Koronavírus - Kérdések és válaszok

Folyamatosan frissülő oldalunkon a járványügyi helyzettel kapcsolatban felmerülő jogi tudnivalókat gyűjtjük össze, válaszokat adunk a leggyakoribb kérdésekre.


Fordulj jogsegélyszolgálatunkhoz!

Amennyiben az oldalon nem találsz választ a kérdésedre, írj emailt a jogsegely@tasz.hu email címre (a tárgyba írd bele, hogy koronavírus), vagy hívd jogsegélyszolgálatunkat keddenként 14.30-17.00, illetve csütörtökönként 10.00-12.00 között a 06 1 279 2235-ös telefonszámon.

Egészségügyi kérdésekre nem tudunk válaszolni, ezekkel keressétek az állami egészségvonalat (1812), vagy írjatok a koronavirus@1818.hu-ra.


Munkahelyi kötelező védőoltás

2021. november 1-jétől a munkáltatók kötelezővé tehetik a munkavállalók számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét, egyes állami foglalkoztatóknál pedig mindenkire nézve kötelező lesz az oltás. Ebben a tájékoztatónkban végigvesszük, hogy a szabályok mit jelentenek pontosan a munkavállalókra és a munkáltatókra nézve.


Mindenkire kötelező védelmi intézkedések

Ez az útmutató legutóbb 2022. július 8-án frissült.

2022. tavaszán a gyakorlatilag az összes védelmi intézkedést eltörölték, a maszkviselési és védettségi igazolvány bemutatására vonatkozó kötelezettség is többnyire megszűnik. Ebben a tájékoztatóban összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat.

A védettség igazolására a magyar védettségi igazolvány és az uniós Covid-igazolvány (oltási és gyógyultsági) használható fel. Amikor ebben a tájékoztatóban védettségi igazolványról van szó, az alatt a magyar és az uniós (oltási és gyógyultsági) védettségi igazolványt egyaránt értjük. Az uniós tesztigazolványra viszont mindezek nem vonatkoznak! A védettségi igazolványokról szóló részletes tájékoztatónk elérhető innen.


Maszkviselés

A TASZ ÁLLÁSPONTJA A KÖTELEZŐ MASZKVISELÉSRŐL »

Az általános maszkviselési kötelezettség 2022. március 7-én megszűnt, viszont aki továbbra is kívánja hordani, megteheti: a maszk viselése senkinek sem tiltható meg. A maszk viselése akkor szabályos, ha az orrot és a szájat folyamatosan elfedi. A maszk lehet orvosi maszk, munkavédelmi maszk, illetve textil vagy más anyagból készült maszk. A plexiből készült arcpajzsokat, vagy csak az orrot és a szájat eltakaró plexiből készült „maszkokat” nem fogadják el!

Hol, milyen helyzetekben kell maszkot viselni?

Az általános maszkviselési kötelezettség megszűnt. Továbbra is maszkot kell viselni azonban az egészségügyi intézményekben. A szociális intézményekben 2022. július elsejétől nem kötelező a maszkviselés.

Egészségügyi intézményben minden egészségügyi dolgozó köteles orvosi vagy munkavédelmi maszkot, mindenki más foglalkoztatott és egyéb személy (vagyis a betegek, látogatók, stb.) orvosi, textil, illetve más anyagból készült maszkot viselni. Ez alól kivétel

  • a) az egészségügyi intézményben ápolt betegek az elhelyezésükre szolgáló kórteremben,

  • b) a hatodik életévét be nem töltött kiskorúak, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal vagy autizmus spektrumzavarral élő személyek, valamint

  • c) az egészségügyi intézményben foglalkoztatott személyek a betegellátásra nem szolgáló, betegforgalom számára nyitva nem álló pihenésre és étkezésre szolgáló helyiségekben, az orvosi és nővérszobában, valamint irodai és egyéb munkahelyeken.

A fentiek kivételével a munkavégzés során már nem kötelező a maszkviselés. A munkáltató azonban munkavédelmi szempontok figyelembevételével továbbra is meghatározhatja a munkavégzés közbeni maszkviselés szabályait, azzal, hogy a maszkviselés senkinek nem tiltható meg.


Választások

Itt gyűjtöttük össze az információkat arról, hogyan tudsz szavazni az országgyűlési választásokon és a népszavazáson, ha karanténba kerültél.


Az üzletekre és személyes szolgáltatásokra vonatkozó szabályok

A személyes megjelenést igénylő szolgáltatást nyújtó helyek nyitva tarthatnak. A vásárlók számát nem korlátozzák az üzletekben.


Milyen feltételekkel lehet sportolni?

Mind szabad téren, mind zárt térben (edzőtermekben, uszodákban stb.) korlátozás nélkül lehet sportolni. Az erdők, parkok, arborétumok nyitva vannak, szabadon látogathatók.


Rendezvények

A kulturális eseményen, sportrendezvényen, „sportfesztiválon” nincs szükség védettségi igazolvány felmutatására.

„Zenés-táncos rendezvények”, azaz koncertek, bulik

A zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó szabályokat feloldották, ezeket is lehet már védettségi igazolvány nélkül látogatni.

Családi események, magánrendezvények

Családi esemény vagy magánrendezvény vendéglátóhelyen is tartható, létszámkorlát nélkül.

Korlátozás nélkül lehet esküvőt és hozzátartozó lakodalmat, valamint temetést tartani.

Falunapot, és minden más rendezvényt is korlátozás nélkül lehet szervezni és látogatni is.


Éttermek, kocsmák, vendéglátóhelyek

A vendéglátóhelyeken alkalmazandó védettség igazolására vonatkozó szabályok megszűntek. Jelenleg mind kültéren, mind pedig beltéren érvényes védettségi igazolvány nélkül tartózkodhatnak a vendégek. Vendéglátóhelyen is tartható családi esemény vagy magánrendezvény.


Szálláshelyek korlátozásai

A szálláshelyeken mindenki megszállhat, függetlenül annak céljától (tehát nemcsak üzleti úton lévők, hanem bárki mehet szálláshelyre) és nem szükséges hozzá érvényes védettségi igazolvány sem. Vendégeknek nem kötelező a maszkviselés a szálláshelyen. Szálláshelyen családi esemény vagy magánrendezvény is tartható.

A szálláshelyen kialakított közösségi szabadidős helyszínek (tehát pl. a szállodák wellnessrészlegei) látogathatók a szálláshelyen tartózkodók részére.


Közösségi, szabadidős terek

Mindenki számára nyitva állnak, érvényes védettségi igazolvány nem szükséges a következő közösségi helyszíneken:

  • színházak, tánc-, zeneművészeti előadások, cirkuszok, (ha ültetett előadás, és előre megváltott, fix helyre szóló jegyet kell váltani rá)

  • a mozik,

  • a közfürdők,

  • a jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények,

  • az állatkertek, vadasparkok,

  • a kalandparkok, vidámparkok, játszóházak,

  • a múzeumok, könyvtárak, kulturális intézmények és

  • a játékkaszinók és kártyatermek.

Koronavírus-fertőzöttek: teendők, esetek, tesztelés

Mi a teendő, ha valaki koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán?

Fontos, hogy mindenképpen maradjunk otthon. A háziorvost sem személyesen, hanem telefonon keressük, aki kérdéseket tesz fel az állapotunkról és arról, hogy kivel kerültünk kapcsolatba, jártunk-e külföldön.

A háziorvos a telefonos diagnózis alapján megállapítja, hogy felvetődik-e a koronavírus-fertőzés gyanúja. Ha igen, és

a) a tünetek enyhék, és a beteg nem igényel kórházi kezelést, valamint az otthoni elkülönítése megoldható, akkor otthoni karanténba kerül;

b) a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és/vagy kockázati csoportba tartozik (idős, krónikus beteg), vagy az otthoni karantén nem oldható meg (pl. azért, mert az illető idős, beteg rokonnal lakik együtt) akkor a háziorvos speciális mentőt hív, ami kórházba viszi.

Az NNK tájékoztatója otthon elvégzett, pozitív eredményű teszt esetén javasolja annak eredményéről a háziorvosi konzultációt (telefonon keresztül). A háziorvos a koronavírus fertőzés gyanúja esetén, előzetesen egyeztetett időpontban a háziorvosi rendelőben hivatalos gyorstesztet végezhet, illetve beutaló alapján PCR tesztet rendelhet el.

Milyen esetekbe sorolják a koronavírussal érintetteket?

Aki koronavírussal fertőződött vagy fertőződhetett, kétféle kategóriába sorolják, attól függően, hogy mennyire biztos, hogy fennáll a fertőzés:

  1. gyanús, vagy
  2. megerősített

esetnek fogják minősíteni.

Gyanús esetnek számít,

akinél jelentkezik az alábbi tünetek közül legalább egy:

  • szárazan köhög;
  • láza van;
  • nehézlégzést tapasztal;
  • hirtelen kezdetű szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy ízérzés zavara lép fel;
  • (további kevésbé specifikus tünetek közé tartozhat a fejfájás, hidegrázás, izomfájdalom, fáradékonyság, hányás és/vagy hasmenés);

ÉS

  • szoros kapcsolatba* került igazolt fertőzöttel a tünetek megjelenése előtti 14 napban, vagy
  • a tünetek megjelenése előtti 14 napban olyan szociális/egészségügyi intézmény lakója vagy dolgozója, ahol koronavírus szempontjából veszélyeztetett személyeket gondoznak, vagy
  • olyan területen járt vagy él, ahol fennáll a közösségi terjedés veszélye

Az is gyanús esetnek számít, akit a kezelőorvos szakmai tudása és tapasztalata alapján gyanús esetnek minősít.

* hogy ki minősül szoros kontaktnak, ld. lejjebb!

Megerősített esetnek számít,

akinél PCR vagy antigénteszttel kimutatják a fertőződés tényét.

Kit tesztelnek? Kinek ingyenes a teszt?

A gyanús esetnek minősülőknél lehet indokolt a teszt, de azt nem kötelező elvégezni.

Azokat kötelező tesztelni, akikre egyszerre teljesülnek az alábbi TÜNETEK ÉS FELTÉTELEK:

TÜNETEK

  • hirtelen kezdődően legalább egy fennáll: köhögés; láz (≥38°C); nehézlégzés; szaglás-, ízérzés hiánya, zavara;
  • VAGY koronavírusra jellemző radiológiai eltérés (röntgen / CT);
  • VAGY az orvos koronavírus fertőzés fennállását gyanítja.

+

FELTÉTELEK

  • a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt ↑ b) megerősített fertőzöttel;
  • VAGY járóbeteg-ellátásra vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul bármilyen okból;
  • VAGY közvetlen betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozó;
  • VAGY a tünetek kezdetét megelőző 14 napban olyan bentlakásos intézmény lakója vagy dolgozója volt, ahol kockázati csoportba tartozó személyeket gondoznak.

Akinek a háziorvos rendeli meg a tesztet, annak a háziorvos vagy mentőszolgálat végzi el és ingyenesen jár. Mindenki más térítésért cserébe teszteltethet, alapvetően magánszolgáltatóknál. Antigén gyorsteszt esetén, ha az pozitív, nincs szükség további vizsgálatra, igazolt a fertőzés, ha negatív, PCR vizsgálat kezdeményezhető az ellátó orvos döntése alapján, ha kétes vagy nem értékelhető, PCR tesztet kell csinálni. A PCR-teszteket legalább 48 óra eltéréssel, de 5 napon belül kell elvégezni, és darabonként legfeljebb 19.500 Ft-ba kerülhetnek.

Ki minősül szoros kapcsolatnak / szoros kontaktnak / kontaktszemélynek?

Aki ↑ a) gyanús vagy ↑ b) megerősített fertőzöttel:

  • egy háztartásban él;
  • személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
  • zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő, pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során);
  • közvetlen fizikai kapcsolatba került (pl. kézfogás útján);
  • védőeszköz alkalmazása nélkül koronavírussal fertőzött beteg váladékával érintkezett (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papírzsebkendőhöz);
  • repülőúton bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült (ha a tünetek súlyossága vagy a beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás);
  • az előírt egyéni védőeszköz megfelelő alkalmazása nélkül a beteg közvetlen ellátásában/ápolásában részt vett vagy laboratóriumi dolgozóként COVID-19 beteg mintáit kezelte.

Milyen járványügyi intézkedések vannak?

Egyéni intézkedések

Nézzük először azokat a járványügyi intézkedéseket, amik egy-egy emberrel kapcsolatosak, akikről gyanítható, vagy tudható, hogy fertőző betegségben szenvednek.

Velük szemben az alábbi intézkedéseket lehet megtenni:

  • járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat;
  • járványügyi elkülönítés;
  • járványügyi megfigyelés és zárlat;
  • járványügyi ellenőrzés (ezt koronavírus esetén nem alkalmazzák)

A fenti fogalmak a hétköznapi szóhasználat szerint nagyon hasonlónak tűnhetnek – nézzük kicsit részletesebben, hogy mit takarnak.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Ez a lakosság egészének vagy egy csoportjának járványügyi vizsgálatát jelenti. Ezek a csoportok vonatkozhatnak például egy meghatározott terület lakosságára, egy adott munkahelyen dolgozókra, külföldről érkező személyekre, vagy egy már beazonosított, fertőző beteggel korábban érintkező személyekre. Ezeket az embereket arra lehet kötelezni, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt.

Ezt az intézkedést tapasztalhatjuk a reptereken, határátlépésnél, vagy iskolákban, egészségügyi intézményekben, amikor mindenkinek kérdés nélkül megmérik a lázát.

Ha valaki ellenállna a szűrővizsgálatnak, a hatóság ezt hivatalosan is elrendeli, a határozata pedig ott, helyben végrehajthatóvá is válik, függetlenül attól, hogy jogellenesnek tartjuk és fellebbezünk-e ellene.

Járványügyi elkülönítés

Ez a fertőző beteg elkülönítését jelenti az otthonában vagy kórházban. Kötelező azok elkülönítése, akiknél igazolták, hogy koronavírusban szenvednek. Az elkülönítés történhet kórházban is, az erre kijelölt fekvőbeteg osztályokon lévő kórtermekben.

Járványügyi megfigyelés

Az, aki tünetmentes és megerősítetten koronavírussal fertőzött személlyel szoros kapcsolatba került, járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A megfigyelést a tünetek alatt és az azok kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatba került személyek esetén rendelik el. Akit beoltottak a koronavírus elleni vakcinával, mentesül a karantén alól ha a védettségi igazolvány átvételének időpontját követően került szoros kontaktusba az igazolt fertőzöttel, de a rá vonatkozó védelmi intézkedéseket továbbra is be kell tartania.

A megfigyelés 7 napig tart. A járványügyi megfigyelés módja (otthon történő elkülönítés vagy szükség esetén járványügyi zárlat) a kontaktszemély egyedi körülményeire vonatkozóan kerül meghatározásra olyan módon, amellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése. Ha ebben az időszakban klinikai tünetek jelentkeznek, tesztet kell elvégezni, és ha megerősítik a fertőzést, a beteg elkülönítéséről kell intézkedni.

Aki teszteredménnyel igazoltan, enyhe tünetekkel fertőzött és az elkülönítés 4. napján már láztalan, légúti tünetei megszűntek tesztekkel mentesülhet az elkülönítés alól. Az így elkülönített személy a tünetek kezdetétől számított 5. napon antigén gyorstesztet végeztethet, és ha az negatív, az elkülönítés feloldható.

A tünetmentes fertőzöttek elkülönítését a fertőzés igazolása, azaz a pozitív PCR vagy antigén gyorsteszt mintavételének napjától számított 7. napon lehet feloldani. Aki tünetmentesen fertőzött, a pozitív teszteredményt napjától számított 5. napon antigén gyorstesztet végeztethet, és ha az negatív, az elkülönítés feloldható.

Mentesül a járványügyi megfigyelés alól, aki védettségi igazolvánnyal rendelkezik, erről itt írunk részletesen.

A járványügyi megfigyelés szigorúbb formája a járványügyi zárlat, amelyet kifejezetten erre a célra kijelölt helyen hajtanak végre.

Járványügyi ellenőrzés

Ez az intézkedés jelenleg csak a Salmonella typhi fertőzés esetén jöhet szóba, az új koronavírus kapcsán irreleváns.

A járványügyi ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor kórokozó-hordozónak minősül. Ő képes másokat megfertőzni, ezért vele szemben is bevezethetők járványügyi intézkedések.

A kórokozó-hordozók korlátozhatók foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban.

Ez azt jelenti, hogy a kórokozó-hordozó

  • köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni;
  • köteles bejelenteni, ha két hétnél hosszabb időre elhagyja a lakóhelyét;
  • nem mehet gyermekintézménybe (pl. óvodába, bölcsődébe) és oktatási intézménybe;
  • nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben.

Csoportos intézkedések

Vannak olyan járványügyi intézkedések, amik nem egy-egy emberre, hanem betegek nagyobb csoportjára terjednek ki. Itt már találunk a területi karanténra vonatkozó szabályokat is. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

  • minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti;
  • az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás;
  • az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése;
  • a kórházak látogatása;
  • az egyes területek elhagyása;
  • egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása;
  • az ivóvíz fogyasztása.

Járványveszély vagy járvány esetén felfüggeszthető a bölcsődék, óvodák, iskolák működése; bezárhatók más helyi közösségi intézmények is, és rendezvények is megtilthatók. El lehet rendelni kórházi osztályok működésének korlátozását vagy bezárását is. Emellett a tömegközlekedés is korlátozható vagy meg is tiltható.

Ki rendeli el a járványügyi intézkedéseket?

Alapvetően az országos tisztifőorvos. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.

Kötelező alávetnem magam a járványügyi intézkedéseknek?

Igen. A járványügyi intézkedések kötelezők, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, ezeket akár az egyén szabadságának korlátozásával is meg lehet valósítani. Az erről szóló döntés azonnal végrehajtható, ha ellenáll valaki, akkor akár erőszakkal is érvényt szereznek neki.

Minden egészségügyi beavatkozást hagynom kell, vagy van, amit megtagadhatok?

Csak olyan beavatkozásokra vagy kötelezhető, amik a járvánnyal vannak összefüggésben! Előírhatják, hogy bizonyos vizsgálatoknak alá kell vetned magad, a vírus kitenyésztéséhez mintát kell adnod, vagy gyógyszert kell szedned, de ez csakis a járvány diagnosztizálása, kezelése és megállítása érdekében történhet. Semmilyen más egészségügyi beavatkozásnak nem vagy köteles alávetni magad!

Védettségi igazolvány

A koronavíruson átesettek vagy védőoltásban részesültek, és ezáltal védettségi igazolvánnyal rendelkezőkre, illetve a védettségi igazolványra vonatkozó tudnivalókról ide kattintva találsz tájékoztatást.

Különleges jogrend

Vannak jogaid, amiket a veszélyhelyzetben sem vehetnek el

2020. november 4-ével ismét bevezette a Kormány a veszélyhelyzetet. Ebben a tájékoztatóban választ adunk a különleges jogrenddel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre. A veszélyhelyzet lehet alkotmányos orvosság a járványügyi kérdések kezelésére, de minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ez az állapot csak addig tartson, amíg az feltétlenül indokolt.

Mi az a különleges jogrend?

A különleges jogrend azoknak a helyzeteknek az összefoglaló neve, amikor megváltoznak az állam működésére általában vonatkozó játékszabályok. A különleges jogrendnek többféle típusa van, ezek egyike a mostani járványveszély miatt kihirdetett veszélyhelyzet. A különleges jogrend azt jelenti, hogy a kormány rendeletben rendkívüli intézkedéseket vezethet be, amelyekkel fokozott mértékben avatkozhat be az emberek mindennapjaiba.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen jogot bármilyen okból korlátozhat a kormány?

Nem, egyáltalán nem jelenti azt. A hatalom gyakorlása ilyenkor sem lehet korlátlan. A veszélyhelyzet nem „alkotmányon túli” állapot, azt maga az Alaptörvény szabályozza, ezért a közhatalom gyakorlása továbbra is az Alaptörvényhez kötött. Az alkotmányos korlátok betartását ilyenkor is az Alkotmánybíróságnak kell számon kérnie, amelynek működése különleges jogrendben sem blokkolható.

Az állam a polgárok jogait rendes időkben, tehát a különleges jogrenden kívül szigorú feltételek szerint, csak bizonyos célokból, és kizárólag akkor korlátozhatja, ha az a cél, amelyet a korlátozással el akarnak érni, nem érhető el más módon és a korlátozás nem is aránytalan. Különleges jogrendben bizonyos jogok gyakorlása más célokból és ennél nagyobb mértékben is korlátozható, sőt, akár teljesen fel is függeszthető, de ez nem igaz minden jogra, és nem történhet akármilyen indokkal.

Továbbra sem enged meg semmilyen eltérést az Alaptörvény:

  • az élethez és az emberi méltósághoz jog tiszteletben tartásával,
  • a kínzás és a megalázó büntetések tilalmával,
  • a büntetőeljárás tisztességességét biztosító főbb garanciák alkalmazásával kapcsolatban.

Az Alaptörvényben szerepelnek még más kivételek is, viszont ezek a jelenlegi veszélyhelyzet megoldásával nem hozhatók összefüggésbe.

Ahol lehetőség van az alapjogok fokozott korlátozására, ott a korlátozás indoka csak a különleges jogrend alapjául szolgáló helyzet, tehát a járványveszély elhárítása lehet. A korlátozásnak észszerű kapcsolatban kell lennie a járványveszély elhárításával, tehát nem lehet olyan önkényes korlátozásokat előírni, amelyek alkalmatlanok arra, hogy a járványveszélyt csökkentsék. Ezen kívül a jogok korlátozására vonatkozó szabályoktól eltérni csak annyiban lehet, amennyiben azt a helyzet a feltétlenül szükséges mértékben megkívánja, tehát nem lehet olyan korlátozásokat előírni, amelyeknél enyhébb korlátozásokkal is elérhető lenne a járványügyi cél.

A nemzetközi jog nem szorítja korlátok közé az ilyen hatalomgyakorlást?

Dehogynem. Magyarország az Alaptörvényben azt is vállalta, hogy biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, ezért veszélyhelyzetben sem ignorálhatja nemzetközi jogi kötelezettségeit. Tehát ha olyan nemzetközi egyezményben szerepel eltérést nem engedő alapjog, amelynek Magyarország a részese, akkor ez ugyanúgy korlátozza a kormány mozgásterét, mintha az Alaptörvényben szerepelne.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye lehetővé teszi, hogy valamely, a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot esetén a részes államok eltérjenek az Egyezményben meghatározott kötelezettségektől, például bizonyos jogokat az Egyezmény által lehetővé tett mértéken túl korlátozzanak. A többletkorlátozások ilyenkor sem léphetik túl a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértéket.

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 4. cikke a „nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot esetén” szintén felhatalmazást ad arra, hogy a részes államok a helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben eltérjenek a kötelezettségeiktől, feltéve, ha ezek nem jelentenek kizárólag faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi származás alapján történő megkülönböztetést. Az Egyezségokmány jellemzően ugyanazokat a kivételeket említi, mint az Alaptörvény, de azt is hozzáteszi, hogy nem lehet eltérni a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának érvényesülésétől sem.

Hogyan tudhatom meg hiteles forrásból, hogy mik ezek a korlátozások?

A kormány a korlátozásokról rendeleteket alkothat, amelyek a magyarkozlony.hu weboldalon érhetőek el. A holnapot érdemes folyamatosan figyelni, mert a rendeletek

  • felfüggeszthetik bizonyos törvények alkalmazását
  • eltérhetnek törvényi rendelkezésektől
  • egyéb rendkívüli intézkedéseket tartalmazhatnak.

A kormány rendelete a hatályba lépéstől kezdődően mindenkire kötelező, ha megjelenik a honlapon, onnantól kezdve senki sem hivatkozhat arra, hogy nem látta és ezért nem tudta betartani az új szabályokat. Ezek a rendeletek csak a veszélyhelyzet idejére szólnak, első körben 15 napra, de hatályukat a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja a veszélyhelyzet megszűnéséig. Mivel a veszélyhelyzet elhárítása az elsődleges, itt a felkészülésre nemigen lesz idő – a rendeleteknél arra kell számítani, hogy azok a kihirdetésüket követő napon hatályba is lépnek.

A legsürgősebb esetben az is előfordulhat, hogy a kormány új rendeleteit tévé vagy rádió útján hirdetik majd ki (vagyis beolvassák a rendelet szövegét), de ennek a jogi lehetőségnek az internet korában már nincs túl nagy jelentősége.

Szerencsére nem kell mindenkinek a sokszor bonyolult jogi előírásokat böngészni, értelmezni, a legfontosabb információk közérthetőbb formában is hozzáférhetők az interneten. Arra azért most is érdemes figyelni, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk! Ezek leginkább a kormányzat által működtetett portálok, például a kormany.hu vagy a koronavírussal kapcsolatos információk terjeszétésére szolgáló koronavirus.gov.hu oldal.

Milyen területeken lehet kellemetlenségekre készülni?

A katasztrófavédelmi törvényben számos lehetőség szerepel, ezek közül több egyáltalán nem is értelmezhető a mostani veszélyhelyzetben. Nem kell például egyelőre arra számítani, hogy vagyontárgyakat kellene biztonságba helyezni, vagy épületekben bekövetkezett károkat kellene elhárítani. Racionálisan az alábbiakkal lehet számolni:

Megszabhatják, hogy hova utazhatok?

Igen. A kormány kívülről lezárta a határokat a nem magyar állampolgárok előtt: személyforgalomban az ország területére csak külön engedéllyel léphetnek be. Az áruszállítás egyelőre működik.

Veszélyhelyzetben ezen kívül később súlyosabb utazási korlátozásokról is dönthet:

megszabhatja, hogy a közúti járművek, vonatok, hajók, repülők milyen útvonalon és mikor közlekedhetnek

  • lezárhat bizonyos pályaudvarokat, kikötőket, reptereket
  • szélsőséges esetben akár az ország egészére is ideiglenesen megtiltható a közlekedés
  • elrendelhető, hogy az ország meghatározott területeire (pl. járványügyi gócpontokba) utazni, vagy azokat elhagyni csak engedéllyel lehet, de hozhatnak más szabályokat az adott terület megközelítésének időpontjával, gyakoriságával és az ott tartózkodók létszámával kapcsolatban is
  • a lakosságot az érintett városokból, vagy akár megyékből ki is lehet telepíteni, akár úgy, hogy kijelölik az új tartózkodási helyet.

Kijárási tilalmat is elrendelhetnek?

Igen. Bár a katasztrófavédelmi törvény nem használja ezt a kifejezést, rögzíti, hogy veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. Teljes kijárási tilalmat eddig nem rendeltek el, de erős korlátozásokat hozhatnak, ha szükséges. Ezekről a rendelkezésekről itt írunk bővebben.

Van egy folyamatban lévő hatósági ügyem. Megállhat az élet a bíróságon és a hivatalokban is?

A bíróságokon fennáll a lehetőség a 2020 tavaszihoz hasonló ítélkezési szünet kihirdetésére. Érdemes a birosag.hu oldalon tájékozódni.

Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárás szabályai is felülírhatók:

  • szűkülhet a jogorvoslat lehetősége
  • lehet, hogy más szerv lesz az illetékes, mint egyébként
  • hosszabbodhatnak a határidők,
  • változhatnak a végrehajtás szabályai,
  • sőt, az eljárások akár fel is függeszthetők.

Erre tekintettel érdemes külön tájékozódni, hogy konkrétan mivel jár a veszélyhelyzet és hogyan érintik a hatósági eljárást a bevezetett intézkedések.

Behívhatnak polgári védelmi szolgálatra?

Igen, kötelezővé tehetik, de akár önként is lehet jelentkezni. Ha elrendelik az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátását egy adott településen, abban minden nagykorú magyar állampolgár köteles részt venni, nagyon szűk kivételekkel (pl. bizonyos feltételek mellett a gyermekeiket gondozó szülők, a terhes nők, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek mentesülhetnek, illetve azok, akik egészségi állapotuk folytán nem bevonhatók). A szolgálatot akár szóbeli közléssel, akár a tévében bemondott közleménnyel is el lehet rendelni, de csak az kötelezhető feladat ellátására, akit megfelelően felkészítettek és megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel láttak el.

A polgári védelmi kötelezettség célja ebben az esetben a polgárok életének megóvása lehet, ennek keretében különösen a

  • lakosság tájékoztatása
  • védőeszközök (például maszkok) osztása
  • a lakosság kimenekítése és kitelepítése, valamint
  • a fertőtlenítés lehet tipikus polgári védelmi tevékenység.

Ezeken kívül néhány foglalkozás esetében az is előfordulhat, hogy valakinek az amúgy is betöltött munkaköre ellátásával kell a polgári védelmi szolgálatot teljesíteni. Ez jelen helyzetben elsősorban az egészségügyi dolgozók esetében lehet releváns. Erről a koronavírussal kapcsolatos gyakran ismételt kérdéseknél és az orvosoknak szóló tájékoztatóban írtunk bővebben.

Mi a helyzet veszélyhelyzetben a magántulajdonnal?

Szigorúan a veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben a magántulajdon is korlátozható. Itt főszabályként érvényesül, hogy a tulajdonosnak joga van a kártalanításra. A kormány akár

  • magántulajdonban lévő ingatlanok
  • járművek,
  • műszaki eszközök,
  • munkagépek igénybevételét is elrendelheti, sőt
  • bizonyos termékeket előállító és szolgáltatásokat nyújtó cégek számára szerződéskötési kötelezettséget írhat elő, vagy akár
  • az állam felügyelete alá vonhatja működésüket.

Hogyan és mikor ér véget a veszélyhelyzet? Előfordulhat, hogy sosem lesz vége?

A különleges jogrend mindig valami olyan helyzetre reagál, amelyet sürgősen meg kell oldani, ezért az a közhatalom gyakorlóinak fokozott aktivitását igényli. Bizonyos esetekben a döntések középpontjában az Országgyűlés áll (ilyen például a hadiállapot vagy háborús veszély idején kihirdetett rendkívüli állapot), máskor viszont – és ilyen a veszélyhelyzet is – alapvetően a kormánynak szélesedik a mozgástere.

Mivel a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, elsősorban a kormány az a szerv, amely véget vethet neki. A veszélyhelyzetet azonnal meg kell szüntetni, ha a kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Jelen esetben ez a járványveszély végét jelenti, ami önmagában is egy szakmai vitákra okot adó kérdés lehet, hogy mikor következik be. Ennek mérlegelése – a szakértők bevonásával – a kormány feladata, mindenesetre onnantól, hogy már nincs járványveszély, a veszélyhelyzet fennállása alkotmányosan nem indokolható.

Azt, hogy mi a helyzet akkor, ha a kormány akkor sem dönt a veszélyhelyzet végéről, ha már nyilvánvalóan nincs ok a fenntartására, szintén az Alaptörvény rendelkezései határozzák meg.

Azt az alaptételt, hogy a kormány felelős az Országgyűlésnek, a veszélyhelyzet nem írja felül.

Ez az elv megjelenik a veszélyhelyzetre vonatkozó konkrét alkotmányos szabályokban, amikor az Alaptörvény kimondja, hogy a veszélyhelyzetben meghozott rendeletek hatályát csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatja meg a kormány 15 napon túl. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a legalább száz fővel határozatképes Országgyűlés a jelenlévő képviselők szavazatának többségével törvényt fogad el, amelyben lényegében megengedi a kormánynak, hogy a rendeletek hatályát fenntartsa. Ez vonatkozik magára a veszélyhelyzetet kimondó kormányrendeletre is, nem csak a veszélyhelyzet idején irányadó tartalmi szabályokat rendező kormányrendeletekre. A magyar kormányzati rendszerben ez az esetek többségében nem igazi ellensúly.

A kormány veszélyhelyzetben is csak addig kormányozhat, amíg az Országgyűlés bizalmát élvezi. Ha ez a bizalom eltűnik, akkor a képviselők elmozdíthatják a miniszterelnököt a pozíciójából. Erre való a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyet a képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban nyújthat be, úgy, hogy egyben megjelölik a miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Ha legalább száz képviselő az indítvány mellé áll, akkor az Országgyűlés kifejezi bizalmatlanságát a miniszterelnökkel szemben és egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban javasolt személyt.

Fontos látni, hogy bár a jelenlegi viszonyok között ezeknek a forgatókönyveknek gyakorlatilag nincs realitása, az Országgyűlési képviselőknek a veszélyhelyzet fennállása alatt bármikor hatalmukban áll olyan politikai döntést hozni, amellyel kikényszeríthető a veszélyhelyzet vége.

A harmadik lehetőség azzal kapcsolatos, hogy különleges jogrendben az Alkotmánybíróságra fokozott szerep hárul az Alaptörvény védelmében.

Mivel a kormány a veszélyhelyzetet rendeletben hirdette ki, ha a veszélyhelyzet fenntartásának nincs már alkotmányos indoka, akkor a rendelet alkotmányellenességét az Alkotmánybíróságnak kell megállapítania. Az Alkotmánybíróság eljárását magán a kormányon kívül a képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti, sőt, alapjogok személyes érintettsége esetén alkotmányjogi panasszal lényegében bárki, az Alkotmánybíróság pedig jogosult arra, hogy a veszélyhelyzetet kimondó rendeletet megsemmisítse. Ilyenkor az Alkotmánybíróság nem mutogathat a kormányra, mondván, hogy neki kell meghatároznia, meddig célszerű a veszélyhelyzet fenntartása: az Alkotmánybíróság alkotmányos funkciója éppen az, hogy felülvizsgálja a különleges jogrend fenntartásának alkotmányos indokoltságát.

Kétharmados többség birtokában mi oka lenne arra a kormánynak, hogy indok nélkül fenntartsa a veszélyhelyzetet?

Fontos megjegyezni, hogy a veszélyhelyzet egy probléma megoldására szolgál, azzal visszaélni nem szabad. Ezért a helyzet alakulását érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, nem árt őrizni az őrzőket.

Veszélyhelyzetben az Országgyűlés négyéves ciklusa nem hosszabbodik meg (tartson bármeddig a veszélyhelyzet), tehát a kormány ezt nem tudja arra felhasználni, hogy parlamenti többségét évekre bebiztosítsa.

A kétharmados többség birtokában a kormány eddig is törvénybe foglaltathatott bármit, amiről rendeletet hozhatott. Ugyanakkor a rendeleti kormányzás sosem átlátható, a rendeletek meghozatala azért tud gyors és hatékony lenni, mert nem kapcsolódnak hozzá a törvényalkotás nyilvánosságát és a szabad vitát biztosító garanciák. Ráadásul a veszélyhelyzetben az is megváltozik, hogy miről alkotható rendelet, a 2. pontban kifejtettek szerint.

Honnan kezdődik a zsarnokság? Az Alaptörvény szerint senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni. Ez a szabály a népszuverenitásból eredő erőszakmentes ellenállási jog alkotmányos elismerése. Amíg a kormány lépéseit az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében teszi meg, tehát a kényszer a járványügyi helyzet megoldására irányul, addig az ellenállási jog gyakorlása nem vetődik fel, a járványügyi helyzet megoldása érdekében minden polgárnak alá kell vetnie magát a korlátozásoknak.

Karantén

A karanténnal kapcsolatos tudnivalókról ide kattintva tájékozódhatsz!

Minden a koronavírus elleni védőoltásról

Az egészségügyi dolgozók, valamint az állam, illetve munkáltató által előírt kötelező koronavírus oltásáról szóló részletes jogi álláspontunk és tájékoztató anyagaink itt érhetők el a koronavírus elleni védőoltásról.

Beutazás és kiutazás

2022. március 7-étől a beutazási korlátozásokat feloldották, az általános (nem veszélyhelyzeti) szabályok szerint lehet Magyarország területére beutazni, illetve területéről kiutazni.

Betegjogok a koronavírus alatt

Erről itt olvashatsz részletesen.

További tájékoztatók


Bentlakásos szociális intézményekre, fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó szabályok

Ide kattintva olvashatsz a látogatás, kijárás szabályairól és egyéb témákról.

Szülőknek, családoknak

Ide kattintva választ kaphatsz többek között arra, ha egy gyermek kerül karanténba, mehet-e vele a szülő, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra és milyen feltételekkel látogathatod rokonaidat.

Terhesség, szülés

Ide kattintva választ kaphatsz többek között arra, hogy szülés ideje alatt együtt lehetsz-e a pároddal, vagy más, általad megjelölt személlyel.

Munkavállalóknak és munkaadóknak

Ide kattintva megtudhatod például, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni, áthelyezhetnek-e másik munkakörbe, elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra, mi van, ha a gyerek nem tud iskolába menni és meg lehet-e tagadni a munkavégzést, ha félsz a fertőzéstől.

Betegszabadság, táppénz a koronavírus alatt

Ezen az oldalon összefoglaljuk, hogy kinek és hogyan jár táppénz, illetve ki és hogyan mehet betegszabadságra azok közül, akiknek pozitív lett a koronavírus-tesztjük, akik kontaktszemélyek, vagy más, fokozottan érintett csoportba tartoznak – mint például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok.

Közfoglalkoztatottaknak

Ide kattintva olvashatod a tudnivalókat.

Egészségügyi dolgozóknak

Ide kattintva részletes tájékoztatót olvashatsz olyan témákban, mint az orvosok, egészségügyi dolgozók, orvostanhallgatók szolgálati jogviszonya, kirendelése, a védőfelszerelés biztosítása, a felmondási tilalom, a véleménynyilvánítás szabályai vagy a megbízhatósági vizsgálat.

Nevelőszülőnél vagy gyerekotthonban élő gyerekek és családjaik számára

Ide kattintva kaphatsz választ arra, hogy a járvány idején hogyan lehet együttműködni a családgondozóval, kiemelhetik-e a gyereket, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra, mit jelent a látogatási tilalom, és még több más kérdésre.

Elterelésen résztvevőknek

Ide kattintva megtudhatod, hogyan veheted igénybe az ellátást a járvány idején, és mit tehetsz, ha az intézmény zárva tartása miatt nem tudsz részt venni az elterelésen.

Polgármesterek jogai

Ide kattintva arról olvashatsz, hogy a településvezetők vezethetnek-e be külön kijárási korlátozásokat.

Megosztás