A Médiatanács nem titkolhatja tovább az országos kereskedelmi tévék frekvenciahasználati szerződéseit.

A Médiatanács (az RTL Klubbal és a Tv2-vel együtt) a Kúrián is elveszítette azt a pert, amelyben Csuday Gábor újságíró az országos kereskedelmi tévék hatósági szerződéseinek kiadását kérte a hatóságtól. Az újságíró jogi képviseletét azután vállalta el a TASZ az ügyben, hogy a Médiatanács többszöri adatigénylésének sem tett eleget.

Az eljárás a Tv2 és az RTL Klub frekvenciahasználati szerződései nyilvánosságáért még 2012 elején indult a Médiatanács (alperes) ellen, a két televíziótársaság pedig a Médiatanács oldalán beavatkozóként vett részt a perben. Csuday Gábor és a TASZ a Médiatanács elleni pert mindhárom fokon megnyerte, legutóbb szeptember 25-én, a Kúrián, ahol ügyét Pető Márk, a TASZ ügyvédje képviselte.

Az  RTL Klub és a Tv2 hatósági szerződései 2012. július 9-én jártak le, a tévétársaságok pedig még aznap ideiglenes szerződést kötöttek a Médiatanáccsal, amelyek alapján az analóg frekvenciák lekapcsolásáig, a digitális átállás befejeztéig továbbra is sugározhatnak az analóg platformon.

A két tévétársaság 1997-ben, pályázat útján nyerte el a jogot, hogy koncessziós szerződést köthet az állammal. A nyolc évre szóló szerződéseket az ORTT (a Médiatanács jogelődje) 2005-ben vitatott körülmények között hosszabbította meg, 2012 nyarán ezek a szerződések jártak le. Csuday Gábor azért kérte ki a tévétársaságok hatósági szerződéseit, mert azokból - a koncessziós díjak mellett - az is kiderülhet, hogy a tévétársaságok milyen feltételekkel köthettek ideiglenes szerződést a Médiatanáccsal az analóg sugárzás lekapcsolásáig terjedő időszakra.

A Médiatanács pertaktikája az volt, hogy nem adott be fellebbezést az elsőfokú ítélet ellen, sem felülvizsgálati kérelmet, amikor az Ítélőtábla is a TASZ által képviselt újságírónak adott igazat, és közben a sajtóban nem győzte hangsúlyozni, hogy esze ágában sincs megakadályozni a szerződések megismerhetőségét. Ehhez képest az eljárás minden fokán úgy nyilatkozott, hogy támogatja a tévétársaságok fellebbezését az adatok kiadására kötelező ítéletekkel szemben.

A per jogi kérdéseinek középpontjában az üzleti titok fogalma állt. Az RTL Klub és a Tv2 ugyanis azzal védekeztek, hogy a szerződések részletei (a frekvenciahasználat ára és további feltételei) üzleti titoknak minősülnek. A nemzeti vagyonról szóló törvény azonban rögzíti, hogy a televíziós sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. Azokat a Médiatanács pályáztatási eljárás útján hasznosítja, a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, illetve ennek fejében nyújtott díjfizetésről és egyéb vállalásokról. Az üzleti titok fogalmát illetően pedig az  információszabadság törvény és a még hatályos régi Ptk. irányadó, amelyek szerint nem minősül üzleti titoknak az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos adat. A frekvenciák hasznosításával kapcsolatos adatok tehát nem eshetnek az üzleti titok fogalmi körébe.

A bíróság ezen a ponton azt mérlegelte, hogy vajon aránytalan sérelmet okoz-e az adatok nyilvánosságra kerülése. A bíróság szerint ugyanis ez még akkor is korlátja lehet a szerződések megismerhetőségének, ha a fentiek értelmében a frekvenciahasználatra vonatozó adatok nem esnek az üzleti titok körébe. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletében helyesen mutatott rá, hogy ennek bizonyítása az alperes (tehát a Médiatanács és a tévétársaságok) feladata. Ehhez nem elég általánosságban azt állítani, hogy a szerződés nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okoz az érintetteknek, hanem a megállapodás konkrét elemei kapcsán egyesével kell ezt bizonyítania az alperesnek vagy az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó televízióknak.

A Kúria a jogerős ítéletet helybenhagyva hangsúlyozta a közpénz-költésre vonatkozó adatok Alaptörvényben is rögzített nyilvánosságát, valamint kiemelte, hogy egy szerződés egésze is lehet közérdekű adatigénylés tárgya. A bíróság szóbeli indokolásában kifejtte, hogy az üzleti titokkal kapcsolatban nem volt megalapozott az NMHH és a tévék érvelése.

Ez az ügy tökéletes példa arra, hogy mi a jelentősége az üzleti titok fogalma alóli kivételeket tartalmazó szabálynak. A TASZ több fórumon felszólalt az ellen, hogy az új Ptk.-ban ez a szabály nem szerepel. A Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én  hatályba lépő szövege kizárólag azt állapítja meg, hogy mi az üzleti titok, viszont a közpénzek használatával kapcsolatos információkat nem szabályozza kivételként. A TASZ súlyos aggodalma az volt, hogy ennek következményeként, az új Ptk. alapján, az állami vagyonnal gazdálkodó szervek üzleti titokra hivatkozva takargathatják szerződéseiket és a beruházásokkal kapcsolatos információkat, ez pedig a korrupció melegágya.

Nézd meg a TASZ ezügyben korábban készített filmjét (4 perc)!

A problémára csak látszólagos megoldást nyújt az információszabadság törvény egyébként botrányos, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog kiüresítését eredményező módosítása. A kivételre vonatkozó szabály a Ptk. helyett ugyan bekerült az információszabadság törvénybe, azonban az új rendelkezés több kívánnivalót is hagy maga után. A törvény alapján nem egyértelmű, hogy ha ezen az alapon utasítanak el egy adatigénylést, akkor az adatkérőnek joga van-e bírósághoz fordulni felülvizsgálatért. Az információszabadságot korlátozó értelmezés szerint ebben az esetben az adatigénylő a törvény által említett olyan szervhez fordulhat, ami az adatkezelő törvényességi felügyeletét látja el. Ráadásul nem is minden közérdekű adatokat kezelő szervnek van ilyen felettes szerve.

A TASZ a közérdekű adatokra vonatkozó új jogszabályi környezet tesztelésére és fejlesztésére stratégiai pereket indít, amelynek célja, hogy a bíróság, azaz a jogalkalmazás küszöbölje ki a jogalkotó fatális hibáit. Az információszabadság törvény májusi módosításai ellen a TASZ Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok leköszönő biztosához fordult. Célunk az volt, hogy az ombudsman éljen jogkörével és  kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a módosítások alkotmányossági felülvizsgálatát, erre azonban eddig nem került sor, ám a lehetőség utódja, Székely László előtt is nyitva áll.

FEJLEMÉNY

A Kúria ítélete alapján az alperes kiadta a kért hatósági szerződéseket, az RTL itt, a TV2 pedig itt érhető el. Az adatok feldolgozásából született oknyomozó cikk a vs.hu-n jelent meg, mely itt olvasható. A Kúria ítélete írásban továbbra sem érkezett meg, amint megtörténik, beszámolunk róla. 

(2014. január 20.)

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek