Jogérvényesítés, panasztétel

A betegjogi képviselők

Betegjogi képvislő minden egészségügyi intézményben tevékenykedik, sajnos azonban még mindig nincs annyi képviselő az országban, amennyire szükség lenne, így könnyen előfordulhat, hogy a kórházban/rendelőben csak a betegjogi képviselő telefonszámát, illetve fogadási rendjét találjuk. Ezeket viszont az egészségügyi intézmények kötelesek kifüggeszteni!

A betegjogi képviselő:

* tanácsot ad betegjogi panaszainkat illetően

* adott esetben, a meghatalmazásunk alapján, el is jár az ügyünkben

* közvetítői szerepet lát el a betegek és az egészségügyi intézmény között

* ha betegjogi visszásságokat tapasztal, külön panasz nélkül is felhívja az illetékes vezetők, orvosok figyelmét a problémára A betegjogi képviselőhöz panasz benyújtási szándék nélkül, és akár anoniman is fordulhatunk - az utánunk jövő betegeken ezzel is segíthetünk!

Az egyes egészségügyi intézményekben dolgozó betegjogi képviselők elérhetősége és a fogadóórák időpontja az adott intézményben ki van függesztve. A képviselőket a Nemzeti Rehbailitációs és Szociális Hivatal alkalmazza. 

Jogsegély

Az 1995 óta működő jogsegélyszolgálatunkon eddig közel 4000 ügyfélnek nyújtottunk jogi segítséget. Sokan csak a jogi helyzetet szeretnék megismerni, többek viszont súlyos alapjogsértés áldozataiként keresnek meg bennünket. Előfordul, hogy egy-egy ügyfél ügyvédjével jön el hozzánk konzultációra. Irodánkban ügyvéd munkatársaink fogadják az érdeklődőket és a segítségre szorulókat. Az egyszerűbb esetekben szóbeli tájékoztatást adtunk a jogszabályokról és szakmai tapasztalatainkról. Olykor - az ügy jellege miatt - más ügyvédet vagy jogvédő szervezetet ajánlunk a hozzánk fordulóknak. Számos esetben pedig a mi ügyvédeink vállalják a jogi képviseletet: védelmet a büntetőeljárásban, beadványok megírását a hatóságok részére, képviseletet a bíróságokon.

Félfogadás:

Telefonos bejelentkezés alapján (névtelenül is!)
Kedd: 14-16 óráig

Telefonon: 209-0046, 279-0755
Emailben: a tasz@tasz.hu címen

Kik fordulhatnak hozzánk?

Ingyenes jogi tanácsadást nyújtunk az alapvető jogaikban sérelmet szenvedett betegek és drogfogyasztók számára, valamint felvilágosítást adunk adatvédelmi ügyekben. A betegjogok terén a leggyakrabban az orvosi iratok kiadásával, a betegtájékoztatással és a kezelésbe való beleegyezéssel kapcsolatos kérdésekben keresnek meg bennünket. Vannak akiket pszichiátriai betegségük következményeként gondnokság alá akarnak helyezni, ez ügyben kérnek jogi képviseletet. Sokan kérnek tájékoztatást a drogfogyasztás büntetőjogi következményeiről, a droghasználók elleni eljárások során alkalmazott rendőrségi eszközökről és a gyógykezelés lehetőségéről.
Emellett precedens jellegű ügyekben ingyenes jogi képviseletet is biztosítunk betegek, kábítószerfogyasztók, valamint információs jogaikban (adatvédelem/információszabadság) sérelmet szenvedett személyek részére.

Közérdekű igényérvényesítés

A közérdekű igényérvényesítés azt jelenti, hogy egy csoport jogainak védelme érdekében harmadik személy is felléphet anélkül, hogy az érintettektől vagy legalább egyikőjüktől konkrét meghatalmazást kapott volna a jogérvényesítésre. Ez az eljárás a jogvédelem igen fontos eszközévé válhat, mert olyan esetekben is lehetővé teszi a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést, amikor a sértett nem vállalja - nem meri vállalni -, hogy saját jogán maga forduljon bírósághoz, illetve olyan esetekben is, amikor a sértettek pontos beazonosítására nincs mód. A magyar jog két esetben teszi lehetővé, hogy ez a harmadik személy társadalmi szervezet (egyesület vagy alapítvány) vagy érdekképviseleti szerv legyen:

1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, miszerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén bírósági eljárást (személyiségi jogi pert, munkaügyi pert) indítható, ha e jogsértés olyan tulajdonságon alapul, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása és a jogsértés a személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.
Pert indíthat továbbá az ügyész és az egyenlő bánásmód védelmére létrehozott hatóság is.
A perben megállapított kártérítés, illetve közérdekű bírság összege a központi költségvetést gyarapítja.


2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján a fogyatékkal élő emberek jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, illetve a fogyatékkal élők országos érdekképviseleti szervezetei pert indíthatnak abban az esetben is, ha a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Beleállunk: ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságát!

Elfogadhatatlan, amit a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések adataival művel az állam. Bujkálás, kavarás, sunyiskodás, jogsértés, hülyének nézés – úgy tűnik, a kormányzati szerveknek bármi megéri, csak elkerülhessék az adatok nyilvánosságra hozatalát. Itt az utolsó esély: ha most sem teszik közzé a számokat kórházankénti bontásban, perre megyünk.

25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész

Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.