Betegjogok a koronavírus alatt

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon gyűjtöttük össze.

  • Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást.

  • Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt.

  • Hónapok óta terveztünk az orvosommal egy műtétet, de most a koronavírus miatt el kellett halasztanunk.

  • Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját.

Ehhez hasonló jelzések nap mint nap érkeznek a TASZ-hoz.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve – vagyis egész nyáron, a járványügyi készültség alatt és november eleje óta, az őszi veszélyhelyzet alatt is – az egészségügy automatikusan átállt egy járványra fókuszáltabb működésre, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. A válsághelyzeti ellátás sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében: COVID-kórházakat, COVID-osztályokat jelöltek ki, kórházi épületeket ürítettek ki vagy telepítettek át más helyszínre (olykor teljesen más településre), elhalasztották a tervezett műtéteket és új szakmai irányelveket írtak elő, kifejezetten a koronavírusra tekintettel.

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak akkor és olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolását. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható. A korlátozott érvényesülés viszont nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését! Ha nincs járványügyi indok, akkor ezeknek érvényesülniük kell. A kórházak tehát nem hivatkozhatnak általánosságban arra, hogy azért nem tartják tiszteletben a betegjogokat, mert jelenleg válsághelyzeti ellátás van. A betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

Kapcsolattartás nem egyenlő látogatás

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi, hiszen a kórházak – a fertőzésveszélyre hivatkozva – még a korábban megszokottnál is gyanakvóbban állnak a beteget kísérő rokonokhoz, barátokhoz, támogatókhoz. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak. (Írásban, telefonon vagy elektronikus úton persze a felnőtt fekvőbeteggel is lehet kapcsolatot tartani.)

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is született arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, ő a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére nemcsak a TASZ-hoz, hanem más civil szervezetekhez is sok jelzés futott be a szülészeteknek a járvány második hulláma alatti gyakorlatáról, amely elég hektikus képet mutat. Van, ahol egyértelmű, hogy a szülőszobában jelen lehet a nő kísérője. Más helyeken a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják – már jó előre akár – a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem állja meg a helyét, hiszen nem látogatásról van szó. De az előbbi érv sem állhat meg általánosságban. Ezt az EMMA Egyesület és a Másállapotot a Szülészetben Mozgalom megkeresésére adott ombudsmani válasz is hangsúlyozza. Eszerint a szülés kíséréséről részletes helyi szabályokat kell kialakítani a házirendben, ezeknek a szabályoknak pedig a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvén kell nyugodniuk. Vagyis csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ebben az esetben sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet mondani, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban szintén van már ombudsmani visszajelzés arról, hogy nem lehet általánosságban kizárni a látogatást a PIC/NIC osztályokról. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett.

Végül a súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Ez most sajnos különösen aktuális, hiszen a koronavírus miatt sokan kórházban vesztik el szerettüket. Így történt ez Anna esetében is, akinek nagymamáját a mentő vitte el otthonról, és soha többet nem találkozhattak egymással, hiába kérte Anna, hogy engedjék be a haldoklóhoz. Pedig erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja: „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat…” ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla.  Ezek a betegek telefonálni általában nem tudnak egyedül, a kórházi osztályok pedig sokszor nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg kórházból való kiengedésekor sokkal rosszabb állapotban van, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kaptak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozók számára. A látogatási tilalom ez esetben tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. Legtöbb esetben a kórház a beteg védelmére hivatkozik, holott egyszerű technikai kérdés lenne megoldani a rokonok telefonos informálását. A kórház kérhetne azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetne SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz. 

A tájékoztatás azért is fontos, mert egy súlyosabb demenciával, de esetleg múló tudatzavarral küzdő betegnél is előfordulhat, hogy a már nem tud önállóan döntést hozni a kórházi kezeléséről. Ilyenkor mindenképpen be kell vonni a hozzátartozót is a kezelésbe való beleegyezésbe. Csak rendkívül ritka esetben igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

El fognak-e látni?

Még tavasszal érkezett hozzánk olyan jelzés is, hogy a háziorvos nem utalta be a beteget onkológiai diagnosztikai vizsgálatra, mondván, csak a halaszthatatlan beavatkozásokat végzi el az egészségügy. Szerencsére az onkológiai vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak, csak a háziorvos tudta rosszul.

Az viszont igaz, hogy az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Azok a műtétek, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket, leálltak. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház.

Az anomáliák egy része megoldható kórházon belül, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás rendszerszintű hiányosságok miatt történik. A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás sokszor az egészségügyi dolgozók leterheltségéből adódik, abból, hogy teljesítőképességük határán vannak, ahogy a teljes egészségügyi ellátás is.

Korábban már írtuk: rendszerszintű változást csak akkor lehet elérni, ha sokan vagyunk, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot. A TASZ oldalain található tájékoztatók és mintalevelek segítségével panaszt tehetünk a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a jelzéseket a betegek, hozzátartozók mindennapos tapasztalatairól.

Megosztás