdezi a véleményüket a beruházásról.

A gond ezzel az, hogy tulajdonképpen egy helyi népszavazást szeretne lefolytatni így, de a népszavazás garanciális elemei nélkül.

A garanciális elemek közül az egyik legfontosabb, hogy bármi is lesz a népszavazás eredménye, jogalkotási kötelezettséget ró az önkormányzatra. Így biztosított a polgárok valódi részvétele a döntéshozatalban. A polgármester által választott eszköz viszont legfeljebb a véleménynyilvánításnak lehet fóruma, a döntéshozatalnak nem. A népszavazás esetében a kérdés egyértelműségét komoly vizsgálatnak kell alávetni. Az alsóörsi “közvéleménykutatás” esetében ez elmarad, így kétséges, hogy a válaszokból megállapítható-e a helyi lakosok valódi akarata. A szavazólapot kísérő levél kizárólag az önkormányzat álláspontját tartalmazza, befolyásolva ezzel a polgárokat. Egy népszavazás esetében ez jogszerűtlen lenne. A népszavazási eljárásban pontosan szabályozottak a határidők, a kihirdetés és a voksolás menete; ez esetben nem. A népszavazás során biztosított a folyamatos jogorvoslati lehetőség. Az alsóörsi közvéleménykutatásból ez a garancia is hiányzik. A népszavazás esetében garantált a szavazás titkossága, még az egyébként gyakran kritizált levélszavazás esetében is vannak megoldások a névtelenség biztosítására. Erről nem beszélhetünk az alsóörsi polgármester kezdeményezésével kapcsolatban. A népszavazás szavazatszámlálói között független tagok is lehetnek. Alsóörsön civilek próbáltak bejelentkezni a számlálás biztosításához, de nem kaptak kedvező választ. A helyi népszavazáson az a választópolgár jogosult részt venni, aki a településen lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik. Ez esetben viszont a polgármester önkényesen jelölhette ki, hogy mely településrészről, hogyan nyilváníthatnak véleményt a polgárok.

Tehát nem csak az nem biztosított, hogy az eredmény a valós társadalmi véleményt tükrözi, de az sem, hogy mindenki mer szavazni, aki megkapta a borítékot. Mi van azokkal, akik félnek postára adni a véleményüket egy komoly vita forrásául szolgáló ügyben? Ki garantálja, hogy, aki felbontja a borítékot, nem párosítja össze a szavazatot a feladó nevével? Ki garantálja, hogy ebből nem készül lista? Ki garantálja, hogy a nevüket bátran felvállaló ellenzők szavazatai a számláló bizottság elé kerülnek? A közjegyző jelenléte fontos, de egy ehhez hasonló folyamatot a népszavazás esetében nem véletlenül felügyel független és pártos tagokból álló szavazatszámláló-bizottság.

Nem kell, hogy a polgármesternek rossz szándéka legyen: elég baj, hogy a garanciális elemek hiányoznak. Lehet persze közvéleménykutatást végezni, meg lehet kérdezni a helyieket, ezek mind a helyi demokráciát erősítő akciók lehetnek, de ezt nem lehet úgy megtenni, hogy bárki azt érezhesse, félnivalója van. Ráadásul a kutatás eredményének bejelentése után majd mondhatja a polgármester, hogy ez nem az ő döntése, hanem a helyiek akarata – de ki tudja ezt valójában ellenőrizni? A politikai felelősség eltolhatósága és a garanciák hiánya nagyon rossz párosítás bármilyen komoly helyi ügy eldöntésekor.

Az alsóörsi közvéleménykutatás időközben lezárult, a megkérdezettek a benzinkút megépítése mellett foglaltak állást. Az önkormányzat 3644 véleménynyilvánító lapot postázott. A visszaérkezett lapok közül 186-ot érvénytelenítettek, mert nem volt a borítékon feladó, vagy több lap volt egy borítékban. Az egyik hozzánk forduló alsóörsi civil megírta nekünk, hogy az ő férje nevére négy lap is érkezett a borítékban. Az 1588 érvényesnek mondott véleményező lapból végül 1177-en mondtak igent a benzinkútra. A fenti aggályok megmaradtak.

