Nem csak a gyors tájékozódás ütközik nehézségekbe a koronavírus idején, de az is, hogy az információkhoz hiteles forrásból jussunk hozzá. Segítünk abban, hogy hogyan tudod szűrni, ellenőrizni az általad olvasott híreket.
Információ szűrése, ellenőrzése - különleges jogrend idején
1. Hozzatok létre közösségi tudástárat!
Fogjatok össze többen és hozzatok létre egy online tudástárat, ahol összegyűjthetitek a helyi közszolgáltatók, civil szervezetek, önkéntes segítő csoportok elérhetőségeit.
A helyi közösségetek számára fontos ügyekben megoszthatjátok egymással az értesüléseiteket, híreiteket. Például leírhatjátok, hogy milyen választ kaptatok a polgármestertől a bölcsődék, óvodák kinyitásával kapcsolatban, vagy ha úgy értesültetek, hogy a városotokban lehetőség lesz olcsóbban hozzájutni a tesztekhez.
Egy ilyen csoport arra is jó lehet, hogy megosszátok egymással a tapasztalataitokat arról, hogy kinek érdemes adományozni vagy melyik segítő csoportok bizonyultak megbízhatónak.
2. Védekezz az álhírek ellen!
Tájékozódj több forrásból!
Először is fontos, hogy igyekezz minél több oldalról tájékozódni. Ellenőrizd, hogy a hírről beszámolnak-e máshol is. Ha nem, akkor mindig gondold át a következőket. Ismert weboldalról van szó? Van szerzője a cikknek? A cikk hivatkozott forrásra, bizonyítékra?
Vigyázz az ismeretlen weboldalakkal!
Ha egy ismeretlen weboldalra tévedsz, fontos, hogy átolvass néhány - az oldalon korábban publikált - cikket. Akkor gyanakodhatsz arra, hogy álhíreket terjesztő portállal van dolgod, ha túlzottan szenzációhajhász címekkel vagy összeesküvés-elméletekkel találkozol. Tekints ezért kritikus szemmel azokra a címekre vagy tartalmakra, amelyek azt állítják, hogy “kutatók megtalálták a koronavírus ellenszerét” vagy “kiderült, hogy egy kínai laborból indult a vírus”. Árulkodó lehet a weboldal url-címe is: a szenzációkat ígérő név (pl. “www.azigazsagajarvanyrol.hu”) vagy ismert híroldalak módosított megnevezése (pl. “www.hvg-frisshirek.hu”) is ilyen lehet.
Ellenőrizd a cikk forrását!
A forrásmegjelölés alapvető szabály a médiában megjelent tartalmak vonatkozásában. A propagandamédia és az álhíroldalak gyakran jelentetnek meg cikkeket azzal, hogy szintén névtelen cikkre, tehát újabb álhíroldal tartalmára hivatkoznak anélkül, hogy konkrét forrást megjelölnének. Ezeknek a cikkeknek a többsége pedig egyfajta torzított valóságról szól, amelynek célja inkább a felháborítás és félelemkeltés a tényközlés és megértés helyett.
Ellenőrizd a cikk bizonyítékait és a megszólaltatott szakértőket!
Gyakori, hogy egy-egy manipulatív cikk konkrét statisztikai adatokra, kutatásokra hivatkozik. Ha van egy kis időd, érdemes egy Google kereséssel megkeresni az eredeti forrást és ellenőrizni, hogy a cikk hűen adja-e vissza annak tartalmát. Manipulatív tartalmak vagy politikai megrendelésre gyártott cikkek gyakran hivatkoznak olyan - többnyire a szakmában nem ismert - szakértőkre, akik a cikk mondandóját támasztják alá. Egy-egy szakértő szakmai múltját és hátterét azonban viszonylag könnyű ellenőrizni. Milyen publikációk, tanulmányok, kutatások jelentek meg a neve alatt? Milyen véleménynek adott hangot egy-egy téma kapcsán?
Ellenőrizd, hogy a cikk megszólítja-e a történet fontos szereplőit!
Aktuális közéleti eseményekről szóló híradásokkal és tudósításokkal szembeni alapvető követelmény a történet érintett szereplőinek megszólaltatása, ezért érdemes az ilyen eseményekről több forrásból is tájékozódni.
Szervezzetek levelezőlistát, Facebook-csoportot a hírek ellenőrzésére!
Jó megoldás lehet az is, ha több ismerősöddel összefogva csináltok egy online csoportot, ahová gyűjthetitek a megbízható vagy éppen álhíreket közlő oldalakat. Egy ilyen levelezőlista vagy csoport arra is jó, hogy együtt könnyebben rájöjjetek arra, ha egy hír valótlannak bizonyul, például ha tévesen elterjed, hogy az önkormányzat kötelező maszkviselést rendelt el a település összes közterületére.