A következőkben olyan kérdésekre kap választ, amelyek a mindenkit megillető a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjognak a gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.

Az információs önrendelekzési jogról és az információszabdságról szóló 2011. évi CXII. törvény fekteti le az információszabadság alapvető szabályait. A továbbiakban Ijtv.-ként rövidítve utalunk a törvényre, jelezve ezzel, hogy az információs jogokat szabályozza. 

Mit jelent az, hogy információszabadság?

Hol találom meg, hogy pontosan hogyan is élhetek ezzel a jogommal?

Mégis, mit jelent az, hogy egy adat közérdekből nyilvános?

Kinek van joga, ahhoz, hogy megismerje és terjessze a közérdekű adatokat?

Mik az információszabadság korlátai?

A gyakorlatban ez mit jelent?

Honnan lehet tudni, hogy az általunk keresett adatot valamely fenti kivétel miatt nem ismerhetjük meg?

Mit jelent az, hogy a közérdekű adatokat mindenki szabadon terjesztheti?

Van valamilyen formai kelléke az adatigénylésnek?

Hogyan érdemes elküldeni az adatkérésünket?

Mennyi ideje van választ adnia az adatkezelőnek?

Mit lehet tenni, ha egyáltalán nem válaszol az adatkezelő?

Mit lehet tenni, ha a második levélnek sincs hatása?

Mennyibe kerül az adatkérés?

Mennyibe kerülnek ezek a jogorvoslati eljárások?

Mi az üzleti titok?

Mi az a minősített adat?

Mit tegyek, ha a közérdekű adatigénylésemre azt a választ kapom, hogy amit kérdezek az minősített adat?

Ki segít nekem abban, hogy akár ombudsmanhoz, akár bírósághoz forduljak?

Mit jelent az, hogy információszabadság?

Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint: Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alkotmánybíróság a kezdetektől közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog szinonimájaként használja az információszabadság fogalmát.

„A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog, mint a kommunikációs alapjogok egyik nevesített joga - ahogy erre az Alkotmánybíróság a fentiekben utalt - nem korlátozhatatlan alapjog ugyan, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik feltételeként és annak részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. Ez azt jelenti, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak. Ez az alapjog tehát - az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben - legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az „anyajog”, a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól „elidegenedett gépezetté” , működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.” 34/1994. (VI. 24.) AB határozat

Hol találom meg, hogy pontosan hogyan is élhetek ezzel a jogommal?

Az információszabadsággal általánosságban az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény foglalkozik. Az Ijtv. rögzíti az alapfogalmakat, a közérdekű adatok igénylésének módját, a kivételeket, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közérdekű adatokkal kapcsolatos jogköreit, a bírósági eljárás speciális szabályait.

Mit jelent az, hogy közérdekű adat, illetve közérdekből nyilvános adat?

„5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;;”

„6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;”

A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat közötti legfőbb különbség az, hogy a közérdekű adat valamely állami szervhez vagy feladathoz kötődik, míg a közérdekből nyilvános adatot mindig valamilyen magánszeméllyel (legyen az egy állampolgár vagy egy vállalat) kapcsolatos és ez utóbbiakhoz csak akkor lehet hozzáférni vagy nyilvánosságra hozni, ha azt törvény közérdekből elrendeli.

Mégis, mit jelent az, hogy egy adat közérdekből nyilvános?

Az Ijtv.-ben találunk rá példát, amikor azt írja, hogy: „Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.” [26.§ (2) bekezdés]

Az említett bekezdésben "állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv)" meghatározás szerepel. Tehát mindenki, aki valamilyen állami vagy közfeladatot lát el, annak az ezzel kapcsolatos adatai nyilvánosak.

A 26.§ (3) bekezdésében található egy példa is. " Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.

Ilyen szolgáltatás lehet, például a kéményseprés vagy a szemétszállítás. Azok a cégek, amelyek az állammal szerződnek kötelesek kiadni az e tevékenységükre vonatkozó adatokat.

Kinek van joga, ahhoz, hogy megismerje és terjessze a közérdekű adatokat?

Az Alaptörvény a „mindenki”, az Ijtv. a ”bárki” kifejezést használja. A ”bárki” korlátozás nélkül jelent természetes személyeket és jogi személyeket (gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok, stb.). A ”bárki” lehet magyar vagy külföldi, kiskorú vagy nagykorú. Közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére a szó köznapi értelmében valóban bárki jogosult. Az adatkezelő nem kérheti, hogy igazoljuk magunkat, és jogi személy esetében sem hívhat fel bejegyzési dokumentumok vagy más iratok bemutatására.

Mik az információszabadság korlátai?

Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. Cikkének 2. pontja szerint az információszabadság gyakorlása csak „törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”

A gyakorlatban ez mit jelent?

Az adott szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv minősített adattá nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény

a) honvédelmi érdekből;

b) nemzetbiztonsági érdekből;

c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében;

d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből;

e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;

f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;

g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;

h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel

korlátozhatja.

Honnan lehet tudni, hogy az általunk keresett adatot valamely fenti kivétel miatt nem ismerhetjük meg?

Legjobb megoldás, ha kikérjük az adatot és rábízzuk az adatkezelőre, hogy maga indokolja meg, hogy miért nem adja ki a közérdekű adatot. Az Ijtv. szerint, ha az adatok kiadására vonatkozó kérelmünk teljesítését megtagadják, akkor a megtagadást meg is kell indokolnia az adatkezelőnek.

Mit jelent az, hogy a közérdekű adatokat mindenki szabadon terjesztheti?

Ha valaki egy közérdekű adatot meg akar osztani másokkal, meg akarja jelentetni a sajtóban, az interneten vagy bárhol máshol a nyilvánosság előtt, akkor azt szabadon megteheti. A közérdekű adatoknak nincsen tulajdonosa, azok megismerésétől senki nem zárhat el másokat. A közérdekű adatok természetüknél fogva mindenkit megilletnek, mindenki szabadon kezelheti és terjesztheti őket.

Van valamilyen formai kelléke az adatigénylésnek?

A jogszabályok semmilyen formai követelményt nem támasztanak a közérdekű adatok kikérésénél. Lehetséges írásban postai vagy elektronikus úton adatot igényelni, de ugyanezt megteheti szóban is. Azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni, amikor közérdekű adatot kérünk ki:

  • próbáljuk meg minél pontosabban meghatározni, hogy milyen adatot szeretnénk megkapni
  • ha nem tudjuk, hogy létezik-e egyáltalán az az adat, amit kérünk, akkor nyugodtan kérdezzünk rá, hogy az adott szerv milyen dokumentumokkal, információkkal rendelkezik azon a területen, ami minket érdekel. Adott esetben érdemes előbb azt megtudni, hogy milyen adatok jöhetnek szóba, majd egy második levélben már pontosabban rákérdezni arra vagy kikérni azt, amire szükségünk van.
  • érdemes levelünkben hivatkozni arra, hogy kérésünk az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényen 26.§ (1) és 28.§ (1) bekezdésein alapul.
  • Ne feledkezzen meg a hivatal és Ön sem arról, hogy alkotmányos jogát gyakorolja, amikor közérdekű adatot kér!
  • egy levélben fel lehet tenni olyan kérdéseket, amelyek közérdekű adatokra vonatkoznak és közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok másolatait is ki lehet kérni (szerződések, beszámolók, jegyzőkönyvek testületek nyilvános üléseiről…), egyszerre akár több kérdést is feltehetünk.
  • Mivel az adatkezelő a közérdekű adat közléséért - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg, az adatot kikérő állampolgár, pedig az Ijtv. szerint kérheti, hogy a költség összegét vele előre közöljék, így érdemes a tájékoztatást már az első levélben kérni, hogy ne érhessen senkit meglepetés.

Hogyan érdemes elküldeni az adatkérésünket?

Bármilyen formában is tesszük fel a kérdéseinket, az adatkezelőnek a levelünk kézhezvételétől számított 15 napon belül válaszolnia kell. Ha biztosra akarunk menni, akkor tértivevénnyel adjuk postára a levelünket. Ez azért fontos, mert a tértivevényből kiderül, hogy mikor vette át címzett a levelünket és a 15 nap akkor kezdődik. Természetesen faxon vagy emailben is kérhetünk adatokat, de szükség esetén az elküldés tényét, illetve az átvétel idejét kicsit bonyolultabb lesz később igazolnunk. A tétrivevény, a fax visszaigazolást, az emailt mindig őrizze meg!

Mennyi ideje van választ adnia az adatkezelőnek?

A törvény szerint „az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget.” Ijtv 29.§ (1) bekezdés

Ha az adatkezelő megtagadja az érdemi válaszadást, akkor „A kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.” Ijtv. 30.§ (3) bekezdés

Mit lehet tenni, ha egyáltalán nem válaszol az adatkezelő?

Érdemes ilyenkor még egy ismételt adatigénylést tartalmazó levelet intézni hozzá, amelyben udvariasan és igen határozottan emlékeztetni kell arra, hogy a válaszadás 15 napos határideje lejárt. Célszerű felhívni az adatkezelő figyelmét arra, hogy kész bírósági úton is érvényesíteni a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát.

Mit lehet tenni, ha a második levélnek sincs hatása?

Két módon járhat el ilyenkor az állampolgár, a két útnak mások az előnyei és hátrányai.

Fordulhat a Nemzetei Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, és beadványában megírhatja neki, hogy pontosan mi történt Önnel. Bejelentéséhez csatolja a levelezésének másolatát! A Hatóság eljárására az Ijtv. szerint két hónapon belül megteszi a beadvány alapján a szükséges intézkedéseket. Amennyiben megalapozatlanul tagadta meg az adatkezelő az adatszolgáltatást, illetve nem válaszolt törvényes határidőn belül, a Hatóság felszólítja az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására. A Hatóság eljárása ingyenes. Előnye a hatósági eljárásnak, hogy sokkal szélesebb körben tud vizsgálódni, mint a bíróság (megtekintheti az adatokat, felvilágosítást kérhet, írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet, adatkezelés helyszínére beléphet). Továbbá abban az esetben, ha olyan jogsértést észlel, amely több emberre vagy a joggyakorlatra általánosságban is kihatással lehet, akkor a Hatóság elnöke megteheti, hogy jelentését nyilvánosságra hozza. A hatósági eljárásának további előnye, hogy a bejelentő nevét csak akkor fedheti fel a Hatóság, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lefolytatható. Közérdekű adatok esetében jellemzően nincsen szükség a bejelentő identitásának megjelölésére a vizsgálat eredményes lefolytatásához. Beadványában kérheti, hogy személyes adatait zártan kezeljék!

Fordulhat bírósághoz is a közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt. A pert a megtagadás közlésétől, illetve ennek elmaradása esetén a 15 napos határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta. Fontos, hogy a keresetnek a 30 napos határidő utolsó napján már a bíróságon kell lennie, nem elég csak aznap feladni postára. A bírósági eljárás hatékony jogérvényesítés a közérdekű adatok megszerzésére, mivel az eljárást a bíróság soron kívül folytatja le. A TASZ tapasztalata szerint az első tárgyalási napot a keresetlevél benyújtása után kettő - három hónapon belül ki szokták tűzni. Az adatigénylő helyzetét könnyíti, hogy a perben „a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani”. Amennyiben megindul a bírósági eljárás, abban az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálódhat [Ijtv. 53.§ (3) bekezdés a.) pontja]. Tehát amennyiben a bírósági jogérvényesítést választja, később nem kérhető a hatósági vizsgálat. Fordítva sorrendben ellenben lehetőség van mindkét jogorvoslati lehetőség kihasználására: a hatósági vizsgálat lezárását követő 30 napon belül indíthat pert az adatkezelővel szemben. 

A TASZ által indított, illetve a TASZ által képviselt információszabadság ügyekkel kapcsolatos peranyagokban ezen a linken kutakodhat!

Mennyibe kerül az adatkérés?

"Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - állapíthat meg költségtérítést, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell." A másolás költségein túl Magyarországon semmilyen további anyagi teherrel nem járhat közérdekű adatok kikérése. A másolási költségek meghatározása során figyelembe veendő szempontokat és a költség legmagasabb mértékét a Kormány külön rendeletben határozza meg. Fontos, hogy amennyiben sérelmezi a másolási költség mértékét, egyaránt kezdeményezheti a Hatóság vagy bíróság eljárását, amelynek eredménye lehet a költségek mérséklésére kötelezés. 

Mennyibe kerülnek ezek a jogorvoslati eljárások?

A Hatóság és a bíróság eljárása egyaránt illetékmentes. Vesztes per esetén, a bíróság kötelezheti a kérelmezőt, hogy a nyertes fél ügyvédi munkadíját fizesse meg, de ez tapasztalataink szerint 10000 - 30000 Ft-nál nem több.

Mi az üzleti titok?

