A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon gyűjtöttük össze.
Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást.
Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt.
Hónapok óta terveztünk az orvosommal egy műtétet, de most a koronavírus miatt el kellett halasztanunk.
Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját.
Ehhez hasonló jelzések nap mint nap érkeznek a TASZ-hoz.
Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás
Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve – vagyis egész nyáron, a járványügyi készültség alatt és november eleje óta, az őszi veszélyhelyzet alatt is – az egészségügy automatikusan átállt egy járványra fókuszáltabb működésre, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. A válsághelyzeti ellátás sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében: COVID-kórházakat, COVID-osztályokat jelöltek ki, kórházi épületeket ürítettek ki vagy telepítettek át más helyszínre (olykor teljesen más településre), elhalasztották a tervezett műtéteket és új szakmai irányelveket írtak elő, kifejezetten a koronavírusra tekintettel.
Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak akkor és olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolását. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható. A korlátozott érvényesülés viszont nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését! Ha nincs járványügyi indok, akkor ezeknek érvényesülniük kell. A kórházak tehát nem hivatkozhatnak általánosságban arra, hogy azért nem tartják tiszteletben a betegjogokat, mert jelenleg válsághelyzeti ellátás van. A betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.
Kapcsolattartás nem egyenlő látogatás
A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi, hiszen a kórházak – a fertőzésveszélyre hivatkozva – még a korábban megszokottnál is gyanakvóbban állnak a beteget kísérő rokonokhoz, barátokhoz, támogatókhoz. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak. (Írásban, telefonon vagy elektronikus úton persze a felnőtt fekvőbeteggel is lehet kapcsolatot tartani.)
A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is született arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, ő a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére nemcsak a TASZ-hoz, hanem más civil szervezetekhez is sok jelzés futott be a szülészeteknek a járvány második hulláma alatti gyakorlatáról, amely elég hektikus képet mutat. Van, ahol egyértelmű, hogy a szülőszobában jelen lehet a nő kísérője. Más helyeken a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják – már jó előre akár – a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem állja meg a helyét, hiszen nem látogatásról van szó. De az előbbi érv sem állhat meg általánosságban. Ezt az EMMA Egyesület és a Másállapotot a Szülészetben Mozgalom megkeresésére adott ombudsmani válasz is hangsúlyozza. Eszerint a szülés kíséréséről részletes helyi szabályokat kell kialakítani a házirendben, ezeknek a szabályoknak pedig a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvén kell nyugodniuk. Vagyis csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély.
A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ebben az esetben sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet mondani, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban szintén van már ombudsmani visszajelzés arról, hogy nem lehet általánosságban kizárni a látogatást a PIC/NIC osztályokról. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett.
Végül a súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Ez most sajnos különösen aktuális, hiszen a koronavírus miatt sokan kórházban vesztik el szerettüket. Így történt ez Anna esetében is, akinek nagymamáját a mentő vitte el otthonról, és soha többet nem találkozhattak egymással, hiába kérte Anna, hogy engedjék be a haldoklóhoz. Pedig erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja: „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat…” ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.