Tudnivalók szülőknek és családoknak

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon gyűjtöttük össze.

Ha kiskorú gyermek kerül karanténba, akkor mehet vele szülő?

Különbséget kell tennünk a karantén különböző fajtái között. Ezekről előző tájékoztatónkban részletesen is írtunk.

Otthoni elkülönítés esetén természetesen továbbra is lehet tartani a családtagokkal a kapcsolatot. Akit így különítenek el, tanácsokat fog kapni arra nézve, hogy milyen óvintézkedéseknek kell eleget tennie, de fizikailag nem fogják elválasztani a családjától.

A koronavírus esetén a gyanús, a valószínűsített és az igazolt eseteket is kórházban kell elkülöníteni. Ha erre kerül sor, akkor viszont elképzelhető, hogy el fogják választani a szülőt és a gyereket. Hogy ez miért van így, arról az alábbiakban részletesen is írunk.

Ahhoz, hogy egy gyerek karanténba kerüljön, kell a szülő hozzájárulása?

Mivel a karanténba nem önkéntes, beleegyezéses alapon kerülnek az emberek, a kiskorú is karanténba zárható a szülő beleegyezése nélkül. Ettől még a gyereket is – a számára érthető módon – és a szülőt is tájékoztatni kell!

Kell-e tájékoztatni a gyerek állapotáról a szülőket? Hogyan érdeklődhet a szülő?

Igen, mégpedig részletes és kielégítő tájékoztatást kell adni. A legjobb az, ha a kórház megad egy elérhetőséget, ahol a szülők érdeklődhetnek, de természetesen személyesen is meg kell adni a megfelelő tájékoztatást. Nemcsak a szigorúan vett egészségi állapotról kell tájékoztatni a szülőt, hanem arról is, hogy várhatóan meddig tart az elkülönítés, és addig milyen módon léphet kapcsolatba a gyerekével. Fontos, hogy a szülő azzal is tisztába kerüljön, van-e lehetőség személyes tárgyak, játékok, könyvek, ruhák, tisztálkodási eszközök, vagy akár élelmiszer bejuttatására.

Meglátogathatom-e a gyerekemet, ha karanténba kerül?

Ez nagyban függ az elkülönítés módjától, de alapvetően nem. Ha az egész intézmény nincs lezárva, természetesen magába a kórházba be lehet menni, de a koronavírus miatt elkülönített betegek a külvilágtól hermetikusan el vannak zárva, így a szülők nem mehetnek be a gyerekükhöz.

Ha nincs, aki gondoskodjon a gyerekemről / családtagomról, mi fog velük történni?

Ha a szülő(k) kerül(nek) karanténba, akkor elsősorban ők maguk gondoskodhatnak arról, hogy a gyereküket rokonoknál, barátoknál, ismerősöknél helyezzék el. Ennek hivatalos formája a családba fogadás: a gyámhatóságnál kell kérelmezni, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje.

Ha a családbafogadás nem járható út – például azért, mert nincs olyan rokon, ismerős, aki gondoskodna a gyerekről – a gyámhatóság ideiglenes hatállyal elhelyezi a gyereket.

Ha a karanténba helyezett felnőtt idős, beteg rokonról gondoskodik, aki így ellátás nélkül maradna, az önkormányzat szolgáltatásai vehetők igénybe. Minden településen elérhetőnek kell lennie közétkeztetésnek, házi segítségnyújtásnak, nappali ellátásnak. Ezeket az önkományzattól lehet kérni. Ha valaki nem látható el az otthonában, ún. ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményben – például idősek otthonában –, vagy fekvőbeteg-ellátásban kell elhelyezni.

Milyen alapon lehet elválasztani a gyereket a szülőjétől? Egy kisgyereknek ez óriási trauma lehet!

Ez valóban nem egy egyszerű helyzet. Különböző, egymásnak ellentmondó, de önállóan is jogos és erős érvek feszülnek egymásnak. Egy gyereknek alapvetően természetesen a szülője mellett van a helye, ő képes róla döntéseket hozni és a legodaadóbban gondoskodni róla.

Egy fenyegető járványügyi helyzet viszont még ezt is képes felülírni. Akár a gyerek, akár a szülő, akár pedig az egész társadalom érdeke diktálhatja azt, hogy a gyereket és a szülőt elválasszák egymástól. A járvány megfékezése mindannyiunk érdeke, ezért előfordulhat, hogy a gyereket és a szülőt külön kell elhelyezni.

Fontos hozzátenni, hogy a gyerek és a szülő közeli fizikai kapcsolata (vagyis az, hogy egy háztartásban élnek, megölelik, megpuszilják egymást) valószínűvé teszi, hogy a fertőzés a családon belül gyorsan elterjed, így nem kizárt, hogy éppen ez fogja megakadályozni, hogy a gyereket és a szülőt elválasszák egymástól.

Saját felelősségre bemehetek a gyerekemmel a karanténba?

Ha a gyereket kórházban különítik el, akkor erre nincs lehetőség. Komoly járványügyi helyzet esetén a közegészségügyi szempontok sajnos felülírhatják az olyan alapvető jogosultságokat is, mint amilyen a kapcsolattartási jog. Hiába az egyik legfontosabb betegjog és küzd a TASZ is azért, hogy a szülő – a törvényi főszabálynak megfelelően – a nap 24 órájában a gyereke mellett maradhasson, a járvány speciális helyzet.

Ráadásul már most is látszik, hogy a járvány egyik legnagyobb kihívása az, hogy a betegek túlterhelik az egészségügyi ellátórendszert. Ezért aki nem beteg, már csak azért sem vonulhat a kórházi karanténba, mert ott éppen olyanoktól venné el a helyet, akik viszont rászorulnak az ellátásra.

Ki fog akkor gondoskodni a gyerekemről?

A kórházban gondoskodni kell az ellátásáról. Ez nemcsak azt jelenti, hogy enni, inni kell adni neki, hanem azt is, hogy segíteni kell az alapvető életfunkciók ellátásában – például a fürdésben, wc-zésben, illetve, ha szükséges, pelenkázni kell és ruhát is fog kapni. Nem fog tehát ellátatlanul maradni.

Külföldről jövünk haza a családdal. Ha karanténba helyeznének, számíthatunk rá, hogy együtt maradhatunk?

Ez sok mindentől függ, nincs rá általános válasz. Kérdés, hogy csak egy elővigyázatossági szempontú megfigyelésről van-e szó, vagy már jelentkeznek a tünetek, esetleg komoly egészségügyi ellátásra van szükség.

Ha kórházi karanténre kerülne sor, az elsődleges szempont az egészségügyi intézmény működésének hatékonysága lesz. Tehát előfordulhat, hogy a gyerekeket más gyerekekkel együtt helyezik el, az édesanyát pedig a kórház más részlegén, az édesapát pedig adott esetben hazaküldik.

Szoptatom a gyerekemet, még 100%-ban anyatejes. Ekkor is elkülöníthetik?

Az a helyzet, hogy sajnos igen. A járványügyi szempont felülírhatja a kapcsolattartás jogát. Azt, hogy a szülő milyen módon tarthatja a kapcsolatat a gyerekével karantén idején, mindig az egyedi járványügyi intézkedések határozzák meg. 

Ha a kapcsolattartás nincs teljesen kizárva, akkor a karantént fenntartó kórház felelőssége, hogy megteremtse a lehetőségét az anyatej biztonságos bejuttatására a csecsemő számára.

Hogyan alakul a kapcsolattartás a gyermekkel elvált szülők esetén?

Ha a kapcsolattartásra vonatkozó döntés nem rendezi, hogy mi a teendő veszélyhelyzet esetén (többnyire márpedig nem rendezi), akkor is jó tudni, hogy a szülők közös megegyezéssel bármikor eltérhetnek attól a kapcsolattartási rendtől, amiben korábban megállapodtak, vagy amit a bíróság vagy más hatóság elrendelt. Ilyenkor a vezérelv legyen a gyermek legjobb érdeke, ami azt diktálja, hogy a szülők olyan egyetértésen alapuló, rugalmas megoldást alakítsanak ki, amely alkalmas a kapcsolattartás biztosítására és arra, hogy a gyermek és a szülők egészségét megóvja. A megállapodásról a gyermek véleményét ki kell kérni és azt érettségétől függően figyelembe kell venni. 

A veszélyhelyzet önmagában a kapcsolattartást nem akadályozza, ha mindenki megteszi a szükséges óvintézkedéseket. Ha a különélő szülő oldalán egészségügyi kockázat merül fel, vagy a gyermek karanténba került, akkor az a kapcsolattartást akadályozza, ilyenkor a kapcsolattartás szünetel, telefonos vagy internetes kapcsolattartási formák azonban változatlanul használhatóak. A törvény előírja, hogy az ilyen akadályokról a szülőknek folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást. Ilyenkor a jogosult szülő nem tehet arról, hogy elmaradt a találkozás, ezért azt a karantén vége után pótolni kell, legkésőbb hat hónapon belül. 

Egyoldalú eltérések a kapcsolattartásra vonatkozó döntéstől nem lehetségesek, tehát nem jogszerű, ha a különélő szülő önkényesen nem viszi vissza a gyermeket a kapcsolattartás után, vagy a különélő szülőt akadályozza a másik szülő egyoldalúan a kapcsolattartásban. Ha vitás az, hogy fennáll-e a kapcsolattartást akadályozó járványügyi indok, akkor a kapcsolattartásban akadályozott szülő kérheti a kapcsolattartás pótlását, és ha a másik fél nem teszi ezt lehetővé, akkor a bíróság dönt majd arról, hogy végrehajtható-e a pótlás. 

Mi történik a kapcsolattartással, ha kijárási tilalom lép életbe és a kapcsolattartásra jogosult szülők külön élnek?

A szülőknek máris érdemes egyeztetniük arról, hogy ha a kapcsolattartás idején lezárnak egy városrészt, vagy nem lehet elhagyni a lakást, akkor hogyan fognak eljárni. Ha a szülői felügyelet közös, vagy ha a gyerekről fele-fele arányban gondoskodnak, akkor a gyermek érdekét az szolgálja, ha a kijárási tilalom idején ott marad, ahol eleve is tartózkodott. Kizárólagos szülői felügyelet esetén és akkor, ha a gyermek még nincs 14 éves, mindent meg kell tenni azért, hogy a gyermek visszakerülhessen ahhoz a szülőhöz, akivel lakik - ennek módja a kijárási tilalom vagy egyéb korlátozás konkrét szabályaitól fog függeni. A kapcsolattartás pótlására később, a kijárási tilalom után lesz lehetőség. 

Megosztás