Koronavírus - Kérdések és válaszok

Folyamatosan frissülő oldalunkon a járványügyi helyzettel kapcsolatban felmerülő jogi tudnivalókat gyűjtjük össze, válaszokat adunk a leggyakoribb kérdésekre.


Kit tesztelnek? Kit és hol különítenek el?

Közérthető infografikán szedtük össze az aktuális tudnivalókat a koronavírussal kapcsolatos eljárásrendről és a járványügyi intézkedésekről.

koronavírus eljárásrend
járványügyi intékedések tipusai

Tájékoztatónkban alább részletes információkat is olvashatsz erről a témáról.


Fordulj jogsegélyszolgálatunkhoz!

Amennyiben az oldalon nem talál választ a kérdésére, kérem írjon emailt a jogsegely@tasz.hu email címre (a tárgyba írja bele, hogy koronavírus), vagy hívja jogsegélyszolgálatunkat keddenként 14.30 - 17.00, illetve csütörtökönként 10.00 - 12.00 között a 06 1 279 2235-ös telefonszámon.

Egészségügyi kérdésekre nem tudunk válaszolni, ezekkel keressétek az állami koronavírus információs vonal zöld számait (06-80/277-455 és 06-80/277-456), vagy írjatok a koronavirus@1818.hu-ra.

Hiteles, érthető, folyamatosan frissülő információk. Hétvégén és ünnepnapokon is elérhető ingyenes jogsegélyszolgálat. Ott voltunk a járvány első pillanatában és ott leszünk akkor is, ha már túl vagyunk rajta. Mindezt a TASZ támogatói teszik lehetővé. Segítsd te is a munkánkat akár 1000 forinttal, hogy senki ne maradjon egyedül a nehéz helyzetekben.

Támogass minket, hogy folytathassuk!

Ez az útmutató legutóbb 2020. november 19-én frissült.

Koronavírus-fertőzöttek: teendők, esetek, tesztelés

Mi a teendő, ha valaki koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán?

Fontos, hogy mindenképpen maradjunk otthon. A háziorvost sem személyesen, hanem telefonon keressük, aki kérdéseket tesz fel az állapotunkról és arról, hogy kivel kerültünk kapcsolatba, jártunk-e külföldön.

A háziorvos a telefonos diagnózis alapján megállapítja, hogy felvetődik-e a koronavíus-fertőzés gyanúja. Ha igen, és

  • a tünetek enyhék, és a beteg nem igényel kórházi kezelést, valamint az otthoni elkülönítése megoldható, akkor otthoni karanténba kerül;
  • a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és/vagy kockázati csoportba tartozik (idős, krónikus beteg), vagy az otthoni karantén nem oldható meg (pl. azért, mert az illető idős, beteg rokonnal lakik együtt) akkor a háziorvos speciális mentőt hív, ami kórházba viszi.

Milyen esetekbe sorolják a koronavírussal érintetteket?

Aki koronavírussal fertőződött vagy fertőződhetett, háromféle kategóriába sorolják, attól függően, hogy mennyire biztos, hogy fennáll a fertőzés:

  1. gyanús,
  2. valószínű, vagy
  3. megerősített

esetnek fogják minősíteni.

Gyanús esetnek számít,

akinél jelentkezik az alábbi tünetek közül legalább egy:

  • köhög;
  • láza van;
  • nehézlégzést tapasztal;
  • hirtelen kezdetű szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy ízérzés zavara lép fel;

VAGY

  • akinél orvos a fertőzés fennállását gyanítja.

Valószínűsített esetnek számít,

  • minden olyan gyanús eset, aki szoros kontakt (hogy ki minősül szoros kontaktnak, lásd lejjebb!): tehát tünetei vannak és szoros kapcsolatba került igazolt fertőzöttel a tünetek megjelenése előtti 14 napban;

VAGY

  • akinél a röntgen / CT valószínűsíti (koronavírusra jellemző radiológiai eltérés áll fenn).

Megerősített esetnek számít,

akinél PCR-teszttel kimutatják a fertőződés tényét.

Kit tesztelnek? Kinek ingyenes a teszt?

gyanús és a valószínűsített esetnek minősülőknél lehet indokolt a teszt, de azt nem kötelező elvégezni.

Azokat kötelező tesztelni, akikre egyszerre teljesülnek az alábbi TÜNETEK ÉS FELTÉTELEK:

TÜNETEK

  • hirtelen kezdődően legalább egy fennáll:
  • VAGY COVID-ra jellemző radiológiai eltérés (röntgen / CT);
  • VAGY az orvos COVID fennállását gyanítja.

+

FELTÉTELEK

  • a tünetek kezdetét megelőző 14 napban coviddal érintett országban/területen járt;
  • VAGY a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt ↑ b) valószínűsített vagy ↑ c) megerősített fertőzöttel;
  • VAGY járóbeteg-ellátásra vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul bármilyen okból

Akinek a háziorvos rendeli meg a tesztet, annak a mentőszolgálat végzi el és ingyenesen jár. Mindenki más térítésért cserébe teszteltethet, alapvetően magánszolgáltatóknál. A teszteket legalább 48 óra eltéréssel, de 5 napon belül kell elvégezni, és darabonként legfeljebb 19.500 Ft-ba kerülhetnek.

Ki minősül szoros kapcsolatnak / szoros kontaktnak / kontaktszemélynek?

Aki valószínűsített vagy megerősített fertőzöttel:

  • egy háztartásban él;
  • személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
  • zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő, pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során);
  • közvetlen fizikai kapcsolatba került (pl. kézfogás útján);
  • védőeszköz alkalmazása nélkül koronavírussal fertőzött beteg váladékával érintkezett (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
  • repülőúton bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült (ha a tünetek súlyossága vagy a beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás);
  • az előírt egyéni védőeszköz megfelelő alkalmazása nélkül a beteg közvetlen ellátásában/ápolásában részt vett vagy laboratóriumi dolgozóként COVID-19 beteg mintáit kezelte.

Milyen járványügyi intézkedések vannak?

Egyéni intézkedések

Nézzük először azokat a járványügyi intézkedéseket, amik egy-egy emberrel kapcsolatosak, akikről gyanítható, vagy tudható, hogy fertőző betegségben szenvednek.

Velük szemben az alábbi intézkedéseket lehet megtenni:

  • járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat;
  • járványügyi elkülönítés;
  • járványügyi megfigyelés és zárlat;
  • járványügyi ellenőrzés (ezt koronavírus esetén nem alkalmazzák)

A fenti fogalmak a hétköznapi szóhasználat szerint nagyon hasonlónak tűnhetnek – nézzük kicsit részletesebben, hogy mit takarnak.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Ez a lakosság egészének vagy egy csoportjának járványügyi vizsgálatát jelenti. Ezek a csoportok vonatkozhatnak például egy meghatározott terület lakosságára, egy adott munkahelyen dolgozókra, külföldről érkező személyekre, vagy egy már beazonosított, fertőző beteggel korábban érintkező személyekre. Ezeket az embereket arra lehet kötelezni, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt.

Ennek az intézkedésnek az első jeleit tapasztalhatjuk a reptereken, amikor mindenkinek kérdés nélkül megmérik a lázát.

Ha valaki ellenállna a szűrővizsgálatnak, a hatóság ezt hivatalosan is elrendeli, a határozata pedig ott, helyben végrehajthatóvá is válik, függetlenül attól, hogy jogellenesnek tartjuk és fellebbezünk-e ellene.

Járványügyi elkülönítés

Ez a fertőző beteg elkülönítését jelenti az otthonában vagy kórházban. Kötelező azok elkülönítése, akiknél igazolták, hogy koronavírusban szenvednek. Az elkülönítés ebben az esetben a kijelölt fekvőbeteg osztályokon, illetve a Dél-Pesti Centrumkórházban, az erre kijelölt kórtermekben történik.

