A titok pártján: a politikai szálakat rejtő állami cégveszteséggel összefüggő szerződések nem megismerhetőek

Egy hatályon kívül helyezett jogszabályra utalva döntött úgy a Kúria, hogy a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles kiadni Bodoky Tamás (atlatszo.hu) újságíró kérésére a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat. 

A tények:

A Vértesi Erőmű csődvédelmet kért, miután Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője tulajdonában álló System Consulting meg akarta vásárolni az erőművet, később azonban visszalépett. A Vértesi Erőmű időközben a cég megrendelésére kapacitásokat kötött le áramkereskedőknél, akiknek a privatizáció meghiúsulása miatt több milliárd forinttal tartozik. A Vértesi Erőmű Zrt. részvényeinek 98%-a a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonát képzi. A MVM Csoporthoz 16 cég tartozik, köztük az alperes erőmű is.

A jog:

Az állami vagyonról szóló törvény rögzíti, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó cégek közfeladatot ellátó szervek, és ezért a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló szabályokat kötelesek betartani. Tájékoztatniuk kell az állampolgárokat a tevékenységükkel kapcsolatos adatokról és szerződések esetében nem hivatkozhatnak üzleti titok védelmére. Az Alkotmánybíróság több alkalommal rámutatott, hogy „az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak.

A Kúria döntése:

Dr. Mészáros Mátyás bíró által elnökölt tanács leszögezte, hogy nem lát el közfeladatot a Vértesi Erőmű. Hiába hangsúlyoztuk, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrizhetőségének alkotmányos biztosítéka válik súlytalanná, formálissá, ha az állam kivonhatja az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatokat a nyilvánosság garanciális kontrollja alól azzal a megoldással, hogy e vagyonkezelésre, vagyonnal való bármilyen formában történő rendelkezésre nem közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő, illetve közvetlen befolyása mellett működő gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezetei - akár többszörös – közvetítésével kerülne sor. A Kúria szerint a Vértesi Erőmű akkor lenne kötelezhető elszámolni a nyilvánosság felé a tevékenységével, ha egy jogszabály rendelkezne a státuszáról. Ha ilyen jogszabály nincsen, akkor nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek. A megszorító értelmezés alkotmányos tilalmával szembemenve a Kúria közfeladatot ellátó szerv fogalmába nem érti bele a közvetett állami tulajdonú gazdálkodó szerveket.

Korábban az államháztartási törvény kimondta, hogy a magyar állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül”. A Fidesz-kormány egyik első intézkedéseként eltörölte ezt a rendelkezést.  Akkor a TASZ megfogalmazta a félelmét, miszerint jövőben állami vállalatok szerződéseinek, gazdálkodásának nyilvánossága nem biztos, hogy kikényszeríthető lesz jogi úton, továbbá az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat megváltozhat, mert új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló cégek számára. Sajnos jelen esetben ez történt. Ugyanakkor továbbra is azt gondoljuk, hogy az állami vagyontörvény alkotmány-konform értelmezése alapján minden állami vállalat köteles a közpénzekkel való gazdálkodásról tájékoztatni a közvéleményt.

A következmények:

„A Magyarország Zrt. csendestársai és a pártpénztárnokok dörzsölhetik a markukat: a Kúria jogértelmezése következtében a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszása rém egyszerű lesz a jövőben: a vagyontörvényben nevesített gazdasági társaság egyszerűen kiszervezi a tevékenységét és a vagyonát általa alapított leányvállalatokhoz, akik már nem kötelesek elszámolni a köztulajdon feletti rendelkezésről.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője.

Az állami tulajdonú Vértesi Erőművet csődközeli helyzetbe hozó 2008-as System Consulting-ügyletek nyilvánosságával kapcsolatban túl korán örültünk az információszabadság és az átláthatóság érvényesülésének. Bár a Fidesz ellenzékben ebben az ügyben is elszámoltatást ígért, a Nemzeti Nyomozó Iroda 2010 őszén bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, amit másfél évvel azelőtt a Vért Zrt. feljelentése nyomán indítottak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. A Kúria mostani ítélete számomra azt jelenti, hogy nem elég, hogy a felelősök nem lettek meg, a közvélemény sem tájékozódhat arról, milyen körülmények között tűnt el az államkasszából több milliárd forint.” – kommentálta a döntést Bodoky Tamás. 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek

Hozzászólások

Grebums ķirbji ir lieta, kas ir nepieciešama cilvēku šodien, jo īpaši, ja jūs garām Halloween. Jūs varat lūgt, lai kāds, kas var padarīt Ķirbju grebšanas biedējošu.
http://jocelyns.co.id/

Oldalak