A Polgári Törvénykönyv (81.§) adja meg az üzleti titok definícióját és azt is, hogy mi nem minősül üzleti titoknak.

„Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.”

„Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény kimondja, hogy a közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. Ebből következően az állami tulajdonú cégekkel szemben is érvényesíthető a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alkotmányos alapjog.

Mi az a minősített adat?

A minősített adat (korábbi elnevezése: államtitok vagy szolgálati titok) olyan minősítéssel védhető közérdek körébe tartozó információ, amelyről megfelelő eljárásban megállapította a minősítésre jogszabályban felhatalmazott személy, hogy az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele veszélyezteti Magyarország biztonságát. „Szigorúan titkos”, „Titkos”, „Bizalmas” és „Korlátozott terjesztésű” jelzéssel ellátott dokumentumok minősített adatot tartalmaznak, melyek szándékos felhasználása, nyilvánosságra hozatala bűncselekmény. 
A minősítéssel védhető közérdek: Magyarország szuverenitása és alkotmányos rendje; honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége; igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége; külügyi és nemzetközi kapcsolatai; állami szervei illetéktelen külső befolyástól mentes működésének biztosítása.

Mit tegyek, ha a közérdekű adatigénylésemre azt a választ kapom, hogy amit kérdezek az minősített adat?

Három dolgot lehet ilyenkor tenni:

A minősítő szervtől lehet kérni, hogy szűntesse meg az adat minősítését annak érdekében, hogy az adott dokumentumot bárki megismerhesse. Mivel a minősítés megszüntetése a minősítő belátásától és magától az adat jellemzőitől függ (például valóban egy olyan védendő információról van szó, amelyet valamilyen a törvényben meghatározott fontos érdekből, meghatározott ideig nem lehet nyilvánosságra hozni), így igen valószínűtlen, hogy meg tudjuk győzni az illetékes szervet arról, hogy korábban helytelenül döntött a titkosításról.

A második lehetőség az, hogy bírósághoz fordul, hogy az adatkezelő a bíróság előtt bizonyítsa: a kért adat minősített adat és ezért jogszerűen tagadta meg az adatigénylésem teljesítését. A bíróságok azonban a minősítés tartalmi felülvizsgálatát nem végzik el, kizárólag azt ellenőrzik, hogy minősítésre felhatalmazott személy minősítette-e az adatot. A nemzeti minősített adat hordozóján egy kísérő lapon fel kell tüntetni a minősítési szintet, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását. A bíróság lényegében csak ezt vizsgálja meg, magát a minősített adatot nem. A bíróság állampolgári kezdeményezésre tehát nem változtathatja meg a minősítést. Kizárólag akkor érdemes tehát bírósághoz fordulni, ha alapos okkal feltételezi, hogy az adatokat valójában nem is minősítették titkossá.

Az egyetlen hatékony jogorvoslati lehetőség az, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul, mivel az az Ijtv. (62-63.§) szerinti titokfelügyeleti hatósági eljárás keretében a minősített iratokat  megvizsgálhatja, és amennyiben az adat minősítését indokolatlannak tartja a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. Amennyiben a minősítő nem tesz eleget a hatósági felszólításnak, úgy per indul a Hatóság és az adatot minősítő szerv között. Ebben az esetben a Fővárosi Bíróság zárt tárgyaláson magát a minősítés tartalmi felülvizsgálatát is elvégzi, nem kizárólag formai vizsgálatot folytat. Ha pedig a minősítés megszűnt, akkor a továbbiakban nincs akadálya annak, hogy a korábban titoknak számító közérdekű adatot megismerjük és szabadon terjesszük.

Ide kattintva elérheti a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt

Ki segít nekem abban, hogy akár ombudsmanhoz, akár bírósághoz forduljak? 

A TASZ jogsegély szolgálatának komoly tapasztalata van közérdekű adatigénylések megtagadása miatt indított perekben, illetve az Adatavédelmi Biztoshoz írt beadványok elkészítésében is tud segíteni. A jogsegély szolgálatért keresse Hidvégi Fannyt, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetőjét a hidvegi.fanny@tasz.hu címen.

Kapcsolódó anyagok:

Töltse le közérdekű adatot kérő sablonlevelünket!

Az 1x1 a MagNet Bank KAP 2012 Program támogatásával frissül.

Köszönjük!

Kapcsolódó hírek

Kommentek