A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon gyűjtöttük össze.
Betegjogok a koronavírus alatt
Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást.
Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt.
Hónapok óta terveztünk az orvosommal egy műtétet, de most a koronavírus miatt el kellett halasztanunk.
Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját.
Ehhez hasonló jelzések nap mint nap érkeznek a TASZ-hoz.
Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás
Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt egy járványra fókuszáltabb működésre, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Bár a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet 2022. június 1-jén megszűnt, az egészségügyi válsághelyzetet fenntartották. A válsághelyzeti ellátás sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében: COVID-kórházakat, COVID-osztályokat jelöltek ki, kórházi épületeket ürítettek ki vagy telepítettek át más helyszínre (olykor teljesen más településre), elhalasztották a tervezett műtéteket és új szakmai irányelveket írtak elő, kifejezetten a koronavírusra tekintettel.
Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak akkor és olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolását. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható. A korlátozott érvényesülés viszont nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését! Ha nincs járványügyi indok, akkor ezeknek érvényesülniük kell. A kórházak tehát nem hivatkozhatnak általánosságban arra, hogy azért nem tartják tiszteletben a betegjogokat, mert jelenleg válsághelyzeti ellátás van. A betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási korlátozás van a kórházakban.
Kapcsolattartás nem egyenlő látogatás
A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi, hiszen a kórházak – a fertőzésveszélyre hivatkozva – még a korábban megszokottnál is gyanakvóbban állnak a beteget kísérő rokonokhoz, barátokhoz, támogatókhoz. A teljeskörű látogatási tilalmat 2022. március 7-étől eltörölték, de a látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – továbbra is korlátozott: egy beteghez naponta legfeljebb két látogató mehet be, személyenként maximum 30 perces időtartamra, vagy egy látogató maximum 60 perces időtartamra. A COVID-19 fertőzéssel kezelt betegek látogatása továbbra is tilos. Erről miniszteri utasítás is született. A látogatási tilalomra, korlátozásra előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik se a teljes tilalom, se a korlátozás: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak. (Írásban, telefonon vagy elektronikus úton persze a felnőtt fekvőbeteggel is lehet folyamatos kapcsolatot tartani.)
A látogatási korlátozásról – A miniszteri utasítás szerint az egészségügyi intézményekben a látogatásra az alábbi szabályok vonatkoznak:
egy beteghez naponta legfeljebb két látogató mehet be, személyenként maximum 30 perces időtartamra, vagy egy látogató maximum 60 perces időtartamra;
a koronavírus-fertőzés miatt kezelt betegek – a látogatásnak nem minősülő, lentebb kifejtett esetek kivételével – nem látogathatók;
ha a beteg állapota és az intézmény adottságai megengedik, az időjárás függvényében lehetőség szerint szabadtéren is történhet a látogatás, ilyenkor nincs korlátozva a látogatók száma.
A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is született arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, ő a szülés részese. Ezt a legutóbbi miniszteri utasítás is megerősíti. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére nemcsak a TASZ-hoz, hanem más civil szervezetekhez is sok jelzés futott be a szülészeteknek a járvány alatti gyakorlatáról, amely elég hektikus képet mutat. Van, ahol egyértelmű, hogy a szülőszobában jelen lehet a nő kísérője. Más helyeken a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva koronavírus ellen vagy az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják – már jó előre akár – a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem állja meg a helyét, hiszen nem látogatásról van szó. De az előbbi érv sem állhat meg általánosságban. Ezt az EMMA Egyesület és a Másállapotot a Szülészetben Mozgalom megkeresésére adott ombudsmani válasz is hangsúlyozza. Eszerint a szülés kíséréséről részletes helyi szabályokat kell kialakítani a házirendben, ezeknek a szabályoknak pedig a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvén kell nyugodniuk. Vagyis csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.
A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ebben az esetben sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet mondani, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban szintén van már ombudsmani visszajelzés arról, hogy nem lehet általánosságban kizárni a látogatást a PIC/NIC osztályokról. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett.
Végül a súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.
A súlyos állapotú betegek kapcsolattartáshoz való jogáról itt írunk részletesen.
Mi történik a beteggel a kórházban?
Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban került ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kaptak információt.
Mindenképpen jogsértő, ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A részleges, vagy teljes látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.
A tájékoztatás azért is fontos, mert előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.
Egyáltalán kit látnak el?
Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. A koronavírus-járvány elején leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okozott egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. A műtéteket azóta már elvégzik, a több hónapos leállás miatt azonban több beavatkozás esetében hosszú várólisták alakultak ki, és egy-egy nem sürgős műtétre vagy vizsgálatra akár több hónapot is várni kell. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák, illetve az emberi erőforrások miniszterének utasítása rendelkezik róla.
A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.
Amikor a betegjogokra már nem jut idő
Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait. A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.
Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot. A TASZ oldalain található tájékoztatók és mintalevelek segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.
