Jogsértések és panaszok a szociális intézetekben

Már számos írásunkban kifejtettük, hogy álláspontunk alapján nem elfogadható az, hogy fogyatékossággal élő emberek tízezrei élnek még ma is a társadalom szeme elől elzárva, sokszor eldugott, határmenti falvak szélén, nagy létszámú intézetekben. Az egyéni szükségletekre reagálni képtelen intézetekben az intézményi rendnek alávetve éldegélnek egymással összezárva, a társadalomból kirekesztve fogyatékossággal élő emberek, miközben törvény írja elő, hogy be kell zárni a fogyatékossággal élő embereket ellátó tömegintézményeket és helyettük közösségi lakhatási lehetőségeket kell kialakítani.

Számos megkeresést kapunk jogsegélyszolgálatunkon keresztül szociális intézményekben élő lakóktól, de leginkább hozzátartozóiktól, és az ápolást-gondozást végző dolgozóktól az intézményekben uralkodó rossz körülmények, az elégtelen ellátás, a falak között történő jogsértések miatt. Hogy mi történik valójában a szociális otthonok falai között, csak az tudhatja, aki bent lakik, vagy legalábbis napjainak nagy részét bent tölti, mint az otthonok dolgozói.

Az intézetekben papíron működik egy - jogszabály által is megkövetelt - belső panaszmechanizmus, amelyet intézményi vizsgálódásai során az ombudsman is rendszerint vizsgál. Értékelendő, hogy az ellátottaknak több fórumon is lehetőségük van megfogalmazni panaszaikat és építő jellegű javaslataikat, mégis szembetűnő az, hogy a panaszok szinte mindig az intézményen belül maradnak, az intézmény falain belül kerülnek elintézésre. De kinek van kedve panaszkodni, ha a panaszát végső soron az bírálja el, akinek sokszorosan ki van szolgáltatva, és akitől az alapvető életkörülményei függnek?

Az intézményi függések törékeny hálójában az ellátottak inkább hallgatnak.

Több jogsegélyen keresztül is azt tapasztaltuk, hogy a panaszokra az a válasz az intézmény vezetése felől, “hogy ha nem tetszik, akkor el lehet innen menni.” Csakhogy a szociális intézetekbe hosszú várólisták vannak, nem lehet csak úgy az egyikből átjelentkezni a másikba, a szociális ellátórendszer rendkívül rugalmatlanul működik, kevés a kommunikáció az intézmények között, a különböző szolgáltatások között alig van átjárhatóság. Másfelől a lakók nem rendelkeznek információval az egyes szociális intézményekről, nem tudják milyen máshol az ellátás minősége. Máshol talán kicsit jobb, vagy lehet rosszabb? Az intézetekben élő fogyatékossággal élő embereknek személyre szabott segítségre, az önálló életvitel lehetővé tevő támogatott lakhatási formákra van szükségük. Az önálló életvitel kialakítása egy hosszú folyamat,a lakók nem tudnak egyik napról a másikra önállóan élni, ha kiteszik őket. Arról nem is beszélve, hogy ez a válasz nem a panaszok elintézésére tett kísérlet, hanem nettó fenyegetőzés és megfélemlítés.

Nincs hova menni, így az ellátottak inkább hallgatnak.

Az ombudsman többször utalt már vizsgálatai során arra, hogy az intézményben az ellátottak részéről nem, vagy nem igen volt panasz. Felmerül azonban a kérdés, hogy a panaszoknak a hiánya arra vezethető-e vissza, hogy az ellátottak mindent rendben találnak az ellátásuk során. Nem fordulhat-e elő az, hogy az ellátottak nem kapnak kellő tájékoztatást, segítséget a panaszok megtételéhez, vagy még inkább nem találják kellően hatékonynak az intézményi panaszmechanizmust, ezért teljesen feleslegesnek tartják megtenni panaszaikat?

A rendelkezésre álló panasztételi fórumok:

  • A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az ellátott, vagy gondnoka panasszal éljen az intézményvezetőnél, amelyet az intézményvezető köteles kivizsgálni. Amennyiben az intézményvezető 15 napon belül nem vizsgálja ki az ügyet, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedés megtételével, a panasztevő a fenntartóhoz fordulhat. Ez a legmesszebb, ameddig a panasztevő juthat. Tapasztalataink szerint azonban a fenntartónak sem áll érdekében súlyos jogsértéseket találni a saját maga által fenntartott intézményben.

  • Lakóönkormányzat: A lakóönkormányzat szolgál a lakók érdekképviseleti fórumaként. Lakóönkormányzat vezetőjét és tagjait a lakók maguk közül választják meg, ezeken az üléseken a lakókon kívül más nem vesz részt.

  • Lakógyűlés: Az intézményekben általában van lakógyűlés, ahol a lakók az ellátást érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek az intézmény vezetéséhez. A lakógyűlésen minden lakó jogosult részt venni.

  • Érdekképviseleti Fórum: Az intézményi jogviszonyban állók érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv. Az Érdekképviseleti Fórum a lakók, a hozzátartozók, a dolgozók és az intézmény vezetésének képviselőin keresztül működik. Megtárgyalja az intézményben élők panaszait, valamint tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, valamint az ellátás megszervezésével kapcsolatban.

  • Panaszláda: Az anonim panasztétel lehetőségét biztosítja az intézményben kihelyezett panaszláda.

Mindezek a panaszkezelési mechanizmusok lehetőséget kínálnak arra, hogy az ellátottak a dolgozókkal, valamint ápolási-gondozási körülményeikkel kapcsolatos panaszaikat, észrevételeiket az intézményvezetés részére közvetítsék. De ahhoz, hogy intézményen kívüli, az intézmény által nem kontrollált segítséghez hozzáférjenek, rendkívül szűkösek a lehetőségeik.

Erre kínálna megoldást az ellátottjogi képviselő, akinek elsődleges feladata, hogy segítséget nyújtson az ellátottak részére jogaik gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, valamint segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában is. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az ellátottjogi képviselők se számítanak az állami intézetektől független személyeknek, hiszen az Integrált Jogvédelmi Szolgálat, ahová az ellátottjogi képviselők tartoznak, annak az Emberi Erőforrások Minisztériumnak (EMMI) az önálló szervezeti egységeként működik, amely ellátja az állami intézetek fenntartójának (SZGYF) irányítását és felügyeletét. Az ellátottjogi képviselő így nem tud teljes külső kontrollt biztosítani az állami intézmények felett. Továbbá nagyon kevés ellátottjogi képviselő van az országban, mindössze 15 fő látja el papíron a lakók érdekvédelmét, holott közel 1500 telephelyen működik tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, ahol több, mint 90.000 ember él!

Az intézmény ellátottjai így magukra maradnak a visszaélésekkel kapcsolatos jelzéseikkel, panaszaikkal. Érdekeik érvényesítésben még törvényes képviselőjük, gondnokuk tud segítséget nyújtani, azonban a legtöbb intézeti ellátottnak hivatásos gondnoka van, akiknek - rendszerint leterheltségük, vagy nemtörődömségük okán - többnyire nem jut kellő odafigyelés az egyes gondokoltakra. Ha pedig mégis kiállnak gondnokoltjuk mellett, sokkal hatékonyabb jogorvoslati utak sajnos az ő számukra sem állnak nyitva.

Hova forduljon jogsértés esetén?

  • az alapvető jogok biztosához: (más néven ombudsman)

Az alapvető jogok biztosának van egyedül felhatalmazása arra, hogy az intézetben előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot folytasson, az intézet bármely helyiségébe belépjen, bármely iratot megvizsgáljon, és az intézmény bármely dolgozóját kikérdezze, illetve az ott lakókkal beszélgessen. Ezért is van kiemelkedő jelentősége annak, hogy az ombudsman ne tulajdonítson különös jelentőséget annak, ha az intézet vezetéséhez nem sok panasz jut el, illetőleg ha üres a kihelyezett panaszláda.

weboldal: http://www.ajbh.hu/)
e-mail: panasz@ajbh.hu
telefon: 06 1 475 7100
levélcím: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 1387 Budapest Pf. 40.

  • a TASZ jogsegélyszolgálatához:

weboldal: https://tasz.hu/
e-mail: jogsegély@tasz.hu
telefon: +36 1 279 22 35
Telefonos jogsegélyünk elérhető kedden 14:30 - 17:00, csütörtökön 10:00 - 12:00 között
levélcím: 1136 Budapest, Tátra utca 15/B.

  • a Kézenfogva Alapítványhoz:

weboldal: https://kezenfogva.hu/
e-mail: kezenfogva@kezenfogva.hu
telefon: +36 1 215 52 13, +36 1 217 81 00
levélcím: 1461 Budapest, Pf. 234.

  • az ÉFOÉSZ-hoz: (az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége)

weboldal: https://efoesz.hu/
e-mail:efoesz@efoesz.hu
telefon: + 36 1 411 1356
levélcím: 1461 Budapest, Postafiók: 301

  • az illetékes ellátottjogi képviselőhöz:

http://www.ijsz.hu/ellatottjog...

Hiányozni fogsz, Laura!

Megosztás