Naphegy

A Naphegy tövébe az önkormányzat a Budai Várnegyedet kiszolgáló, várhatóan rendkívül forgalmas buszpályaudvart építene. A helyi civilek minden lehetőséget megragadnak a tiltakozásra, a problémáról részletes honlapot is készítettek. A TASZ-t azzal keresték meg, hogy miként kezdeményezhetnek helyi (azaz kerületi) népszavazást az üggyel kapcsolatban.

A helyi érdekérvényesítő csoportok aktivitása és kreativitása páratlan és rendkívül előremutató, de a vonatkozó kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet alatt nem lehet népszavazást kezdeményezni.

(A legfrissebb hírek szerint az I. kerületi önkormányzat felfüggesztette a buszparkoló építésének előkészítését.)

A népszavazások fájó hiánya

A probléma most is az, amiről a gyülekezési jog kapcsán már állást foglaltunk. “Ha a véleménynyilvánítás során a résztvevők nem kerülnek egymással fizikai kontaktusba, akkor az általános tüntetéstilalom észszerűtlenül korlátozza az emberek alapjogait. A járvány elleni hatékony védekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága sokszor együtt is érvényre juttathatók.”

Ugyanez a helyzet a népszavazási kezdeményezésekkel: teljes tilalom van érvényben a járványhelyzet miatt, pedig ez ebben az esetben is szükségtelen. Nem kellene már magát a kezdeményezést is ellehetetleníteni, hiszen a népszavazási kezdeményezés benyújtásától a népszavazás napjáig hosszú út vezet. Annak, hogy már a népszavazás kezdeményezése is tiltva legyen, nincs észszerű, járványügyi szempontokkal alátámasztható oka. Annak lehet észszerű indoka, hogy magát a népszavazást addig ne lehessen megtartani, amíg focimeccsre, színházba vagy étterembe sem lehet menni – a teltházas lelátók után viszont már emellett is nehéz érvelni.

Ráadásul “békeidőben” is megvan a lehetőség az aláírásgyűjtés felfüggesztésére: a választási kampányidőszak alatt le kell adni a népszavazási támogató íveket, de utána azonnal folytatni lehet a gyűjtést. Ezekben az esetekben is fel lehetne függeszteni a gyűjtést, de a kérdést elbírálhatnák a választási bizottságok. Arról nem beszélve, hogy a jó idő beálltával, a járványügyi szabályok betartásával mekkora kockázata lenne egy szabadtéren, pultokkal végzett aláírásgyűjtésnek – valószínűleg jóval kisebb, mint számos, most már engedélyezett szabadidős tevékenységnek.

Ha lehetne népszavazást kezdeményezni, akkor a helyi civilek is tudnák, hogyan lépjenek fel az ilyen ügyekben. Addig is maradnak az alternatív tiltakozási formák.

A megoldást az jelentheti, ha valamely népszavazási kezdeményezés ellehetetlenítése eljut az Alkotmánybíróság elé és a testület megállapítja, hogy a teljes tiltás aránytalanul korlátozza a helyi demokráciát. Mi a magunk részéről mindent megteszünk ennek érdekében.

Szabó Attila

Ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjunk hozni, megfelelő és elegendő információra van szükségünk. A véleményünket és kritikánkat is így tudjuk kialakítani. Állampolgárként viszont sokszor nem kapunk elég információt – ilyen helyzetekben a közérdekű adatok igénylése lehet a megoldás. Arról, hogy ez az eszköz milyen helyzetekben segíthet, hol és hogyan tudjuk használni, május 21-én, pénteken 10 és 14 óra között beszélgetünk „A kritika alapja a tudás” című műhelyünkön. Az eseményt online, a Zoom-on keresztül tartjuk, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (Jelentkezési határidő: 2021. május 19. szerda éjfél)