TASZ vélemény

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet véleménye

a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2008 ESzCsM rendelet (Rendelet) módosításáról szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezetéről (Tervezet)

A TASZ üdvözli azt a módosítási kezdeményezést, hogy a vizsgálatot végző laboratóriumok körét növelni tervezik és ezzel javítva a szolgáltatás földrajzi elérhetőségét, valamint azt is üdvözli a TASZ. hogy a laboratóriumok számára egységesített kritérium rendszert állítanak fel.

Kimondottan jelentős lépésnek tekinti a TASZ azt a kezdeményezést, hogy bővíteni tervezik a gondozásra jogosult intézmények körét. A lakóhelyhez közelebb eső és választható kezelési központ egyszerűsíti a vidéken élők kezelését, csökkenti az utazással töltött idő és pénz ráfordítást. Azonban ami még ennél is fontosabb, a kezelés decentralizációja elősegítheti a HIV/AIDS betegséget körülvevő stigmák és az ezzel szoros összefüggésben lévő diszkrimináció csökkenését.

Ugyanakkor aggályosnak tartja a TASZ, azt a megállapítást, miszerint a „A HIV szűrővizsgálatok számának szinten tartásával a fertőzöttek számának jelentős emelkedése nem várható.” Magyarországon jelenleg az európai átlaghoz képest rendkívül kevés tesztet végeznek (6,6 teszt/1000 lakos – ECDC HIV/AIDS surveillance report 2007). Mind a jelenleg is érvényes hazai Nemzeti AIDS Stratégia, mind a nagy világszervezetek (WHO, UNAIDS) szerint az AIDS elleni küzdelem egyik leghatékonyabb módja az önkéntes, ingyenes és anonim HIV-tesztek számának növelése. Ennek ellenére Magyarországon évek óta stagnál az elvégzett vizsgálatok száma és a jelen rendelet módosító tervezet is ennek az alacsony számnak a megtartására irányul. A TASZ rá kíván mutatni, hogy éppen az anonim szűrővizsgálatok számának növelésével lehetne hatékonyan fellépni a fertőzés további terjedése ellen, így jóllehet a kimutatott fertőzések száma nem növekedne a szűrővizsgálatok számának növelésével, de a ténylegesen fertőzött személyek száma valószínűsíthetően fordítottan függ össze az egyébként is alacsony számú szűrővizsgálatok szinten tartásával.

Emellett elhibázottnak tartja a TASZ azt a döntést, amely a 2009-re tervezett önkéntes és térítésmentes HIV-szűrések számát 25,577 vizsgálatban határozza meg az OTH költségvetésében erre a célra rendelkezésre álló 35,809,000 forintból számítva. Magyarországon jogszabályok biztosítják az önkéntes, ingyenes és anonim teszthez való jogot. Ezt a jogot egy behatárolt, és mint már korábban említettük európai szinten alacsony tesztszámhoz számított forráshoz kötni nem helyes, hiszen a cél a szűrések számának folyamatos növelése lenne a fertőzés további terjedésének megállítása érdekében

A Tervezet 2. § (1) bekezdése csak azért nyúl hozzá a Rendelet 6. § (1) bekezdéséhez, mert Johan Béla neve elmaradt az Országos Epidemiológiai Központ megnevezéséből. Ennek kapcsán azonban fel szeretné hívni a TASZ a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint az OEK TAJ-számot is rögzít az epidemiológiai adatok rögzítésekor, ami pedig a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX.  törvény kifejezetten nevesíti a TAJ számot mint személyes adatot. Emellett az anonim vizsgálatok miatt az adatduplikációval való érvelés is kiüresedik, hiszen az anonim tesztek esetében nem tudható, hogy az érintett nem ment-e el nevesített tesztre is. E témában az Adatvédelmi Biztoshoz fordult a TASZ beadvánnyal 2009 márciusában (http://tasz.hu/hiv-aids/oek).

A Tervezet szerint gyógykezelés továbbra is csak a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetben történik. A Tervezet 2. § (2) bekezdése szerint „A gondozásba vett tünetes HIV fertőzött személyt a gyógykezelés megkezdése céljából, illetőleg a valószínűsíthetően kialakult AIDS megbetegedésben szenvedő személyt a gondozó orvosa a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetbe utalja be.” A tünetes HIV-fetőzött személy megfogalmazást pontatlannak tartjuk, hiszen nem feltétlenül mutatja a HIV-fertőzés illetve az AIDS megbetegedés tüneteit az, akinek gyógykezelésre (kombinált antiretrovirális kezelésre) van szükséges.

A Tervezet 4. §- a Rendelet 11. § (3) bekezdéssel egészíti ki, e bekezdés c) pontja szerint a HIV-vizsgálatot is végző laboratórium:
„vállalja, hogy a kétes eredményt adó vagy a HIV-reaktív mintákat minden alkalommal, legkésőbb egy héten belül megküldi verifikálásra az Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoportjában működő HIV nemzeti referencia-laboratóriumba;”. A TASZ véleménye szerint, a HIV-tesztelés magyarországi gyakorlatának egyik legnagyobb hibája, hogy a teszteredményre gyakran heteket kell várni. A kritériumban megfogalmazott 1 hét, amelyen belül laboratórium köteles tovább küldeni a mintákat verifikálásra túl hosszú idő és nem növeli a lakosság tesztelési hajlandóságát.

A Tervezet nem terjed ki a tervezett BNG kezelési központok egészségügyi személyzetének szakmai képesítésére és továbbképzésére. Erre a célra sem szakmai, sem anyagi források nem lettek elkülönítve. A TASZ véleménye szerint a továbbképzések és a források hiánya kiüresítheti a biztató kezdeményezést, sőt jogsérelmekhez is vezethet.

 
Budapest, 2009. július 30.

18/2008 ESzCsM rendelet módosításáról szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezet