HIV/AIDS és drog

A HIV fertőzés terjedéséhez a droghasználat több féleképpen is hozzájárulhat. Intravénás kábítószer-használat alkalmával a fogyasztók a szert injekciós tű segítségével egyenesen a vérükbe fecskendezik. Ha a műveletet során steril felszerelést használnak, a vér útján terjedő betegségekben rejlő veszélyek teljes mértékben elkerülhetők, a gyakorlatban azonban sajnos elég gyakori a közös tűhasználat, melynek révén a HIV, a hepatitis B és a hepatitis C is egyre szélesebb körben terjedhetnek, és terjednek is. A kábítószerfüggők emellett adott esetben prostitúcióra kényszerülhetnek, hogy elő tudják teremteni az adagjukhoz szükséges fedezetet, ami az esetek többségében védekezés nélküli szexet jelent.

A kelet-európai (illetve közép-ázsiai) térség egyes országaiban megfigyelhető tendencia szerint az újonnan HIV fertőzöttek 80-90%-a az intravénás (IV) droghasználók köréből kerül ki, és a szakemberek az afrikai térségben dúló HIV járványnál is gyorsabb ütemben növekvőként emlegetik ezt az „iker-járványt”, az intravénás kábítószer-használat és a HIV rohamos terjedését. A térség legsúlyosabban érintett országaiban, Oroszországban és Ukrajnában, az elmúlt öt évben több mint 500%-kal nőtt a HIV pozitívok száma, és ha a vírus ilyen sebességgel terjed tovább, az afrikait nem csupán gyorsaságban túlszárnyaló járványra kell számítani.

Az alábbiakban a HIV terjedésének megelőzését szolgáló eszközöket mutatjuk be röviden:

Prevenció

A korai, mind a társadalom egészére kiterjedő, mind a rizikócsoportokra irányuló célzatos felvilágosító programok tehetik lehetővé, hogy a jelenleg sem kábítószer-függőség, sem HIV fertőzöttség szempontjából nem érintett személyek a továbbiakban is elkerülhessék e veszélyeket és ártalmakat.

Önkéntes, anonim és ingyenes HIV teszt

Első reflexként „jó ötletnek” tűnhet az intravénás drogosok kötelező szűrése, mondván, így legalább kiderül, ki a vírushordozó, ez pedig mind az illető, mind a társadalom egésze tekintetében hasznos és előnyös. A HIV szűrés általános szabályai, és különösen a kötelező szűrési körök kapcsán leírtak alapján azonban ez már korántsem ilyen egyértelmű – sőt, kifejezetten nemkívánatos.

Lévén, hogy az államok elsöprő többségében a kábítószer-fogyasztást a törvény büntetni rendeli, az intravénás droghasználók bűncselekmények elkövetői, ezért esetükben a kötelező HIV szűrés eleve kivitelezhetetlennek tűnik: illegális tevékenységük folytán az érintettek értelemszerűen igyekeznek a hatóságok elől elrejtőzni. Minthogy a kötelező szűrés egyben névvel való szűrést is jelent, az egészségügyi hatóságnak nyilvántartást kellene vezetnie a megszűrt IV drogosokról, illetve az általa ismert, de önként szűrésre nem jelentkező drogfogyasztókat kötelessége lenne HIV szűrésre berendelni, vagy akár be is vinni. Az érintetteket az ilyen fajta hatósági fellépés azonban mindenképp a szűrőhelyek elkerülésére ösztönözné – mint ahogy a közelmúltban a szűrésre vonatkozó szabályokban bekövetkezett változásokig ösztönözte is.

Magyarországon 2003. január elseje óta az intravénás droghasználók kikerültek a kötelezően szűrendők köréből, számukra ettől fogva csupán a HIV teszt felajánlása a kötelező. Ez a változás üdvözlendő, hiszen a korábbi rendszer, amellett, hogy teljesíthetetlen és így értelmetlen követelményeket állított fel, semmibe vette az érintettek önrendelkezéshez való jogát is, továbbá az anonimitás kizárása révén pontosan azokat az embereket tette a leginkább ki a diszkrimináció kockázatának, akiket a rizikócsoporthoz való tartozásuk miatt a társadalom már egyébként is megbélyegez.

Ártalomcsökkentő drogpolitika

Az ártalomcsökkentő drogpolitikának vannak olyan eszközei, amelyek kifejezetten a kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolódó veszélyek és káros hatások csökkentésére irányulnak. Ide elsősorban az ún. alacsony küszöbű szolgáltatások tartoznak – a küszöb azért alacsony, mert ahhoz, hogy valaki részt vehessen az ezeket a szolgáltatásokat nyújtó programokban, nem szükséges, hogy bizonyos kezelési útmutatások betartására törekedjen.

A metadon kezelés lényege

A metadon kezelés háromfajta célból alkalmazható: rövid távú leszokás, hosszabb távú leszokás, illetve ópiáthelyettesítés célzatával (olyan esetekben, amikor a leszokási kísérletek ismételten visszaeséshez vezettek, és a szer elhagyása belátható időn belül nem tekinthető reális célkitűzésnek). Maga a metadon egy olyan kábítószer, amely jelentős fájdalomcsillapító hatása révén csökkenti a kábítószer-élvező drog utáni vágyakozását, és gátolja a szokásos heroin adag által kiváltott eufórikus hatást is – ezek következtében az érintett könnyebben tudja elhagyni az általa korábban fogyasztott drogot, és pszicho-szociális körülményei tekintetében is javulás mutatkozik. E kezelés során tehát a kábítószer-függőség továbbra is megmarad, a metadonra való átszokás azonban lényeges előnyökkel jár, hiszen, egyrészt, az érintett egészsége szempontjából jóval biztonságosabb (a leszokást elősegítő hatásain túl a metadon „biztos eredete” is csökkenti a drogfogyasztással egyébként együtt járó kockázatokat), másrészt pedig a heroinhoz szükséges anyagiak megszerzéséhez kapcsolódó bűnözés is kivédhető.

A tűcsereprogram lényege

E szolgáltatás lényege, hogy a programot felkereső drogosoknak steril fecskendőt biztosít. Ez történhet úgy, hogy használt fecskendők beszolgáltatását előfeltételként szabják (ritkán törekedve 100%-os arányú visszaszolgáltatásra), és úgy is, hogy csupán a steril injekciós tű kiadására koncentrálnak – e változatra a legegyértelműbb példát a tűcsere-automaták szolgáltatják. A tűcsereprogramok munkatársai gyakran végeznek utcai szociális munkát, ennek során feladatuknak tekintik a szabadban, köztereken, vagy lépcsőházakban eldobált használt fecskendők begyűjtését is, hogy mások ne sérthessék fel velük magukat, és biztos ne fertőződhessenek. Annak érdekében, hogy azokat a droghasználó köröket is elérjék, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak, vagy nem hajlandóak a tűcsere szolgálaton személyesen megjelenni, több helyen kialakult az ún. másodlagos tűcsere, ami azt jelenti, hogy egy közvetítő személy – aki maga is drogfogyasztó – jelentkezik a steril tűkért, juttatja el azokat a rászorulóknak, majd gyűjti be a használt fecskendőket.

A tűcsereprogramok általában egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak a náluk jelentkezők részére (törlőkendőt, tiszta vizet, aszkorbinsavat, szűrőt, melegítésre szolgáló eszközöket, a biztonságos kábítószer-használatról, illetve a rendelkezésre álló kezelőhelyekről szóló tájékoztató anyagot, vitaminokat, gumióvszert…). E kiegészítő szolgáltatások fontos szerepe, hogy a fogyasztók számára egyértelművé váljon: a biztonságos kábítószer-használatot csak akkor érhetik el, ha a használt eszközök egyikén sem osztoznak társaikkal.

A biztonságos injekciós szobák lényege

Az ún. „belövő szobák” célja kettős: egyrészt az, hogy a drogfogyasztó megfelelő higiéniai körülmények között, steril felszereléssel és megfelelő technikával fecskendezze be magának az általa használt szert, másrészt pedig, hogy szükség esetén gyors orvosi segítséget kaphasson, aki például kábítószer-túladagolás következtében erre rászorul.

Részletesebb információkért látogasson el a TASZ drogpolitikai oldalára!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

Jogerős: nyilvánosságra kell hozni kórházankénti bontásban a kórházi fertőzések adatait

Jogerősen pert nyertünk az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) szemben. Az Ítélőtábla kimondta: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait kórházankénti bontásban, azaz végre évekre lebontva, intézményenként lehet megismerni, melyik magyar kórház hogy áll a kórházi fertőzésekkel.