A kereskedelmi tevékenységekről szóló jogszabály 2021. szeptember 4-étől hatálybalépő módosítása kiegészíti egyes termékek forgalmazására vonatkozó előírásait. Az új szabályok szerint tilos kirakatban elhelyezni, vagy közszemlére tenni olyan gyermekeknek szóló termékeket, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázolja, valamint a homoszexualitást megjeleníti, illetve népszerűsíti. Ilyen termék a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban forgalmazható.
A friss rendelkezések szerint tilos továbbá olyan termék forgalmazása nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázolja, valamint a homoszexualitást megjeleníti, illetve népszerűsíti.
Milyen termékekre vonatkozik a szabály? Mit jelentenek a jogszabály kifejezései pontosan?
Ahogy a homofób és transzfób propagandatörvény, úgy a frissebb részletszabályok sem fejtik ki, hogy mi számít a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, a homoszexualitás „megjelenítésének” vagy „népszerűsítésének”. A jogalkotó nem adott iránymutatást arról, hogy vajon minden termék, amin egy szivárvány szerepel, már ebbe a körbe tartozik-e, vagy arról hogy mi a helyzet az azonos neműek szerelmét megjelenítő irodalmi művekkel, filmekkel vagy akár az idősebb kamaszoknak szóló szexuális felvilágosító kötetekkel.
Bár a kormány azt hangoztatja, hogy a gyerekek védelmében hozza meg ezeket a rendelkezéseket (azt 10 másik szervezettel együtt vitatjuk, hogy erre alkalmas lenne), nem derül ki a szabályozásból, hogy miért tilalmazza a templomok és a vallásgyakorlásra rendelt más helyek 200 méteres körzetében is az LMBTQ+ termékek árusítását.
Problémás az is, hogy mit ért a jogalkotó közszemlére tétel alatt, ugyanis a kereskedelmi egységek funkciójukból fakadóan közforgalmi helyek, ahol az eladni kívánt árut a vevők elé kihelyezik. Emellett az sem egyértelmű, hogy mi számít a „vallás gyakorlására rendelt más hely”-nek.
Hogyan kell akkor betartani az új szabályokat?
Mivel a fogalmak ennyire bizonytalanok, nincs és nem is lehet pontos válasz arra, hogyan kell a jogszabály előírásait betartani. Azonban – hasonlóan a homo- és transzfób propagandatörvényhez – itt is igaz, hogy súlyosan diszkriminatív és alapjogsértő a szabályozás, ami idővel el fog bukni. Ezért valójában csak rajtunk múlik, hogy betartjuk-e ezeket az alaptörvény-ellenes, jogtipró, gyűlöletkeltő szabályokat, vagy ellenszegülve nekik hozzájárulunk az elfogadóbb, humánusabb közhangulat fenntartásához. A jogszabályi bizonytalanság csak arra alkalmas, hogy öncenzúrára kényszerítse a kereskedőket, akik a bizonytalan következményektől tartva leveszik a polcaikról a törvényben tilalmazottnak vélt termékeket. Ezeket a jogszabályokat nem lehet betartani, hiszen eredendően alaptörvény-ellenesek és nemzetközi szerződésbe ütköznek, ami miatt az Alkotmánybíróság (de legrosszabb esetben egy nemzetközi bíróság) meg fogja őket semmisíteni.