A Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte az ELTE-t 2013. október 21-én, hogy adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek. A különböző egyetemek hallgatói önkormányzataival kapcsolatban régóta hangoztatott kritika, hogy működésük - és leginkább pénzügyeik - átláthatatlanok. A bíróság ítéletének köszönhetően egy lépést tettünk afelé, hogy ez a helyzet legalább egy kicsit változzon. 

A per előzményei még 2012 végére nyúlnak vissza, az ügyet azonban érdemben csak 2013 elején kezdte tárgyalni a bíróság. Az adatigénylés benyújtója Szabó Dániel volt, az Átlátszó Oktatás blog egyik szerzője, akinek jogi képviseletét a TASZ ügyvédje, Pető Márk, látja el. A felperes pernyertessége érdekében az eljárásban beavatkozóként részt vesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is. 

Az egyetem elsősorban azzal érvelt, hogy a HÖK nem lát el közfeladatot, másodsorban  pedig a felsőoktatási törvény adatkezelési és adattovábbítási szabályokat tartalmazó mellékletére hivatkozva kérték, hogy a Törvényszék utasítsa el a keresetet. Álláspontjuk szerint ez a melléklet speciális az információszabadság törvényhez képest, így még ha el is fogadnánk, hogy a HÖK közfeladatot lát el, a felsőoktatási törvény felülírja az infomációszabadságról szóló törvényt, ezért nem adhatnak ki semmilyen adatot. 

A szóbeli ítélet azonban megállapítja, hogy az ELTE perbeli védekezése ellenére a hallgatói önkormányzat ellát közfeladatot, működése közpénzből biztosított és így a tisztségviselőknek járó juttatások közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A TASZ álláspontja szerint ez volt az egyetlen jogilag alátámasztható következtetés, akárcsak az állami cégek vezetőinek fizetése esetében. 

Többek között a HÖK elnöke, az elnökhelyettesek, a kari lap (Jurátus) főszerkesztője egyértelműen munkát végez, a tisztsége betöltésével összefüggésben fizetést kap, akármilyen ösztöndíjnak, juttatásnak nevezzük is azt. Márpedig ezt a fizetést közpénzből kapják, így nem titkolható ennek összege sem. 

A per tárgya volt még többek között a ELTE jogi kara hallgatói önkormányzatának több évre visszamenő zárszámadása, amiről megállapította a bíróság, hogy ugyan a HÖK alapszabálya valóban zárszámadásról rendelkezik, de ilyet sem a HÖK, sem (költségvetési szervként) maga az ELTE sem készít. Ehelyett az államháztartásról szóló törvény szerint úgynevezett beszámolót kell tennie, melyet a per során az egyetem ki is adott, nyilvánosan is elérhető. Az ügy még sok részletkérdést tartalmaz, melyet azonnal megismerhetővé teszünk, amint az írásbeli ítélet a rendelkezésünkre áll. 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek