Akár történtek csalások a szavazás napján, akár nem, a választások tisztaságába, törvényességébe vetett közbizalom megrendülése rendkívül súlyos válságtünet egy demokráciában. Csak akkor élvezheti a választópolgárok bizalmát az újonnan megalakuló Országgyűlés és az annak bizalmát élvező Kormány, és csak akkor nyerhetik...

Az utóbbi hetekben több eljárásban is elértük, hogy igazat adjanak a választópolgároknak a választási szervek a választási eljárás törvényességével kapcsolatos kifogásaik miatt. Kimondattuk, hogy a pákozdi polgármester jogellenesen kampányolt a kormánypártok mellett, hogy jogsértő volt, hogy a visszelépett...

A rossz időket és emlékeket idéző, az állítólagos „Soros-zsoldosokat” listázó cikk miatt két jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ingyenes jogi segítséget ajánl azoknak, akik jogi úton szeretnének elégtételt venni a listázás miatt. Aki szeretne...

Mintakifogásokat készítettünk azokban az ügycsoportokban, amelyben leggyakrabban fordultak hozzánk választópolgárok a szavazás napján tapasztalt jogsértések miatt. Minden részletet és a kitöltési útmutatónkat megtalálja alább, a kifogások kitöltése 15-30 percet vesz igénybe.

Hírek

Az utóbbi időben egyre többet lehet arról hallani a médiában, hogy milyen áldatlan állapotok vannak a sürgősségi osztályokon. A téma kapcsán több sürgősségi szakember nyilatkozott arról, hogy a sürgősségi ellátás, habár nem feltétlen jelent gyors ellátást, szigorú protokoll szerint zajlik, amelynek során felmérik a betegek állapotát és ennek megfelelő sorrendben látják el őket. Ha valaki ebben a besorolásban hátrébb kerül és nagy a tömeg a sürgősségi osztályon, akkor bizony hosszú várakozási időre kell számítania.

https://tasz.hu/

A sürgősségi osztályokat megjárt betegek egyik leggyakoribb panasza az, hogy úgy kellett órákat várakozniuk, hogy fogalmuk sem volt, mi vár rájuk, mikor

Magyarországon évek óta vitatott kérdés, hogy ha valaki gyermeket vár, akkor részt kell-e vennie orvosi vizsgálatokon vagy sem. A szabályokból ugyanis nem derül ki teljes bizonyossággal, hogy a szokásos 12. és 18. heti ultrahang vagy a vérvétel kötelező-e, esetleg megteheti-e a várandós nő, hogy ezeken nem jelenik meg. Emberi jogi szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a polgárokat kötelezik valamire, vagy azt csupán lehetővé teszik nekik. Erre a kérdésre szeretnénk végre választ kapni, ezért tavaly decemberben az ombudsmanhoz fordultunk. Pár napja kaptuk a hírt, hogy átfogó vizsgálat indult az ügyben. Ez azt jelenti, hogy az ombudmsan ki fogja deríteni, hogyan kell értelmeznünk a jogi szabályozást.

https://tasz.hu/

Miért nem egyértelmű a szabályozás?

Magyarországon csak akkor lehet bárkit arra kötelezni,

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

Miért baj, ha a fogyatékossággal élő emberek nagyintézetekben élnek? Mit akarnak a fogyatékossággal élő emberek? Miért tiltakoznak most a szakmai szervezetek? Ezekre és hasonló kérdésekre adunk választ kitagolással kapcsolatos öszefoglaló írásunkban.

https://tasz.hu/

1. Miért baj, ha a fogyatékossággal élő emberek nagyintézetekben élnek?

Hiányzó Emlékek címen 2016 szeptemberében kampányt indítottunk a szegénységük miatt családjuktól elszakított gyermekekért és szüleikért. A kampány során számos hazai szervezettel és szakértővel együttműködve igyekeztük egyértelművé tenni a kormányzat számára: súlyos jogsérelem éri azokat a szülőket és gyermekeket, akiket rossz lakhatási, jövedelmi helyzetükre hivatkozva választanak el egymástól. Hiába tiltja a gyermekvédelmi törvény az anyagi okból történő gyermekkiemelést, az mégis általános gyakorlat.

https://tasz.hu/

2017. május 16-án kaptuk meg a Minisztérium

A párhuzamos társadalom fogalma gyakran hangzik el a magyar közéleti vitákban, kialakulását a migráció veszélyei között emlegetve. A fogalmat az 1990-es évek közepe óta használják, elsőként a németországi kisebbségek – elsősorban a törökök – szándékos ön-elszigetelésére utal. A fogalom alatt az értjük, hogy az adott országétól erősen eltérő kultúrából érkező (legtöbbször arab vagy muszlim hátterű) embercsoportot nem képes a befogadó ország integrálni, sőt az érintett csoportok szándékosan kizárják magukat a társadalomból. A magyar viták alapján a párhuzamos társadalmak kialakulása a következő veszélyekkel fenyegethet: az adott csoporton belül az állam nem képes a törvényeit betartatni, illetve ezek a csoportok kedveznek a radikális szerveződéseknek, amelyek fenyegetik az országban élők jogait, közrendet vagy akár a fennálló állami berendezkedést. További veszélyként merül fel, hogy a párhuzamos társadalmakban megjelenő kultúra rombolja az adott ország kultúráját.

 

https://tasz.hu/

A párhuzamos társadalmak veszélyeire figyelmeztetők érvei mögött a legtöbbször az bújik meg, hogy nem tartják kívánatosnak semmilyen idegen csoport megjelenését. Fontos ezért leszögezni,

Február 14-én tartották a Kábítószerügyi Tanács idei első ülését, melyen többek között kiderült, hogy

  • idén tovább szűkülnek a területre szánt állami források
  • munkacsoport alakult a szegregátumi droghasználat kezelésére
  • a rendőr se érzi magát a helyén az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó szerepében
https://tasz.hu/

Kevesebb állami pénz drogterületre

Év eleje lévén szó esett az idei pályázati kiírásokról,

 
 
Ügyfelünk, Sándor István számtalanszor kapott arra ígéretet, hogy Miskolc város önkormányzata fel fogja újítani az utcát, ahol lakik. Választások jöttek, önkormányzati képviselők mentek, de az ígéretek csak nem teljesültek. Mit tehet ilyenkor az egyszeri állampolgár?

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

https://tasz.hu/

Mit jelent az, hogy szabálysértési felelősség?

A szabálysértés a

Az utóbbi hetekben több eljárásban is elértük, hogy igazat adjanak a választópolgároknak a választási szervek a választási eljárás törvényességével kapcsolatos kifogásaik miatt. Kimondattuk, hogy a pákozdi polgármester jogellenesen kampányolt a kormánypártok mellett, hogy jogsértő volt, hogy a visszelépett jelölteket nem húzták le a szavazólapról és hogy a hivatalos választási honlap hiányos tartalma is sértette a választási jogszabályokat.

https://tasz.hu/

138 000 forintra bírságolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Pákozd polgármesterét, mert közvetlenül a választás előtt az interneten és a pákozdi postaládákba eljuttatott levelében a

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

https://tasz.hu/

Azzal érveltünk, hogy a kommentelő kitiltása megsértette  az egyenlő bánásmódhoz való jogát. Barna Eszter, a Debreceni Egyetem hallgatója, a politikai véleményét

Az INCLO (International Network of Civil Liberties Organizations) felkérésére, kilenc másik szervezettel együtt mi is aláírtuk azt a beadványt, amelyet az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához juttattunk el annak érdekében, hogy érveket sorakoztassunk fel a Masterpiece Cakeshop, Ltd. v. Colorado Civil Rights Commission ügyben David Mullins és Charlioe Craig oldalán.

https://tasz.hu/

A két fiatalember még 2012-ben tért be a Masterpiece Cakeshope cukrászdába, hogy esküvői tortát rendeljenek a saját esküvőjükre. A cukrászda tulajdonosa

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

https://tasz.hu/

Az aktivisták a múzeum körüli, elkerített bontási területen gyülekeztek – páran közülük a múzeum ablakaihoz láncolták magukat, illetve felmásztak az épületre

Egy friss, 1000 fős reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a magyar felnőttek fontosnak tartják, hogy a szülő a kórházban a gyermeke mellett maradhasson. A válaszadók emellett az orvostól kapott alapos tájékoztatást és a megfelelő higiénés körülményeket tartották kiemelten fontosnak egy gyermek kórházi tartózkodása esetén. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) mindezek előmozdításáért dolgozik a három éve futó Gyerekkel vagyok kampányában. Idén decemberben Ünnepek a kórházban névvel indít akciót, amelynek során a kórházban tartózkodó gyermekek és szüleik ajándékcsomagot kapnak.

https://tasz.hu/

Egyetértés: a szülő maradhasson gyermekével a kórházban is!

A TASZ által rendelt, 18-59 éves korosztály körében készült, 1000 fős reprezentatív kutatás tanúsága szerint a

Az utóbbi hónapokban rendkívül megszaporodtak a politikusoktól, településvezetőktől érkező, civil szervezetek ellen irányuló verbális és  politikai támadások. Az alábbi összefoglalóban fontos és hasznos tudnivalókat gyűjtöttünk össze azért, hogy a civil szervezetek e támadások kivédésére jogi eszközöket vehessenek igénybe. Ha nyomás alatt van a szervezeted, de nem jogi, hanem stratégiai tanácsokra van szükséged, akkor ebben a bejegyzésben megtalálod a közreműködésünkkel készült A beteg demokráciákkal szembeni ellenállás Európában című kiadványt, melyben a 40. oldaltól olvashatók erre vonatkozó tanácsok.

https://tasz.hu/

I. A civil szervezetek átláthatósága

Az alapítványok, egyesületek önkéntes elhatározás eredményeképpen

A hazai iskolarendszer kevés döntést ad a szülők kezébe a hiányzások esetére. Korábban is nehezményeztük, hogy a jogszabály szabad kezet ad az iskolai házirendek szabályozásához, így teljesen önkényes, hogy melyik az iskola mit és hányszor fogad el igazolásnak. A gyerekorvosok most nyilvánosságra hozott véleménye az ő szempontjukból is megerősíti álláspontunkat, hogy nagyobb teret kellene kapni a szülői igazolásnak.

Timi továbbjutott egy művészeti verseny országos fordulóján és most nemzetközi porondon szeretne bizonyítani. Legalább két napot szeretne kivenni a készüléshez, szülei azonban korábban már három napot igazoltak egy utazás miatt, így a házirend értelmében ők már ezt a két napot sem igazolhatják. A kitűnő tanuló Timinek ezért maradnak a megalázó igazolatlan órák, vagy le kell mondani tehetsége kibontakozásáról -- holott az nem akadályozza tanulmányi előmenetelét, személyiségfejlődését. Pechje van Krisztiánnak is, akinek testvére nem iskolai szünetre szervezte a külföldi esküvőjét, ezért 12 igazolatlan órával kénytelen indítani az évet.

Miért pont három nap?

A családi programok, a tanulmányi és sportversenyek esetenként túlnyúlhatnak a hétvégéken és a tanítási szüneteken.

Betegségtől független okok esetében a szülőnek lehetősége van igazolnia gyermeke hiányzását. Ennek pontos időtartamáról azonban nem rendelkezik a vonatkozó rendelet.

Iránymutatásként az iskolai házirend szabályait jelöli meg, mely rendszerint tanévenként három napot jelöl meg erre a célra. Ennek az alacsony számnak semmilyen jogalapja nincs, ezért a gyakorlat önkényes és indokolatlan. A legtöbb házirend nem teszi lehetővé az egyéni körülmények mérlegelését és a különleges körülmények méltányolását. Mindez azt eredményezi, hogy a szülői igazolás tekintetében ugyanakkora súllyal esik latba egy családi síelés, mint például egy nagyszülő temetése. Nem elég, hogy az ilyen gyakorlat aránytalanságokat eredményez, de korlátozza a szülő nevelési jogát és magánszféráját.

Tévedés ugyanis azt feltételezni, hogy az iskola a szülőnél kompetensebb módon meg tudná ítélni, hogy az adott helyzetben gyermekének érdekében állt-e a hiányzás.

Sérti a tankötelezettséget, ha a szülő többet igazolhat?

Fő szempontként a tankötelezettség teljesítésének megvalósulását kellene kitűzni, így például, hogy az iskolai tevékenység eredményeként a tanuló szellemi, testi és az erkölcsi fejlődése biztosított legyen. De miért gondoljuk, hogy önmagában a házirend alkalmas e határok kijelölésére az adott esetekkel kapcsolatos mérlegelés nélkül? És leginkább: miért szabja ennyire szűkre a határokat, ha már a törvény az igazolatlan órák maximális számával eleve kijelöli a kereteket? Ha a jó tanuló Szilvi két napot szeretne készülni kórusa fellépéséire, ami ezt követően három napos elfoglaltságot jelent, akkor miért ne ítélhetné meg a szülő Szilvi alkalmasságát arra, hogy egy hét iskolai hiányzást bepótoljon?

 

Önkény helyett szakmai egyetértést!

Mi sem gondoljuk azonban, hogy a szülői igazolásoknak ne lehetne korlátokat szabni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a túl sok hiányzás szülői igazolása is ellentétes lehet a tankötelezettség céljainak megvalósulásával, hiszen egyfajta bújtatott magántanulói státuszt hozhat létre, annak szabályai és garanciái teljesülése nélkül. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a kérdésről szakmai egyeztetés induljon, aminek nyomán az iskolai házirendek egy hasraütésszerű szám helyett a realitásokból indulhatnának ki. Ezeken az alkalmakon azt is tisztázni lehetne, hogy megelőzhető-e egyéb módokon a hiányzások elburjánzása, illetve hogy valóban nélkülözhetetlen eszköz-e a szülői igazolások korlátozása a hiányzások csökkentésében.

Ne kelljen orvosi igazolás pár napos betegség esetén!

Hasonlóan tisztázásra szorul a betegségekkel kapcsolatos hiányzások rendszere. Üdvözöljük a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) azon célkitűzését is, hogy enyhébb betegségek esetén ne kötelezze a törvény a szülőket az orvosi igazolás beszerzésére. A HGYE friss felmérése szerint a háziorvosok 95%-a ugyanígy vélekedik. Életszerűtlennek tartják annak a törvénynek a fennmaradását, amit a megalkotáskor még olyan fertőző betegségek indokoltak, melyek mára eltűntek a társadalomból. Ehhez hozzátehetjük, hogy a jelenlegi szabályozás több problémát okoz, mint amit megoldani szeretne. A szülőnek egy egyszerű megfázás esetén is orvosi igazolások után kell szaladgálnia. Ez a háziorvosnak is felesleges pluszmunkát jelent, miközben a váróteremben az enyhe tünetekkel érkező gyermek súlyosabb betegségeket is elkaphat.

Egyetértünk a háziorvosokkal:az iskolai hiányzásokra vonatkozó szabályok elavultak és mára indokolatlan megszorításokat tartalmaznak. Jóval szélesebb szülői igazolási jogot kellene biztosítani mind a családi okok, mind a betegségek miatti hiányzások esetében.

Kardos Tamás

https://tasz.hu/