A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Bíróság helyt adott az Energia Klub kérelmének, és a Paksi Atomerőmű ZRt kárelhárítási engedélykérelmének a kiadására kötelezte az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságát (OAH). A közel két éve zajló eljárás ezzel még nem ér véget, hiszen az alperes feltehetőleg fellebbez. Az Energia Klub jogi képviseletét a TASZ ügyvivője, Schiffer András látta el.

Az Energia Klub azt kérte az OAH-tól, hogy tegye megismerhetővé azt az engedélykérelmet, amelyet a 2003-as üzemzavar után a kármentésre nyújtott be a Paksi Atomerőmű. A környezetvédő szervezet azt szerette volna megtudni, hogy a kármentési munkálatoknak mekkora környezeti kockázata van. A Bíróság kimondta, hogy az alperesi hivatkozással szemben az alperes közérdekű adatot kezelő szerv, függetlenül attól, hogy az igényelt adatok egy része a közigazgatási szervezetrendszeren kívülről került az alpereshez. A Bíróság nem fogadta el azt az alperesi hivatkozást sem, hogy az igényelt adatok döntés-előkészítést alapoznak meg, s ezért a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A.§ értelmében megtagadható az adat kiadása. A Bíróság ezzel kapcsolatban elfogadta azt a felperesi érvelést, miszerint a döntést kiváltó aktus nem tartozik a döntéshozatali folyamatba.

Az alperesi oldal hivatkozott még arra, hogy az engedélykérelem egy része szellemi alkotásnak minősíthető. Ezt az álláspontját az alperes azzal indokolta, hogy az engedélykérelem lényegi tartalmát adó csatolt dokumentumokat megbízott cégek és szervezetek készítették, amelyek a nyilvánosságra hozatalhoz nem járultak hozzá. Ez nem ad alapot a kiadás megtagadására – mondja az ítélet –, mert a védelem ez esetben arra terjed ki, hogy az alkotó személyi és vagyoni jogai ne sérüljenek, a puszta megismerés még jogsérelmet nem okoz.

Az alperes tanúbizonyítást ajánlott fel annak alátámasztására, hogy az igényelt adatok üzleti titoknak minősülnek. A meghallgatott tanú előadta, hogy bár a nukleáris üzemzavarok nem gyakoriak, mindazonáltal hasonló típusú jelenségek más atomerőművekben is ismertek. Ez pedig azt jelenti, hogy nem minősíthetőek üzleti titoknak. A Bíróság az engedélykérelem 81 mellékletéből mindössze 24-ről állapította meg, hogy a kármentesítés és a fűtőelemek egyedi sajátosságai alapján külön védelemben részesítendőek.

A Bíróság szűk körben elfogadta, hogy bizonyos számítási módszerek védelemben know-how-nak számítanak, és ezért védelemben részesülnek. Az igényelt adatokat azonban ezek felismerhetetlenné tételével ki kell adnia az alperesnek.

A TASZ üdvözli a Bíróság döntését, amivel nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációja szempontjából létfontosságú környezeti információk a közvélemény számára megismerhetőek legyenek.

Olvasson az előzményekről

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek