Tiltakozás, véleménynyilvánítás - különleges jogrend idején

Vissza a főoldalra

1. Mondd el a véleményed az otthonod elhagyása nélkül!

    A kijárási tilalom alatt csak meghatározott okból hagyhatod el a lakóhelyedet, de otthonról is tiltakozhatsz. Erre a célra használhatod az ablakot, a kerítést, az erkélyt, bármilyen olyan felületet, ami az utcáról jól látható: ezekre a helyekre üzenetet, molinót, zászlót helyezhetsz ki. Hangfalat, képernyőt vagy más, üzenetet közvetítő eszközt is használhatsz. Azonban arra figyelj, hogy a társasház közös használatú és tulajdonú részeit nem használhatod ilyen célra!

    Minden ilyen akciónak akkor van a legnagyobb hatása, ha az egymás közelében élők összefognak és egyeztetik a cselekvéseket például azonos vagy hasonló tartalmú molinót helyeznek ki, esetleg a nap ugyanazon percében egyszerre lépnek akcióba (ilyen volt pl. az egészségügyi és szociális dolgozóknak szóló taps este 8 órakor a járvány első hulláma idején).

    Bármit is helyezel ki, mindenképpen rögzítsd alaposan, nehogy valakiben vagy valamiben kárt tegyen a leeső tárgy! Ellenkező esetben kártérítési és akár büntetőjogi felelősséged is lehet.

    Továbbá, ha nagyobb zajjal, hanggal járó tevékenységet folytatnál (pl. hangfalból, megafonból közvetítenél üzeneteket), akkor legyél tekintettel a többi lakóra is: válassz olyan idősávot, amikor az üzenet sokakhoz eljut, de nem zavarja az emberek pihenését, és a szükségesnél tovább ne tartson az akció. Lehetséges, hogy itt is számolnod kell jogkövetkezményekkel (pl. csendháborítás miatt rendőrt hív a szomszéd, vagy birtokvédelmet kér a jegyzőtől a zaj miatt), de ennek esélyét csökkentheted, ha naponta csak pár percig tart a véleménynyilvánítás és arra észszerű időpontban kerülhet sor.

    2. Online tüntetés

      Az online térben is lehetséges csoportosan véleményt nyilvánítani, és tüntetés jellegű eseményt, hangulatot létrehozni. Az online tüntetés - a fizikai tér és a valós együttlét hiánya miatt - elsősorban beszédekre korlátozódhat, de mindenképpen előre meghatározott program szerint kell zajlania. Fontos, hogy olyan platformot válassz hozzá, amihez bárki szabadon tud csatlakozni, tehát a felhívás az offline tüntetésekhez hasonlóan itt is nyilvános, és a részvétel sincs meghíváshoz vagy jóváhagyáshoz kötve. Érdemes olyan felületet választani, ahol valós időben látható a résztvevők száma, ez mutatja a tüntetés erejét. A platformon a résztvevők kommentelélssel, a tüntetés megosztásával, vagy hangulatjelekkel fejezhetik ki az érzéseiket, gondolataikat.

      3. Tömeges, összehangolt véleménynyilvánítás online felületen

      Az online tüntetés mellett ez a másik olyan véleménynyilvánítási forma, amit a számítógép előtt ülve is lehet csoportosan gyakorolni. Ereje az előre egyeztetett tartalomban, mondanivalóban és időpontban rejlik. Ennek elképzelhetetlenül sok formája van: hashtag-, idézet-, és fotókampányok, politikusok közösségi oldalára vagy élő közvetítésére küldött azonos tartalmú üzenetek, egy-egy tartalom sokszori megosztása és ezek kombinációja.

      A hashtag-kampány során egy-egy kifejezést, szót lehet elterjeszteni a közösségi oldalakon (Facebook, Instagram, Twitter) bejegyzéshez kapcsolódóan, úgy, hogy azt a # jellel vezeted fel. Ennek előnye, hogy a hashtaggel ellátott szóra kattintva a közösségi oldal összes ilyen szóval megjelölt bejegyzése előkereshető.

      Szintén ismert az idézetkampány, ami abból áll, hogy a helyzethez illő irodalmi, történelmi idézetet osztanak meg tömegesen, általában a hasthag-kampány eszközeivel együtt.

      A fotókampány során az ötletgazda azt kéri a résztvevőktől, hogy a közösségi oldalakra posztoljanak meghatározott tartalmú fotót (pl. a tiltakozók bizonyos helyen, ruhában vannak), itt is tömegesség a lényeg.

      Sokan összefogva készíthettek vizuális tartalmakat is: a véleménynyilvánítás hatása mindig erősebb, ha arcot is lehet társítani az elhangzottakhoz, tehát például olyan videót vagy fotómontázst is készíthettek, amiben arccal szerepeltek.

      Tudd, hogy online térben is érvényesek a szólás- és véleménynyilvánításra vonatkozó korlátok, különösen légy tisztában a Büntető Törvénykönyvnek a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályaival!

      4. Használd ki véleménynyilvánításra az engedélyezett kijárást!

        A kijárási tilalomnak formálisan az is megfelel, ha a lakóhelyeden kívül tölthető időt részben véleménynyilvánításra használod fel, például útban a boltba kiragasztasz egy plakátot, matricát, lemosható festékkel vagy krétával feliratot írsz a járdára - természetesen ügyelve arra, hogy ez a lehető legkevesebb időt vegye igénybe, és közben betartva a kellő távolságot mindenkitől. Nézz utána annak is, hogy a településeden nem jár-e valamilyen szankcióval a plakátok engedély nélküli kihelyezése!

        Az engedélyezett lakhelyelhagyás során öltözékeddel is kifejezheted véleményedet, természetesen itt is hatásosabb, ha ezt többen összehangoltan, előre megbeszélten teszitek.

        Ne feledd, hogy este 20:00 és hajnali 5:00 között van érvényben a kijárási tilalom, de ezen kívül nem kell igazolnod, hogy miért tartózkodsz az utcán (természetesen a járványügyi szabályokat ekkor is be kell tartanod).

        5. Hagyományos, gyülekezési törvény szerinti tüntetés járvány-vészhelyzetben

          A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok szerint tilos a gyülekezési törvény szerint tüntetést szervezni és gyűlésen részt venni. A tavaszi korlátozásokhoz képest jelenleg sokkal szigorúbb szabályokat léptetett életbe a kormány. Annak ellenére általános gyűléstilalmat rendelt el, hogy a tavaszi események rávilágítottak annak elhibázott mivoltára, és szigorúbb szankciókat is rendelt a tilalom megsértéseinek eseteire. Nem vitatható, hogy egy összegyűlt tömegben magasabb a fertőzésveszély - ám a tapasztalatok szerint a polgárok képesek arra, hogy biztonságos gyűlést tartsanak, és a gyülekezési jogszabályok is bőségesen felhatalmazzák a rendőrséget arra, hogy egyes gyűlések vonatkozásában érvényesítse a járványügyi követelményeket (erről részletesen az alapjogi biztosnak is írtunk).

          Mi a hatályos gyülekezési szabály a veszélyhelyzet idején?

          A jelenlegi veszélyhelyzetben a kormány a november 10-i rendeletével (484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet) megtiltotta mind a tüntetés szervezését, mind a gyűlés helyén való tartózkodást. Reggel öt óra után és este nyolc óra előtt is szabálysértésnek minősül a tüntetésen való részvétel, és ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható, a gyűlés szervezőjére pedig egymillió forintig terjedő bírságot lehet kiszabni. (A gyűlés helyszínén tartózkodó szervezőre így akár egyből másfél millió forintos bírság is kiszabható.) A kormányrendelet tehát általános gyülekezési tilalmat ír elő, ami szerint még spontán gyűlések sem jöhetnek össze.

          A veszélyhelyzetre vonatkozó különleges felhatalmazás alapján ugyan a kormány a gyülekezési jog gyakorlását rendeleti úton szélesebb körben korlátozhatja, akár fel is függesztheti, ám ilyenkor is csak a járvány elleni védekezés céljával észszerű kapcsolatban álló és észszerű mértékű korlátozás egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. A járvánnyal szembeni védekezés hatékonysága tehát vitathatatlanul megkövetel bizonyos korlátozásokat, de csak annyit, amennyi a védekezéshez szükséges. A fertőzésveszély csökkentése tehát csak a hagyományos, közterületen tartott, személyes részvétellel járó tömeggyűlések esetében igazolhatja a tiltást. A tilalom észszerűsége azonban attól függ, hogy egy konkrét tüntetésen való részvétel növeli-e egyáltalán a fertőzésveszélyt - erről pedig a rendőrség tud dönteni a bejelentés alapján.

          Világjárvány van, a vírus miatt nem találkozhatnak az emberek. Ilyenkor el kell fogadni, hogy tüntetni sem lehet?

          A véleménynyilvánítás szabadságának ezernyi formája van, és nem mindegyik jelent ugyanakkora kockázatot a járvány terjedése szempontjából. A kijárási tilalomról és a tüntetések tilalmáról szóló szabályok csak a személyes jelenléttel járó gyűlések és felvonulások esetében szolgálják a célt. Ha azonban a véleménynyilvánítás során a résztvevők nem kerülnek egymással fizikai kontaktusba, akkor az általános tüntetéstilalom észszerűtlenül korlátozza az emberek alapjogait. A járvány elleni hatékony védekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága sokszor együtt is érvényre juttathatók. 

          De egy tüntetésen mindig tömeg van! Vagy nem?

          Leggyakrabban úgy tüntetünk, hogy összegyűlünk egy közterületen vagy együtt felvonulunk. Járvány idején ilyet valóban nem szabad csinálni, mert a járvány elleni védekezés hatékonyságát egy nagy létszámú tömegrendezvény megtartása valóban észszerűtlenül hátráltatná. De például egy autós felvonulás vagy egy félpályás útlezárás esetén a résztvevőknek nem kell egymás szoros közelségében, a védőtávolságon belül  lenniük, tehát a fertőzésveszélyt nem növeli az ilyen tiltakozás. Szintén maradéktalanul be lehetne tartatni a fizikai távolságot egy olyan gyűlés esetén, amit kevés résztvevővel elég nagy területen tartanak. Tehát járvány idején is lehetséges másokkal együtt úgy tiltakozni, hogy azzal sem magunkat, sem másokat nem teszünk ki fertőzésveszélynek. Autós tüntetésekre jó példa a gödiek tiltakozása a helyi adóbevétel kormányzati elvonása ellen, vagy az ellenzéki képviselők által szervezett dudálás a Clark Ádám téren. De építkezések megkezdése ellen is lehet biztonságosan tiltakozni a munkagépek feltartóztatásával.

          Gyűlést szervezni túl nagy felelősség a járvány idején, nem?

          Az óvintézkedések betartása és betartatása, mindenekelőtt az emberek közötti fizikai távolság biztosítása nem könnyű, így vakmerőség volna ezt vállalnia egy magánszervezőnek. Ilyen speciális helyzetben köztéri gyűlést szervezni még egy rutinos, összeszokott szervezői csapatnak is nagy kockázatot jelent.

          Mégsem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy valaki akár bejelentés nélkül is gyűlést szervezzen közterületre, vállalva a szabálysértési felelősséget is, mert úgy gondolja, hogy az összegyűlő tömegben is fenn tudja tartani a szükséges járványügyi óvintézkedéseket, a résztvevők fizikai távolságát. Nem lehetetlen feladat, de nem szabad megfeledkezni a következőkről:

          • A járványveszély idején eleve sokkal komolyabb szervezői és résztvevői felelősséggel kell számolni, és minél népesebb egy gyűlés, annál nagyobb a fertőzésveszély, tehát annál nagyobb a szervezői felelősség is.
          • A gyűléshez nemcsak a részvétel tartozik hozzá, hanem az odajutás a helyszínre, és az onnan való távozás is, és mind az odajutás, mind a helyszín elhagyása közben könnyen kialakulhat tömeg.
          • Az államnak ugyan kötelessége az alapjogok gyakorlásának tevékeny, rendőri és egészségügyi biztosítása, ám egy járvány idején a rendőri és egészségügyi személyzetre sokkal több feladat hárul, ezért előfordulhat, hogy a gyűlést már nem tudják biztosítani.

          Várható jogkövetkezmények

          A gyülekezésre vonatkozó tilalom szabálysértésnek minősül, és a részvétel ötszázezer forintig, a szervezés egymillió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. De a rendőrség nemcsak a gyülekezési szabályok megsértése miatt, hanem a tapasztalatok alapján a közlekedési szabályok megsértése miatt is előszeretettel von felelősségre demonstrálókat. A tavaszi tüntetések tapasztalatairól itt találsz egy videót.

          Amennyiben erőszakmentes véleménynyilvánítás, vagy egy tiltakozó akcióban való részvétel miatt szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak ellened, keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát.

          Hiteles, érthető, folyamatosan frissülő információk. Hétvégén és ünnepnapokon is elérhető ingyenes jogsegélyszolgálat. Ott voltunk a járvány első pillanatában és ott leszünk akkor is, ha már túl vagyunk rajta. Mindezt a TASZ támogatói teszik lehetővé. Segítsd te is a munkánkat akár 1000 forinttal, hogy senki ne maradjon egyedül a nehéz helyzetekben.

          Támogass minket, hogy folytathassuk!

          Megosztás