1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon mindenki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben.

Minket keresel, ha

az állammal vagy hivatalos szervvel, illetve intézménnyel állsz szemben. Például:

Adatvédelem, Drogfogyasztó Emberek, Egészségügy, Kisebbségek, Közügyek, Oktatás, Vallás

nem Minket keresel, ha

egy magánszeméllyel vagy egy céggel van bajod. Továbbá:

VÁLÁS / GYEREKELHELYEZÉS, MUNKAJOGI, PEDAGÓGUS-ÉLETPÁLYAMODELL, SZTRÁJK, MŰHIBAPER, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK, MAGÁNSZEMÉLYEK KÖZÖTTI VITÁK, TB-jogviszony

Keress rá a témára ami Téged érint vagy érdekel

Szabadságjogok hírlevélben

Bármikor leiratkozhatsz. Az e-mail címed megadásával elfogadod az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat.
Küldünk neked aktuális jogi témákat, TASZ eredményeket, és híreket.

Koronavírus - Jogi tudnivalók

Válaszainkat a koronavírussal kapcsolatban felmerülő legfontosabb jogi kérdésekre ezen az oldalon találod.

Témáink

Egyenlőségprojekt

A TASZ Egyenlőségprojektje a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak állami diszkriminációja ellen, az esélyegyenlőségük megteremtéséért dolgozik. A Projekt a mélyszegénységben élő roma emberek, illetve a fogyatékossággal élők jogainak védelmére fókuszál. Partnerszervezeteink támogatásával kiállunk más sérülékeny csoportok, különösen a hajléktalan emberek, a menekültek, és az LMBTQI közösség tagjainak egyenlő jogaiért.

Magánszféraprojekt

A TASZ Magánszféraprojektjének fő célkitűzése, hogy az állam csak annyira avatkozzon bele a polgár magánéletébe, amennyire az feltétlenül szükséges. Célunk továbbá, hogy megfelelő színvonalon nyújtsa mindazokat a szolgáltatásokat (egészségügy, közoktatás, szociális ellátások), amelyek az állampolgárok alapjogainak gyakorlásához szükségesek. Kiemelt figyelmet fordítunk a szabad döntéshez való jog érvényesülésére az egészségügyi döntések terén (pl. abortusz), a betegek jogaira, a világnézeti szabadság érvényesülésére, az állami drogpolitikára, valamint a személyes adatok védelmére.

Politikai Szabadságjogi Projekt

A TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének egyik legfontosabb célja, hogy mindenki szabadon bírálhassa a közhatalom gyakorlóit, és ne érje hátrány azokat a polgárokat, akik kritikát fogalmaznak meg a hatalommal szemben. Kiemelt figyelmet fordítunk a szólás és a sajtó szabadságára, a gyülekezési jogra, az állam átlátható működésére és az ezt elősegítő információszabadságra, valamint a részvételi jogok, különösen a választójog gyakorlására.

Hírek

A TASZ jogi álláspontja az iskolanyitásról - 2021.04.18.

A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából. Ebben az állásfoglalásunkban összefoglaljuk, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.

Befoghatja-e a munkáltató a dolgozó száját?

Ez az írás nem fog választ adni erre a kérdésre, de arra igen, hogy mit kell mérlegelnie a bíróságnak, ha egy konkrét ügyben ezzel a problémával találkozik.

A Hertha BSC kirúgta Petry Zsoltot a Magyar Nemzetnek adott interjúja miatt. A Spíler TV elköszönt Hrutka Jánostól, aki védelmébe vette a szivárványcsaládok mellett felszólaló Gulácsi Pétert. Lukács Viktor szomorú szmájlival illetett egy Hrutka elbocsátásáról szóló cikket – ő sem kommentálhat már meccseket az M4 Sporton. Ezek az ügyek bizonyos szempontból ugyanarról szólnak, de mégis egymással mereven szemben álló táborokra osztották a magyar közéletet.

Hallottunk megszólalni csalódott focidrukkereket, akik szemében a tolerancia vörös posztó, ezért nagy lelkesedéssel üdvözölték Hrutka és Lukács kirúgását. Hallottuk azokat is, akik szerint a Hertha döntése a német demokrácia halálát jelenti, mert nem lehet nyugati mintaállam az az ország, ahol ilyen jogtiprás megtörténhet. És ott vannak azok is, akik annak megfelelően alakítják ki a véleményüket, hogy ők maguk mit gondolnak a migrációról vagy a melegekről: aki más állásponton van, az szerintük bármit megérdemel.

Régi probléma, hogy hogyan lehet feloldani a véleménynyilvánítás szabadsága és a munkáltató érdekei közötti konfliktusokat – mi is több ilyen üggyel találkoztunk. Sinkovics Gábort, a Nemzeti Sport egykori újságíróját eredményesen képviseltük a bíróságon, amikor „közös megegyezéssel” megszűnt a munkaviszonya azután, hogy egy cikkében kifejtette a lap kiadójának működésével kapcsolatos politikai véleményét. Olyan ügyfelünk is volt, akit azért küldtek el munkahelyéről, mert kritikus hangnemben beszélt a határon túli szavazók választójogáról – elértük, hogy visszahelyezzék őt eredeti állásába. Szert Boglárkát pedig a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikerrel a közpénzből működő Antall József Tudásközponttal szemben, melynek vezetője megtiltotta az alapítvány alkalmazottainak, hogy nyilvánosan kifejtsék a budapesti olimpia megtartását ellenző véleményüket.

A közügyek megvitatásának szabadsága a demokrácia alapja: ha nem tudunk a közügyekről szabadon beszélni, akkor az álláspontok versengő piacán többé nem lesznek láthatóak azok a lehetőségek, amelyek közül választhatunk és amelyek fényében kialakíthatjuk a saját, helyesnek tartott álláspontunkat.Ha valaki közügyben fejti ki a véleményét és ezért éri retorzió, az a demokratikus nyilvánosság egészére negatív hatással van. A véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapjog, amelynek megóvását minden vitás helyzetben előtérbe kell helyezni. Ám ez a jog mégsem korlátozhatatlan.

A vélemény szabadságát az állam nem korlátozhatja annak alapján, hogy ki mit gondol a szivárványcsaládokról vagy a migrációról, mert az államnak semlegesnek kell lennie a polgárok világnézeti sokféleségét illetően. Más a helyzet a privát munkáltatóknál, akik elvárhatnak bizonyos fokú elköteleződést munkavállalóiktól a cég értékrendje mellett.

A jogi személyeket, így a cégeket is megilleti az a jog, hogy alakíthassák azt a képet, amely megjelenik róluk a külvilágban. Ha ez a joguk sérül, az a gazdasági szerepükre, helyzetükre is hatással lehet – például egy vásárlói bojkott formájában. Ez nyomós érv lehet a munkavállalói szólásszabadság korlátozása mellett.

A Munka Törvénykönyve is kimondja, hogy a munkavállaló köteles tartózkodni az olyan véleménynyilvánítástól, ami súlyosan sérti vagy veszélyezteti a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit.A munkáltató akár igényt is formálhat a munkavállaló nyilvánosság előtt megjelenő közléseinek szabályozására1.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint ilyen ügyekben azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló véleményének korlátozását igazolja-e „nyomós társadalmi érdek”2. Ennek során figyelemmel kell lenni az adott szakma, illetve az adott munkaviszony sajátosságaira: a munkaviszonyból fakadó lojalitási kötelezettségre3. A lojalitási kötelezettségből eredően nem élvezi a véleménynyilvánítás oltalmát, ha a munkavállaló közéleti véleménye nyíltan szembehelyezkedik a munkáltató értékalapú meggyőződésével, elveivel4.

Az tehát, hogy a jó hírnév védelme és a lojalitási kötelezettség mennyire nyomós érv a vélemény korlátozása mellett, attól is függ, hogy milyen jellegű munkáltatóról beszélünk. Nem mindegy, hogy egy olyan cégről van-e szó, ami mosóporokat forgalmaz és emellett elkötelezett a sokszínűség és a tolerancia értékei mellett, vagy egy egyesületről, amelynek feladata a szabadságjogok védelméért való kiállás. Ha a mosópor-forgalmazó multi munkavállalója kirekesztő tartalmú kijelentést tesz, az a cég hitelességét kevésbé rendíti meg, mint az, ha a TASZ egy munkatársa posztolna a szervezet értékeit semmibe vevő tartalmat. Ám ha a mosópor-forgalmazó cég a környezetvédelem mellett elkötelezett, akkor a cég hitelessége szempontjából már releváns lehet, ha egy munkavállalója a zöldpolitikával szemben fogalmaz meg kritikus álláspontot.

A Hertha egy sokszínűségről szóló charta aláírásával nyilvánosan elkötelezte magát a sokszínűség mellett. Ettől még a tevékenysége nem kifejezetten az egyenlő bánásmód érvényre juttatására irányul, de a sokszínűség kérdése meghatározó lehet a csapat összetétele szempontjából, akár abban is, hogy kiket igazolnak le játékosként.

A véleménynyilvánítás korlátozhatóságának határait a munkaszerződés is pontosíthatja. Ennek ismerete nélkül a konkrét eseteket nem lehet feketén-fehéren minősíteni. Az viszont elmondható, hogy ha Petry esete Magyarországon fordult volna elő, a kapusedző kirúgása egy privát futballklubból önmagában a Munka Törvénykönyvének fent idézett szabályai alapján jó eséllyel megállna a bíróság előtt.

Ám az is bizonyos, hogy ha a munkavállalót a véleménye miatt küldik el, az csak akkor lehet elfogadható, ha a munkáltató megjelöli a felmondás valódi indokát, nyilvánosan is vállalja döntését és átláthatóvá teszi meghozatalának szempontjait.A nyilvánosságnak garanciális szerepe van abban, hogy ezek a döntések ne lehessenek önkényesek. A nyilvánosság garanciája pedig úgy érvényesül, hogy a felmondás bíróság előtt megtámadható, azaz egy nyilvános fórumon kell megvédenie a döntését a munkaadónak.

Végezetül pedig a munkáltató intézkedésében is érvényesülnie kell az arányosság szempontjainak. A munkaviszony megszüntetése csak a legszélsőségesebb esetekre fenntartott eszköz lehet – egy szomorú szmájlit egy újsághír alatt aligha tekinthetünk szélsőségesnek. A munkáltatónak lehetősége van saját jó hírnevét védelmezni, de nem tekinthet el attól, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden korlátozása a demokrácia egészére is következményekkel járhat.

Pásztor Emese

(Címlapi illusztráció: Cdd20 / Pixabay)

Hivatkozások

1 14/2017. (VI.30) AB határozat

2 EJEB, Sunday Times kontra Egyesült Királyság, (6538/74), 1979. április 26., 62. bekezdés, amelyet munkaviszonnyal összefüggésben legutóbb megerősített: EJEB, Rubins kontra Lettország, (79040/12), 2015. január 13., 76. és 93. bekezdések; EJEB, Kharlamov kontra Oroszország, (27447/07) 2015. október 8., 28-29. bekezdések; valamint EJEB Aurelian Oprea kontra Románia (12138/08) 2016. január 19., 76. és 79. bekezdések

3 EJEB, Kudeshkina kontra Oroszország, (29492/05), 2009. február 26., 85. bekezdés; EJEB, Rubins kontra Lettország, (79040/12), 2015. január 13., 78. bekezdés

4 EJEB, Maximilian Rommelfanger kontra Német Szövetségi Köztársaság, (12242/86); 1986. június 20.; EJEB, Fernandez Martínez kontra Spanyolország, [GC] (56030/07), 2014. június 12., 138-141. bekezdések

Az államnak kell bizonyítani, ha nem engedélyezi az óvodakezdés halasztását

Szülei azt szerették volna, hogy ameddig lehet, Botond a családjában nevelkedjen, ne kelljen háromévesen óvodába mennie. A kormányhivatal szerint a szülők nem indokolták megfelelően, miért kérnek halasztást. Ám mivel a szülők nevelési szabadsága alkotmányos védelem alatt áll, nem nekik kell indokolniuk a kérelmet, hanem a kormányhivatalnak kell bizonyítania, ha a halasztás a gyermek érdekét sérti. Ha a szülők kérelmét a védőnő, valamint az óvodavezető is támogatja, a hatóság köteles engedélyezni az óvodakezdés halasztását.

Bár a hároméves gyermekek már óvodakötelesek, a köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a hatóság négyéves korukig (2021 szeptemberétől pedig már ötéves korukig) felmentse őket az óvodakötelezettség alól. Ezzel a lehetőséggel szerettek volna élni Botond szülei is (a kisfiú nevét megváltoztattuk).

A Fővárosi Kormányhivatalnak írt kérelmükben a szülők leírták, hogy az édesanya otthon tud maradni a gyermekkel, akinek van három nagyobb testvére – ez biztosítja számára a korához mérten szükséges szocializációt. Kitértek arra, hogy Botond értelmi képessége, szókincse, mozgásfejlettsége messze meghaladja kortársaiét, viszont még nem szobatiszta. Arra is hivatkoztak, hogy a korábbi években három másik gyermekük megkapta a felmentést. A kérelem mellé a szülők csatolták a védőnő és a körzetes óvoda vezetőjének nyilatkozatát, akik támogatták az óvodakezdés halasztását.

A kormányhivatal mégis elutasította a kérelmet. A hivatal ugyan elismerte, hogy a törvény lehetővé teszi az óvodakezdés elhalasztását, de úgy értelmezték, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt kifejezetten indokolja. Márpedig a hivatal szerint a szülők nem tártak fel olyan méltányolható körülményt, ami Botond óvodakezdés alóli felmentését megalapozná.

A szülők – ügyvédünk, Baltay Levente segítségével – bíróságra vitték az ügyet. A perben azzal érveltek, hogy elsősorban nem az állam, hanem a szülő jogosult arra, hogy döntsön a gyermek nevelésével kapcsolatos kérdésekről, így a felmentésről is. Ez a döntési jog a szülő nevelési szabadságának része, így alkotmányos védelem alatt áll.

Ez azt jelenti, hogy a neveléssel kapcsolatos szülői döntéseket az állam csak kivételes esetben írhatja felül, akkor, ha a gyermek egészséges fejlődésének védelme miatt ez feltétlenül szükséges.Emiatt nem a szülőknek kell igazolniuk, hogy méltányolható körülmények indokolják gyermekük óvodakezdés alóli felmentését, hanem a kormányhivatalnak kell bizonyítania, ha a felmentés a gyermek legjobb érdekével ütközik.

A Fővárosi Törvényszék a szülőknek adott igazat: ítéletében rögzítette, hogy a felmentési eljárás során nem kell bizonyítaniuk valamilyen különleges indokot. Önmagában az a tény elegendő indok a felmentésre, hogy a szülőknek megvan a szándéka és a lehetősége is arra, hogy Botond még egy évig otthon maradjon. A bíróság azt is megjegyezte, hogy szakértelmet igényel annak eldöntése, hogy a felmentés sérti-e a gyermek érdekét, ez pedig a védőnő és az óvodavezető kompetenciája, nem a hatóságé. Márpedig ők támogatták, hogy Botond még egy évig otthon maradhasson.

A bíróság hatályon kívül helyezte a kormányhivatal határozatát és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Az ítélet nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormányhivatal csak úgy járhat el jogszerűen, hogy eleget tesz a szülők felmentési kérelmének.

A bírósági döntés jelentősége túlmutat Botond ügyén:

az következik belőle, hogy minden hasonló esetben, amikor a szülők kérik az óvodakezdés halasztását, és döntésüket a védőnő, valamint az óvodavezető is támogatja, akkor a hatóság a kérelemnek köteles eleget tenni.Az elutasítás csak akkor merülhet fel, ha a védőnő vagy az óvodavezető nyilatkozata megkérdőjelezi, hogy a felmentés a gyermek legjobb érdekét szolgálja.

Az eljáró bíró értelmezését az Alkotmánybíróság idén februárban meghozott döntése is megerősíti. Ebben a testület úgy rendelkezett, hogy a felmentést engedélyező szerv a szülői kérelmet csakis akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét.

Ez az eset is megerősítette, hogy elsősorban a szülő joga megítélni, mikor időszerű a gyermek bekapcsolódása a kötelező óvodai nevelésbe. Mi azért is dolgozunk, hogy a szülők nevelési szabadsága ne csak egy szólam legyen, hanem a gyakorlatban is kikényszeríthető jogosultság. Támogasd munkánkat adód 1 százalékával!