Érdekli az Unió intézményes döntéshozáshozatal? Kíváncsi az EU belső anyagaira, titkaira? Igényeljen adatot az Európai Unió intézményeitől! Egyszerűbb, mint gondolná. Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (továbbiakban: Rendelet) ezt már 2001 óta lehetővé teszi. A továbbiakban útmutatást adunk arra nézve, hogy hogyan juthat hozzá az Európai Unió intézményei által kezelt dokumentumokhoz. Továbbá olyan kérdésekre kap majd választ, amelyek hasznosak lehetnek arra nézve, hogy eligazodjon az adatigénylés bonyolultnak tűnő, de egyszerű világában.

Mi a háttere a rendelet megalkotásának?

Az Európai Unió intézményeinek, így például az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság munkájának eredményessége, valamint azok működésének alapvető feltétele, hogy azok a társadalom, a polgárok, vagyis általunk ellenőrizhetők legyenek. Az ellenőrizhetőség alapfeltétele a nyilvánosság. A nyitottság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elvei és az alapvető jogok tiszteletben tartásának erősítéséhez Az EU intézmények birtokában lévő, általuk alkotott, illetve hozzájuk beérkező dokumentumok – meghatározott kivételektől eltekintve – mindenki számára megismerhetőek.

Ki kérhet felvilágosítást az EU intézményeitől?

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés joga minden uniós polgárt és uniós tagállamban székhellyel rendelkező jogi személyt megillet. Ezek a személyek, illetőleg szervek a rendeletben foglalt feltételek és később részletezett kivételekre tekintettel élhetnek a hozzáférés jogával.

Milyen dokumentumokról kérhető felvilágosítás?

A nyilvánosság követelménye az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság és intézményei birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik. Ezentúl azokról a dokumentumokról is kérhető felvilágosítás, amelyek ezekhez a szervekhez érkeztek – például a tagállamoktól - , és amelyek az Európai Unió tevékenységi területeire vonatkoznak. Fontos garanciát állít fel a Rendelet arra nézve, hogy a hozzáférést még az általánosnál is szélesebb körben kell biztosítani azoknál a dokumentumoknál, amelyeket az intézmények jogalkotói hatáskörükben hoznak meg.

Milyen dokumentumokról nem kérhető felvilágosítás?

Természetesen a nyilvánosság nem kizárólagos, és ahogy a magyar szabályozásban is találhatunk korlátokat az információszabadságra nézve, úgy ez a közösségi szintű szabályozásban sincs másképp. Ezek azok a dokumentumok, amelyekről nem adható számunkra felvilágosítás. Tehát abban az esetben, ha a kivételt képező tárgyban igényelnénk adatot, az adott intézmény kérelmünket el fogja utasítani. A kivételek négy csoportja ismert.

  1. A közérdek védelmére hivatkozva: a közbiztonság; a védelmi és katonai ügyek; a nemzetközi kapcsolatok; valamint a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája kapcsolatok védelmére hivatkozhat az adatot kezelő uniós szerv.
  2. A személyiség és a magánszemély becsületének védelme, különösen a személyi adatok védelmére vonatkozó közösségi joganyagnak megfelelően elutasítható az adatigénylés.
  3. Az EU intézmények elutasíthatják az adatigénylést, ha annak teljesítése hátrányosan befolyásolná a következőket: természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei miatt (beleértve a szellemi tulajdon védelmét is); a bírósági eljárások védelmére, valamint az EU szerveinek ellenőrzései és vizsgálatai védelmére hivatkozással.
  4. Az intézmény által belső használatra összeállított vagy az intézmény által kapott, olyan ügyre vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférést, amellyel kapcsolatosan az intézmény még nem hozott határozatot, meg kell tagadni, ha a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné. A hozzáférést meg kell tagadni a döntés meghozatalát követően is, amennyiben a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné.

Fontos, hogy amennyiben az EU az 3. és 4. pontban foglalt érdekek védelme miatt tagadja meg az adatigénylésünket, érvelhetünk azzal, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdekhez fűződik. Ennek eldöntése mindig a dokumentum tartalmának sajátosságaitól függ. Példaként említhető, hogy a környezetet és emberi egészséget érintő EU intézkedések, ilyen tartalmú dokumentumoknál jó esélyeink vannak a nyilvánosság érvényesítésére.

Kérje a TASZ  jogsegély-szolgálatának a segítségét annak eldöntéséhez, hogy alappal vagy alaptalanul utasították el az adatigénylését!

Mik a minősített dokumentumok?

Európai Unió intézményei kezelnek minősítéssel ellátott adatokat és dokumentumokat. Ezek az adatok a magyar szabályozásból ismert minősített adatokhoz (közkeletű elnevezésén: államtitok) hasonlatosak. Amennyiben „TRÈS SECRET/TOP SECRET”, „SECRET” vagy „CONFIDENTIEL” jelzéssel látnak el egy dokumentumot, azt nem lehetséges megismerni, (Szigorúan titkos, Titkos, Bizalmas jelzésű dokumentumok) Ezen dokumentumok védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállamának alapvető érdeke, különösen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben.

Van valamilyen formai követelménye az igénylésnek?

A Rendelet formai követelményt támaszt az adatigénylés benyújtásához: kizárólag írásban terjeszthetjük elő adatigénylésünket. Ebbe beletartozik az elektronikus forma is. Az Unió bármely nyelvét lehet használni, így Ön magyarul is jogosult igénye előterjesztésére.  A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet.

Nagy körültekintést igényel az a tartalmi elvárás, hogy a kérelem kellően pontos legyen annak érdekében, hogy az adott intézmény az igényelt dokumentumot azonosítani tudja. Természetesen, ha kérelmünk nem lesz elég pontos, az nem jelenti az igénylés sikertelenségét, mivel ebben az esetben az intézmény kérelmére az igénylést pontosíthatjuk. Ehhez köteles segítséget nyújtani az adott intézmény, például megfelelő tájékoztatással, illetve ha a kért dokumentum megtalálható nyilvántartásban, akkor ennek pontos használatáról felvilágosítást ad. Érdemes előzetesen tájékozódni az EU honlapján arról, hogy milyen dokumentumokkal rendelkezik. Amennyiben bizonytalan, írjon az EU szervnek, és kérjen tájékoztatást, aminek segítségével már kellően pontosan tudja benyújtani adatigénylését!

Az igénylésemre mikor kaphatok választ?

A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, megerősítő kérelmet nyújthat be. Amennyiben adatigénylésünk jelentős terjedelmű adatszolgáltatásra irányul, az EU szerv jogosult egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítani a teljesítési határidőt. Erről értesítenie kell Önt.

Mi a teendő abban az esetben, ha elutasítják a kérelmet?

Abban az esetben, ha kérelmünket elutasítják, - akár teljesen akár részlegesen - a válasz átvételétől számított 15 munkanapon belül úgynevezett megerősítő kérelmet nyújthatunk be. Ebben a kérelemben az elutasító válasz felülvizsgálatát kezdeményezhetjük. Nyújtson be megerősítő kérelmet akkor is, ha az intézmény egyáltalán nem válaszol a megadott határidőn belül! Ezt a kérelmet is hasonló módon fogja elbírálni az intézmény, mint az első kérelmünket. A különbség, hogy a teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény köteles tájékoztatást adni az általunk igénybe vehető jogorvoslatokról.

Milyen jogorvoslatokkal élhetek?

A Rendelet értelmében, ha a fentebb részletezett megerősítő kérelmet az intézmény teljesen, vagy részlegesen elutasítja, akkor kettő jogorvoslati lehetőségek közül választhatunk.

Az Európai Ombudsman az Európai Unió intézményei és szervei ellen irányuló panaszokat vizsgálja ki. Panasz nyújtható be az Európai Ombudsmanhoz ezen intézmények és szervek által a hivatali tevékenységük során elkövetett visszásságok ellen. Ilyen hivatali visszásság az információ kiadásának visszautasítása is.

Az EU bármely nyelvén írhat az Ombudsmannak, pontosan megjelölve személyazonosságát, azt, hogy az EU mely intézménye vagy szerve ellen nyújt be panaszt, valamint a panasz alapjául szolgáló tényeket. A panaszt az annak alapjául szolgáló tényeknek a panaszos tudomására jutásától számított két éven belül lehet benyújtani. Nem feltétel, hogy személyesen érintett legyen a hivatali visszásság miatt. Panaszt levél formájában vagy a csatolt formanyomtatvány kitöltésével nyújthat be az Európai Ombudsmanhoz. A panasznyomtatvány elektronikus változata az Ombudsman weboldaláról is letölthető.

Az Ombudsmann levelezési címe: Európai Ombudsman, 1 Avenue du Président Robert Schuman
CS 30403, F - 67001 Strasbourg Cedex, Franciaország

Az Ombudsman megvizsgálja a panaszt, majd értesíti Önt vizsgálata eredményéről.

A jogorvoslat másik formája, a bírósági eljárás indítása az adott intézménnyel szemben. A Bíróság az uniós jog értelmezésével foglalkozik, hogy biztosítsa annak valamennyi uniós tagállamban történő egységes alkalmazását. Emellett az uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat rendezi. Magánszemélyek, vállalatok és más szervezetek szintén a Bírósághoz fordulhatnak, ha jogaikat véleményük szerint egy uniós intézmény megsértette.

Ezen jogorvoslat érvényesítésének a formája az ún. közvetlen kereset, amelyet magánszemélyek, vállalkozások vagy egyéb szervezetek nyújthatnak be, bármely általuk sérelmesnek tartott uniós döntés vagy intézkedés ellen. Az információszabadsággal kapcsolatos ügyek a Törvényszék hatáskörébe tartoznak. A Törvényszék egy korábbi ítéletében rámutatott arra, hogy főszabály szerint a lehető legteljesebb mértékben biztosítani kell az iratokhoz való nyilvános hozzáférést, ezért az e szabályt korlátozó kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.

Az igénylésem milyen formában teljesülhet, és ez okoz-e számomra bármilyen költséget?

Amennyiben az intézmény kérelmünket a határidőn belül pozitívan bírálja el, lehetőség van a kért dokumentum helyszíni tanulmányozására, illetve másolat átvételére. Lehetőség van a dokumentumok elektronikus formában történő megküldését kérnünk. A költségek tekintetében fontos, hogy a másolat elkészítéséért az adott intézmény felszámíthat díjat, amelyet, mint kérelmezők, kötelesek vagyunk megfizetni. A díj nem haladhatja meg a másolat elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. Abban az esetben, ha az általunk kért dokumentumot az intézmény már közzétette, és az számunkra könnyen hozzáférhető, erről az intézmény köteles tájékoztatást adni.

Az Unió milyen intézményekkel teszi mindenki számára elérhetővé a nyilvános dokumentumokat?

Az Unió annak érdekében, hogy elkerülje a felesleges igényléseket és kérelmeket, különböző intézményeket alakított ki, hogy azon dokumentumok körében, amelyek nyilvánossága, és a bárki általi nyilvános hozzáférés lehetővé tétele kiemelten fontos, azok a legkönnyebben elérhetővé váljanak. Keresse a nyilvántartásokat az adott uniós intézmény honlapján!

Kapcsolódó hírek

Kommentek