A közérdekű ügyekkel foglalkozó civil szervezetek a magánautonómia keretében szerveződnek, de a nyilvánosság előtt végzik a tevékenységüket. Abban a nyilvános térben működnek, amelyben az emberek szabadon egyesülhetnek, eszméket cserélhetnek, megnyilatkozhatnak. A politikai nyilvánosságban való jelenlétük átlátható működést követel tőlük. Abban az esetben, ha a szervezet közpénzt használ fel, vagy részt vesz a közhatalom gyakorlásában, ezzel a tevékenységével összefüggésben az államhoz hasonló átláthatósági elvárásoknak is meg kell felelnie.

1. Miről és hogyan kell tájékoztatnia a nyilvánosságot egy civil szervezetnek?

2. Mik a közérdekű adatok?

3. Csak a közérdekű adatok nyilvánosak?

4. Kezelnek-e közérdekű adatokat a civil szervezetek?

5. Kötelesek-e közérdekű adatigényléseket megválaszolni a civil szervezetek?

6. Mi a teendő, ha adatigénylést kap a szervezet?

7. Mi a teendő azokkal a személyes adatokkal, amelyek a fentiek szerint közpénzek felhasználásával kapcsolatosak?

8. Kiadhatók azok az adatok, amelyek nyilvánosságát törvény nem írja elő?

9. Egy ellentmondásos ítéletről

Az, hogy a civil szervezetek mit hoznak magukról nyilvánosságra, jelentős részben önkéntes elhatározásukon alapul, a nyilvánosság elé tárni csak bizonyos adatokat kötelesek. Ez a tájékoztató ez utóbbi, a törvény szerint kötelezően megismerhetővé teendő adatok nyilvánosságával foglalkozik.

Bizonyos adatokat bármiféle kérés, megismerésére irányuló igény nélkül is közzé kell tenni, és egyes adatokat nem lehet eltitkolni az azok iránt érdeklődő polgárok elől: az azok megismerésére irányuló igényeknek eleget kell tenni. Fontos azonban, hogy a szervezet működésével kapcsolatos adatokat általában nem kell a nyilvánosság elé tárni sem proaktívan, sem kérés esetén, a civil szervezetek esetében a kötelező nyilvánosság a kivétel. A szervezet - azon túl, hogy magáról azt hoz nyilvánosságra, amit akar - csak azt kell, hogy nyilvánosságra hozza, amit törvény előír. Ez a tájékoztató abban segít eligazodni, hogy mit kell kérés nélkül vagy kérésre nyilvánossá tenni.

1. Miről és hogyan kell tájékoztatnia a nyilvánosságot egy civil szervezetnek?

A törvény alapján a civil szervezeteknek kérés nélkül, automatikusan közzé kell tenniük bizonyos, a tevékenységeikről, valamint a forrásaikról és azok felhasználásáról szóló dokumentumokat. A szervezetek kötelesek közzétenni a honlapjukon (amennyiben van honlapjuk)

- a számviteli beszámolójukat,

- a számviteli beszámoló közhasznúsági mellékletét,

- működésükről és az adományok felhasználásáról szóló tájékoztatót, valamint

- ha a szervezet ennek kedvezményezettje, akkor a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásáról, illetve az összeg felhasználásáról szóló beszámolót.

A számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet, valamint az 1%-os beszámoló előírt formában (formanyomtatványokon) készül, amelyek tartalmát jogszabályok határozzák meg. A működésről és az adományok felhasználásáról szóló tájékoztató formáját jogszabály nem írja elő, csupán úgy rendelkezik, hogy a szervezet erről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal nyújt tájékoztatást az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül, így különösen honlapján, hírlevélben. Ennek a tájékoztatásnak a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést kell nyújtaniuk. Mindezek figyelembe vételével a szervezetek maguk döntenek arról, hogy hogyan tájékoztatják a nyilvánosságot.

Ha egy közhasznú szervezetnek nincs honlapja, az sem mentesíti teljesen az adatok nyilvánosság számára megismerhetővé tétele alól: a közhasznú szervezet esetén a szervezet beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot készíthet.

 

2. Mik a közérdekű adatok?

Közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. A törvény szerint közérdekű adat különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat, de e példálózó felsoroláson kívül számtalan adatfajta is közérdekű adat lehet, ha megfelel a fenti definíciónak.

Közérdekű adatai elsősorban a közhatalmi szerveknek, vagy az olyan tevékenységet végző nem közhatalmi szerveknek vannak, amelyek állami, önkormányzati feladatokat látnak el, jellemzően közpénzek felhasználásával.

A közérdekű adatok főszabály szerint nyilvánosak, azokat bárki szabadon megismerheti és terjesztheti.

 

3. Csak a közérdekű adatok nyilvánosak?

Nemcsak a közérdekű adatok tartoznak a nyilvánosságra, jogszabály kivételesen további adatok nyilvánosságát is előírhatja (ún. közérdekből nyilvános adatok). Személyes adatok is lehetnek kötelezően nyilvánosságra hozandóak, az ilyen adatok nyilvánosságát törvény írja elő. Ha jogszabály közérdekből a közérdekű adatnak nem minősülő adatok nyilvánosságát írja elő, azok megismerhetővé tételére a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

4. Kezelnek-e közérdekű adatokat a civil szervezetek?

Általában nem, de elképzelhető, hogy mégis: a válasz szervezetenként eltérő lehet.

A civil szervezetek, amelyeket magánszervezetekként, a magánautonómia körében hoznak létre magánemberek, és működésük jellemzően nem közpénzen alapul, általában nem kezelnek közérdekű adatokat.

Ha azonban a szervezet állami, önkormányzati, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot lát el az állam, illetve önkormányzat megbízása alapján (helyett), akkor adatai közérdekűek. (Ilyen például az alapítványi formában működő közoktatási intézmény.) Az ilyen szervezetek kötelesek adataik egy törvényben meghatározott részét kérés nélkül közzétenni, és kötelesek a közérdekű adatigényléseket mindenféle közérdekű adataik tekintetében érdemben megválaszolni.

 

5. Kötelesek-e közérdekű adatigényléseket megválaszolni a civil szervezetek?

Azok a szervezetek, amelyek a fentiek szerint nem közfeladatot látnak el, és így adataik nem közérdekűek, csak bizonyos adatok megismerésére irányuló igényeknek kötelesek eleget tenni.

A legtöbb szervezet esetében ilyen adatok lehetnek azok, amelyek közpénzek felhasználásával kapcsolatosak. A törvény szerint ugyanis (közérdekből nyilvános adatként) a nyilvánosságra tartoznak azok az adatok, amelyek

- a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, vagy

- az európai uniós támogatás felhasználásával,

- költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel,

- az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatosak, illetve

- aminek a nyilvánosságát külön törvény előírja.

Ez alapján meg kell válaszolni azokat a kérdéseket, amelyek például a Nemzeti Együttműködési Alapból vagy más hasonló, közvetlenül állami forrásból érkező támogatások felhasználásával kapcsolatosak. Ez alapján kell megválaszolni a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából származó összegek felhasználására vonatkozó kérdéseket. Az Európai Unió által támogatott projektek adatai is ilyenek lehetnek, de értelmezésünk szerint ilyenek a Norvég Civil Támogatási Alap forrásaiból megvalósított projektek is.

Az a szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, erre irányuló igény esetén köteles bárki számára tájékoztatást adni e jogviszonnyal összefüggő és az olyan adatra vonatkozóan, amely

- a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve

- az európai uniós támogatás felhasználásával,

- költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel,

- az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint

- amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.

Eszerint az állammal üzleti kapcsolatra lépő szervezetek e jogviszonyukkal összefüggésben nem titkolózhatnak.

Mindezek alapján - szemben az állami, önkormányzati szervekkel, és azokkal a szervezetekkel, amelyek adatai a fentiek szerint közérdekűek - a civil szervezeteknek, amikor adataik nyilvánossága a kérdés, alapvetően a forrás alapján kell eldönteniük, hogy válaszolni kötelesek-e. Ha egy magánalapítványtól vagy egy másik egyesülettől származik a tevékenység anyagi alapja, és az nem vezethető vissza közpénzre, akkor ezekkel az adatokkal kapcsolatban nem kell adatigénylésekre válaszolni. (Az ilyen forrásokról az 1. pontban említett beszámolók szólnak.)

 

6. Mi a teendő, ha adatigénylést kap a szervezet?

Amennyiben közérdekű adatigénylés érkezik a szervezethez, és az igényelt adatok a fentiek értelmében kötelezően megismerhetővé teendők, akkor a szervezet köteles az adatigénylést érdemben megválaszolni az igénylés kézhezvételétől számított 15 napon belül. Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű vagy nagy számú adatra vonatkozik, a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.

Ha az adatigénylés nem egyértelmű, akkor fel kell hívni az igénylőt az igény pontosítására.

Az adatigénylés vonatkozhat dokumentumok megismerésére is. A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről az igénylő másolatra tarthat igényt. Előfordulhat, hogy a dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, ebben az esetben a dokumentum megismerhetővé tétele nem tagadható meg, de a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

Az adatigénylésnek közérthető formában és - ha ez nem okoz aránytalan nehézséget - az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is.

Ha a szervezet elmulasztja a határidőben a válaszadást, az igénylő pert indíthat a szervezettel szemben, amelynek végén a bíróság az adatok kiadására kötelezheti a szervezetet.

 

7. Mi a teendő azokkal a személyes adatokkal, amelyek a fentiek szerint közpénzek felhasználásával kapcsolatosak?

Személyes adatok a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adatok.

Az ilyen adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül általában nem szabad átadni harmadik személynek, vagyis adatigénylésre válaszként sem adhatók ki, hacsak az adott személyes adat nyilvánosságát törvény nem írja kifejezetten elő. Ha ennek ellenére kiadnák az ilyen adatokat, megsértenék az érintettek személyes adatok védelméhez való jogát.

Előfordulhat azonban, hogy egy adatigénylés olyan személyes adatok megismerésére irányul, amelyek a fentiek szerint közpénzek felhasználásával kapcsolatosak. Ilyen lehet például, ha a közpénzből finanszírozott projekteken dolgozó munkavállalók fizetése vagy egy ilyen forrásból finanszírozott rendezvényen résztvevők listája iránt érdeklődik az adatigénylő.

A munkavállalók fizetése nem válik teljes egészében nyilvánossá, csak azért, mert van benne közpénz forrás. Ebből következően nem valakinek a fizetése nyilvános, hanem az, hogy egy fizetés mekkora része van ilyen forrásból.

A munkavállalók nevét alapesetben nem kell nyilvánosságra hozni, akkor sem, ha közpénzből finanszírozott projekteken dolgoztak, mert nincs olyan törvényi szabály, amely alapján a személyes adataikat nyilvánosságra kellene hozni.  A közfeladatot ellátó szervek esetében van ilyen szabály (a közfeladatot ellátó szerv feladatkörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja, közérdekből nyilvánosak), de a közfeladatot ellátó szervnek nem minősülő szervek munkavállalóira ez a szabály nem vonatkozik. A közpénzek felhasználásával összefüggő adatok nyilvánosságát előíró - 4. pontban ismertetett - szabályok kifejezetten nem szólnak személyes adatokról. Adatok nyilvánosságát előíró szabályt pedig, ha az információs önrendelkezési jogot korlátozza, nem szabad kiterjesztően értelmezni.

Közpénzből finanszírozott tevékenységekkel összefüggésben a személyes adatokat úgy tudja egy civil szervezet leginkább megvédeni, és közben a lehető legjobban kiszolgálni a nyilvánosságot, ha a fenti forrásokból munkabérre fordított összegekről úgy nyújt akár egyedi adatokat is tartalmazó tájékoztatást, hogy abból nem derül ki, hogy kik az érintett munkavállalók. Pl. számokkal jelölik őket.

 

8. Kiadhatók azok az adatok, amelyek nyilvánosságát törvény nem írja elő?

Ha nem olyan adatokról van szó, amelyeket kifejezetten bizalmasan kellene kezelni (például személyes adatok, vagy üzleti partnerek üzleti titkai), akkor igen. Ilyen lehet például a nem közpénzből működő szervezet irodájának közüzemi számlája. Ezt nem köteles kiadni a szervezet, de nem is sérti meg vele senki jogát, ha mégis megismerhetővé teszi.

 

9. Egy ellentmondásos ítéletről

Ez a tájékoztató nem lenne teljes, ha nem számolnánk be egy a közelmúltban született olyan ítéletről, amely a fentieknek részben ellentmond. Ez azért fontos, mert bár a fenti tájékoztató legjobb szakmai tudásunk szerint készült, egy ilyen ítélet még a megalapozott jogértelmezést is bizonyos értelemben kockázatossá teszi.

Született egy olyan jogerős ítélet a közelmúltban, amely szerint a közhasznú szervezet egyben közfeladatot is ellát, így a közhasznú tevékenység körében keletkező adatok közérdekűek.

Ez az ítélet a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.467/2016/3. számú jogerős ítélete, amelyben a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványtól igényelt adatok ügyében döntött a bíróság. A per tárgya egy közérdekű adatigénylés volt, amelyben a felperes a társasági adótörvény 22/C. § (1) bekezdés d) pontja alapján járó támogatások felhasználására vonatkozó adatokat kért: a felhasználás során megkötött szerződéseket és a szerződések alapján megvalósult teljesítésekre vonatkozó adatokat. Az ítélet szerint a társasági adótörvény alapján kapott támogatás nem tekinthető közpénznek, ebben a tekintetben tehát a felhasználására vonatkozó adat nem lehet közérdekű adatigénylés tárgya. Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla azt is megállapította, hogy mivel az alperes egyéb közfeladatot ellátó szerv, a működésére vonatkozó adatok közérdekű adatok. A bíróság szerint az Infotv. alkalmazása során a közfeladat fogalmának megállapításakor az egyéb közfeladatot ellátó szerv esetében annak van jelentősége, hogy az adott feladat, amit az érintett szerv ellát, közcélúnak tekinthető-e. Mivel pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány alapító okirata szerint elősegíti az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, és e feladatok megjelennek a sporttörvényben is az állam és önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai között, a bíróság szerint ebből az következik, hogy az alperes az alapító okiratában rögzített és vállalt tevékenységével az állami közfeladatok végzésében közvetlenül részt vesz, tehát közhasznú feladatai tekintetében a köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül.

Ezt a jogértelmezést tévesnek tartjuk és bízunk benne, hogy a Kúria azt felülvizsgálja. Jogértelmezésünk szerint amennyiben egy civil szervezet a saját elhatározásából lát el közfeladatot (például szolgáltatásokat nyújt hajléktalan embereknek) és ehhez nem részesül állami támogatásban vagy ezzel kapcsolatban nem köt megállapodást az állam valamely szervével, akkor ezen tevékenységével összefüggésben nem közfeladatot ellátó szerv, adatai nem közérdekűek. Más azonban a helyzet, amikor az állam “kiszervezi” közfeladatát egy civil szervezethez (például egy egyesület működtet egy szociális szolgáltató központot az állammal kötött megállapodás alapján, közpénzből). Ilyenkor a tevékenység közfeladat lesz, amelyet történetesen nem az állam, hanem egy civil szervezet valósít meg, az azzal kapcsolatos adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Az ilyen adatokat ki kell adni adatigénylés esetén. Ez az értelmezés felel meg annak, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségének törvényi garanciái a közfeladatot ellátó, jellemzően közpénzből működő, elsősorban közhatalmat gyakorló szervek nyilvánosság általi ellenőrzését szolgálják. (Lásd erről bővebben a 3. és 4. pontban leírtakat.)

Ha egy szervezet úgy dönt, hogy nem vállalja azt a kockázatot, ami ebből az ítéletből következik, megteheti, hogy az adatigénylésnek az 5. pont szerint - a személyes adatok 6. pont szerinti védelme mellett - tulajdonképpen önkéntesen eleget tesz.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek