Rengeteg témát ölelt fel az idei második Kábítószerügyi Tanács ülése. Bár a bejelentések többsége nem hatott újdonságként, megállapítható, hogy jelentős strukturális módosulások zajlanak a drogterületen. Az sajnos azonban nem jelenthető ki, hogy ezek a változások egy megfelelően koordinált és jól működő ellátórendszer irányába mutatnának.

  • Három hónapos csúszás után a KAB-os pályázatok végre kifizetésre kerülnek, így az ezt megpályázó szolgáltatók ki tudják fizetni az alkalmazottaikat.
  • A következő időszakra kiírt KAB-os pályázatok közül kimaradnak az alacsonyküszöbű programok, ami újabb súlyos csapás a területnek. Cserébe bérminimum kompenzációra számíthatnak.
  • Változhatnak az alacsonyküszöbű szolgáltatás nyújtásának feltételei az előírt létszám, a posztok betöltéséhez szükséges végzettségek és kompetenciák területén, valamint szakmai indikátorokat rendelhetnek a szolgáltatások értékeléséhez.
  • Az EU drogstratégia értékelése rámutatott, hogy a droghasználat esetében át kell gondolni az alternatív szankciókat és meg kell vizsgálni a különböző kannabisz-politikai modelleket. A civil társadalom ártalomcsökkentés iránti aggodalma uniós szinten is megjelent.
  • Négy fővel, de annál nagyobb lelkesedéssel vág bele az SZGYF nevű új, állami intézmény a hazai drogügy ellátatlan területeinek és a drogszakma képviselőinek felkarolásába és szakmai segítésébe.

 

Kifizetett pályázatok

Kezdjük a jó hírrel: 3 hónap csúszás után, a KT ülés napján, április 27-én megkezdődött és 95%-ig meg is történt az elmaradt KAB-os pályázatok kifizetése! A csúszás körülményeiről az előző tanácsülés beszámolójában írtunk. Röviden: a háttérintézmények átalakulása (értsd: beolvadása, megszűnése) miatt olyan adminisztratív és technikai tényezők nehezítették a kifizetést, melyek még árpilis elején is újabb egyeztetéseket igényeltek. Müller Éva drogkoordinátor hangsúlyozta, hogy mindent megtettek, hogy minél előbb sikerüljenek a kifizetések és utólag is bocsánatot kért az okozott nehézségekért.

Az átalakulásoknál maradva, a háttérintézmények megszűnése miatt – ez az egyik változás, ami gyökeresen megváltoztatja a drogügyi szervezetek életét – a jogutóddá váló EMMI mindenki számára elérhető tájékoztatót készít. Müller Éva hozzáfűzte, hogy esetenként számukra is nehezen átláthatók a mostani módosulások, ezért a folyamatokat tisztázó kiadványukat minden érintett számára elérhetővé fogják tenni. Így mindenki számára tiszta lesz, hogy mely területért ki felelős a jövőben és egyes ügyek esetén kihez kell fordulni.

Az ártalomcsökkentés továbbra is elutasított

Rövidesen megkezdődik az idei további KAB-os pályázatok előkészítése a prevenció területén a Közép-Magyarországi régió számára. Rossz hír, sőt elkeserítő, hogy idén már nem lesz KAB-os pályázat az alacsonyküszöbű szolgáltatók számára. Az okokat firtatva a koordináció forráshiányra hivatkozott, így azonban a szolgáltatók maradnak forráshiányos helyzetben, hiszen ezekből a pályázati pénzekből szokták kipótolni azt a normatív juttatást, mely nem elegendő a fenntartható működéshez. Vannak tehát dolgok, amik nem változnak – így például a jelenlegi kormány negatív viszonyulása az alacsonyküszöbű szolgáltatásokhoz. Öröm az ürömben, hogy garantált bérminimum kompenzáció várható a második félévtől, ami rendszerint a munkabéres emberek után jár, de az alacsonyküszöb esetén – abból kiindulva, hogy egy átlagos ártalomcsökkentő szervezet nem tudja bejelenteni minden munkavállalóját – várhatóan a vállalkozók esetében is elfogadják. Jövő héten vitatják meg a költségvetési törvényt és a módosítókat – a koordináció közös fellépést javasolt arra az esetre, ha a normatíva kiegészítése kevésnek tűnik.

Változó létszámok és munkakörök

Tájékoztatást hallhattunk az 1/2000 ESzCsM rendelet 3. mellékletének módosításáról, mely a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásait tartalmazza. A módosításra az ad alkalmat, hogy téves létszámok jelentek meg a rendeletben. A hiba most lehetőséget nyit arra, hogy a szakma újra átgondolhassa a szükséges stáblétszámot, elsősorban a hajléktalan-ellátás és az alacsonyküszöb esetén. Apró megjegyzésünk, hogy megfelelő forrás híján maximum leépítésben lehet gondolkodni, ami aligha fogja fellendíteni a hazai ártalomcsökkentés helyzetét.

Egyidejűleg zajlik a szakmai irányelvek frissítése is. Az elképzelés lényege, hogy a jelenlegi, jogszabályban foglalt képesítési előírások helyett minimum kompetenciák alapján lehessen betölteni a munkaköröket. Ennek bevezetéséhez már egy 200 oldalas szakmai előkészítő anyag is készült és az államtitkárnak elküldték a javasolt kompetencialeírásokat. A cél az, hogy ne csak OKJ-s, illetve egyetemi végzettséggel lehessen betölteni a területeket, hanem 2 éves módszerspecifikus képzések is megfelelők legyenek.

A szakmai indikátorokat is kijelölésre kerülnek a szolgáltatók működéséhez, aminek a célja, hogy ezek meglétével erősödjön a szolgáltatók szakmai megítélése és például a kis mulasztásokért ne adjanak szociális bírságokat (pl. a házirend kifüggesztésének hiánya miatt, amire volt már példa). A drogkoordináció szerint a szakmai indikátorok elvárása az alacsonyküszöb pozitívabb megítélésében is segíthet. Mindezekkel kapcsolatban a koordináció kiküldi az elkészült anyagokat és várja a szervezetek javaslatait.

Progresszív irányok az EU-ban

Az egyik napirendi pont az Európai Unió drogstratégiájának félidős értékelését és a 2017-2020 akciótervével foglalkozott. A teljesség igénye nélkül csak néhány pontot említek meg a több ezer oldalas értékelésből, mely fő megállapítása szerint a stratégia és az akcióterv beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A következtetések közül külön pontként szerepelt a civil társadalom aggodalma az ártalomcsökkentő intézkedések mértékével és minőségével kapcsolatban, ami alátámasztja, amit mi is régóta hangoztatunk, nevesül hogy az ártalomcsökkentést érintő nehézségek régiós problémák. A keresletcsökkentés pontjában is külön szerepet kapott az ártalomcsökkentés fontossága, a kínálatcsökkentés terén pedig az elemzés azt javasolja, hogy a jövőben kerüljön nagyobb hangsúly a fogyasztókkal kapcsolatos alternatív szankciókra. Magyarországon ez az elterelés, melyet Müller Éva szerint is időszerű lenne felülvizsgálni és további alternatív szankciókban is gondolkodni. A dokumentum kitér arra is, hogy lehetőséget kell teremteni a civil társadalomnak a drogpolitikák kialakításában, végrehajtásában, ellenőrzésében és értékelésében uniós és nemzeti szinten – örvendetes lenne, ha az üzenet a mi politikusaink is komolyan vennék. A kutatás és tájékoztatás területén felmerült a kannabisz-politikai modellek és hatásaik elemzése, ami szintén elmozdulást jelez. Nem kell rögtön legalizációra gondolni, de ezzel már uniós szinten is kezd világossá válni, hogy nem tartható az a politika, ami több tízmillió kannabiszt használót bűnözőként kezel.

NDI helyett SZGYF

Tavaly év elején temettük el a végelgyengülésben elhunyt Nemzeti Drogmegelőzési Intézetet, amely súlyos hiányokat hagyott maga után a szakmai koordináció, a tudományos kutatás és általában a drogpolitikai iránymutatás területén. A néhai NDI babérjaira tör a most létrejött Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) Drogmegelőzési Osztálya, melyet az intézmény vezetője, Majzik Balázs mutatott be. Körülbelül 30 olyan feladatot azonosítottak, melyek ellátására az SZGYF vállalkozni fog. Ide tartozik többek között a szervezetek közötti kapcsolattartás, a KEF-ekkel való együttműködés, a szakmai és módszertani támogatás, a drogpolitikai célú programok felügyelete, a drogellenes stratégia végrehajtásával kapcsolatos szakmai támogatás, a KAB-os és az EFOP pályázatok szakmai előkészítése, a prevenciós feladatok koordinálása, szakmai hozzájárulás a Kábítószerügyi Tanács ülésekhez, az eltereléssel kapcsolatos adminisztráció, az iskolai egészségfejlesztő programok minőségbiztosításának előmozdítása és a pályázatok szakmai tartalmának kidolgozása. Csodálkozva kérdeztük, hogy egy négyfős csapat hogyan tervezi mindezt megvalósítani, de Majzik bizakodó volt. A 2017 első félévi tevékenységek között felsorolta az együttműködések kialakítását, a júniusi elterelés konferenciát, a kábítószer ellenes világnap programjának megszervezését, a KEF konferenciát, valamint a KAB-os pályázatok eredményeinek és a hozzájuk kapcsolódó jó gyakorlatok bemutatását. Drukkolunk, hogy az SZGYF-nek sikerüljön megbirkóznia a kitűzött feladatokkal.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek