Hírek

Félrevezette a minisztériumot az állami szociális intézetek fenntartója, amikor a munkaerőhiány miatt számonkérték

Bizonyítékunk van rá, hogy az állami szociális és gyermekvédelmi intézetek fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) félrevezette a minisztériumot a bázakerettyei pszichiátriai otthont sújtó munkaerőhiányról. Rétvári Bence államtitkár képviselői kérdésre azt állította, hogy van elég dolgozó az otthonban. A valóság azonban az, hogy augusztus végén a jogszabályban előírthoz képest 38 százalékos volt a munkaerőhiány a bentlakásos intézetben. Úgy tűnik, az SZGYF mást mondott a minisztériumnak, mint ami a valóság, és ezzel a parlamenti képviselőket, illetve rajtuk keresztül a nyilvánosságot is félretájékoztatta.

Ezt tedd, ha kiborítanak a kaotikus járványügyi intézkedések

Van, akit rendőrök vegzálnak, hogy betartja-e a karantént, amiről nem is kapott határozatot. Vannak szülők, akik választhatnak, hogy igazolatlan hiányzásnak teszik ki a gyereküket, vagy olyan közegbe engedik, ahol igazoltan megjelent a vírus. Van, aki 8 napja várja, hogy kijöjjenek hozzá tesztelni. Mintalevelet adunk a kezedbe, hogy változtathassunk a kaotikus járványügyi gyakorlatokon.

„A menetrendben meghirdetett adatok tájékoztató jellegűek” – ezzel védekeznek a közlekedési társaságok a rendszeresen előforduló késések miatt. Akik iskolába vagy munkába ingáznak, esetleg csak bárhová oda szeretnének érni időben, azokat aligha vigasztalja ez a mondat, legfeljebb beletörődni tudnak: majd lesz valami. A járványügyi protokollhoz nem tartozik ilyen tájékoztatás, de a hozzánk beérkező megkeresések azt mutatják, hogy a teszteléssel, kontaktkutatással vagy az elkülönítéssel kapcsolatos intézkedések előre meghatározott menetrendjére épp annyira nem lehet számítani, mint a vasúti menetrendre egy reggeli váltómeghibásodás után.

A koronavírus-járvány hazai kezdete óta tömegével készítünk tájékoztató anyagokat, mivel az állami szervek nem jeleskednek abban, hogy közérthetővé tegyék a rendelkezéseket, jogszabályokat. Infografikát készítettünk, hogy átlátható legyen, kit tesztelnek, kit és hol különítenek el, milyen esetekben végeznek kontaktkutatást. Ebből egyértelműen megtudhatod, hogy mire számíts, ha tüneteid vannak, vagy szoros kapcsolatba kerültél egy igazolt fertőzöttel, netán a saját teszted is pozitív lett.

Az már nem rajtunk múlik, hogy a járványügy sokszor nem tartja be ezt a protokollt,de abban tudunk segíteni, hogy mit tehetsz, ha az intézkedések kiszámíthatatlanságával bizonytalanságban tartanak.

Előbb azonban lássuk, hogy milyen esetekkel szembesültünk az utóbbi hetekben.

Maradj otthon, de meddig

Klárának (kérésére megváltoztattuk a nevét) most éppen fogalma sincs arról, hogy elmehet-e egyáltalán otthonról, vagy meddig áll elkülönítés alatt. Egy képzésen vett részt, ami után az egyik résztvevő szólt a szervezőknek, hogy a férje koronavírus-tesztje pozitív lett. A képzés szervezői saját hatáskörben intézkedtek a többi résztvevő teszteléséről. Klára teszteredménye pozitív lett – először a lakcímkártyáján szereplő címen keresték a rendőrök, ahol a szülei élnek, majd telefonon hívták a kontaktkutatás miatt. Rögzítették tartózkodási helyét és felszólították, hogy a következő két hétben maradjon ott.

Később emailen is megkapta a pozitív teszteredményt, ami nem volt validálva (bár egy későbbi telefonos érdeklődés alkalmával kiderült, hogy a lelet annak ellenére érvényes, hogy még a validálás előtt küldték ki). Klára felhívta a háziorvosát, aki értetlenül állt az előtt, hogyan adhattak ki nem validált eredményt, majd újbóli tesztelést kért, amit napokkal később a kiérkező mentők végeztek el. Az újabb teszt eredménye negatív lett – Klára egyébként végig tünetmentes volt.

A második tesztelés előtt egyébként Klárát ismét szülei lakcímén keresték a rendőrök, akik este fél tízkor, villogóval jelentek meg a kertes házas övezetben annak ellenére, hogy korábban megadta a tartózkodási helyét.

Arról viszont semmilyen határozatot nem kapott, hogy hatósági karantén vagy bármilyen elkülönítés alatt állna, így azt sem tudja, hogy meddig kellene otthon maradnia.A slusszpoén, hogy a férj, akinek igazolt fertőzése miatt a képzés résztvevőit, köztük Klárát tesztelni kellett, egy nappal azután kapta meg az elkülönítését elrendelő határozatot, hogy az lejárt.

Határozatlanul

Hasonlóan járt László (az ő nevét is megváltoztattuk), aki augusztus végén magánúton teszteltette magát, majd másnap emailben kapott pozitív eredményt. Még aznap keresték a népegészségügytől a bejelentett címén, de ő is máshol tartózkodik, így átadták az ügyét a tartózkodási helye szerinti hatóságnak. Otthon maradt a 14 nap lejártáig, de azóta sem kapott semmilyen határozatot és abban sem biztos, hogy egyáltalán kellett-e volna kapnia. Levélben próbált információt szerezni az illetékes népegészségügyi hivataltól, de se a levelére nem válaszolnak, se a telefont nem veszik fel. A helyzet három komoly problémával jár László számára:

információ hiányában a főnöke nem engedi dolgozni, határozat hiányában a háziorvosa nem tudja kiírni táppénzre, a háziorvos kért ugyan újabb tesztet, hogy annak negatív eredménye esetén László visszamehessen dolgozni, de levele megírásakor öt napja várt hiába a tesztelésre. Igazolt fertőzés, igazolatlan hiányzás

Az iskolákban sem kisebb a bizonytalanság. Egy szülő azzal keresett meg bennünket, hogy gyermeke osztálytársának pozitív lett a koronavírusteszt-eredménye, amiről az igazgató értesítette a hivatalos szerveket, de azok úgy ítélték meg, hogy a többi tanulót nem kell kontaktszemélynek tekinteni, nincs szükség önkéntes karanténra. Pedig ha léteznek olyanok, akik kimaxolják a kontaktszeméllyé válás feltételeit, akkor azok pont a diákok, akik zárt teremben, maszk nélkül, hosszú órákon át ülnek egymás társaságában. A hozzánk forduló szülő szerint a fenntartó utasította az igazgatót, hogy nem küldheti haza a gyerekeket és nem állhatnak át digitális oktatásra, a szülők pedig csak orvosi igazolással tarthatják otthon gyerekeiket - vagyis választhatnak, hogy az igazolatlan hiányzást kockáztatják, vagy olyan közegbe engedik a gyereket, ahol kétséget kizáróan jelen van a vírus.

Írj Müller Cecíliának!

A fentiekhez hasonló történetek százával érkeznek hozzánk, de közben a kormányzati szervek úgy csinálnak, mintha minden a legnagyobb rendben menne. Sőt: még arra is szeretnek hivatkozni, hogy sajnos nem érkezett hozzájuk megkeresés az anomáliákról, így nincs róla hivatalos tudomásuk. Azt tanácsoljuk tehát, hogy fordulj panasszal a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK)!

Ehhez készítettünk egy mintalevelet, amit pár kattintással elküldhetsz a tisztifőorvosnak, ezzel hivatalosan is tájékoztatva őt, ha nem a járványügyi protokollnak megfelelően intézkednek veled szemben. Csak akkor lehet változást elérni, ha sokan vagyunk, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Mi továbbra is várjuk a történeteiteket, hogy valós képet kapjunk az országban uralkodó helyzetről és ennek megfelelően tudjunk cselekedni. Kérjük, ha bármiféle tapasztalatod van a járványügyi intézkedésekről érintettként vagy hozzátartozóként, küldd el nekünk a jogsegely@tasz.hu címre „covid tapasztalatok” tárggyal.

Támogass bennünket, hogy segíthessünk eligazodni a folyton változó szabályok között!

Kiemelt fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs

A járási hivatalok kötelesek elbírálni a karantén alóli méltányossági kérelmeket

Ezt az országos tisztifőorvos is megerősítette a TASZ bejelentésére küldött válaszában.

Kit tesztelnek? Kit és hol különítenek el?

Közérthető infografikán szedtük össze az aktuális tudnivalókat a koronavírussal kapcsolatos eljárásrendről. Frissítve a járványügyi intézkedések rendjével!

Utálják a képviselők, hogy megmutatja, mi történik az önkormányzat ülésein

Választás előtt különösen jól jön, ha visszanézhető, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a korábbi ügyekben. A penci ülésteremben viszont nem látták szívesen a kamerát és azt is megakadályozták volna, hogy egy helyi polgár közzétegye az ülésekről készült saját felvételeit.
A TASZ segítségével sikerült elérni a jogsértő rendelkezés megváltoztatását.

Kevés dolog tartozik jobban a nyilvánosságra annál, hogy mi hangzik el egy önkormányzati képviselő-testületi ülésen. Mégis előfordul, hogy változatos – és jogsértő – eszközökkel próbálják akadályozni a helyi polgárok tájékozódását.

A Pest és Nógrád megye határán fekvő Penc községet 1500-an lakják. Itt él ügyfelünk, Gy., aki régóta hiányolta a megfelelő tájékoztatást, ezért saját maga kezdte közvetíteni az interneten az üléseket.

