Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Választás és szavazás
Jogok az egészségügyben
Munkajog
Nők jogai
Hátrányos megkülönböztetés
Gyerekjogok
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Tüntetés, tiltakozás
Sajtó- és szólásszabadság
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Adatvédelem
Jogállam
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Egymondatos indokolással tervezik meghosszabbítani a veszélyhelyzetet
2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Eleshetünk az EU-s pénzektől, ha a kormány áterőlteti a státusztörvényt
Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni. Ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket: nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.
Ismét megváltoztatta a választási jogszabályokat a kormánytöbbség – értékeltük a módosításokat
2020, 2021 és 2022 után zsinórban negyedszer is, ismét egyeztetés nélkül, feltehetőleg politikai céllal változtatta meg a választási jogszabályokat a kormánytöbbség. A választási és népszavazási anyagi- és eljárásjogi szabályok is érintettek. A módosítás több ponton is átírja az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályokat is, kicsit több mint egy évvel a választások előtt. A modellben megjelenik a korábbiakhoz hasonló politikai motiváció is: az, hogy az aktuális politikai erőviszonyoknak megfelelő jelöltállításra kényszerítsék az ellenzéket egy közelgő választáson. Emellett a módosítás értelmében elmarad több, már kitűzött időközi önkormányzati választás és elmosódik a határ az egyéni és a listás mandátumok között azokban az esetekben, amikor időközi választás helyett listáról lehet pótolni a kiesett egyéni képviselőt.
Végleg megszűnt a határ a kormánypártok, a kormány és az állam között
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elkészítette a 2022-es országgyűlési képviselő-választásról és országos népszavazásról szóló jelentését. Elkészítése során a vonatkozó jogszabályokat, a választási szervek és bíróságok döntéseit, a sajtóban megjelent információkat, az állami szervek hivatalos közléseit, közérdekűadat-igénylésekre kapott válaszokat, a jogsegélyszolgálatunkhoz érkező megkereséseket és nemzetközi megfigyelők tapasztalatait használtuk fel.
Új bejelentővédelmi törvényjavaslat: a kormány a minimumot súrolja. Alulról.
Bár a Bizottság elsőrendűen a korrupció súlyossága miatt fagyasztott több ezer milliárd forintnyi felzárkózási támogatást, meglepő módon a közérdekű bejelentők védelmének erősítése nem szerepel a magyar kormánnyal szemben támasztott követelményeket tartalmazó mérföldkövek egyikében sem. Pedig lenne mit megreformálni, hiszen a jelenlegi magyar bejelentővédelmi jogszabályok egyrészt nem nyújtanak valódi védelmet a bejelentők számára, másrészt nincsenek összhangban az EU vonatkozó irányelvével. A vonatkozó európai uniós irányelvet 2021 decemberéig kellett volna átültetni a hazai jogba, ez azonban elmaradt. Nem véletlen, hogy a Bizottság Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, majd pert is indított a luxemburgi bíróság előtt a mulasztás miatt.
Gyengül a demokrácia az EU országaiban, Magyarország továbbra is a legrosszabb helyen áll
Berlin-Brüsszel-Budapest, 2023. február 21. – A legtöbb uniós kormány 2022-ben nem próbálta megoldani a jogállamisági problémáit, hanem vagy hagyta, hogy a meglévő hiányosságok megmaradjanak, vagy tovább rontott a helyzeten. Továbbra is Magyarország és Lengyelország áll legrosszabbul – derül ki az európai jogállamiságról szóló, civilek által közzétett átfogó éves értékelésből.
Korrupciófigyelő: Átláthatatlan költekezéssel vág neki a kormány a választási évnek
A kormány változatos eszközöket vet be azért, hogy a favorizált klientúra és politikai osztály megélhetése egy esetleges kormányváltás esetén se kerülhessen veszélybe. Itt a K-Monitor és a TASZ ötödik, negyedéves Korrupciófigyelő jelentése.
Épül a Fidesz mélyállama – itt a negyedik Korrupciófigyelő jelentés
Informális személyes kapcsolatok hálózatán keresztül betonozza
be hatalmát a kormánypárt.
Magyarországi kórkép a jogállamról
Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. Az angol nyelvű beadvány teljes szövege itt olvasható. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. Mi is történt 2020-ban a magyar jogállammal? A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük.
Civil hozzájárulás az uniós jogállamisági jelentéshez
Nyolc magyar civil szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő civil szervezetek szerint 2020-ban tovább romlott. A nyolc civil szervezet bízik benne, hogy az Európai Bizottság idei jelentésében már konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.
Civilellenes törvény: Három ajánlás az Európai Bizottságnak
A Liberties, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz.
Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában
A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.
Rendkívüli jogrend után Átmeneti Törvény - civilek közös elemzése a jogszabályról
A rendeleti kormányzásnak a jogrend normális működésének helyreállításával sem mondhatunk búcsút.
Sohasem érhet véget
Gyorselemzés a T/10747 és T/10748 sz. törvényjavaslatokról.
Önkormányzatok a veszélyhelyzet idején
A TASZ állásfoglalása az önkormányzatok mozgásterének csökkentéséről és a kormány felelősséghárításáról
