Egyre több az új HIV-eset és AIDS megbetegedés. A HIV-vel élőket még mindig erősen stigmatizálja a társadalom nagy része, rendszeres diszkrimináció áldozatai az egészségügyben. Magyarországnak 3 éve nincs AIDS-stratégiája.

Stigma: a HIV-vel élők legsúlyosabb problémája

Bár a gyógyszeres terápia bevezetése óta sokat javult a HIV-vel élők életminősége, a betegség még mindig erősen stigmatizált, a HIV-vel élők gyakran áldozatai hátrányos megkülönböztetésnek, különösen a fertőzésükkel össze nem függő egészségügyi ellátásuk során. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ez év márciusi határozatában jogsértőnek és az egyenlő bánásmód követelményét sértőnek ítélte a Központi Stomatológiai Intézet gyakorlatát, amikor az megtagadta a HIV-vel élők ellátását. A határozat ellenére a HIV-vel élők továbbra is számtalan esetben hátrányos megkülönböztetés áldozatai.

Szintén problémát jelent az egészségügyi adatok kezelése. Bár a HIV/AIDS megbetegedés személyazonosító adatok nélkül jelentendő, a gyakorlatban az Országos Epidemiológiai Központ TAJ-azonosítóval regisztrálja a betegeket, arra hivatkozva, hogy csak így tudják elkerülni az esetleges duplikációkat. Az Adatvédelmi Biztos már 2010-es jelentésében megállapította, hogy az OEK adatgyűjtési gyakorlata súlyosan sérti az érintettek személyes adatvédelemhez való jogát, illetve azt az elvet is, miszerint a jogszabályok megkülönböztetett védelemben részesítik a HIV-fertőzöttek érzékeny adatait. Az OEK azonban továbbra is folytatja jogsértő gyakorlatát.

Az idei AIDS világnap témája a HIV-szűrés

A korai diagnózis és kezelés nem csak az egyén egészsége szempontjából fontos, hanem jelentősen csökkenti a fertőzés továbbadásának esélyét. Magyarországon kevés szűrést végeznek, a betegeknek több mint a felét késői stádiumban diagnosztizálják. Bár jogszabály biztosítja mindenki számára az önkéntes, ingyenes és anonim szűrés lehetőségét, kevesen élnek vele, legtöbbször a HIV-hez kapcsolódó félelmek és tévhitek miatt, de az alacsony tesztelési kedvhez hozzájárul a szűrőállomások rossz elérhetősége és területi lefedettsége is.

Kormányzati szerepvállalás hiánya

A HIV a kormányzat részéről elhanyagolt terület. Bár a Dublini Nyilatkozat aláírásával Magyarország vállalta, hogy AIDS koordinációs testületet működtet, amely felelős a nemzeti AIDS-stratégia végrehajtásáért, a kormány a Nemzeti AIDS Bizottságot először megszüntette, majd helyére 2013. január 1-jétől Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoportot hozott létre, amely első ülését december 11-én tartja majd. Magyarország első nemzeti AIDS stratégiája 2010-ben lejárt, új stratégiát azóta sem sikerült megalkotni.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek