1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon mindenki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben.

Minket keresel, ha

az állammal vagy hivatalos szervvel, illetve intézménnyel állsz szemben. Például:

Adatvédelem, Drogfogyasztó Emberek, Egészségügy, Kisebbségek, Közügyek, Oktatás, Vallás

nem Minket keresel, ha

egy magánszeméllyel vagy egy céggel van bajod. Továbbá:

VÁLÁS / GYEREKELHELYEZÉS, MUNKAJOGI, PEDAGÓGUS-ÉLETPÁLYAMODELL, SZTRÁJK, MŰHIBAPER, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK, MAGÁNSZEMÉLYEK KÖZÖTTI VITÁK, TB-jogviszony

Keress rá a témára ami Téged érint vagy érdekel

Szabadságjogok hírlevélben

Bármikor leiratkozhatsz. Az e-mail címed megadásával elfogadod az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat.
Küldünk neked aktuális jogi témákat, TASZ eredményeket, és híreket.

A TASZ gazdálkodásának nyilvánossága

Vannak, akik azt mondják, nem működünk átláthatóan, nem tudható, miből finanszírozzuk működésünket. Akik ezt állítják, nem mondanak igazat. Beszámolóink, mérlegeink, eredmény-kimutatásaink, független könyvvizsgálói jelentéseink, az szja 1%-ának felhasználásáról szóló közlemények évekre visszamenőleg elérhetők a TASZ honlapján. A beszámolók pályázati forrásonként tartalmazzák a bevételeinket: pontosan tudható, ki milyen céllal finanszírozza tevékenységünket. Letölthető a számviteli politikánk, a selejtezési szabályzatunk, a cafetéria szabályzatunk, a házipénztár kezelési szabályzatunk, a leltárkészítési és leltározási szabályzatunk, a számlarend és bizonylatolás rendje, a béren kívüli juttatások szabályzata és a szervezeti és működési szabályzat is.

Témáink

Egyenlőségprojekt

A TASZ Egyenlőségprojektje a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak állami diszkriminációja ellen, az esélyegyenlőségük megteremtéséért dolgozik. A Projekt a mélyszegénységben élő roma emberek, illetve a fogyatékossággal élők jogainak védelmére fókuszál. Partnerszervezeteink támogatásával kiállunk más sérülékeny csoportok, különösen a hajléktalan emberek, a menekültek, és az LMBTQI közösség tagjainak egyenlő jogaiért.

Magánszféraprojekt

A TASZ Magánszféraprojektjének fő célkitűzése, hogy az állam csak annyira avatkozzon bele a polgár magánéletébe, amennyire az feltétlenül szükséges. Célunk továbbá, hogy megfelelő színvonalon nyújtsa mindazokat a szolgáltatásokat (egészségügy, közoktatás, szociális ellátások), amelyek az állampolgárok alapjogainak gyakorlásához szükségesek. Kiemelt figyelmet fordítunk a szabad döntéshez való jog érvényesülésére az egészségügyi döntések terén (pl. abortusz), a betegek jogaira, a világnézeti szabadság érvényesülésére, az állami drogpolitikára, valamint a személyes adatok védelmére.

Politikai Szabadságjogi Projekt

A TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének egyik legfontosabb célja, hogy mindenki szabadon bírálhassa a közhatalom gyakorlóit, és ne érje hátrány azokat a polgárokat, akik kritikát fogalmaznak meg a hatalommal szemben. Kiemelt figyelmet fordítunk a szólás és a sajtó szabadságára, a gyülekezési jogra, az állam átlátható működésére és az ezt elősegítő információszabadságra, valamint a részvételi jogok, különösen a választójog gyakorlására.

Hírek

A kannabiszhasználók eltérő egészségügyi ellátást igényelnek

Egy új vizsgálat kimutatta, hogy a kannabiszt rendszeresen használók ellátásához nagyobb mennyiségű altatóra, érzéstelenítőre és nyugtatóra van szükség. Ez újabb indokot nyújt arra, hogy az ellátottak bátran számot adhassanak az orvosnak a szerhasználatukról.

A választási bizottságok elképesztő döntéseket hoznak II. - avagy hogyan őrizd meg a józan eszed a választások idején

A múlt heti blogposztunk népszerűségén felbuzdulva újra átnéztük a választási bizottságok döntéseit, ezek még mindig képesek sokkolni, meglepetéseket okozni. Szerencsére erre a hétre csak három meredek döntést találtunk. Hogy javul-e a döntések színvonala, azt ennyiből még nem tudjuk eldönteni.

Ha neked is fontos, hogy legyen aki felszólal a rendszer hibái ellen, ajánld fel nekünk idén is adód egy százalékát! Adószámunk:18067109-1-41 https://tasz.hu/1szazalek

Elkésett, de Fidesz

Részletesen bemutattunk egy másik posztban az Alkotmánybíróság egy keddi döntését. Itt most egy olyan elemre szeretnénk felhívni a figyelmet, ami nem tartozik szorosan a választási kérdéshez, de ide kívánkozik, mert egészen elképesztő. Az indítványozó Fidesz április 29-én 16.47-kor nyújtotta be az alkotmányjogi panaszát. A határidő elteltét -- rendszerint -- a bíróságok a döntés internetes közzétételétől számítják. Ez alapján -- mivel a Kúria döntése április 26-án volt kint a honlapon -- a határidő április 29-én 16.00-kor eltelt.

Hogy, hogy nem az Alkotmánybíróság mégis befogadta az indítványt. Tapasztalataink szerint nem szokott más indítványozóval az AB olyan nagylelkű lenni, mint most a Fidesszel. Ahogy egy kollégánk mondta dühében: “Mindenki tudja, hogy általában könnyebb egy tehenet átnyomni a tű fokán, mint elérni, hogy az alkotmánybíróság foglalkozzon egy üggyel!” Végül egy egészen sajátos jogértelmezést kellett az AB-nak kitalálnia ahhoz, hogy az indítványt be tudja fogadni. Az igazán durva az, hogy az indítványában maga a Fidesz is megemlíti, hogy a döntés április 26-án kikerült a Kúria honlapjára, tehát tudtak arról, hogy az ott van, azaz a határidőnek logikailag már telnie kellett volna. Ehhez képest mégis 47 perccel kicsúsztak a határidőből és az AB mégis addig gondolkodott, hogy be tudja fogadni az indítványt.

Köszönjük Mécs Jánosnak, az ELTE-ÁJK PhD hallgatójának, hogy erre a problémára felhívta a figyelmet.

Propagandamédia a választásban

Az állami, önkormányzati tulajdonú sajtóra szigorú szabályok vonatkoznak a kampányban, nem így a magántulajdonban állókra. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azért nem tudta megállapítani a Lokál Extra által elkövetett választási jogsértést, mert az sajnos-sajnos nem állami tulajdonú. Ugyanis a tulajdonosa a híres Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Akinek a KESMA neve nem sokat mond, annak álljon itt egy folyamatban lévő ügyünkről szóló hírAhogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta.

Nagyon ötletes: az állam az összes kormányközeli médiaszolgáltatót egybe szervezi, állami hirdetésekkel finanszírozza, de kivonja a választási szabályok betartása alól. Ehhez minden adott, mivel már 2014-ben, jóval a KESMA létrehozása előtt megszületett az ezt lehetővé tevő alkotmánybírósági határozat.Tulajdonképpen csak annyit lehet ehhez hozzáfűzni: Bravó!

Szemesnek áll a világ!

Első látásra úgy tűnik, hogy a Fővárosi Területi Választási Bizottság (TVB) nem csak a kormányzó pártokkal elfogult, hanem lehetséges, hogy szereti a jogelveket általában figyelmen kívül hagyni. Vagy csak arról van szó, hogy nem szeretne teret adni az esélyegyenlőség-barát érvelésnek?

Egy kispesti ügyben a kifogást benyújtó azzal érvelt, hogy a Gajda Péter kerületi MSZP-s polgármester megbízásából készült „Több közvetlen Uniós forrást Kispestre” című MSZP-Párbeszéd választási plakátjainak elhelyezése jogsértő módon egyenlőtlen és aránytalan, mégpedig azért, mert a három osztásból álló felületen ezek a plakátok kettő osztást elfoglalnak. Azaz, a plakátnak helyet biztosító önkormányzat mindjárt el is foglalja magának e helyek kétharmadát. A kifogást benyújtó szerint így a többi jelölő szervezetnek a fennmaradó egy osztás által biztosított helyen kell osztoznia, és ez sérti az esélyegyenlőséget. Azt mondja erre a problémára a Fővárosi TVB, hogy:

Amikor egy önkormányzat dönt arról, hogy hová teszi ki a választási plakátok elhelyezésére szolgáló eszközöket, a polgármester pártja azonnal el tud kezdeni plakátolni. A többiek meg kutassák fel szépen a maradék helyeket, mondja a TVB. Ez a megközelítés behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az önkormányzatot iránytó párt számára!

Nem árt ehhez azt is tudni, hogy 2018. szeptember 1. óta nagyon korlátozott hová és hogyan lehet plakátokat kihelyezni, így az elfoglalt plakáthelyek komoly korlátot jelentenek a többi párt számára. A TVB megközelítése egész nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét. Hogy a döntés tényleg a kispesti MSZP védelmében született-e vagy inkább az országos erőviszonyokhoz igazodva távlati célokat szolgál, esetleg csak borzasztóan szűklátókörű, azt mindenki döntse el maga.




Hazudni alkotmányos jog? Mi a baj az Alkotmánybíróság döntésével az aláírásgyűjtő aktivistákról?

Mi is beszámoltunk arról a választási kifogásról, ami a fideszes aktivisták támogató aláírásgyűjtéséről szól. Az ügy egyszerűnek tűnik, de a választási bizottságok és a bíróságok mégis eltérő döntéseket hoznak. Ebben a blogposztban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi is történik ebben az eljárásban.