Édesapám az 1990-es években volt önkormányzati képviselő, már ő is kifogásolta, hogy a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei nem voltak elég részletesek, nem tükrözték eléggé a döntések körülményeit. Egy későbbi ciklusban, már önkormányzati képviselőként ezt én is megtapasztalhattam. Ekkor merült fel bennem, hogy képben és hangban is rögzíteni kellene az üléseket. Azon túl, hogy a felvételek segítenek pontosan emlékezni az elhangzottakra, segítik azokat a lakosokat is, akik bizonytalanok abban, hogy kire szavazzanak és kire ne– mondta el Gy.

Az önkormányzat megoldhatta volna, hogy egy videokamera beállításával rögzítse a testületi üléseket. Mégsem éltek a lehetőséggel, ezért ügyfelünk 2014-ben már magánemberként, a saját eszközeivel kezdett felvételeket készíteni és azokat a YouTube-on közreadni. Az egyik célja az volt, hogy legyen az üléseknek könnyen hozzáférhető, nyilvános és minden történést tükröző dokumentációja, másrészt hogy azok is tájékozódhassanak, akiket érdekelnek az elhangzottak, de nem tudnak személyesen jelen lenni.

Nyilvánvaló volt, hogy nem látnak szívesen kamerával az ülésteremben. Az ülések előtt és után is rendszeresen kapok negatív megjegyzéseket a testületi tagoktól. Feltűnően megszaporodtak a zárt ülések is. Miután azzal rágalmaztak, hogy kedvem szerint megvágom a felvételeket, elkezdtem a Facebookon az ülések élő közvetítését is– idézte fel ügyfelünk. A felvételek nézettsége arra enged következtetni, hogy van igény a tájékoztatásra. Gy. szerint – és szerintünk is – az lenne természetes, ha az önkormányzat saját felvételeket közölne a nyilvános ülésekről, lakossági fórumokról, eseményekről a saját felületein – ahogy ezt több más község meg is teszi Penc környékén is.

Amint az önkormányzatunk felvállalja, hogy saját felvételeket készít és publikál a képviselő-testületi ülésekről, befejezem ez irányú erőfeszítéseimet, ezt fel is ajánlottam – mondta ügyfelünk, ám nem történt előrelépés. Sőt, az ő közvetítéseit is akadályozni próbálták. Azért fordult hozzánk, mert egy korábbi önkormányzati rendelet azt írta elő, hogy az ülések hang- és videoanyagát legfeljebb egy évig, csak a község honlapján hozhatják nyilvánosságra. Erre hivatkozva megtiltották volna számára, hogy a felvételeket a saját YouTube-csatornájára feltölthesse. Pedig milyen jól jön például egy választás előtt, ha vissza lehet nézni, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a helyi ügyekben!

Én azért tartom fontosnak a testületi ülések nyilvánosságát, mert ez az egyetlen módja, hogy a helyiek rálássanak a képviselők munkájára, hogy kitől mi hangzik el, mit is képvisel. Valódi nyilvánosság nélkül rejtve maradnak a felületesen, hozzá nem értőn, ellentmondásosan vagy részrehajlón kezelt közügyek, sérül az információszabadság– magyarázza Gy., akinek segítettünk, hogy közérdekű bejelentést tegyen az önkormányzatok felett törvényességi felügyeletet gyakorló Pest Megyei Kormányhivatalnak. A bejelentés után egy hónappal az önkormányzat új szabályt alkotott, amiben már nem szerepel a felvételek nyilvánosságának korlátozása. Figyelemre méltó, hogy a kormányhivatal csak jóval később zárta le az eljárását és csak annyit állapított meg, hogy az új szabály már nem kifogásolható – azzal nem foglalkozott, hogy a korábbi rendelkezés jogsértő volt, de ez már számunkra részletkérdés.

Alapvető jogunk, hogy tudjunk a közügyeinkről, csak ekkor tehetünk lépéseket az önkormányzat jogszerű működéséért. Nem is eredménytelenül, ahogy az én esetem is mutatja– vonta le a tanulságot ügyfelünk.

Az önkormányzatok képviselő-testületeinek munkája főszabály szerint nyilvános. Egyes, törvényben meghatározott esetekben lehet zárt ülést tartani, de ezt külön meg kell indokolni. A vitához hozzászólni jellemzően csak a képviselők és a polgármester tudnak, de az ülések megfigyeléséhez és rögzítéséhez mindenkinek joga van.A nyilvános ülésekről bárki készíthet és közölhet felvételt – ezt senki nem tilthatja meg és engedélyre sincs szükség. A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvétel és jelenlét – akár hivatalos minőségben, akár hallgatóságként, meghívott vagy érintett személyként – nyilvános közszereplésnek minősül, tehát tűrni kell, ha erről felvételt készítenek és közölnek. Az sem írható elő, hogy csak „hivatalos felhasználásra”, vagy más meghatározott célból készülhet felvétel. Az ilyen korlátozások jogellenesek és lehet is tenni ellenük.

Támogasd a TASZ-t, hogy segíthessünk azoknak, akik fellépnek a közélet átláthatóságáért!