2006. szeptember 25-én tárgyalta a Fővárosi Bíróság első fokú tárgyalás keretében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elleni TASZ-keresetet, melyet közérdekű adat kiadása érdekében indítottunk.

A keresetlevélben előadtuk, hogy álláspontunk szerint az általunk kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, melyekre érvényes az 1992. évi LXIII törvény A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Avtv.) 19. § (1)-(2) bekezdése, mely szerint a jelentést a KEHI-nek teljes terjedelmében hozzáférhetővé kellett volna tennie számunkra. Az alperes, melyet Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke képviselt, ellenkérelmében az Avtv. 19. § (3) bekezdésére hivatkozott, amely kivételeket fogalmaz meg a közérdekű adatszolgáltatási kötelezettség alól, illetve kifejtette, hogy álláspontja szerint az Avtv. 19/A § (1) bekezdése alá tartozik a kért adat, vagyis döntés megalapozását szolgáló adat, és mint ilyen, 10 évig nem nyilvános. Az alperes hivatkozott még arra, hogy a KEHI az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény hatálya alá tartozik, és egyértelműen a belső ellenőrzési szerv kategóriájába sorolandó. Dr. Bánáti János az ellenkérelemben hivatkozott még a Kormányzati Ellenőrzési hivatalról szóló 70/2004. Kormányrendeletre, melynek 10. §-a kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a KEHI jelentései nem nyilvánosak.
A tárgyalás során Dr. Baltay Levente, a TASZ ügyvivője kifejtette, hogy álláspontunk szerint a KEHI nem a Kormány zárt, belső tanácsadó szerve, hanem önálló szervezetnek minősül, így a jelentései nem minősülhetnek döntés megalapozását szolgáló adatnak, mert azok nem a hivatal belső használatára készültek, hanem a Kormány számára. Baltay Levente utalt még az Adatvédelmi Országgyűlési Biztos 2005-ben kiadott jelentésére, melyben az adatvédelmi biztos a fenti Kormányrendelet említett paragrafusát a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel ellentétesnek találta. Erre támaszkodva arra kértük a Bíróságot, hogy mivel a Kormány rendelet alacsonyabb szintű jogszabály a törvénynél, így a jogszabályi hierarchia alapján adjon helyt a keresetünknek. A két jogszabály közötti ellentmondás feloldásának másik útja az lehetne álláspontunk szerint, ha a Bíróság az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordulna e tárgyban.
Ezt követően az alperes képviselője újfent hivatkozott az államháztartásról szóló törvényre, illetve a már idézett Kormányrendeletre. Valamint kifejtette, hogy álláspontja szerint a KEHI nem is adatkezelő, így nem is lehet kötelezettje közérdekű adat kiadásának, mert álláspontja szerint az ellenőrzött szerv marad az adatkezelő ez esetben. Ezt az érvelést igazán a TASZ képviselője értékelni nem tudta, alapvetően két okból. Egyrészt az Avtv. a következően határozza meg az adatkezelőt: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Ez alapján belátható, hogy a KEHI, amely az általunk kért jelentést írta, nem minősülhet másnak, csak adatkezelőnek. Másrészt az Avtv. előírja azt is, hogy amennyiben a megkeresett szerv nem tekinti magát adatkezelőnek, akkor erről a megkeresőt a törvény értelmében tájékoztatni kell, ilyen típusú tájékoztatás viszont a mai napig nem érkezett.
Mindezeket követően a bíróság ítéletet hozott, melyben első fokon elutasította a TASZ keresetét. Arra hivatkozott, hogy egyrészt nincs eleve ellentmondás az Avtv. és a Kormány rendelet között, illetve helyt adott az alperes azon érvelésének, hogy a kért jelentés belső anyag, döntés megalapozását szolgája, így 10 évig nem nyilvános.

A TASZ a döntés ellen természetesen fellebbez.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek