Tiltakozás, véleménynyilvánítás - különleges jogrend idején

Vissza a főoldalra

Ez az útmutató utoljára 2021. május 27-én frissült.

1. Mondd el a véleményed az otthonod elhagyása nélkül!

    A járványhelyzetben a legkisebb kockázatot akkor vállalod, ha otthonról tiltakozol. Erre a célra használhatod az ablakot, a kerítést, az erkélyt, bármilyen olyan felületet, ami az utcáról jól látható: ezekre a helyekre üzenetet, molinót, zászlót helyezhetsz ki. Hangfalat, képernyőt vagy más, üzenetet közvetítő eszközt is használhatsz. Azonban arra figyelj, hogy a társasház közös használatú és tulajdonú részeit nem használhatod ilyen célra!

    Minden ilyen akciónak akkor van a legnagyobb hatása, ha az egymás közelében élők összefognak és egyeztetik a cselekvéseket például azonos vagy hasonló tartalmú molinót helyeznek ki, esetleg a nap ugyanazon percében egyszerre lépnek akcióba (ilyen volt pl. az egészségügyi és szociális dolgozóknak szóló taps este 8 órakor a járvány első hulláma idején).

    Bármit is helyezel ki, mindenképpen rögzítsd alaposan, nehogy valakiben vagy valamiben kárt tegyen a leeső tárgy! Ellenkező esetben kártérítési és akár büntetőjogi felelősséged is lehet.

    Továbbá, ha nagyobb zajjal, hanggal járó tevékenységet folytatnál (pl. hangfalból, megafonból közvetítenél üzeneteket), akkor legyél tekintettel a többi lakóra is: válassz olyan idősávot, amikor az üzenet sokakhoz eljut, de nem zavarja az emberek pihenését, és a szükségesnél tovább ne tartson az akció. Lehetséges, hogy itt is számolnod kell jogkövetkezményekkel (pl. csendháborítás miatt rendőrt hív a szomszéd, vagy birtokvédelmet kér a jegyzőtől a zaj miatt), de ennek esélyét csökkentheted, ha naponta csak pár percig tart a véleménynyilvánítás és arra észszerű időpontban kerül sor.

    2. Online tüntetés

      Az online térben is lehetséges csoportosan véleményt nyilvánítani, és tüntetés jellegű eseményt, hangulatot létrehozni. Az online tüntetés - a fizikai tér és a valós együttlét hiánya miatt - elsősorban beszédekre korlátozódhat, de mindenképpen előre meghatározott program szerint kell zajlania. Fontos, hogy olyan platformot válassz hozzá, amihez bárki szabadon tud csatlakozni, tehát a felhívás az offline tüntetésekhez hasonlóan itt is nyilvános, és a részvétel sincs meghíváshoz vagy jóváhagyáshoz kötve.

      Érdemes olyan felületet választani, ahol valós időben látható a résztvevők száma, ez mutatja a tüntetés erejét. A platformon a résztvevők kommenteléssel, a tüntetés megosztásával, vagy hangulatjelekkel fejezhetik ki álláspontjukat, véleményüket.

      3. Tömeges, összehangolt véleménynyilvánítás online felületen

      Az online tüntetés mellett ez a másik olyan véleménynyilvánítási forma, amit a számítógép előtt ülve is lehet csoportosan gyakorolni. Ereje az előre egyeztetett tartalomban, mondanivalóban és időpontban rejlik. Ennek elképzelhetetlenül sok formája van: hashtag-, idézet-, és fotókampányok, politikusok közösségi oldalára vagy élő közvetítésére küldött azonos tartalmú üzenetek, egy-egy tartalom sokszori megosztása és ezek kombinációja.

      A hashtag-kampány során egy-egy kifejezést, szót lehet elterjeszteni a közösségi oldalakon (Facebook, Instagram, Twitter) közzétett bejegyzéshez kapcsolódóan, úgy, hogy azt a # jellel vezeted fel. Ennek előnye, hogy a hashtaggel ellátott szóra kattintva a közösségi oldal összes ilyen szóval megjelölt bejegyzése előkereshető.

      Szintén ismert az idézetkampány, ami abból áll, hogy a helyzethez illő irodalmi, történelmi idézetet osztanak meg tömegesen, általában a hasthag-kampány eszközeivel együtt.

      A fotókampány során az ötletgazda azt kéri a résztvevőktől, hogy a közösségi oldalakra posztoljanak meghatározott tartalmú fotót (pl. a tiltakozók bizonyos helyen, ruhában vannak), itt is tömegesség a lényeg.

      Sokan összefogva készíthettek vizuális tartalmakat is: a véleménynyilvánítás hatása mindig erősebb, ha arcot is lehet társítani az elhangzottakhoz, tehát például olyan videót vagy fotómontázst is készíthettek, amiben arccal szerepeltek.

      Tudd, hogy online térben is érvényesek a szólás- és véleménynyilvánításra vonatkozó korlátok, különösen légy tisztában a Büntető Törvénykönyvnek a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályaival!

      4. Véleménynyilvánítás közterületen

        Jelenleg időbeli korlátozás nélkül tartózkodhatsz közterületen, nem kell igazolnod, hogy miért vagy az utcán. Természetesen az egyéb járványügyi szabályokat, például a távolságtartást ekkor is be kell tartanod, de ezt az időt véleménynyilvánításra is felhasználhatod. Például útban a boltba kiragaszthatsz egy plakátot, matricát, vagy lemosható festékkel vagy krétával feliratot írhatsz a járdára. Nézz utána annak is, hogy a településeden nem jár-e valamilyen szankcióval a plakátok engedély nélküli kihelyezése! Véleményedet az öltözékeddel is kifejezheted, természetesen itt is hatásosabb, ha ezt többen összehangoltan, előre megbeszélten teszitek.

        Az aszfaltfestéssel és a véleménynyilvánítás egyéb szimbolikus formáival kapcsolatban itt találsz további információt.

        5. Hagyományos, gyülekezési törvény szerinti tüntetés járvány-vészhelyzetben

          A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok szerint jelenleg csak korlátozottan lehet tüntetést szervezni, tartani és gyűlésen részt venni. Aligha vitatható, hogy egy összegyűlt tömegben magasabb a fertőzésveszély, ám a tapasztalatok szerint a polgárok képesek arra, hogy biztonságos gyűlést tartsanak, és a gyülekezési jogszabályok is bőségesen felhatalmazzák a rendőrséget arra, hogy egyes gyűlések vonatkozásában érvényesítse a járványügyi követelményeket.

          Mi a hatályos gyülekezési szabály május 23. és június 14. között?

          Az általános gyűléstilalmat felváltó korlátozó szabályok értelmében ötszáz fő alatti tüntetéseken bárki korlátozás nélkül részt vehet, ám amennyiben a gyűlésen ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, azon kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt. A spontán gyűlésen létszámkorlátra és védettségre tekintet nélkül továbbra is tilos részt venni.

          Fontos, hogy ezek a szabályok csak június 14-ig lesznek hatályban, aznap hatályukat vesztik, és újra rendeleti korlátozás nélkül, a gyülekezési törvény szabályai alapján lehet gyakorolni a gyülekezési jogot.

          A fenti szabály a szó szerinti értelmezése azt jelenti, hogy előre tudnia kell a szervezőnek, és erről a bejelentést követő egyeztetésen a rendőrséget is biztosítania kell, hogy a gyűlésén hányan fognak részt venni. Amennyiben ugyanis nem garantálható, hogy a résztvevők száma ötszáz fő alatt marad, akkor a szervezőnek már az első ötszáz résztvevő tekintetében is gondoskodnia kell arról, hogy ők csak védett személyek legyenek. Csak akkor nem kell gondoskodnia a szervezőnek a résztvevők védettségének ellenőrzéséről, ha biztos lehet benne (illetve a bejelentését elbíráló rendőrséget is biztosítja arról), hogy a résztvevők száma nem fogja meghaladni az ötszáz főt. 

          Mivel azt aligha vállalhatja a szervező a bejelentésében, vagy az azt követő rendőrségi egyeztetésen, hogy ha a létszám eléri az ötszáz főt, akkor "visszamenőleg", az ötszáz fő alatt csatlakozottak védettségét is ellenőrzi, a szabály valószínűleg arra fog kényszeríteni minden tüntetésszervezőt, akinél egy kicsi esély is van arra, hogy a tüntetésén részt vevők száma meghaladja az ötszáz főt, hogy az elejétől fogva csak olyanok részvételét engedélyezze, akik védettek. Még pontosabban, erre fogja ösztönözni a rendőrség az egyeztetésen, adott esetben pedig előíró határozattal kötelekezni fogja erre a szervezőt.

          Bár életszerűbb volna, a rendelet szövegéből nem az az értelmezés következik, hogy ötszáz főig korlátozás nélkül lehet csatlakozni a tüntetéshez, és csak a létszámkorlát elérése után kell biztosítani azt, hogy csak azok csatlakozhassanak, akik igazolják a védettségüket.

          A TASZ álláspontja szerint a veszélyhelyzetre vonatkozó különleges felhatalmazás alapján ugyan a kormány a gyülekezési jog gyakorlását rendeleti úton szélesebb körben korlátozhatja, akár fel is függesztheti, ám ilyenkor is csak a járvány elleni védekezés céljával ésszerű kapcsolatban álló és ésszerű mértékű korlátozás egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. A járvánnyal szembeni védekezés hatékonysága tehát vitathatatlanul megkövetel bizonyos korlátozásokat, de csak olyat, amely a védekezéshez szükséges. A fertőzésveszély csökkentése értelemszerűen csak a hagyományos, közterületen tartott, személyes részvétellel járó tömeggyűlések esetében igazolhatja a korlátozást. A korlátozás ésszerűsége pedig attól függ, hogy egy konkrét tüntetésen való részvétel növeli-e egyáltalán a fertőzésveszélyt. Erről azonban csak a rendőrség tudna kompetens döntést hozni - a járványügyi hatóságok véleményének kikérése mellett - a bejelentés alapján. És ebben az esetben volna lehetőség előzetes bírósági kontroll alatt tartani a hatóság által elrendelt korlátozásokat, tiltásokat is. 

          Mi a helyzet az újságírókkal, bámészkodókkal? Ők is beleszámítanak az ötszáz főbe?

          Általánosságban az tekinthető résztvevőnek, aki követi a tüntetés vezetőjének és rendezőinek intézkedéseit. Miután egy tüntetés nyilvános esemény, nemcsak azok tekintendők résztvevőknek, akik a felhívás alapján célzottan mennek oda, hanem azok is, akik arra járva és a gyűlést látva belehallgatnak a szónoklatokba, és úgy döntenek arról, csatlakoznak-e a tüntetőkhöz. Esetükben nehéz rámutatni arra a pontra, amikortól a tüntetés résztvevőivé válnak, ami persze csak akkor problematikus, amikor olyan a szabály, hogy létszámkorlátot kell tartani és a beléptetésről kell dönteni.

          Ugyanakkor a rendezvényen tudósítóként résztvevő újságíró jogi értelemben nem válik a gyülekezés résztvevőjévé.

          Világjárvány van, el kell fogadni, hogy a vírus miatt nem lehet nagylétszámú tüntetéseket szervezni?

          A véleménynyilvánítás szabadságának ezernyi formája van, és nem mindegyik jelent ugyanakkora kockázatot a járvány terjedése szempontjából. A tüntetéskorlátozó szabályok csak a személyes jelenléttel járó gyűlések és felvonulások esetében szolgálják a járvány elleni küzdelem célját. Ha azonban a véleménynyilvánítás során a résztvevők nem kerülnek egymással fizikai kontaktusba, akkor a jelenlegi korlátozások is ésszerűtlenül korlátozza az emberek alapjogait. A járvány elleni hatékony védekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága együtt is érvényre juttathatók. 

          De egy tüntetésen mindig tömeg van! Vagy nem?

          Leggyakrabban úgy tüntetünk, hogy összegyűlünk egy közterületen vagy együtt felvonulunk. Járvány idején valóban kockázatosabb hagyományos módon tüntetni, ebből a szempontból észszerű a létszámkorlát és a védettségi feltétel bevezetése, hiszen a járvány elleni védekezés hatékonyságát egy nagy létszámú tömegrendezvény megtartása valóban észszerűtlenül hátráltatná. De például egy autós felvonulás vagy egy félpályás útlezárás esetén a résztvevőknek nem kell egymás szoros közelségében, a védőtávolságon belül  lenniük, tehát a fertőzésveszélyt nem növelik az ilyen tiltakozások. Tehát járvány idején is lehetséges másokkal együtt úgy tiltakozni, hogy azzal sem magunkat, sem másokat nem teszünk ki fertőzésveszélynek. Autós tüntetésekre jó példa a gödiek tiltakozása a helyi adóbevétel kormányzati elvonása ellen, vagy az ellenzéki képviselők által szervezett dudálás a Clark Ádám téren. De építkezések megkezdése ellen is lehet biztonságosan tiltakozni a munkagépek feltartóztatásával.

          Kinek a feladata a létszám és a védettség ellenőrzése?

          A létszámlimit fölötti tüntetésen a résztvevők  védettségének ellenőrzése a tüntetés vezetőjének a feladata. Álláspontunk szerint a vezetőnek a gyülekezési törvény általános szabályai szerint kell eljárnia a védettség ellenőrzése során is. Ezek az alábbiak:

          • A gyűlés vezetője felelős azért, hogy megtegye a rend biztosítása, illetve fenntartása érdekében szükségessé váló intézkedéseket, és e feladatai ellátásához megfelelő, a résztvevők várható létszámához igazodó számú, nagykorú rendező segítségét veszi igénybe.
          • A rend biztosítása körében a vezetőnek kell biztosítani azt, hogy az ötszáz fő fölötti résztvevővel bejelentett tüntetéshez csak védett személy csatlakozhasson. Ezt a rendezők segítségével és egy beléptetési rendszer kialakításával tudja megtenni. A védettségi igazolványhoz kötött részvétel komoly beléptetési struktúrát feltételez, hiszen a közterületen tartott gyűlések esetében bármely irányból csatlakozhatnak potenciális résztvevők, és a gyűlés helye sem egy zárt, körbekeríthető terület. 
          • A gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. A hatályos szabályok nem adnak választ arra a kérdésre, hogy súlyos megzavarásnak minősül-e az az eset, ha valaki ötszázadikként szeretne csatlakozni egy ötszáznál kevesebb résztvevővel bejelentett tüntetéshez – de nem zárhatjuk ki a lehetőségét annak, hogy jelen esetben, aki úgy akar csatlakozni, hogy a védettségét nem igazolja.
          • Akit kizártak, annak a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia. Ha a kizárt személy a helyszínt nem hagyja el, a gyűlés helyszínéről a vezető eltávolíttatja. Ha a kizárt személynek a gyűlésen való további jelenléte a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül veszélyezteti, illetve az mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a kizárt személy eltávolításában a gyűlés vezetője a rendőrség közreműködését kérheti.

          Ugyanakkor a rendőrségnek is van felelőssége, és ennek következtében fellépési lehetősége: a rendőrség feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, valamint a gyűléseken a közrend fenntartását. Ennek keretében akár még a gyűlést is feloszlathatja, ha azt a vezetőnek kellene feloszlatnia, de nem tette meg. A vezetőnek pedig akkor kell feloszlatnia a gyűlést, ha a rend fenntartása érdekében tett intézkedései eredménytelenek, és a rend másként nem állítható helyre - jelen esetben pl. akkor, ha nem tudja megakadályozni, hogy a tüntetéshez nem-védett személyek csatlakozzanak. Tehát ha a rendőrség úgy látja, hogy ez a helyzet, felszólítja a vezetőt az oszlatásra, annak eredménytelensége esetén pedig maga oszlatja fel a gyűlést.

          Az óvintézkedések betartása és betartatása, valamint a létszám- és védettség-ellenőrzés nem könnyű feladat, még egy rutinos, összeszokott szervezői csapatnak is komoly kihívást jelent.

          Mégsem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy valaki akár bejelentés nélkül is gyűlést szervezzen közterületre, vállalva a szabálysértési felelősséget is, mert úgy gondolja, hogy az összegyűlő tömegben is fenn tudja tartani a szükséges járványügyi óvintézkedéseket, a résztvevők fizikai távolságát. Nem lehetetlen feladat, de nem szabad megfeledkezni a következőkről:

          • A járványveszély idején eleve sokkal komolyabb szervezői és résztvevői felelősséggel kell számolni, és minél népesebb egy gyűlés, annál nagyobb a fertőzésveszély, tehát annál nagyobb a szervezői felelősség is.
          • A gyűléshez nemcsak a részvétel tartozik hozzá, hanem az odajutás a helyszínre, és az onnan való távozás is, és mind az odajutás, mind a helyszín elhagyása közben könnyen kialakulhat tömeg.
          • Az államnak ugyan kötelessége az alapjogok gyakorlásának tevékeny, rendőri és egészségügyi biztosítása, ám egy járvány idején a rendőri és egészségügyi személyzetre sokkal több feladat hárul, ezért előfordulhat, hogy a gyűlést már nem tudják biztosítani.

          Milyen szankciók vonatkoznak a korlátozások megsértésére?

          A korlátozásokat sértő szervezőre és résztvevőkre továbbra is a jelenlegi szankciók vonatkoznak: az ötszáz főnél nagyobb tüntetést védettség-ellenőrzés nélkül szervező személy egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal, az ötszáz főnél nagyobb tüntetésen részt vevő nem-védett személy ötszázezer forintig terjedő szabálysértési bírsággal sújtható.

          De a rendőrség nemcsak a gyülekezési szabályok megsértése miatt, hanem a tapasztalatok alapján a közlekedési szabályok megsértése miatt is előszeretettel von felelősségre demonstrálókat. A tavaszi tüntetések tapasztalatairól itt találsz egy videót.

          Amennyiben erőszakmentes véleménynyilvánítás, vagy egy tiltakozó akcióban való részvétel miatt szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak ellened, keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát.

          Mintabeadványok megbírságolt tüntetőknek

          Mintabeadványokat adunk közre, amelyekkel meghallgatást kérhetsz a rendőrségtől, illetve írásbeli nyilatkozatot tehetsz.

          Sokan keresnek bennünket a tüntetésen megbírságoltak közül jogsegélyért. Az első szabálysértési határozat, amit a rendőrség küld, iratok alapján, a tüntetésen intézkedő rendőrség feljelentése nyomán születik. Ezzel szemben lehet kérni személyes meghallgatást, ahol el lehet mondani a történteket saját szemszögéből. Személyes meghallgatást kérni a határozat megérkezésétől fogva 8 napig van lehetőség, és írásban kell megtenni (utána érdemes telefonon is értesíteni a rendőrséget). A rendőrség ezután egyeztetni fog egy időpontot a meghallgatásra. Ez a lépés nagyon fontos, mert ha valaki nem kér meghallgatást, akkor jogerőssé válik a határozat és nem lehet vele szemben fellépni. A meghallgatás után a rendőrség dönteni fog arról, hogy megszünteti-e az eljárást. Ha nem, akkor újabb határozatot hoz, amit ismét 8 napon belül kifogással lehet megtámadni a bíróságon.

          Hogy megkönnyítsük a megbírságoltak dolgát, készítettünk egy mintabeadványt, amellyel kérhetitek a meghallgatást és ahhoz is egyet, amit a megbírságolt tiltakozók írásbeli nyilatkozatként nyújthatnak be a rendőrségnek (a sárga színnel megjelölt instrukcióknak megfelelően kiegészítve).

          Kérelem minta személyes meghallgatáshoz

          letöltés »

          Személyes meghallgatás nyilatkozat minta (2-3. hullám)

          letöltés »

          Hiteles, érthető, folyamatosan frissülő információk. Hétvégén és ünnepnapokon is elérhető ingyenes jogsegélyszolgálat. Ott voltunk a járvány első pillanatában és ott leszünk akkor is, ha már túl vagyunk rajta. Mindezt a TASZ támogatói teszik lehetővé. Segítsd te is a munkánkat akár 1000 forinttal, hogy senki ne maradjon egyedül a nehéz helyzetekben.

          Támogass minket, hogy folytathassuk!

          Megosztás