Az Index egy újságírója 2009. júniusában közérdekű adatigényléssel fordult az összes, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által felügyelt, vagyis állami pénzből gazdálkodó egyetem és főiskola rektorához, hogy hozzák nyilvánosságra az egyetemi vezetők - a rektorok, a rektor-helyettesek és a dékánok - fizetését. A Fővárosi Bíróság ítélete szerint a rektorok fizetése közérdekből nyilvános adat.

A TASZ perei által kialakított joggyakorlatnak köszönhetően közérdekből nyilvános adatnak számít, hogy az állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői mennyi pénzt keresnek. (A TASZ által képviselt Blikk napilap főszerkesztője a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen nyert jogerősen pert azon az alapon, hogy a közfeladatot ellátó személyek a közfeladathoz kapcsolódó személyes adatai közérdekből nyilvánosak.)

Hasonlóan az állami tulajdonú gazdasági társaságokhoz, az OKM által felügyelt egyetemek is közfeladatot, az állam feladatát látják el és az állam vagyonával gazdálkodnak, ezért evidens, hogy mindez az egyetemek vezető tisztségviselőire is érvényes. Az egyetemi vezetők azonban máshogy gondolták, és a Magyar Rektori Konferencián (MRK) keresztül elutasították az adatigénylést. A Magyar Rektori Konferencián keresztül kiadott nyilatkozatuk szerint a keresetükkel kapcsolatos adatok nem közérdekből nyilvánosak, hanem személyes adatok, és ebből következően saját maguk dönthetik el, hogy kit tájékoztatnak arról. Érvelésük lényege az volt, hogy a felsőoktatási törvény kifejezetten előírja, hogy a járandóságokkal kapcsolatos adatok kizárólag a fenntartó felé továbbíthatóak. A TASZ érvei ezzel szemben a következők voltak. A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény értelmében egyes személyes adatok is nyilvánosak, és a közérdekű adatokhoz hasonlóan bárki által megismerhetőek, amennyiben a személyes adat közfeladat ellátásához kapcsolódik. Ilyen adatok megismerése alkotmányos alapjog, amely minden embert megillet. Tény, hogy a felsőoktatási törvény a járandóságokkal kapcsolatosan a fenntartó irányába teszi lehetővé az adattovábbítást, ennek azonban az oka az, hogy jogi személyeknek - ilyen a mindenkori fenntartó is – nincsen alkotmányból eredeztethető joguk a közérdekből nyilvános adatok megismerésére, ezért az ő adatkezelésükhöz szükséges egy külön törvényi felhatalmazás, hiszem személyes adatot kezelésének ez az egyik lehetséges feltétele. A bíróságnak azt kellett tehát megvizsgálnia, hogy 1.) közfeladatot látnak-e el a rektorok; 2.) a fizetésük összefügg-e az általuk ellátott közfeladattal; 3.) a felsőoktatási törvény szabályait miképp kell értelmezni. A közérdekű adat megismerése céljából indított pert az egyszerűség kedvéért, precedens értékű ítéletben reménykedve csak a Magyar Rektori Konferencia és a gödöllői Szent István Egyetem ellen indította meg a TASZ az Index képviseletében. A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletében - lényegében átvéve a TASZ teljes érvrendszerét - kimondta, hogy jogi álláspontunk helyes, a Szent István Egyetem rektorának, rektor-helyetteseinek és dékánjainak fizetése közérdekű adat, azokat nyilvánosságra kell hoznia az intézménynek. A Magyar Rektori Konferencia vonatkozásában ugyanakkor nem adtak helyt a keresetünknek, mert az alperes arra hivatkozott, hogy nem adatkezelő, nem ismeri az egyetemi vezetők fizetéseit. Ez annyiban volt meglepő, hogy az Index az összes rektorhoz megkereséssel fordult, és a nevükben - lényegében egyfajta képviselőként fellépve - az MRK válaszolt, aki adatkezelői minőségének hiányát, mint elutasítás melletti érvet, legelső alkalommal a tárgyalás lezárása előtt 3 perccel hozta fel. Szerencse, hogy elővigyázatosságból konkrétan a gödöllői egyetemet is bepereltük, különben az adatkezelői minőség hiánya miatt - ami az MRK rosszhiszemű eljárásának eredménye - elbuktuk volna az egész pert. Így azonban a gödöllői egyetemmel szemben az ítélet jogerőre emelkedhet, ami olyan precedenst teremt, melynek értelmében az összes állami egyetem rektorának és vezetőinek fizetését nyilvánosságra kell majd hozni. (Az MRK jogi képviselőjének 20 ezer forint perköltséget ítélt meg a bíróság, holott ténylegesen az összes rektor nevében lépett fel. Az elfogadható érv, hogy nem adatkezelő - bár tisztességesebb lett volna, ha ezt az elején tisztázza, azonban meglehetősen érdekes, hogy fellép valakiknek a nevében, érveket hoz fel mellettük, perbe bocsátkozik, aztán közli, hogy valójában neki ehhez semmi köze, de azért pénzre igényt tart. Perköltség tárgyában megfellebbezzük az ítéletet, de ez az érdemi rész jogerejét nem érinti.)

Itt olvashatja a másodfokú döntést, amely szintén az adatok nyilvánosságra hozataláról rendelkezett.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek

Hozzászólások