Járványügyi megfigyelés

Aki koronavírussal fertőzött személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ugyanezt lehet tenni azzal is, aki koronavírusos beteggel (légúti váladékával) került szoros kapcsolatba. A megfigyelés 14 napig tart. A járványügyi megfigyelés módja (otthon történő elkülönítés vagy szükség esetén járványügyi zárlat) a kontaktszemély egyedi körülményeire vonatkozóan kerül meghatározásra olyan módon, amellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése. Ha ebben az időszakban klinikai tünetek jelentkeznek, a beteg további vizsgálata szükséges.

A járványügyi megfigyelés szigorúbb formája a járványügyi zárlat, amelyet kifejezetten erre a célra kijelölt helyen hajtanak végre.

Járványügyi ellenőrzés

Ez az intézkedés jelenleg csak a Salmonella typhi fertőzés esetén jöhet szóba, az új koronavírus kapcsán irreleváns.

A járványügyi ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor kórokozó-hordozónak minősül. Ő képes másokat megfertőzni, ezért vele szemben is bevezethetők járványügyi intézkedések.

A kórokozó-hordozók korlátozhatók foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban.

Ez azt jelenti, hogy a kórokozó-hordozó

  • köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni;
  • köteles bejelenteni, ha két hétnél hosszabb időre elhagyja a lakóhelyét;
  • nem mehet gyermekintézménybe (pl. óvodába, bölcsődébe) és oktatási intézménybe;
  • nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben.

Csoportos intézkedések

Vannak olyan járványügyi intézkedések, amik nem egy-egy emberre, hanem betegek nagyobb csoportjára terjednek ki. Itt már találunk a területi karanténra vonatkozó szabályokat is. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

  • minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti;
  • az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás;
  • az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése;
  • a kórházak látogatása;
  • az egyes területek elhagyása;
  • egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása;
  • az ivóvíz fogyasztása.

Járványveszély vagy járvány esetén felfüggeszthető a bölcsődék, óvodák, iskolák működése; bezárhatók más helyi közösségi intézmények is, és rendezvények is megtilthatók. El lehet rendelni kórházi osztályok működésének korlátozását vagy bezárását is. Emellett a tömegközlekedés is korlátozható vagy meg is tiltható.

Ki rendeli el a járványügyi intézkedéseket?

Alapvetően az országos tisztifőorvos. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.

Kötelező alávetnem magam a járványügyi intézkedéseknek?

Igen. A járványügyi intézkedések kötelezők, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, ezeket akár az egyén szabadságának korlátozásával is meg lehet valósítani. Az erről szóló döntés azonnal végrehajtható, ha ellenáll valaki, akkor akár erőszakkal is érvényt szereznek neki. 

Minden egészségügyi beavatkozást hagynom kell, vagy van, amit megtagadhatok?

Csak olyan beavatkozásokra vagy kötelezhető, amik a járvánnyal vannak összefüggésben! Előírhatják, hogy bizonyos vizsgálatoknak alá kell vetned magad, a vírus kitenyésztéséhez mintát kell adnod, vagy gyógyszert kell szedned, de ez csakis a járvány diagnosztizálása, kezelése és megállítása érdekében történhet. Semmilyen más egészségügyi beavatkozásnak nem vagy köteles alávetni magad!

Koronavíruson átesettek

Az, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a megelőző 6 hónapon belül már megfertőződött és meggyógyult a koronavírus-fertőzésből, átesettnek minősül. A rájuk vonatkozó tudnivalókról ide kattintva találsz tájékoztatást.

Mindenkire kötelező védelmi intézkedések, kijárási korlátozás

Ez az útmutató legutóbb 2020. november 19-én frissült.

Maszkviselés

Bizonyos helyzetekben kötelező maszkot viselni. A maszk viselése akkor szabályos, ha az orrot és a szájat folyamatosan elfedi. A maszk lehet orvosi maszk, munkavédelmi maszk, illetve textil vagy más anyagból készült maszk. A plexiből készült arcpajzsokat, vagy csak az orrot és a szájat eltakaró plexiből készült „maszkokat” nem fogadják el!

November 20-tól nem kell maszkot hordani hat éves korig, valamint azon autizmus spektrumzavarral élő személyeknek, akik állapotukat, mentességüket igazolni tudják.

Hol, milyen helyzetekben kell maszkot viselni?

  • a tömegközlekedési eszközökön és a várókban;
  • a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, a parkokban, illetve zöldterületeken;
  • az üzletekben, bevásárlóközpontokban vásárlás, munkavégzés során (kivéve az irodákban, üzemi területen és sportolás céljára szolgáló helyiségekben);
  • levéltárakban (azokon a részeken, ahová a látogatók beléphetnek);
  • hivatalokban, ügyfélszolgálati irodákban, bankokban stb. ügyintézéskor;
  • postán;
  • egészségügyi intézményekben: kórházakban, rendelőkben (kivéve a kórtermekben a betegek);
  • a szociális intézményekben: a dolgozóknak az ellátottakkal való érintkezéskor, az ellátottaknak a közösségi terekben.

Szankciók a maszkviseléssel összefüggésben

Aki a fenti maszkviselési előírásokat nem tartja be, szankciókra számíthat. A tömegközlekedésben bírságot szabnak ki rá, az üzletekben nem fogják kiszolgálni és felszólítják a távozásra. Az üzleteket komoly szankciókkal (akár 1.000.000 Ft-os bírsággal és ideiglenes bezárással) sújthatják, tehát a korlátozásoknak ők is igyekezni fognak érvényt szerezni.

Járványügyi intézkedések az iskolákban

Október elsejétől az iskolákban is védelmi intézkedéseket kell alkalmazni, ezekről ebben a tájékoztatónkban írunk részletesen.

Kijárási korlátozás

Este 8 és reggel 5 óra között mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.

Engedélyezett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás

a) amelynek célja munkavégzés,

b) amelynek célja a munkavégzés helyére történő eljutás,

c) amelynek célja a munkavégzés helyéről a hazajutás (a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő eljutás),

d) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,

e) a versenyszerűen sportolók számára bizonyos esetekben.

A munkavégzést okirattal kell igazolni, az okirat mintáját innen lehet letölteni.

Bár a törvényszövegből ez egyértelműen nem következik, álláspontunk szerint például az éjszakai műszakot végzők a munkavégzésük helyén is tartózkodhatnak a kijárási korlátozás alatt. A szálláshely fogalma sem egyértelmű. Úgy gondoljuk, hogy minden olyan hely ide tartozhat, ahol valaki átmenetileg tartózkodik – például aki pár napig a szüleinél segít be, egy ismerőse nyaralójában pihen vagy üzleti úton megszáll valahol.

Szintén engedélyezett a kutyasétáltatás úgy, hogy a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el.

Csak más tud elvinni az éjszakai munkába, mert nem jár vonat. A munkáltató neki nem ad ki igazolást. Akkor őt megbünteti a rendőr? Hogy járhatok munkába?

A szabályok szerint csak a munkához kapcsolódóan lehet elhagyni a tartózkodási helyünket este 8 és reggel 5 között, az munkáltatói igazolás birtokában, tehát elvileg az élettárs jogszerűen ilyenkor nem lehetne az utcán. A rendőrség jogértelmezése szerint csak az lehet közterületen, aki dolgozni megy, másra nem vonatkozik a kivétel.

A rendelet azonban lehetővé teszi, hogy „súlyos kárral fenyegető helyzetben” elhagyjuk a tartózkodásunk helyét. Főleg az egy háztartásban élők esetében (pl. élettárs) meg lehet próbálni arra hivatkozni, hogy a sofőrt is súlyosan hátrányosan érintené, ha az érintett kiesne a munkából.

A szabálysértés megállapítása előtt a rendőrnek azt is mérlegelnie kell, hogy az elhárítani kívánt sérelem arányban áll-e a jogsértés mértékével, ennek függvényében ugyanis hiányozhat a társadalomra veszélyesség vagy végszükség állhat fenn, amelyek kizárják a szabálysértést.

Az ember köteles az úticéljára (pl. munkahely / otthon) a legrövidebb úton közlekedni?

Ez nincs kimondva a kormányrendeletben; egy esetleges rendőri intézkedés során azonban feltehetőleg nehéz lenne kimenteni, ha nem a két végcél közötti útvonalra eső helyen tartózkodunk.

Nem tudok a legrövidebb úton közlekedni az úticélom (pl. munkahely) és a lakóhelyem között. Megbüntethetnek?

A rendőr a konkrét eset körülményeit fogja mérlegelni. Bár a kormányrendelet nem mondja ki, hogy a legrövidebb úton kellene közlekednünk, mindenképpen érdemes elmondani, hogy mi indokolja a kitérőt. Ha meg tudunk nevezni méltányolható okot, akkor a szabálysértés nem állapítható meg, mert hiányzik az ehhez szükséges bűnösség. Akit ennek ellenére mégis megbüntetnek egy ilyen helyzetben, forduljon hozzánk bizalommal jogi segítségért!

Közlekedés címén bármilyen közlekedési mód (tehát gyalogos, közúti, vasúti, vízi vagy légi közlekedés ezen belül egyéni, csoportos vagy tömegközlekedés) elfogadható?

Nincs arra vonatkozó megkötés, hogy a kijárási tilalom alatt milyen módon kell közlekednie annak, aki valamely mentesítő szabály alapján jogosult elhagyni az aktuális lakhelyét / tartózkodási helyét / szálláshelyét. Bármilyen közlekedési eszköz igénybe vehető.

Nem sürgős, de egészségügyi ellátásról az időpont miatt csak este 8 óra után érünk haza. Ha kapunk igazolást a klinikán, azt elfogadják?

Egyelőre nem ismert a rendőrség gyakorlata az ilyen esetekben. A szabályok szerint egészségkárosodással fenyegető helyzet esetén a tartózkodási helyünket este 8 és reggel 5 között is el lehet hagyni az otthonunkat, kérdés, hogy ezt mennyire fogják szigorúan értelmezni a rendőrök. Jó, ha vannak nálunk orvosi dokumentumok, amivel igazolható a kijárás célja. 

Váratlan, sürgős probléma merült fel. Honnan tudhatom, hogy elhagyhatom-e a tartózkodásom helyét a kijárási tilalom alatt?

A védelmi intézkedésekről szóló rendelet szerint egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal elhagyható a tartózkodási hely.

Az életveszély, az egészségkárosodás és az életvédelem többé-kevésbé egyértelmű fogalmak, azonban az kevésbé könnyen körülhatárolható, hogy mi számít „súlyos kárral fenyegető helyzetnek.” A nagy anyagi veszteségek elhárítása vagy az alapvető életfeltételeket fenyegető (de nem életveszélyes) helyzet rendezése minden bizonnyal ilyen, pl. a csőtörés kijavítása.

Bár a rendelet nem egyértelmű, véleményünk szerint a „súlyos kárral fenyegető helyzetek” közé tartozhat minden olyan helyzet, amely nyilvánvalóan súlyos érdeksérelemmel jár az érintett számára (pl. ha 20 óra után lép be az országba, és a kijárási tilalom alatt kell hazajutnia). Esetenként változó lehet, hogy mi tartozik ebbe a körbe.

A szabálysértés megállapítása előtt a rendőrnek azt is mérlegelnie kell, hogy az elhárítani kívánt sérelem arányban áll-e a jogsértés mértékével, ennek függvényében ugyanis hiányozhat a társadalomra veszélyesség vagy végszükség állhat fenn, amelyek kizárják a szabálysértést.  

Hogy jut el a szálláshelyére az, aki este nyolc óra után lép be az országba? És ha nyolc után indul a repülőgépem, hogy jutok ki a reptérre?

A védelmi intézkedésekről szóló rendelet este 8 és reggel 5 között munkavégzéshez kapcsolódó okokból, valamint egyéb sürgős esetekben hagyható el a tartózkodási hely. 

A rendelet szövegezéséből nem lehet egyértelműen megállapítani, de mi úgy gondoljuk, hogy a külföldi munkavégzéshez kapcsolódó közterületen tartózkodás, legyen az reptérről vagy reptérre történő utazás vagy más közlekedés, ugyanúgy a kivételek közé tartozik. A határon kapott karanténnal kapcsolatos határozatot vagy más iratot, a repjegyet tartsuk magunknál, hogy a külföldi munkavégzést igazoljuk.

A szabálysértés megállapítása előtt a rendőrnek azt is mérlegelnie kell, hogy az elhárítani kívánt sérelem arányban áll-e a jogsértés mértékével, ennek függvényében ugyanis hiányozhat a társadalomra veszélyesség vagy végszükség állhat fenn, amelyek kizárják a szabálysértést. 

A kijárási korlátozás befolyással van-e az elvált szülőknél a láthatás gyakorlására?

Csak annyira, hogy este 8 és reggel 5 között nem lehetnek a sem a szülők, sem a gyermek közterületen. A kapcsolattartás járvány idején érvényes szabályairól itt írtunk részletesen.

A korlátozásokat előíró kormányrendelet értelmében mi tekinthető „tartózkodási hely”-nek? A pusztán rokonlátogatás céljából való ott-tartózkodással mi a helyzet?

A tartózkodási helyet a köznyelv ideiglenes lakcímként ismeri, ez a lakcímkártyán van jelölve. A rokonlátogatásra tehát nem ez, hanem a „szálláshely”  kifejezés lesz irányadó. Este 8 után bármilyen szálláshelyen lehet tartózkodni, Ez tehát a rokonoknál is lehet aludni, ott szabad maradni este 8 és reggel 5 között. Ilyenkor a rokonok otthona fog „szálláshely”-nek minősülni.

Munkavégzésnek minősül a haszonállatok behajtása vagy más, mezőgazdasági jellegű munka?

Igen, amennyiben az szakmailag a kijárási tilalomra eső időben indokolt. A mezőgazdasági munkák elvégzésének megvan a maguk rendje, amelyre tekintettel kell lenni a kijárási tilalom alóli kivételek engedélyezésekor.

Mi minősíthető munkavégzésnek? Ide tartozhat a megbízáson alapuló munkavégzés és a vállalkozói tevékenység vagy a szívességi és önkéntes munkavégzés is?

Ebben a kérdésben a jogalkotó nem adott eligazítást, és a rendőrség gyakorlatát sem ismerjük. 

Álláspontunk szerint a vállalkozói, megbízotti tevékenység munkavégzésnek minősül. Az operatív törzs tájékoztatója szerint az önkéntes munkát végzők is dolgozhatnak 20 óra után, ha rendelkeznek az előírt igazolással.

Munkavégzésnek minősül a szexmunka?

A vonatkozó szabályok betartásával, türelmi zónában végzett szexmunka ugyanolyan munkavégzésnek számít, mint bármilyen más kereső foglalkozás.

Tarthatunk-e gyermekek és időnként felnőttek részére kézműves foglalkozásokat, ahol a résztvevők ajándéktárgyakat készítenek kis létszámú csoportban?

A rendelet értelmében minden rendezvény tilos, függetlenül annak helyszínétől. Magánrendezvényt lehet tartani 10 főig, a törvény azonban nem definiálja, hogy a magánrendezvény pontosan mit jelent. Álláspontunk szerint egy kézműves foglalkozás, ha magánterületen tartják, magánrendezvénynek minősül és ebben az esetben maximum 10 fő résztvételével meg lehet tartani.

Mit jelent az, hogy csoportosulás?

A jogalkotó nem tisztázta a csoportosulás fogalmát. A csoportosulás alatt bizonyára a kettőnél több emberből álló csoportokat érti a jogalkotó. 

Otthon születésnapot tartunk. Csak családtagok jöhetnek vagy meghívhatok másokat is?

10 főig bárki tartózkodhat magánrendezvényen (tehát születésnapon is), függetlenül attól, hogy több háztartásba tartoznak vagy sem, illetve a rokonság fokától.

Kerthelyiségben lehet enni? Vagy gyorsétterem előtti pulton meg lehet enni az ételt?

Bár a szabályok erről egyértelműen nem rendelkeznek, álláspontunk szerint a kerthelyiségben vagy bármilyen más, a vendéglátó üzlethez tartozó helyen nem lehet tartózkodni, azokat le kell zárni a forgalom elől. Annak elvileg – azon túl, hogy egyes önkormányzatok a maszkviselést a teljes területükön (a zöldfelületeket leszámítva) kötelezővé tehetik – nincs akadálya, hogy egy köztéri padon fogyasszuk el az elvitelre vásárolt ételünket. 

Egyéni vállalkozóként dolgozom, és a munkavégzéshez el kell hagynom a lakóhelyemet a kijárási tilalom alatt. Megtehetem ezt? Ilyenkor saját magamnak kell munkáltatói igazolást kiállítanom?

Ha az egyéni vállalkozó olyan tevékenységi körben végzi a munkáját, amelyben ez szükséges, akkor kijárhat. Ebben az esetben a munkáltatói igazolást is saját magának állítja ki.

Cég vezető tisztségviselőjeként a munkavégzéshez el kell hagynom a lakóhelyemet a kijárási tilalom alatt. Megtehetem ezt? Ilyenkor saját magamnak kell munkáltatói igazolást kiállítanom?

Igen, ha a cég olyan tevékenységi körben végzi a munkáját, amelyben ez szükséges, akkor kijárhat. Ebben az esetben a munkáltatói igazolást is saját magának állítja ki.

Az OKJ felnőttképzéseket lehet folytatni? És mi a helyzet a sajátos nevelési igényű tanulókkal?

Az EMMI digitális munkarendről szóló levelében azt fejti ki, szakiskolában, szakgimnáziumban és készségfejlesztő iskolában a gyakorlati nevelés-oktatás az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartása mellett jelenléti formában is megtartható, ha az tantermen kívüli, digitális munkarendben nem valósítható meg. Ez alapján ha nincs mód digitális oktatásra, az OKJ képzés megtartható jelenléti formában.

A fenntartó döntése alapján a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskola, a készségfejlesztő iskola, valamint a szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulók számára jelenléti formában is megszervezheti a nevelést-oktatást, ha a tanuló állapota ezt szükségessé teszi.

Társasházi gyűlés megtartható?

Igen, de csak írásban. A társasházi szabályokról itt írtunk részletesen

Mi van az olyan szálláshellyel, amit már lefoglaltak? Vissza kell fizetni a foglalást?

A szabályok szerint december 11-ig szálláshelyen csak üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett. Ha a vendég ezt a célt nem tudja igazolni, nem tartózkodhat a szálláshelyen és a kifizetett összegek visszajárnak. 

Magánszálláshelyet, kulcsosházat ki lehet adni? És ha a szálláson csak egy háztartásba tartozók lennének.

A szabályok az összes szálláshelytípusra vonatkoznak. Annak, aki nem tudja igazolni az üzleti, gazdasági, oktatási tevékenységre vonatkozó célt, háztartástól, hozzátartozói viszonytól függetlenül nem lehet kiadni a szálláshelyet.

Vendéglátó üzlet nyitva lehet este 7 és reggel 5 között?

Igen, a vendéglátó üzletek nyitvatartását a rendelet nem korlátozza. Fontos viszont, hogy az ott foglalkoztatottakon kívül csak az elvitelre alkalmas étel kiadása és szállítása érdekében, kizárólag az ehhez szükséges időtartamig tartózkodhat más az étteremben.

Edzőterembe lehet járni személyi edzővel? Nem lennénk sokan.

A jelenleg hatályos szabályok szerint zárva tartanak és tilos az edző- és fitnesztermek látogatása, ezeken a helyeken is csak az ott dolgozók tartózkodhatnak. Az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények csak a versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak. A személyi edzővel edzés úgy tartható, hogy legfeljebb 10 fő az otthonában vagy összesen 2 fő közterületen edz egymással.

Lehet utcazenélni egyedül közterületen?

Igen, az eddigi védelmi szabályok betartása mellett.

Autóban kell maszkot hordani, ha többen ülnek benne?

Nem, a maszkviselés szabályai nem szólnak erről. Az operatív törzs ajánlja, hogy a személytaxi szolgáltatást igénybe vevő utasok az utazás során használjanak maszkot, illetve javasolta a taxisoknak, hogy az egészség megőrzése érdekében kizárólag maszkot viselő személyek részére biztosítsák a személytaxi szolgáltatást.

Rendezvénytilalom

November 11-étől általános rendezvénytilalom lép hatályba. A tilalom ideje alatt bármilyen rendezvényt szervezni, tartani vagy azon részt venni tilos, annak helyszínétől függetlenül. Ezek közé tartoznak különösen a

  • bulik, koncertek, kulturális események, „zenés-táncos rendezvények”,
  • házibulik, szülinapok és bármilyen más magánrendezvény (10 fő felett),
  • karácsonyi vásárok és
  • csoportos sportesemények.

Családi eseményen vagy magánrendezvényen maximum 10 fő vehet részt.

A vallási közösségek szertartására nem vonatkozik ez a szabály. Temetés maximum 50 fővel tartható, esküvőt lakodalom nélkül lehet csak tartani, azon kizárólag

  • a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvvezető,
  • a házasulók,
  • a házasulók tanúi,
  • a házasulók szülei, nagyszülei,
  • a házasulók testvérei és
  • a házasulók gyermekei

lehetnek jelen.

A fenti szabályoktól eltérően sportrendezvény (profi meccs, mérkőzés) tartható, azonban csak nézők nélkül, zárt körülmények között.

Éttermek, kocsmák, vendéglátóhelyek kötelező zárva tartása

A vendéglátóhelyek vendéget nem fogadhatnak, csak a személyzet tartózkodhat az üzletben. A megrendelt ételt (és minden bizonnyal az italt is) át lehet venni és ki lehet fizetni a vendéglátóhelyeken, erre az időre tehát be lehet menni. Természetesen ekkor is maszkot kell viselni.

A fentiek nem vonatkoznak

  • a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
  • a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
  • a iskolai, egyetemi menzára, valamint büfére, ha ott kizárólag az intézmény dolgozóit, illetve tanulóit szolgálják ki,
  • az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

Üzletek, szálláshelyek korlátozásai

A boltoknak, lottózóknak, dohányboltoknak este 7 és reggel 5 óra között zárva kell lenniük. Ez idő alatt csak az ott dolgozók tartózkodhatnak a területén. A gyógyszertárak, benzinkutak nyitva tarthatnak. 

A szálláshelyeken az ott dolgozókat leszámítva tilos tartózkodni. Ez alól kivétel szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása.

Közösségi, szabadidős terek

Zárva tartanak és tilos a következő közösségi helyszínek látogatása:

  • színházak, tánc-, zeneművészeti előadások, cirkuszok,
  • a mozik,
  • az edző- és fitnesztermek, az uszodák, a közfürdők,
  • a jégpályák,
  • az állatkertek, vadasparkok,
  • a kalandparkok, vidámparkok, játszóházak, és
  • a múzeumok, könyvtárak, kulturális intézmények.

Ezeken a helyeken is csak az ott dolgozók tartózkodhatnak. A szálláshelyen kialakított fenti helyszíneket (tehát pl. a szállodák wellnessrészlegeit) is be kell zárni. A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.

Szankciók a nyitvatartás szabályaival összefüggésben

A bezárásra vagy korlátozott nyitvatartásra vonatkozó szabályok betartása és betartatása az üzemeltető, szervező vagy vezető kötelezettsége. Ha az ellenőrzés során megállapítják a kötelezettség megszegését a rendőrség

  • százezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki,
  • a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

Ezen büntetéseket akár együtt is kiszabhatják, azonos napon több ellenőrzés során többször is. 

A szabályozást megszegő zárt vagy tilos helyen tartózkodókra, illetve a maszkviselési szabályokat megszegőkre ötezer és százötvenezer forint közötti helyszíni bírság, vagy ötszázezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

Egészségügyi válsághelyzet, veszélyhelyzet

2020. november 4-ével ismét bevezette a Kormány a veszélyhelyzetet. Ebben a tájékoztatóban választ adunk a különleges jogrenddel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre. A veszélyhelyzet lehet alkotmányos orvosság a járványügyi kérdések kezelésére, de minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ez az állapot csak addig tartson, amíg az feltétlenül indokolt.

Mi az a különleges jogrend?

A különleges jogrend azoknak a helyzeteknek az összefoglaló neve, amikor megváltoznak az állam működésére általában vonatkozó játékszabályok. A különleges jogrendnek többféle típusa van, ezek egyike a mostani járványveszély miatt kihirdetett veszélyhelyzet. A különleges jogrend azt jelenti, hogy a kormány rendeletben rendkívüli intézkedéseket vezethet be, amelyekkel fokozott mértékben avatkozhat be az emberek mindennapjaiba. 

Ez azt jelenti, hogy bármilyen jogot bármilyen okból korlátozhat a kormány?

Nem, egyáltalán nem jelenti azt. A hatalom gyakorlása ilyenkor sem lehet korlátlan. A veszélyhelyzet nem „“alkotmányon túli” állapot, azt maga az Alaptörvény szabályozza, ezért a közhatalom gyakorlása továbbra is az Alaptörvényhez kötött. Az alkotmányos korlátok betartását ilyenkor is az Alkotmánybíróságnak kell számon kérnie, amelynek működése különleges jogrendben sem blokkolható. 

Az állam a polgárok jogait rendes időkben, tehát a nem különleges jogrenden kívülben szigorú feltételek szerint, csak bizonyos célokból, és kizárólag akkor korlátozhatja, ha az a cél, amelyet a korlátozással el akarnak érni, nem érhető el más módon és a korlátozás nem is aránytalan. Különleges jogrendben bizonyos jogok gyakorlása más célokból és ennél nagyobb mértékben is korlátozható, sőt, akár teljesen fel is függeszthető, de ez nem igaz minden jogra, és nem történhet akármilyen indokkal. 

Továbbra sem enged meg semmilyen eltérést az Alaptörvény:

  • az élethez és az emberi méltósághoz jog tiszteletben tartásával, 
  • a kínzás és a megalázó büntetések tilalmával, 
  • a büntetőeljárás tisztességességét biztosító főbb garanciák alkalmazásával kapcsolatban. 

Az Alaptörvényben szerepelnek még más kivételek is, viszont ezek a jelenlegi veszélyhelyzet megoldásával nem hozhatók összefüggésbe.

Ahol lehetőség van az alapjogok fokozott korlátozására, ott a korlátozás indoka csak a különleges jogrend alapjául szolgáló helyzet, tehát a járványveszély elhárítása lehet. A korlátozásnak észszerű kapcsolatban kell lennie a járványveszély elhárításával, tehát nem lehet olyan önkényes korlátozásokat előírni, amelyek alkalmatlanok arra, hogy a járványveszélyt csökkentsék. Ezen kívül a jogok korlátozására vonatkozó szabályoktól eltérni csak annyiban lehet, amennyiben azt a helyzet a feltétlenül szükséges mértékben megkívánja, tehát nem lehet olyan korlátozásokat előírni, amelyeknél enyhébb korlátozásokkal is elérhető lenne a járványügyi cél. 

A nemzetközi jog nem szorítja korlátok közé az ilyen hatalomgyakorlást?

Dehogynem. Magyarország az Alaptörvényben azt is vállalta, hogy biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, ezért veszélyhelyzetben sem ignorálhatja nemzetközi jogi kötelezettségeit. Tehát ha olyan nemzetközi egyezményben szerepel eltérést nem engedő alapjog, amelynek Magyarország a részese, akkor ez ugyanúgy korlátozza a kormány mozgásterét, mintha az Alaptörvényben szerepelne. 

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye lehetővé teszi, hogy valamely, a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot esetén a részes államok eltérjenek az Egyezményben meghatározott kötelezettségektől, például bizonyos jogokat az Egyezmény által lehetővé tett mértéken túl korlátozzanak. A többletkorlátozások ilyenkor sem léphetik túl a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértéket. 

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 4. cikke a „nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot esetén” szintén felhatalmazást ad arra, hogy a részes államok a helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben eltérjenek a kötelezettségeiktől, feltéve, ha ezek nem jelentenek kizárólag  faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi származás alapján történő megkülönböztetést. Az Egyezségokmány jellemzően ugyanazokat a kivételeket említi, mint az Alaptörvény, de azt is hozzáteszi, hogy nem lehet eltérni a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának érvényesülésétől sem. 

Hogyan tudhatom meg hiteles forrásból, hogy mik ezek a korlátozások?

A kormány a korlátozásokról rendeleteket alkothat, amelyek a magyarkozlony.hu weboldalon érhetőek el. A holnapot érdemes folyamatosan figyelni, mert a rendeletek 

  • felfüggeszthetik bizonyos törvények alkalmazását
  • eltérhetnek törvényi rendelkezésektől
  • egyéb rendkívüli intézkedéseket tartalmazhatnak.

A kormány rendelete a hatályba lépéstől kezdődően mindenkire kötelező, ha megjelenik a honlapon, onnantól kezdve senki sem hivatkozhat arra, hogy nem látta és ezért nem tudta betartani az új szabályokat. Ezek a rendeletek csak a veszélyhelyzet idejére szólnak, első körben 15 napra, de hatályukat a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja a veszélyhelyzet megszűnéséig. A kormány jelenleg azt kéri a Országgyűléstől, hogy 90 napra hosszabbítsa meg a meghozott rendkívüli intézkedések hatályát. Mivel a veszélyhelyzet elhárítása az elsődleges, itt a felkészülésre nemigen lesz idő – a rendeleteknél arra kell számítani, hogy azok a kihirdetésüket követő napon hatályba is lépnek.

A legsürgősebb esetben az is előfordulhat, hogy a kormány új rendeleteit tévé vagy rádió útján hirdetik majd ki (vagyis beolvassák a rendelet szövegét), de ennek a jogi lehetőségnek az internet korában már nincs túl nagy jelentősége.

Szerencsére nem kell mindenkinek a sokszor bonyolult jogi előírásokat böngészni, értelmezni, a legfontosabb információk közérthetőbb formában is hozzáférhetők az interneten. Arra azért most is érdemes figyelni, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk! Ezek leginkább a kormányzat által működtetett portálok, például a kormany.hu vagy a koronavírussal kapcsolatos információk terjeszétésére szolgáló koronavirus.gov.hu oldal.

Milyen területeken lehet kellemetlenségekre készülni?

A katasztrófavédelmi törvényben számos lehetőség szerepel, ezek közül több egyáltalán nem is értelmezhető a mostani veszélyhelyzetben. Nem kell például egyelőre arra számítani, hogy vagyontárgyakat kellene biztonságba helyezni, vagy épületekben bekövetkezett károkat kellene elhárítani. Racionálisan az alábbiakkal lehet számolni: 

Megszabhatják, hogy hova utazhatok?

Igen. A kormány kívülről lezárta a határokat a nem magyar állampolgárok előtt: személyforgalomban az ország területére csak külön engedéllyel léphetnek be. Az áruszállítás egyelőre működik. 

Veszélyhelyzetben ezen kívül később súlyosabb utazási korlátozásokról is dönthet:

megszabhatja, hogy a közúti járművek, vonatok, hajók, repülők milyen útvonalon és mikor közlekedhetnek

  • lezárhat bizonyos pályaudvarokat, kikötőket, reptereket
  • szélsőséges esetben akár az ország egészére is ideiglenesen megtiltható a közlekedés
  • elrendelhető, hogy az ország meghatározott területeire (pl. járványügyi gócpontokba) utazni, vagy azokat elhagyni csak engedéllyel lehet, de hozhatnak más szabályokat az adott terület megközelítésének időpontjával, gyakoriságával és az ott tartózkodók létszámával kapcsolatban is
  • a lakosságot az érintett városokból, vagy akár megyékből ki is lehet telepíteni, akár úgy, hogy kijelölik az új tartózkodási helyet. 

Kijárási tilalmat is elrendelhetnek? 

Igen. Bár a katasztrófavédelmi törvény nem használja ezt a kifejezést, rögzíti, hogy veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. Teljes kijárási tilalom még nincs, de korlátozások máris érvényben vannak: már most tilos egyes zenés-táncos rendezvényeken részt venni, , vendéglátóhelyen 23 óra után nem lehet tartózkodni,valamint éjfél és reggel 5 óra között mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni, a munkavégzés és életveszéllyel járó helyzetek kivételével. Ezekről a rendelkezésekről itt írunk bővebben. 

Van egy folyamatban lévő hatósági ügyem. Megállhat az élet a bíróságon és a hivatalokban is?

A bíróságokon jelenleg nincs a tavaszihoz hasonló ítélkezési szünet, de a lehetőség fennáll ennek kihirdetésére.  

Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárás szabályai is felülírhatók:

  • szűkülhet a jogorvoslat lehetősége
  • lehet, hogy más szerv lesz az illetékes, mint egyébként 
  • hosszabbodhatnak a határidők,
  • változhatnak a végrehajtás szabályai,
  • sőt, az eljárások akár fel is függeszthetők.

Erre tekintettel érdemes külön tájékozódni, hogy konkrétan mivel jár majd a veszélyhelyzet és érintik-e a hatósági eljárást a bevezetett intézkedések. Erről egyelőre nincs információ.

Behívhatnak polgári védelmi szolgálatra?

Igen, kötelezővé tehetik, de akár önként is lehet jelentkezni. Ha elrendelik az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátását egy adott településen, abban minden nagykorú magyar állampolgár köteles részt venni, nagyon szűk kivételekkel (pl. bizonyos feltételek mellett a gyermekeiket gondozó szülők, a terhes nők, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek mentesülhetnek, illetve azok, akik egészségi állapotuk folytán nem bevonhatók). A szolgálatot akár szóbeli közléssel, akár a tévében bemondott közleménnyel is el lehet rendelni, de csak az kötelezhető feladat ellátására, akit megfelelően felkészítettek és megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel láttak el. 

A polgári védelmi kötelezettség célja ebben az esetben a polgárok életének megóvása lehet, ennek keretében különösen a 

  • lakosság tájékoztatása
  • védőeszközök (például maszkok) osztása
  • a lakosság kimenekítése és kitelepítése, valamint
  • a fertőtlenítés lehet tipikus polgári védelmi tevékenység. 

Ezeken kívül néhány foglalkozás esetében az is előfordulhat, hogy valakinek az amúgy is betöltött munkaköre ellátásával kell a polgári védelmi szolgálatot teljesíteni. Ez jelen helyzetben elsősorban az egészségügyi dolgozók esetében lehet releváns. Erről a koronavírussal kapcsolatos gyakran ismételt kérdéseknél és az orvosoknak szóló tájékoztatóban írtunk bővebben. 

Mi a helyzet veszélyhelyzetben a magántulajdonnal? 

Szigorúan a veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben a magántulajdon is korlátozható. Itt főszabályként érvényesül, hogy a tulajdonosnak joga van a kártalanításra. A kormány akár

  • magántulajdonban lévő ingatlanok
  • járművek, 
  • műszaki eszközök, 
  • munkagépek igénybevételét is elrendelheti, sőt 
  • bizonyos termékeket előállító és szolgáltatásokat nyújtó cégek számára szerződéskötési kötelezettséget írhat elő, vagy akár
  • az állam felügyelete alá vonhatja működésüket.

Hogyan és mikor ér véget a veszélyhelyzet? Előfordulhat, hogy sosem lesz vége?

A különleges jogrend mindig valami olyan helyzetre reagál, amelyet sürgősen meg kell oldani, ezért az a közhatalom gyakorlóinak fokozott aktivitását igényli. Bizonyos esetekben a döntések középpontjában az Országgyűlés áll (ilyen például a hadiállapot vagy háborús veszély idején kihirdetett rendkívüli állapot), máskor viszont – és ilyen a veszélyhelyzet is – alapvetően a kormánynak szélesedik a mozgástere.

Mivel a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, elsősorban a kormány az a szerv, amely véget vethet neki. A veszélyhelyzetet azonnal meg kell szüntetni, ha a kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Jelen esetben ez a járványveszély végét jelenti, ami önmagában is egy szakmai vitákra okot adó kérdés lehet, hogy mikor következik be. Ennek mérlegelése – a szakértők bevonásával – a kormány feladata, mindenesetre onnantól, hogy már nincs járványveszély, a veszélyhelyzet fennállása alkotmányosan nem indokolható. 

Azt, hogy mi a helyzet akkor, ha a kormány akkor sem dönt a veszélyhelyzet végéről, ha már nyilvánvalóan nincs ok a fenntartására, szintén az Alaptörvény rendelkezései határozzák meg. 

Azt az alaptételt, hogy a kormány felelős az Országgyűlésnek, a veszélyhelyzet nem írja felül. 

Ez az elv megjelenik a veszélyhelyzetre vonatkozó konkrét alkotmányos szabályokban, amikor az Alaptörvény kimondja, hogy a veszélyhelyzetben meghozott rendeletek hatályát csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatja meg a kormány 15 napon túl. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a legalább száz fővel határozatképes Országgyűlés a jelenlévő képviselők szavazatának többségével törvényt fogad el, amelyben lényegében megengedi a kormánynak, hogy a rendeletek hatályát fenntartsa. Ez vonatkozik magára a veszélyhelyzetet kimondó kormányrendeletre is, nem csak a veszélyhelyzet idején irányadó tartalmi szabályokat rendező kormányrendeletekre. A magyar kormányzati rendszerben ez az esetek többségében nem igazi ellensúly. 

A kormány veszélyhelyzetben is csak addig kormányozhat, amíg az Országgyűlés bizalmát élvezi. Ha ez a bizalom eltűnik, akkor a képviselők elmozdíthatják a miniszterelnököt a pozíciójából. Erre való a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyet a képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban nyújthat be, úgy, hogy egyben megjelölik a miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Ha legalább száz képviselő az indítvány mellé áll, akkor az Országgyűlés kifejezi bizalmatlanságát a miniszterelnökkel szemben és egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban javasolt személyt.

Fontos látni, hogy bár a jelenlegi viszonyok között ezeknek a forgatókönyveknek gyakorlatilag nincs realitása, az Országgyűlési képviselőknek a veszélyhelyzet fennállása alatt bármikor hatalmukban áll olyan politikai döntést hozni, amellyel kikényszeríthető a veszélyhelyzet vége. 

A harmadik lehetőség azzal kapcsolatos, hogy különleges jogrendben az Alkotmánybíróságra fokozott szerep hárul az Alaptörvény védelmében. 

Mivel a kormány a veszélyhelyzetet rendeletben hirdette ki, ha a veszélyhelyzet fenntartásának nincs már alkotmányos indoka, akkor a rendelet alkotmányellenességét az Alkotmánybíróságnak kell megállapítania. Az Alkotmánybíróság eljárását magán a kormányon kívül a képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti, sőt, alapjogok személyes érintettsége esetén alkotmányjogi panasszal lényegében bárki, az Alkotmánybíróság pedig jogosult arra, hogy a veszélyhelyzetet kimondó rendeletet megsemmisítse. Ilyenkor az Alkotmánybíróság nem mutogathat a kormányra, mondván, hogy neki kell meghatároznia, meddig célszerű a veszélyhelyzet fenntartása: az Alkotmánybíróság alkotmányos funkciója éppen az, hogy felülvizsgálja a különleges jogrend fenntartásának alkotmányos indokoltságát. 

Kétharmados többség birtokában mi oka lenne arra a kormánynak, hogy indok nélkül fenntartsa a veszélyhelyzetet?

Fontos megjegyezni, hogy a veszélyhelyzet egy probléma megoldására szolgál, azzal visszaélni nem szabad.  Ezért a helyzet alakulását érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, nem árt őrizni az őrzőket. 

Veszélyhelyzetben  az Országgyűlés négyéves ciklusa nem hosszabbodik meg (tartson bármeddig a veszélyhelyzet), tehát a kormány ezt nem tudja arra felhasználni, hogy  parlamenti többségét évekre bebiztosítsa. 

A kétharmados többség birtokában a kormány eddig is törvénybe foglaltathatott bármit, amiről rendeletet hozhatott. Ugyanakkor a rendeleti kormányzás sosem átlátható, a rendeletek meghozatala azért tud gyors és hatékony lenni, mert nem kapcsolódnak hozzá a törvényalkotás nyilvánosságát és a szabad vitát biztosító garanciák.  Ráadásul a veszélyhelyzetben az is megváltozik, hogy miről alkotható rendelet, a 2. pontban kifejtettek szerint. 

Honnan kezdődik a zsarnokság? Az Alaptörvény szerint senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni. Ez a szabály a népszuverenitásból eredő erőszakmentes ellenállási jog alkotmányos elismerése. Amíg a kormány lépéseit az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében teszi meg, tehát a kényszer a járványügyi helyzet megoldására irányul, addig az ellenállási jog gyakorlása nem vetődik fel, a járványügyi helyzet megoldása érdekében minden polgárnak alá kell vetnie magát a korlátozásoknak. 

Karantén

A karanténnal kapcsolatos tudnivalókról ide kattintva tájékozódhatsz!

Beutazás és kiutazás

Október 27-étől ismét megváltoztak a Magyarországra való beutazás szabályai. Ide kattintva megtalálhatók az új szabályok, és megválaszolunk néhány gyakran felmerülő kérdést is.

Magánszféra védelme és korlátozása, adatvédelem

Ki férhet hozzá a személyes adataimhoz járványügyi indokból?

Egészségügyi intézmények és a járványügyi hatóság

Járványügyi indokból a járványügyi igazgatást és egészségügyi ellátást végző szervek (a kórházak és a járványügyi hatóság) egymás között széles körben megoszthatják és felhasználhatják az érintettek személyes adatait, akár nemzetközi együttműködés keretében is. Erre a GDPR és a magyar törvények is lehetőséget adnak. Akik potenciálisan fertőzöttek lehetnek, kérésre kötelesek az egészségügyi adataikat, személyazonosító adataikat és az elérhetőségüket megadni a fertőző beteg kontaktjuk kezelőorvosnak, a helyi tisztiorvosnak és a járványügyi felügyelőnek, vagy másnak, akit az adatkezelésre törvény feljogosít. Ezeket az adatokat és elérhetőségeket a jogosult szervek bármilyen, azokat kezelő adatbázisból vagy intézménytől is elkérhetik. Ezek az adatkérésre jogosított szervek tehát beazonosíthatják a lehetséges fertőzötteket és a kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket, továbbá megismerhetik az egészségügyi adatbázisokban tárolt adataikat azzal a megkötéssel, hogy ezt csak a járványügyi szempontból indokolt mértékig tehetik meg.

Rendőrség

A karantén ellenőrzése, a járványügyi intézkedéssel érintettek felkutatása és előállítása érdekében a rendőrség személyes adatokat kérhet bármilyen adatkezelőtől, aki azt teljesíteni köteles. Az adatok közül csak azokat lehet nyilvántartásba venni, amelyek a járványügyi védekezés vagy a karantén ellenőrzése céljából szükségesek, és a járványügyi intézkedés végével törölni kell őket.

Ha hatósági házi karanténba helyeztek, lehetőségünk van arra, hogy mobilapplikáció telepítésével váltsuk ki a rendőri ellenőrzést. A rendőrség jogosult a szoftveren át érkező adatok kezelésére.

A szoftver telepítését önként választhatjuk. Ebben az esetben a telepítéskor fényképet kell készítenünk, amelyet az alkalmazás összevet a különböző nyilvántartásokban tárolt fotóinkkal. A regisztráció után az érintett köteles együttműködni a rendőrséggel. Ez azt jelenti, hogy amikor a rendőrség értesítést küld, 15 percen belül szelfit kell készítenünk, amely alapján a telefonra telepített arcfelismerő program ellenőrzi a személyazonosságunkat. Az app ezen kívül folyamatosan továbbítja a rendőrségnek a helyadatainkat. A rendőrség csak akkor ellenőrizheti személyesen az applikációt telepítő érintettet, ha felmerül, hogy megszte a karantén szabályait, vagy ha nem használja az appot az utasítás szerinti, kellő időben.

Kinek vagyok köteles megadni a saját, és a kontaktjaim személyes adatait?

Az egészségügyi adatkezelési törvény szerint a következő személyeknek, szerveknek kell megadnunk a személyes adatainkat, elérhetőségeinket:

  • a fertőző beteg kontaktunk kezelőorvosának;
  • a járványügyi hatóság tisztiorvosának;
  • a közegészségügyi-járványügyi felügyelőnek;
  • a járványügyi célból adatkezelésre feljogosított egyéb szervnek vagy személynek (ilyen lehet pl. a rendőrség);
  • a nemzetközi járványügyi együttműködésben részt vevő hazai szervek alkalmazottjának (ez elsősorban az NNK).

Beszélhetek az állapotomról? Posztolhatok képeket közösségi médiában, miközben karantén alatt vagyok?

Természetesen igen. A karantén semmilyen körülmények között nem terjedhet ki a szólásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására! Tehát nemcsak a karanténról magáról tudósíthatsz, hanem azt is elmondhatod, hogy milyen az élet odabent, vagy hogy éppenséggel jó ötletnek tartod-e a zárlatot.

Egy dologra viszont nagyon figyelj: az egészségügyi állapotra vonatkozó információk különleges személyes adatnak minősülnek. Ha más is szerepel a képen, videón, hangfelvételen, amit megosztasz, ezt csak akkor teheted meg, ha hozzájárult! Különösen így van ez akkor, ha a megosztott információkból az illető egészségi állapota is kiderül. 

Kiadhatják a nevemet vagy bármilyen személyes adatomat a sajtónak, ha megfertőződtem vagy karanténba kerültem?

Nem. A fertőzés ténye különleges személyes adat, ez semmilyen körülmények között nem hozható nyilvánosságra, hacsak nem járulsz hozzá kifejezetten.

A sajtóra vonatkozó további tudnivalók az Újságíróknak menüpontban találhatók.

Mikor lehet valakiről nyilvánosságra hozni, hogy fertőzött? Kinek adhat át az egészségügyi személyzet információt?

Az adatkezelés az egészségügyi törvény, az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény , a GDPR, az információs önrendelkezésről szóló törvény és a polgári törvénykönyv szabályai szerint lehetséges. A jogszabályokhoz a következő kérdésben találsz linket.

Az egészségügyi dolgozók kötelesek a titoktartásra, és csak az egészségügyi törvényben és az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényben erre feljogosítottakkal közölhetnek egészségügyi állapotra vonatkozó adatot.

Járványügyi indokból a járványügyi igazgatást és egészségügyi ellátást végző szervek (a kórházak és a járványügyi hatóság) egymás között széles körben megoszthatják és felhasználhatják az érintettek személyes adatait, akár nemzetközi együttműködés keretében is. Erre a GDPR és a magyar törvények is lehetőséget adnak. Akik potenciálisan fertőzöttek lehetnek, kérésre kötelesek az egészségügyi adataikat, személyazonosító adataikat és az elérhetőségüket megadni a kezelőorvosnak, a helyi tisztiorvosnak és a járványügyi felügyelőnek, vagy másnak, akit az adatkezelésre törvény feljogosít. Ezeket az adatokat és elérhetőségeket a jogosult szervek bármilyen, azokat kezelő adatbázisból vagy intézménytől is elkérhetik. Ezek az adatkérésre jogosított szervek tehát beazonosíthatják a lehetséges fertőzötteket és a kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket, továbbá megismerhetik az egészségügyi adatbázisokban tárolt adataikat azzal a megkötéssel, hogy ezt csak a járványügyi szempontból indokolt mértékig tehetik meg.

Milyen jogszabályok vonatkoznak az adatkezelésre?

A sajtóra vonatkozó további tudnivalók az Újságíróknak menüpontban találhatók.

Büntetőjogi felelősség

Mikor van büntetőjogi felelősségem, ha lehetséges vagy bizonyított vírushordozó vagyok?

A legfontosabb, hogy az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés (ezekről részletesen írtunk ITT) szabályait be kell tartani. Aki ezeket a szabályokat megszegi, bűncselekményt követ el.

  1. Testi sértés esetén akkor is nehéz kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a sértett kitől kapta el a betegséget, ha a környezetében csak egy vírusfertőzöttről lehet tudni, mert még ebben az esetben is csak valószínűségről, de nem okozatosságról beszélhetünk, ami a büntethetőség feltétele.
  2. Elképzelhető, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést kövessen el az, aki tudva, hogy koronavírus-fertőzött, felveszi a munkát. Ez azonban csak olyan munkakörökre vonatkozik, ahol a foglalkozás jellegéből fakadóan világos követelmények vonatkoznak a munkahelyi fertőzésvédelemre.

Felelősségre vonható-e az, aki összezár engem olyannal, aki fertőzött, vagy szándékosan fertőz meg?

Szinte biztosan nem, ez csak extrém esetben fordulhat elő.

  1. A koronavírus-gyanús személyeket és a betegek járványügyi elkülönítését kórházban kell végrehajtani. Ha a kórházban a kapacitáshiány miatt egy szobába kerülnek fertőzöttek és nem fertőzött, de fertőzésgyanús személyek, az nem valósítja meg a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét, mivel ezt az intézkedést jogszabály teszi lehetővé. Ráadásul a bizonyítást ellehetetlenítené, hogy ilyen elkülönítést csak olyanokkal szemben lehet elrendelni, akiknél eleve fennállt a fertőzés gyanúja, így nem lenne bizonyítható, hogy csak az elkülönítés során betegedtek meg. Az elkülönített egyébként köteles együttműködni az egészségügyi dolgozókkal, különben ő maga követheti el a Btk. szerinti „járványügyi szabályszegés” bűncselekményt.
  2. A szándékos megfertőzés esetében elméletileg felmerül a büntetőjogi felelősség, de járvány alatt szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a beteg mely konkrét személytől kapta el a betegséget. Az okozati összefüggés hiányában nem lehet senkit büntetőjogi felelősségre vonni.
  3. Az tehát, hogy valakit büntetőjogi felelősségre vonjanak egy fertőzés miatt, két esetben lehetséges: (1) egészségügyi dolgozó jogszerűtlenül kényszerítse fertőzöttek közé, vagy (2) teljes biztonsággal bizonyítható legyen, hogy a betegséget a sértett máshogy nem kaphatta el, csak az elkövető miatt. Ez utóbbi esetben a konkrét ügy minden körülménye alapján dönthető el, hogy büntethető-e, aki továbbadta a fertőzést.

További tájékoztatók

Iskolák: szabályok és lehetőségek

Ide kattintva tájékozódhatsz szülőként, pedagógusként, intézményvezetőként a tudnivalókról.

Bentlakásos szociális intézményekre, fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó szabályok

Ide kattintva olvashatsz a látogatás, kijárás szabályairól és egyéb témákról.

Szülőknek, családoknak

Ide kattintva választ kaphatsz többek között arra, hogy ha egy gyermek kerül karanténba, mehet-e vele a szülő, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra és milyen feltételekkel látogathatod rokonaidat.

Munkavállalóknak és munkaadóknak

Ide kattintva megtudhatod például, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni, áthelyezhetnek-e másik munkakörbe, elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra, mi van, ha a gyerek nem tud iskolába menni és meg lehet-e tagadni a munkavégzést, ha félsz a fertőzéstől.

Betegszabadság, táppénz a koronavírus alatt

Ezen az oldalon összefoglaljuk, hogy kinek és hogyan jár táppénz, illetve ki és hogyan mehet betegszabadságra azok közül, akiknek pozitív lett a koronavírus-tesztjük, akik kontaktszemélyek, vagy más, fokozottan érintett csoportba tartoznak – mint például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok.

Közfoglalkoztatottaknak

Ide kattintva olvashatod a tudnivalókat.

Társasházi szabályok

Ide kattintva elolvashatod, mi a helyzet a házibulikkal, kell-e szólni a közös képviselőnek a külföldi bérlőkről és lehet-e korlátozni a közös kert használatát.

Egészségügyi dolgozóknak

Ide kattintva részletes tájékoztatót olvashatsz olyan témákban, mint az orvosok, egészségügyi dolgozók, orvostanhallgatók kirendelése, a védőfelszerelés biztosítása vagy a kiutazási tilalom.

Szociális területen dolgozóknak

Ide kattintva megtudhatod egyebek mellett, hogy kötelezhetők-e arra az óvónők, hogy időseket gondozzanak, az idősotthonban dolgozó ápolók pedig arra, hogy beköltözzenek az otthonba.

Újságíróknak

Ide kattintva elolvashatod, hogyan dolgozhatnak az újságírók a kijárási korlátozás alatt, nyilvánosságra lehet-e hozni a koronavírussal diagnosztizált személyek kilétét, kötelezhetik-e a sajtót konkrét anyagok közlésére.

Nevelőszülőnél vagy gyerekotthonban élő gyerekek és családjaik számára

Ide kattintva kaphatsz választ arra, hogy a járvány idején hogyan lehet együttműködni a családgondozóval, kiemelhetik-e a gyereket, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra, mit jelent a látogatási tilalom, és még több más kérdésre.

Elterelésen résztvevőknek

Ide kattintva megtudhatod, hogyan veheted igénybe az ellátást a járvány idején, és mit tehetsz, ha az intézmény zárva tartása miatt nem tudsz részt venni az elterelésen.

Polgármesterek jogai

Ide kattintva arról olvashatsz, hogy a településvezetők vezethetnek-e be külön kijárási korlátozásokat.

Megosztás