Megszüntette a nyomozást  a Fővárosi Főügyészség Horváth András, a NAV egykori munkatársa ellen. Az ügyészség döntése alapján nem valósult meg egyetlen bűncselekmény sem azok közül, amelyekkel a feljelentő NAV vádolta ügyfelünket. A határozat azt is kimondta, hogy a közérdekű bejelentők ellen akkor sem indítható büntetőeljárás, ha a közérdekű bejelentéssel kapcsolatban megsértik a jogszabályokat. 

Horváth Andrást a NAV személyes adatokkal való visszaélés miatt jelentette fel, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így számos adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta az áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését.

A Nemzeti Nyomozó Iroda a NAV feljelentése nyomán 2017. január 19-én gyanúsítottként hallgatta ki Horváth Andrást, mert állítólag megsértette a NAV információs rendszerét azzal, hogy adatokat kért le szakkoordinátori munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó feladata ellátásakor több száz adózóval kapcsolatban. A nyomozás eredményeként a Fővárosi Ügyészség megszüntette az eljárást. A nyomozás megszüntetésének két okát jelölte meg az ügyészség. Egyrészt a feljelentésben szereplő bűncselemények tényállási elemei hiányoznak, vagyis Horváth nem tett olyan dolgokat, amelyeket a büntetőjogi szabályok tiltanak. Másrészt megállapította az ügyészség, hogy Horváth közérdekű bejelentést tett a megszerzett adatok alapján. A határozat kimondta továbbá, hogy a közérdekű bejelentőket védő törvény alapján ilyen esetben a bejelentő mentesül a büntetőjogi következmények alól még akkor is, ha megsérti a jogot.

Információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény [Btk. 423. § (1) bek. a)] akkor valósul meg, ha az elkövető egy információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedést sért meg vagy játszik ki. Az elkövetési magatartás kapcsán. Az ügyészség helyesen világított rá, hogy Horváth András szakkoordinátorként saját jelszóval fért hozzá az adatokhoz és sem a belépés, sem a bent maradás során nem sértette meg a rendszer védelmét szolgáló intézkedéseket, enélkül pedig bűncselekményről nem lehet szó.

A hackelés mellett  az ügyészség továbbá vizsgálta a személyes adattal visszaélés [Btk. 219. § (1) bek.] esetleges megvalósulását is, de a tanúvallomásokkal egybehangzóan megállapították, hogy Horváth András nem hozott nyilvánosságra személyes adatokat és az általa leszögezett következtetések sem jártak jelentős érdeksérelemmel az érintett magánszemélyekre nézve.

A legfontosabb konklúziót azonban kétség kívül az jelenti, hogy az ügyészség - a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben - végre figyelembe vette Horváth András adat lekéréseinek célját. A sérelmezett adatgyűjtés feljelentés és (közérdekű) bejelentés megalapozását szolgálta, ezért Horváth András hivatali visszaélést nem valósított meg, és egyéb bűncselekmény megállapíthatósága esetén se lenne büntethető, mert a bejelentőket - jóhiszemű eljárásuk esetén - a magyar jog is védi a hátrányos következményektől.   

Örülünk neki, hogy az ügyészség végre figyelembe vette, hogy Horváth András a köz érdekében járt el, amikor nyilvánosságra hozta a vizsgált adatokat. Most már csak azt szeretnénk látni, hogy a közel 4 éve tett bejelentése hatására az általa feltárt visszaéléseknek sem marad el a jogi következménye. 

Horváth Andrást dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje képviselte.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek