A Nemzeti Választási Iroda (NVB) múlt hét pénteki iránymutatásának kiadásával visszaélt jogszabályi felhatalmazásával. Az NVB iránymutatása alapján ahhoz, hogy a testület ne törölje egy párt...

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén...

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Pécsett a civilellenes támadások új hullámát indították el kormánypárti politikusok tavaly decemberben, amikor a polgármester, Páva Zsolt előterjesztésére közgyűlési határozatot fogadtak el az alábbi szöveggel:

Hírek

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni ENSZ egyezmény 1988-ban vált a magyar jogrend részévé, míg az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét 2011-ben fogadta el az Országgyűlés a 2011. évi CXLIII. törvénnyel. A fakultatív jegyzőkönyv célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa.

https://tasz.hu/

A jegyzőkönyv által létrehozott rendszer részeként egyrészt létrejött egy ENSZ mellett működő, 25 független szakértőből álló Megelőzési Albizottság, másrészt

Hiányzó Emlékek címen 2016 szeptemberében kampányt indítottunk a szegénységük miatt családjuktól elszakított gyermekekért és szüleikért. A kampány során számos hazai szervezettel és szakértővel együttműködve igyekeztük egyértelművé tenni a kormányzat számára: súlyos jogsérelem éri azokat a szülőket és gyermekeket, akiket rossz lakhatási, jövedelmi helyzetükre hivatkozva választanak el egymástól. Hiába tiltja a gyermekvédelmi törvény az anyagi okból történő gyermekkiemelést, az mégis általános gyakorlat.

https://tasz.hu/

2017. május 16-án kaptuk meg a Minisztérium

A párhuzamos társadalom fogalma gyakran hangzik el a magyar közéleti vitákban, kialakulását a migráció veszélyei között emlegetve. A fogalmat az 1990-es évek közepe óta használják, elsőként a németországi kisebbségek – elsősorban a törökök – szándékos ön-elszigetelésére utal. A fogalom alatt az értjük, hogy az adott országétól erősen eltérő kultúrából érkező (legtöbbször arab vagy muszlim hátterű) embercsoportot nem képes a befogadó ország integrálni, sőt az érintett csoportok szándékosan kizárják magukat a társadalomból. A magyar viták alapján a párhuzamos társadalmak kialakulása a következő veszélyekkel fenyegethet: az adott csoporton belül az állam nem képes a törvényeit betartatni, illetve ezek a csoportok kedveznek a radikális szerveződéseknek, amelyek fenyegetik az országban élők jogait, közrendet vagy akár a fennálló állami berendezkedést. További veszélyként merül fel, hogy a párhuzamos társadalmakban megjelenő kultúra rombolja az adott ország kultúráját.

 

https://tasz.hu/

A párhuzamos társadalmak veszélyeire figyelmeztetők érvei mögött a legtöbbször az bújik meg, hogy nem tartják kívánatosnak semmilyen idegen csoport megjelenését. Fontos ezért leszögezni,

Mára a világ legkülönbözőbb pontjain engedélyezik a marihuána orvosi használatát. Kevesen tudják, hogy a gyógyászati kannabisz mozgalma a kaliforniai meleg közösségből indult ki az AIDS-járvány felbukkanásakor. Írásunkkal a mozgalom kulcsfigurájára, a január végén elhunyt Dennis Peronra emlékezünk.

Fűdílerből emberi jogi aktivista

Dennis Peron New Yorkban született 1945-ben, de élete nagy részét Kaliforniában töltötte. A vietnami háborúból visszatérve egy San Franciscói hippikommunában nyitott éttermet, aminek második szintjén marihuánát árusított. Peront ezért többször bebörtönözték és egy rajtaütés során a lábát is meglőtték. Politikai aktivistává az 1980-as években kibontakozó AIDS-járvány tette, amiben szerelmét  és több barátját is elveszítette. Ekkoriban még alig lehetett tudni valamit a vírusról és az orvosok a félelem miatt gyakran visszautasították a betegek kezelését, akik számára ez egyet jelentett a halálos ítélettel. Peron évek óta tudott a marihuána palliatív alkalmazásáról és az AIDS-betegekkel foglalkozva hamar felismerte, hogy a kannabisz az alkalmazott gyógyszereknél hatékonyabban és kevesebb mellékhatással növeli az étvágyat, segíti az alvást és csillapítja a fájdalmakat. Megfigyelését évekkel később a tudomány is alátámasztotta, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az első gyógyászati kannabisz készítményt az AIDS-cel és a kemoterápiával járó tünetek – a hányinger és az étvágytalanság – kezelésére törzskönyvezték.

Az 1980-as évek alatt Peron egy pincérnő segítségével kannabisszal sütött browniekat juttatott el egy San Franciscói kórház AIDS-osztályára, hogy ezzel javítsa a betegek életminőségét. 1990-ben, két héttel párja halála után, Peron kampányt indított a kannabisz gyógyászati célú birtoklásának dekriminalizációjáért. Aktivistatársaival közösen népszavazást kezdeményezett, hogy Kalifornia vegye fel a kannabiszt a jóváhagyott gyógyszerek listájára és tegye receptre felírhatóvá az olyan betegségek és egészségügyi állapotok esetén, mint az AIDS, a glaukóma, a rák és a sclerosis multiplex. A receptre felírhatóság ekkor még nem, de az orvosi célú dekriminalizáció kezdeményezése 1991-ben sikerrel járt. San Francisco Felügyelőtanácsa utasította a rendőrséget, hogy hunyjanak szemet a gyógyászati célú kannabisz birtoklása felett.

Helyi döntésből globális betegjogi mozgalom

Peron ezt követően megnyitotta a San Francisco Cannabis Buyer’s Club nevű gyógyászati kannabisz üzletét, elsődlegesen AIDS- és rákbetegek számára. A maga nemében ez volt az első ilyen vállalkozás a világon, ezért Peronra ráragasztották a „gyógyászati kannabisz atyja” nevet, amit élete végéig büszkén viselt. Peron részt vett a 215. Indítvány elkészítésében, amely a kannabisz orvosi felírásának engedélyezését tartalmazta. Kevéssel a népszavazás előtt razziát tartottak az üzletében és közel 20 kg marihuánát foglaltak le. Az akció mögött sokan politikai motivációt sejtettek, de a népszavazás ezzel együtt is 56%-kal átment, ezzel pedig Kaliforniában már 1996-ban engedélyezetté vált az orvosi engedéllyel rendelkező betegek számára a kannabisz birtoklása és előállítása. Az engedélyre jogosító betegségek sorában a rák, az anorexia, az AIDS, a krónikus fájdalom, a görcsök, a glaukóma, az ízületi gyulladás és a migrén szerepel, valamint „minden más betegség, amelyben a marihuána enyhülést hozhat”. A törvény a gondviselők számára is engedélyezi a kannabisz termesztését, valamint előírja a törvényhozók számára, hogy gondoskodjanak a kannabisz biztonságos és megfizethető forgalmazásáról.

Kalifornia beindította a gyógyászati kannabisz dominóját: még 1996-ban Arizonában is lehetővé vált a kannabisz orvosi felírása, 1998-ban pedig már Washingtonban, Oregonban, Alaszkában és Nevadában is engedélyezték a gyógyászati célú használatát. Mára az USA 50 államának többségében felírhatja az orvos a kannabiszt egészségügyileg indokolt esetekben.

A gyógyászati kannabisz az elmúlt évtizedben kitört az észak-amerikai kontinensről és már Dél-Amerika több pontján, Ausztráliában és közel tíz európai országban vált receptre felírhatóvá. Mióta a tudomány egyértelmű bizonyítékokkal szolgál a kannabisz jótékony egészségügyi hatásaira, nem kérdés, hogy orvosi célú alkalmazása a politikai és ideológiai akadályok elhárulásával világszerte el fog terjedni. Mi mindent megteszünk azért, hogy ez a pillanat Magyarországon is minél hamarabb bekövetkezzen.

Kardos Tamás

Photo credit: Scott Beale on VisualHunt / CC BY-NC-ND

https://tasz.hu/
 
 
Ügyfelünk, Sándor István számtalanszor kapott arra ígéretet, hogy Miskolc város önkormányzata fel fogja újítani az utcát, ahol lakik. Választások jöttek, önkormányzati képviselők mentek, de az ígéretek csak nem teljesültek. Mit tehet ilyenkor az egyszeri állampolgár?

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

https://tasz.hu/

Az aktivisták a múzeum körüli, elkerített bontási területen gyülekeztek – páran közülük a múzeum ablakaihoz láncolták magukat, illetve felmásztak az épületre

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.

https://tasz.hu/

0. A TASZ választási monitoring tevékenységeinek célja

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp -- többek között -- választási monitoring

Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a jászberényi ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyfelünkkel szemben, aki a nyilvánosság előtt korrupt állatnak nevezte a falujának polgármesterét. Most ismét jó hírünk van, a kisvárdai rendőrségről már nem is került az ügyészséghez az az ügy, amelyben az ügyfelünk a záhonyi vámosok gazdagodását firtatja.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

Az INCLO (International Network of Civil Liberties Organizations) felkérésére, kilenc másik szervezettel együtt mi is aláírtuk azt a beadványt, amelyet az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához juttattunk el annak érdekében, hogy érveket sorakoztassunk fel a Masterpiece Cakeshop, Ltd. v. Colorado Civil Rights Commission ügyben David Mullins és Charlioe Craig oldalán.

https://tasz.hu/

A két fiatalember még 2012-ben tért be a Masterpiece Cakeshope cukrászdába, hogy esküvői tortát rendeljenek a saját esküvőjükre. A cukrászda tulajdonosa

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

https://tasz.hu/

Az aktivisták a múzeum körüli, elkerített bontási területen gyülekeztek – páran közülük a múzeum ablakaihoz láncolták magukat, illetve felmásztak az épületre

Egy friss, 1000 fős reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a magyar felnőttek fontosnak tartják, hogy a szülő a kórházban a gyermeke mellett maradhasson. A válaszadók emellett az orvostól kapott alapos tájékoztatást és a megfelelő higiénés körülményeket tartották kiemelten fontosnak egy gyermek kórházi tartózkodása esetén. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) mindezek előmozdításáért dolgozik a három éve futó Gyerekkel vagyok kampányában. Idén decemberben Ünnepek a kórházban névvel indít akciót, amelynek során a kórházban tartózkodó gyermekek és szüleik ajándékcsomagot kapnak.

https://tasz.hu/

Egyetértés: a szülő maradhasson gyermekével a kórházban is!

A TASZ által rendelt, 18-59 éves korosztály körében készült, 1000 fős reprezentatív kutatás tanúsága szerint a

Az utóbbi hónapokban rendkívül megszaporodtak a politikusoktól, településvezetőktől érkező, civil szervezetek ellen irányuló verbális és  politikai támadások. Az alábbi összefoglalóban fontos és hasznos tudnivalókat gyűjtöttünk össze azért, hogy a civil szervezetek e támadások kivédésére jogi eszközöket vehessenek igénybe. Ha nyomás alatt van a szervezeted, de nem jogi, hanem stratégiai tanácsokra van szükséged, akkor ebben a bejegyzésben megtalálod a közreműködésünkkel készült A beteg demokráciákkal szembeni ellenállás Európában című kiadványt, melyben a 40. oldaltól olvashatók erre vonatkozó tanácsok.

https://tasz.hu/

I. A civil szervezetek átláthatósága

Az alapítványok, egyesületek önkéntes elhatározás eredményeképpen

A hazai iskolarendszer kevés döntést ad a szülők kezébe a hiányzások esetére. Korábban is nehezményeztük, hogy a jogszabály szabad kezet ad az iskolai házirendek szabályozásához, így teljesen önkényes, hogy melyik az iskola mit és hányszor fogad el igazolásnak. A gyerekorvosok most nyilvánosságra hozott véleménye az ő szempontjukból is megerősíti álláspontunkat, hogy nagyobb teret kellene kapni a szülői igazolásnak.

Timi továbbjutott egy művészeti verseny országos fordulóján és most nemzetközi porondon szeretne bizonyítani. Legalább két napot szeretne kivenni a készüléshez, szülei azonban korábban már három napot igazoltak egy utazás miatt, így a házirend értelmében ők már ezt a két napot sem igazolhatják. A kitűnő tanuló Timinek ezért maradnak a megalázó igazolatlan órák, vagy le kell mondani tehetsége kibontakozásáról -- holott az nem akadályozza tanulmányi előmenetelét, személyiségfejlődését. Pechje van Krisztiánnak is, akinek testvére nem iskolai szünetre szervezte a külföldi esküvőjét, ezért 12 igazolatlan órával kénytelen indítani az évet.

Miért pont három nap?

A családi programok, a tanulmányi és sportversenyek esetenként túlnyúlhatnak a hétvégéken és a tanítási szüneteken.

Betegségtől független okok esetében a szülőnek lehetősége van igazolnia gyermeke hiányzását. Ennek pontos időtartamáról azonban nem rendelkezik a vonatkozó rendelet.

Iránymutatásként az iskolai házirend szabályait jelöli meg, mely rendszerint tanévenként három napot jelöl meg erre a célra. Ennek az alacsony számnak semmilyen jogalapja nincs, ezért a gyakorlat önkényes és indokolatlan. A legtöbb házirend nem teszi lehetővé az egyéni körülmények mérlegelését és a különleges körülmények méltányolását. Mindez azt eredményezi, hogy a szülői igazolás tekintetében ugyanakkora súllyal esik latba egy családi síelés, mint például egy nagyszülő temetése. Nem elég, hogy az ilyen gyakorlat aránytalanságokat eredményez, de korlátozza a szülő nevelési jogát és magánszféráját.

Tévedés ugyanis azt feltételezni, hogy az iskola a szülőnél kompetensebb módon meg tudná ítélni, hogy az adott helyzetben gyermekének érdekében állt-e a hiányzás.

Sérti a tankötelezettséget, ha a szülő többet igazolhat?

Fő szempontként a tankötelezettség teljesítésének megvalósulását kellene kitűzni, így például, hogy az iskolai tevékenység eredményeként a tanuló szellemi, testi és az erkölcsi fejlődése biztosított legyen. De miért gondoljuk, hogy önmagában a házirend alkalmas e határok kijelölésére az adott esetekkel kapcsolatos mérlegelés nélkül? És leginkább: miért szabja ennyire szűkre a határokat, ha már a törvény az igazolatlan órák maximális számával eleve kijelöli a kereteket? Ha a jó tanuló Szilvi két napot szeretne készülni kórusa fellépéséire, ami ezt követően három napos elfoglaltságot jelent, akkor miért ne ítélhetné meg a szülő Szilvi alkalmasságát arra, hogy egy hét iskolai hiányzást bepótoljon?

 

Önkény helyett szakmai egyetértést!

Mi sem gondoljuk azonban, hogy a szülői igazolásoknak ne lehetne korlátokat szabni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a túl sok hiányzás szülői igazolása is ellentétes lehet a tankötelezettség céljainak megvalósulásával, hiszen egyfajta bújtatott magántanulói státuszt hozhat létre, annak szabályai és garanciái teljesülése nélkül. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a kérdésről szakmai egyeztetés induljon, aminek nyomán az iskolai házirendek egy hasraütésszerű szám helyett a realitásokból indulhatnának ki. Ezeken az alkalmakon azt is tisztázni lehetne, hogy megelőzhető-e egyéb módokon a hiányzások elburjánzása, illetve hogy valóban nélkülözhetetlen eszköz-e a szülői igazolások korlátozása a hiányzások csökkentésében.

Ne kelljen orvosi igazolás pár napos betegség esetén!

Hasonlóan tisztázásra szorul a betegségekkel kapcsolatos hiányzások rendszere. Üdvözöljük a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) azon célkitűzését is, hogy enyhébb betegségek esetén ne kötelezze a törvény a szülőket az orvosi igazolás beszerzésére. A HGYE friss felmérése szerint a háziorvosok 95%-a ugyanígy vélekedik. Életszerűtlennek tartják annak a törvénynek a fennmaradását, amit a megalkotáskor még olyan fertőző betegségek indokoltak, melyek mára eltűntek a társadalomból. Ehhez hozzátehetjük, hogy a jelenlegi szabályozás több problémát okoz, mint amit megoldani szeretne. A szülőnek egy egyszerű megfázás esetén is orvosi igazolások után kell szaladgálnia. Ez a háziorvosnak is felesleges pluszmunkát jelent, miközben a váróteremben az enyhe tünetekkel érkező gyermek súlyosabb betegségeket is elkaphat.

Egyetértünk a háziorvosokkal:az iskolai hiányzásokra vonatkozó szabályok elavultak és mára indokolatlan megszorításokat tartalmaznak. Jóval szélesebb szülői igazolási jogot kellene biztosítani mind a családi okok, mind a betegségek miatti hiányzások esetében.

Kardos Tamás

https://tasz.hu/