Azok a jóindulatú hackerek, akik a köz érdekében, ártó szándék és haszonszerzési vágy nélkül tárnak fel hibákat állami vagy multinacionális cégek informatikai rendszereiben – akár sok ezer ember jogait, érdekeit veszélyeztető hiányosságokra hívva fel a figyelmet –, sok esetben még mindig büntetőeljárást kapnak köszönet helyett. Ebben az útmutatóban adunk pár tanácsot, hogy etikus hackerként hogyan kerülheted el a feljelentést és a bírósági eljárásokat. Több etikus hacker ellen indult büntetőeljárásban nyújtottunk már jogi képviseletet, és tapasztalataink alapján etikus hackerként sokat tehetsz azért, hogy ne csak a közvélemény, hanem a bíróság is elhiggye, hogy csak segíteni akartál. Ha a tanácsaink szerint jársz el, könnyebb dolgod lesz a bíróságon.

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

A “rabszolgatörvény” ellen meghirdetett tüntetéssorozat folytatásaként a szakszervezetek országszerte félpályás útlezáró tüntetéseket szerveznek most szombatra. A forgalomlassító blokád nemcsak hatékony, de jogszerű eszköz is a tüntetők hangjának felerősítésére, ezért azt a rendőrség alapvetően nem akadályozhatja.