A Fővárosi Törvényszék elsőfokon arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el arról a több mint egymilliárd forintról, amit az adófizetők parlagfűmentesítésre ajánlottak fel. Az óriási összegen túl az ügy jelentősége, hogy a bíróság vizsgálta, hogy jogosan hivatkozott-e a minisztérium az információszabadság törvénybe iktatott hírhedt, új megtagadási indokra. 

2009-ben az adófizetőknek lehetőségük volt a második adó 1%-ukat a „Parlagfű mentesítés feladatai”elnevezésű kiemelt költségvetési előirányzat céljára felajánlani. 177000 ember döntött úgy, hogy támogatja ezt a célt és így 1,1 milliárd forint gyűlt össze az állam kasszájában egyértelműen parlagfű elleni védekezésre. Ahogy az már korábban is a közbeszéd tárgya volt, ennek az óriási összegnek majdnem a kétharmadát a kormány átcsoportosította és pl. tanyafejlesztésre költötte. A ParlagfűpollenNO társaság a TASZ segítségével 2013. április végén közérdekű adatigényléssel fordult a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, hogy így szerezzen érvényt annak, hogy az állam pontosan számoljon el a több mint egymilliárd sorsáról, annak elköltését igazolja szerződésekkel, számlákkal. 

Az ügy korai fázisában egyértelművé vált, hogy a végkimenetelét az információszabadság törvény módosítása és végső sorsa fogja eldönteni. Bár az adatigénylés pillanatában a módosítások még nem léptek hatályba, de a jogalkotói szándéknak megfelelően – feltehetően a trafik pályázatok nyilvánosságának megakadályozása érdekében - a törvényt folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. 

A TASZ által súlyosan alapjogsértőnek minősített módosítások egyik központi kérdése, hogy az adatkezelőnek immáron lehetősége van azért megtagadni egy adatigénylés teljesítését, ha azt átfogónak, tételesnek vagy számlaszintűnek minősíti. Ez a lehetőség azzal az óriási veszéllyel jár, hogy mostantól minden adatigénylésre, ami egy kérdéskört részletesen próbál lefedni, azt majd átfogónak minősítik. Márpedig az adat igénylője a nyilvánvaló információs aszimmetria miatt kénytelen is „átfogóan” kérdezni, nehogy azon csússzon el, hogy egy lényeges információra pont nem kérdezett rá. Pénzköltést pedig igen nehéz szerződések és számlák nélkül ellenőrizni. Mindebből az következik, hogy az új szabály azt eredményezheti, hogy a közérdekű adatok megszerzéséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog súlyosan korlátozódik, akár teljesen ki is üresedik. 

Ahogy azt a Törvényszék is hangsúlyozta, a minisztérium nyár közepéig érdemi védekezést nem terjesztett elő (sem nem válaszolt az adatigénylésre, sem az első tárgyaláson), hanem megvárta a módosítás hatályba lépését és akkor azonnal hivatkozott az átfogó adatigénylések megtagadhatóságára. Az alperes ezen kívül védekezett azzal, hogy a kb. 650 millió forintnyi átcsoportosított összeggel sajnos nem is tudna elszámolni, mert az bekerült az állam egy másik zsebébe és azon belül nem tudja megmondani, hogy pont azt a 650 milliót mire költötték, csak arról van adat, hogy általánosságban abból az előirányzatból milyen tevékenységre költöttek. 

Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2013. október 15-én kihirdetett ítélet szóbeli indoklásában azt fejtette ki, hogy az adatkezelőnek mérlegelési lehetősége van ebben az esetben az adatigénylés teljesítése kapcsán. Márpedig az információszabadság törvény – az Alaptörvénnyel és az Alkotmánybíróság határozataival összhangban – úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a megtagadás alapját szűken kell értelmezni. Egyértelműen igazolja az adatok nyilvánosságához fűződő nagyobb súlyú közérdeket az érintettek száma és az adatok mögött lévő közpénz nagysága. 

Az ügy jó példa arra, hogy még egy alaptörvényellenes jogszabály törvénybe iktatása esetén is megfelelő jogértelmezéssel el lehetett jutni oda, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesülhessen. Ugyanakkor ez az ítélet önmagában nem nyújt megfelelő garanciát más adatok kikényszeríthetőségét illetően. A Tasz elkötelezett az információszabadságot szűkítő szabályok elleni harc mellett és amennyiben másodfokon esetleg megfordul a döntés, alkotmányjogi panasszal fogunk élni az Alkotmánybíróság felé. Amennyiben azt tapasztalják, hogy adatigénylésüket az információszabadság törvény új rendelkezései alapján utasítják el, a Tasz stratégiai pereskedés keretében jogsegélyt nyújt és mindent megtesz a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesítése érdekében. 

Az elsőfokú ítélet itt olvasható. 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek