Koronavírus - Határátlépés, ki- és beutazás

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon találod.

Magyar állampolgárok hogyan léphetnek be az országba?

Az Ausztria és Szerbia felőli határátlépésre a magyar állampolgárok esetében is az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, erről lásd az „Ausztriára, Szerbiára és Szlovákiára vonatkozó eltérő szabályok” részt!

A belépéskor mindenkinek egészségügyi vizsgálaton kell átesnie, amit az Országos Mentőszolgálat végez el.

Van fertőzésgyanú:

  • ha koronavírus-fertőzés gyanúja merül fel, kijelölt karanténba kell vonulni (hogy mi a kijelölt karantén és a házi karantén, nézd meg a vonatkozó pontban).

Nincs fertőzésgyanú:

  • Ha koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel, kötelező otthoni karanténba (hatósági házi karanténba) kell vonulni 14 napra a lakóhelyen vagy a tartózkodási helyen, valamint kötelező a regisztráció a járványügyi nyilvántartásba.
  • Ha koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel, de az adott személynek nincs magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye: vagy kijelölt karanténba kell vonulnia (nincs megszabva, hogy mennyi időre), vagy el kell hagynia Magyarországot.

Már átesett a betegségen vagy külföldön már volt karanténban: aki nem fertőzésgyanús, annak nem kell karanténba vonulnia, ha nincsenek tünetei és bizonyítja, hogy

  • a belépés előtt már legalább 14 napot töltött hivatalosan igazolt, hatósági (tehát nem önkéntes) karanténban (az igazolás a belépéskor nem lehet 4 napnál régebbi), vagy
  • már átesett a koronavírus-fertőzésen.

Aki nem fertőzésgyanús, de azt se tudja igazolni, hogy egészséges: az ORFK rendészeti főkapitány-helyettesének írt méltányossági kérelem alapján kérheti, hogy mentesítsék a karantén alól, ha:

  • egészségügyi vizsgálatát elvégzik,
  • koronavírus gyanúja nem merül fel,
  • és a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartásba vétel annyi ideig tarthat, amennyi ideig házi vagy hatósági karanténba kellene vonulnia az érintettnek. A mentesítést csak az országba való belépéskor, vagy előtte lehet kérelmezni. A karantén elrendelése utáni mentesítés csak kivételesen lehetséges, és nem az ORFK-tól kell kérni. Bővebben erről a „Kérhetem utólag, hogy másik helyre kerülhessek át karanténba, vagy mentesüljek a karantén alól?” pont alatt írunk.

A méltányossági kérelmet a rendőrség honlapján lehet benyújtani ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül, illetve ezek hiányában a rendőrség saját űrlapkitöltő felületén. A kérelmet csak elektronikusan, magyar nyelven lehet benyújtani.

Az űrlapokat a rendőrség e-ügyintézési oldalán találja.

Vannak külföldiek, akiket úgy kell megítélni, mint a magyar állampolgárokat. Erről lásd az „Egyes külföldiekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a magyar állampolgárokra. Kik ők?” részt!

Kik mentesülnek automatikusan a karanténszabályok alól határátlépéskor?

A.)

Kizárólag üzleti ügyekben azok a 

  • magyar állampolgárok, akik az alábbi országokból térnek vissza üzleti útról;
  • külföldiek, akik az alábbi országok valamelyikének állampolgárai, és az alábbi országok valamelyikéből érkeznek Magyarországra.

 Az érintett országok:

  • Csehország
  • Lengyelország
  • Dél-Korea
  • Németország
  • Ausztria
  • Szlovákia

A belépéskor valószínűsíteni kell, hogy üzleti úton vagyunk.

Az üzleti utazás enyhítése arra a magyar állampolgárra vonatkozik, aki

  • Magyarországon, vagy a fenti államok egyikében bejegyzett
  • olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója,
  • amely valamely fenti állam legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban van.

Az enyhítés arra a külföldire vonatkozik, aki

  • a felsorolt országok valamelyikének állampolgára ÉS
  • a felsorolt országok valamelyikéből lép be Magyarországra.

B.)

Az agrárágazatban dolgozó vendégmunkások. Egészen pontosan a szomszédos országokból érkező olyan személyek, akik az agrárágazat (TEÁOR és TESZOR 01, 02 és 03) munkaerőigényének biztosítása céljából utaznak be, és a szomszédos állam állampolgárai vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok.

C.) 

Cseh és szlovák állampolgárok, ha 48 órán belül elhagyják Magyarországot, valamint magyar állampolgárok, ha Csehországból vagy Szlovákiából térnek vissza, és a tartózkodásuk nem haladta meg a 48 órát. Lásd még az „Ausztriára, Szerbiára, Csehországra és Szlovákiára vonatkozó eltérő szabályok” részt!

D.) 

Szerb és magyar állampolgárok, ha Szerbia területéről lépnek az országba. Lásd még az „Ausztriára, Szerbiára, Csehországra és Szlovákiára vonatkozó eltérő szabályok” részt!

E.) 

Osztrák és magyar állampolgárok, ha Ausztriából lépnek be az országba és van negatív koronavírus-tesztjük. Lásd még az „Ausztriára, Szerbiára és Szlovákiára vonatkozó eltérő szabályok” részt!

F.) 

Az a magyar állampolgár, aki már átesett a betegségen vagy külföldön már volt karanténban: aki nem fertőzésgyanús, annak nem kell karanténba vonulnia, ha nincsenek tünetei és bizonyítja, hogy

  • a belépés előtt már legalább 14 napot töltött hivatalosan igazolt, hatósági (tehát nem önkéntes) karanténban (az igazolás a belépéskor nem lehet 4 napnál régebbi), vagy
  • már átesett a koronavírus-fertőzésen.

Ausztriára, Szerbiára, Csehországra és Szlovákiára vonatkozó eltérő szabályok

Ahol az alábbiakban magyar állampolgárról esik szó, azon a tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárokat is érteni kell.

Bár a vonatkozó rendeletek nem mindenhol említik, mindenkit karanténba kell helyezni, aki egy külföldi út után 14 napon belül megbetegszik, és koronavírusra utaló tüneteket mutat.

Ausztria

Az az osztrák vagy magyar állampolgár, aki az országba belépéskor 

  • 4 napnál nem régebbi,
  • magyar vagy angol nyelvű,
  • molekuláris biológiai vizsgálattal (SARS-CoV-2 teszt) igazolja, hogy nem fertőzött,

Magyarországra beléphet, és mentesül a karanténkötelezettség alól.

Aki a belépés utáni 14 napon belül koronavírus tüneteit észleli magán, köteles értesíteni a járványügyi hatóságot (ami a helyben illetékes kormányhivatal), és nem hagyhatja el a tartózkodási helyét. Ha a betegségről megállapítják, hogy olyan akut légúti fertőzés, amely köhögéssel, légszomjjal, vagy legalább 38°C-os lázzal jár, az érintettet a járványügyi hatóság karanténba fogja helyezni.

Az a magyar állampolgár, aki a határon valószínűsíti, hogy Csehországból tér vissza Ausztrián keresztül, és legfeljebb 48 órát tartózkodott Csehországban, mentesül az Ausztriára vonatkozó egyéb belépési szabályok alól.

Szerbia

Szerb és magyar állampolgárok számára megszűnt a karanténkötelezettség, ha Szerbia felől lépnek be Magyarországra. 

Aki a belépés utáni 14 napon belül koronavírus tüneteit észleli magán, köteles értesíteni a járványügyi hatóságot (ami a helyben illetékes kormányhivatal), és nem hagyhatja el a tartózkodási helyét. Ha a betegségről megállapítják, hogy olyan akut légúti fertőzés, amely köhögéssel, légszomjjal, vagy legalább 38°C-os lázzal jár, az érintettet a járványügyi hatóság karanténba fogja helyezni.

Csehország és Szlovákia

A cseh és szlovák állampolgárok további feltételek nélkül beléphetnek Magyarország területére, ha 48 órán belül elhagyják azt. Aki tovább marad, arra az általános szabályok vonatkoznak.

Magyar állampolgárok Csehországból Ausztrián keresztül is hazatérhetnek, ha a csehországi tartózkodásunk nem haladta meg a 48 órát, és ezt a határon valószínűsítjük.

Magyar állampolgárok Csehország és Szlovákia területéről korlátozás nélkül térhetnek vissza Magyarországra, ha a kint-tartózkodásuk nem haladta meg a 48 órát.

Hogyan mentesülhetnek méltányossági alapon a magyar állampolgárok a karantén alól?

Ha a határon elvégzett egészségügyi vizsgálat során nem merül fel fertőzés gyanúja, lehetőségünk van méltányossági kérelmet benyújtani az ORFK rendészeti főkapitány-helyetteséhez, hogy mentesítsen a kötelező házi karantén alól. Ekkor csak a járványügyi nyilvántartásba vesznek fel minket 14 napra, de nem kell karanténba vonulnunk.

A méltányossági kérelmet a rendőrség honlapján lehet benyújtani ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül, illetve ezek hiányában a rendőrség saját űrlapkitöltő felületén. A kérelmet csak elektronikusan, magyar nyelven lehet benyújtani.

Az űrlapokat a rendőrség e-ügyintézési oldalán találja.

A következő indokok „különös méltánylást érdemlő körülménynek” minősülnek:

  1. a magyarországi bírósági vagy hatósági eljárási cselekményen részvétel, amit a megfelelő irattal kell igazolni;
  2. központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolt üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés;
  3. egészségügyi ellátás igénybevétele az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással;
  4. hallgatói vagy tanulói jogviszony alapján fennálló vizsgakötelezettség teljesítése, amennyiben ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja;
  5. a fuvarozással összefüggő utazás személyforgalomban, ha célja a fuvarfeladat kiinduló pontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követő hazatérés, amennyiben ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja;
  6. közeli hozzátartozó temetésén történő részvétel;

Ezeken kívül lehetőség van „egyéb” indokot is megjelölni.

Nem világos, hogy a kérelmet jelenleg be lehet-e nyújtani a hazautazás előtt. Több esetről is tudunk, amikor ezt elfogadták, de olyanról is, amikor a kérelmezőt arról tájékoztatták, hogy a kérelmet csak a határátlépés után lehet előterjeszteni. Mindenesetre érdemes megpróbálni a korábbi benyújtást. Ebben az esetben azt kell vállalnunk, hogy ha a határon végzett egészségügyi vizsgálaton koronavírus-gyanúsnak minősítenek, akkor 14 napra mégis karanténba kell vonulnunk. Érdemes azonban felkészülni az elutasításra is. Az új, elektronikus ügyintézés miatt nehezen elképzelhető, hogy a határon kelljen – például ügyfélkapun keresztül – benyújtani a kérelmet, konkrétumokat azonban csak akkor fogunk tudni, ha már látjuk, hogy hogyan alkalmazzák a szabályt. Ezek ismeretében útmutatónkat is frissítjük majd, addig is örömmel fogadunk minden beszámolót a határátlépésről. Ha van olyan tapasztalata, amelyet megosztana velünk, kérjük, írja meg!

A korábbi beadást azért is javasoljuk, mert ha a kérelmet a rendőrség nem bírálja el elég gyorsan, és az országba lépésünk után a járványügyi hatóság kiállítja a karanténról szóló határozatot, akkor – az eddigi tapasztalataink alapján – ez a határozat okafogyottá teszi a méltányossági kérelmet, amelyet a rendőrség így el fog utasítani.

Milyen előírások vonatkoznak a méltányossági kérelemre?

A méltányossági kérelmet a rendőrség honlapján lehet benyújtani ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül, illetve ezek hiányában a rendőrség saját űrlapkitöltő felületén. A kérelmet csak elektronikusan, magyar nyelven lehet benyújtani.

Az űrlapokat a rendőrség e-ügyintézési oldalán találja.

A kérelem benyújtható törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján is. Utóbbi esetben a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba (például két tanú által aláírt nyilatkozatba) kell foglalni. Ugyanaz a meghatalmazott többek nevében is benyújthatja a kérelmet, ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor és a beutazás indoka azonos, de ebben az esetben mindenkitől külön meghatalmazást kell felvenni.

Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetén a közeli hozzátartozók közösen is benyújthatnak kérelmet. Ebben az esetben egyikük nyújtja be a kérelmet, és felveszi a fentiek szerinti meghatalmazásokat. 

A kérelemben valószínűsíteni kell a  különös méltánylást érdemlő körülményeket, és meg kell írnui, hogy milyen személyazonosító okmányt szeretnénk felhasználni a határátlépéshez. Meg kell adni az okmány azonosító számát is. A kérelemhez csatolni kell: 

  • annak az iratnak a másolatát, amellyel a különös méltánylást érdemlő indokot szeretnénk igazolni (ahol ez lehetséges);
  • meghatalmazást, ha meghatalmazott útján nyújtjuk be a kérelmet.

A tartalmi vagy formai követelményeknek nem megfelelő – így különösen a nem magyar nyelven, a hiányosan, a kérelem méltányos elbírálásának indokát nem tartalmazó, azt nem valószínűsítő, nem személyesen történő eljárás esetén a meghatalmazás nélkül benyújtott – kérelmet automatikusan elutasítják.

Aki iratmásolatot csatolt a méltányossági kérelméhez, a határátlépéskor köteles a rendőr felhívására bemutatni az eredeti iratot.

Ki és hogyan rendeli el a karantént?

A karantén elrendelése kétlépcsős folyamat:

  1. Miután átléptük a határt, a rendőrség ideiglenes intézkedésként elrendeli, hogy menjünk az általunk megadott címre, és ott várjuk meg a járványügyi hatóság karantént elrendelő határozatát.
  2. A határozat általában rövid időn belül (bár előfordul, hogy ez néhány nap is lehet) megérkezik, és rendelkezik arról, hogy mely napig vagyunk kötelesek karanténban maradni, ami mindig a belépést követő 14. nap.

A fentiekből következik, hogy:

  • a belépés napja a karantén határidejébe nem számít bele, de már ekkor kötelesek vagyunk a karantén helyszínére menni és ott tartózkodni – érdemes tehát úgy számolni, hogy az érkezésünk napjával együtt 15 napig leszünk karanténban;
  • ha a karantén alóli mentesítés iránt nyújtottunk be kérelmet, akkor ezt a rendőrség addig tudja elbírálni, amíg a járványügyi hatóság ki nem állítja a határozatot;
  • miután a karantént már elrendelte a járványügyi hatóság, ettől a hatóságtól lehet kérni a megszüntetését.

Honnan sejthetem, hogy pozitívan fogják elbírálni a kérelmemet?

Ezt nehéz előre megmondani, a rendőrség gyakorlata ugyanis több tekintetben is kiszámíthatatlan. Az eddigi tapasztalataink alapján a következő ügykörökben volt következetlen a kérelmek elbírálása:

  • volt, akinek elfogadták, hogy a beutazás előtt nyújtotta be a méltányossági kérelmet, de volt, akinek azt válaszolták, hogy erre csak a határon van mód;
  • arra is volt példa, hogy a rendőrség azért utasított el egy kérelmet, mert azt nem 7 nappal a beutazás előtt nyújtották be – a benyújtás helyes időpontjáról tehát szinte lehetetlen biztosat mondani;
  • az elbírálás gyorsasága változó, néhány órától több napig terjedhet. Az elbírálás ideje nagyban függ attól, hogy a rendőrség aktuálisan mennyire leterhelt;
  • a rendőrség honlapján lévő űrlapkitöltő nem mindig működik, sőt már arra is volt példa, hogy elutasítottak egy kérelmet, mert azt a kérelmező nem ügyfélkapun keresztül küldte be. Ezért akinek van rá lehetősége, annak az ügyfélkapu használatát javasoljuk;
  • ha a járványügyi hatóság már kiállította a karantént elrendelő határozatot, akkor a rendőrség el szokta utasítani az odáig még el nem bírált méltányossági kérelmet.

Milyen címet adhatok meg a határon, ahol eltölteném a 14 nap karantént?

Bármilyen címet megadhatunk a határon a rendőrségnek, ezt fogják továbbítani a helyileg illetékes járványügyi hatóságnak. Az azonban a mi felelősségünk, hogy ezen a címen folyamatosan megtalálhatók legyünk, amikor a rendőrség ellenőrzi a karantén betartását, tehát csak olyan címet adjunk meg, ahol ténylegesen el tudunk tölteni 14 napot. Ennek azonban nem kell bejelentett lakcímnek lennie, és semmilyen más megkötés se vonatkozik rá. Érdemes azonban hozzájáruló nyilatkozatot beszereznünk, ha más lakcímén töltenénk el a karantént. 

Kérhetem utólag, hogy másik helyre kerülhessek át karanténba, vagy mentesüljek a karantén alól?

Az áthelyezésre járványügyi okból (például ha veszélyeztetett csoportba tartozó személlyel van összezárva a karanténban) sor kerülhet, és a mentesítés is lehetséges. A karantén helyének módosításához vegye fel a kapcsolatot azzal a járványügyi hatósággal, amelyik a karanténról szóló határozatot kiállította: ha ezt járványügyi okból indokoltnak találják, akkor új határozatot állítanak ki és új tartózkodási helyet jelölnek ki a karanténra. Érdemes megkeresni a karantén végrehajtását ellenőrző helyi rendőrkapitányságot is, ha ugyanis ők nem látják akadályát az átjelentkezésnek, azt a hatóság is pozitívan értékelheti. A rendőrséggel azért is érdemes felvenni a kapcsolatot, mert ha a korábbi címen ellenőrzik a karantén végrehajtását, de már nem tartózkodunk ott, akkor szabálysértési eljárást indíthatnak.

Az utólagos mentesítésre a járványügyi hatóság jogosult, amit a Miniszterelnökség Területi Közigazgatás Működtetéséért Felelős Államtitkárságának állásfoglalása is alátámaszt. Ennek tisztázására azért volt szükség, mert a rendőrség és a járványügyi hatóság között többször is hatásköri vita alakult ki arról, hogy a mentesítési kérelmek elbírálása melyikük feladata. Ha a járványügyi hatóság hatásköre hiányát állapítaná meg, a fentiekre lehet hivatkozni. A karantén feloldásáról a hatóság járványügyi szempontú mérlegelés alapján dönt, az ügy minden körülményére tekintettel. Ismereteink szerint a mentesítés alapja lehet, ha az érintett a beutazáskor 4 napnál nem régebbi, negatív molekuláris biológiai teszttel (SARS-CoV-2 teszt) rendelkezik – ez azonban csak az egyik szempont, amelyet a hatóság mérlegel.

Mennyi időre kell karanténba vonulnom?

A beutazást szabályozó rendelet szerint 14 napra, azonban a gyakorlatban ez inkább 15 nap. Az országba érkezéskor ugyanis a rendőrség ideiglenes intézkedésként azonnal arra a helyre irányít minket, amelyet az otthoni karantén helyének megjelölünk, és itt is kell maradnunk; a tapasztalataink alapján azonban a járványügyi hatóság – amelyet a rendőrség értesít arról, hogy felvettek minket a járványügyi nyilvántartásba – úgy állapítja meg a 14 napos határidőt, hogy az csak a hazaérkezésünk napját követő napon kezdődik. A 14 napot tehát nem a hazaérkezésünk napjától, hanem az azutáni naptól kell számítani, ennek ellenére már a hazaérkezésünk napján is a karantén helyén kell lennünk, és azt nem hagyhatjuk el.

A kötelező karantén alól lehetséges mentesülni, erről a „Lehet mentesülni a Magyarországra belépés után kötelező karantén alól?” pontban írtunk.

Egyes külföldiekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a magyar állampolgárokra. Kik ők?

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) állandó tartózkodási kártyával rendelkező állampolgárait pont ugyanúgy kell megítélni, mintha magyar állampolgárok lennének, tehát ők a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel, de továbbra is beléphetnek az országba. Az EGT tagállamainak listáját ITT lehet elérni, arról pedig, hogy kinek állítható ki állandó tartózkodási kártya, ITT lehet tájékozódni. Fontos megjegyezni, hogy önmagában az állandó tartózkodási kártya nem elegendő tehát a belépéshez. Vagyis jelenleg nem léphet be mindenki, akinek állandó tartózkodási kártyája van, csak azok, akik maguk is EGT-tagállamok állampolgárai. Ez azért lehet problémás, mert ilyen kártyát nem csak EGT-tagállamok állampolgárai kaphatnak. Könnyen lehet, hogy egy EGT-tagállam polgára beléphet, az ő EGT-n kívüli hozzátartozói azonban nem, még ha mindannyiuk rendelkeznek is állandó tartózkodási kártyával.

Külföldiek hogyan léphetnek be Magyarországra?

A külföldieknek két csoportját kell megkülönböztetnünk:

  • magyarországi tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárok: a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mentén léphetnek be az országba
  • minden más külföldi állampolgár: alapvetően nem léphetnek be az országba de vannak kivételszabályok (lásd pl. az „Ausztriára, Szerbiára és Szlovákiára vonatkozó eltérő szabályok” részt!).

Kivétel a beutazási tilalom alól: az ORFK rendészeti főkapitány-helyettese méltányossági kérelem alapján külföldinek is engedélyezheti a belépést, és egyedi magatartási szabályt is megállapíthat ha:

  1. az érintett egészségügyi vizsgálatát elvégzik,
  2. koronavírus gyanúja nem merül fel,
  3. vállalja a házi karantént 14 napra,
  4. és a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

A méltányossági kérelmet elektronikusan, magyar nyelven kell benyújtani. Arra kell kitérni benne, hogy milyen okból súlyosan méltánytalan, érdeksértő a belépés megtagadása. Az egyes méltánylást érdemlő indokokat részletesen lásd a következő pontban.

A méltányossági kérelmet a rendőrség honlapján lehet benyújtani ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül, illetve ezek hiányában a rendőrség saját űrlapkitöltő felületén. A kérelmet csak elektronikusan, magyar nyelven lehet benyújtani.

Az űrlapokat a rendőrség e-ügyintézési oldalán találja.

Vannak külföldiek, akiket úgy kell megítélni, mint a magyar állampolgárokat. Erről lásd az „Egyes külföldiekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a magyar állampolgárokra. Kik ők?” részt!

Mit mérlegel az ORFK rendészeti főkapitány-helyettese a külföldiek méltányossági kérelmének elbírálásakor?

A következő indokok „különös méltánylást érdemlő körülménynek” minősülnek:

  1. a magyarországi bírósági vagy hatósági eljárási cselekményen részvétel, amit a megfelelő irattal kell igazolni; 
  2. központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolt üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés; 
  3. egészségügyi ellátás igénybevétele az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással;
  4. hallgatói vagy tanulói jogviszony alapján fennálló vizsgakötelezettség teljesítése, amennyiben ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja; 
  5. a fuvarozással összefüggő utazás személyforgalomban, ha célja a fuvarfeladat kiinduló pontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követő hazatérés, amennyiben ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja;
  6. közeli hozzátartozó temetésén való részvétel;

Ezeken kívül lehetőség van „egyéb” indokot is megjelölni. Az alábbiakban arról írunk, hogy tudomásunk szerint mi számít ilyen indoknak.

A rendőrség tájékoztatása szerint ha igazolható, hogy a méltányossági kérelmet családok egyben tartása érdekében nyújtották be, akkor az adatigényléssel lefedett időszakban minden esetben kiadták a méltányossági engedélyt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akik:

  • magyar állampolgárságú hozzátartozójukkal életvitelszerűen Magyarországon élnek,
  • van magyarországi lakcímkártyájuk, és
  • a belépést követően vállalják a kéthetes otthoni karantént.

Szintén mentességet kaptak azok a külföldiek is, akik tartózkodásra jogosító okmánnyal és lakcímkártyával rendelkeztek, és Magyarország területére történő belépésüket követően vállalták a kéthetes otthoni karantént. 

Ezen kívül saját tapasztalataink szerint hasznos lehet a Magyarországon fennálló munkaviszony meglétének igazolása, valamint annak rövid leírása, hogy milyen következményei lehetnek a beléptetés elmaradásának (például, ha nincs hova visszamenni a járatok törlése vagy egyéb körülmények miatt). A méltányossági kérelem sikerét segítheti minden olyan irat, ami az előadott tényeket igazolja, például: 

  • a befotózott lakcímkártya,
  • a családi kapcsolatot igazoló bármilyen okmány – a nem regisztrált élettársi kapcsolatnál az együttélés körülményeinek és a kapcsolat időtartamának leírása,
  • a munkáltató írhat levelet arról, hogy szüksége van a munkavállalóra, akinek megtagadták a belépését, illetve csatolható a munkaszerződés.

A kérelmek elbírálásának nincs belső határideje, de az ORFK tájékoztatója szerint ezeket haladéktalanul kell elbírálni.

Ha a kérelmet elutasítják, a bírósági felülvizsgálat lehetősége ebben az esetben is nyitva áll, ugyanakkor a bíróság előreláthatólag nem fogja felülbírálni ezeket a döntéseket, mert a belépés megtagadására ilyenkor a rendelet lehetőséget ad, tehát az nem jogszerűtlen.

Segítünk a családoknak, amikor értelmezni kell a folyton változó rendeleteket, ingyenes jogi tanácsokkal támogatjuk az egészségügyi dolgozókat, ott vagyunk a bizonytalan helyzetbe kerülő munkavállalók mellett, és ott vagyunk melletted is, amikor szorongva nézed a hatóságok bejelentését és azt érzed, hogy nem értesz belőle semmit.

Támogass minket, hogy biztonságban érezhesd magad a rendkívüli helyzetben is!

Lehet mentesülni a Magyarországra belépés után kötelező karantén alól?

Igen. Erre két mód van: az egyik, ha igazoljuk, hogy már átestünk a betegségen vagy külföldön kellő időt töltöttünk karanténban, a másik pedig, ha méltányossági alapú mentesítést kérünk az  ORFK rendészeti főkapitány-helyettesétől.

Már átesett a betegségen vagy külföldön már volt karanténban: aki nem fertőzésgyanús, annak nem kell karanténba vonulnia, ha bizonyítja, hogy

  • a belépés előtt már legalább 14 napot töltött karanténban, vagy
  • már átesett a koronavírus-fertőzésen.

Méltányossági kérelem: aki nem fertőzésgyanús, de azt se tudja igazolni, hogy egészséges, az ORFK rendészeti főkapitány-helyettesének írt méltányossági kérelemben kérheti, hogy mentesítsék a karantén alól, ha:

  • az érintett egészségügyi vizsgálatát elvégzik,
  • koronavírus gyanúja nem merül fel,
  • és a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi
  • annyi időre, amennyi ideig házi vagy hatósági karanténba kéne vonulnia

Egyes szomszédos országokra az általánostól eltérő karanténszabályok vonatkoznak, lásd az „Ausztriára, Szerbiára és Szlovákiára vonatkozó eltérő szabályok” részt!

A méltányossági kérelmet a rendőrség honlapján lehet benyújtani ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül, illetve ezek hiányában a rendőrség saját űrlapkitöltő felületén. A kérelmet csak elektronikusan, magyar nyelven lehet benyújtani.

Az űrlapokat a rendőrség e-ügyintézési oldalán találja.

Hogyan jutok el a karantén helyszínére? Mik a teendőim, amíg odaérek?

Nincs arra vonatkozó megkötés, hogy hogyan lehet a karantén helyszínére jutni, tehát ez autóval, tömegközlekedéssel, vagy – főleg ha a repülőtérre érkezünk –, taxival, vagy úgy is lehetséges, hogy valaki értünk jön. Ez utóbbira szerencsésebb olyasvalakit megkérni, akivel egy háztartásban fogjuk tölteni a karantént, bár ez nem kötelező. Mást azért lehet a karantén helyszínére vinni, mert a kijárási korlátozásról szóló rendelet szerint lehetséges a „szükséges, személyes megjelenést igénylő ügyintézés” és a „segítségre szoruló személy részére történő segítségnyújtás”.

Az érkezésünk előtt – különösen, ha ez hosszabb időt vesz igénybe – érdemes felvenni a kapcsolatot az illetékes rendőrkapitánysággal, mert megbüntethetnek, ha még az érkezésünk előtt kiszállnak ellenőrizni, és nem találnak minket otthon.

Ki ellenőrzi a házikarantén-szabályok betartását?

A rendőrség ellenőrzi.

Hogyan ellenőrzi a rendőrség a szabályok betartását?

A rendőrség szúrópróbaszerűen, bizonyos időközönként meglátogatja az érintett otthonát és ellenőrzi, hogy ott tartózkodik-e. Ezt ezért tudja megtenni, mert a járványügyi hatóság minden egyes házi karantén elrendelését automatikusan elküldi a rendőrségnek, így a rendőrök tisztában vannak azzal, hogy kinek, hol és mennyi időre kell karanténban lennie. A rendőrség ezen kívül a járványügyi hatóságtól vagy egészségügyi intézményektől is kérheti az érintett adatait és elérhetőségét, de ez az adatkérés csak a járványüggyel összefüggő adatokra vonatkozhat, más egészségügyi adatra nem.

Lehetőségünk van arra, hogy mobilapplikáció telepítésével váltsuk ki a rendőri ellenőrzést (az erről szóló rendelet itt érhető el). A szoftver telepítését önként választhatjuk. Ebben az esetben a telepítéskor fényképet kell küldeni a rendőrségnek az applikáción keresztül, akik ezt összevetik a különböző nyilvántartásokban tárolt fotóinkkal. A regisztráció után az érintett „köteles együttműködni, és a szoftverrel a rendőrség által előírt műveletet elvégezni.” Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy ez mit jelent, de szelfi készítését vagy valamilyen más jelzést tartunk elképzelhetőnek. Az app ezen kívül folyamatosan továbbítja a rendőrségnek a helyadatainkat. A rendőrség csak akkor ellenőrizheti személyesen az applikációt telepítő érintettet, ha felmerül, hogy megszte a karantén szabályait, vagy ha nem használja az appot az utasítás szerinti, kellő időben.

Ki gondoskodik a házi karanténba vagy kijelölt karanténba kerültekről?

Ez a polgármester feladata.

Mi az a hatósági házi karantén és a kijelölt karantén?

Hatósági házi karanténnak hívják, ha valaki az otthonában (lakóhelyén vagy tartózkodási helyén) köteles karanténba vonulni.

Kijelölt karanténnak hívják, ha a járványügyi hatóság járványkórházba vagy más, karantén céljára szolgáló intézménybe utalja az érintettet.

Ha többet szeretnél tudni a karanténra vonatkozó szabályokról, nézd meg útmutatónk „Karantén” fejezetét!

Át se lehet haladni Magyarországon? Torlódások lesznek a határon?

Az országos rendőrfőkapitány

  • a szomszédos államok polgárainak, vagy
  • humanitárius okból

a határátlépésre, a  Magyarország területén tartózkodásra, az  áthaladásra, az útvonalra, a megállási lehetőségekre, az ezzel összefüggő közlekedésre vonatkozó szabályokat alkothat.

A jogi lehetőség tehát megvan arra, hogy az országon áthaladó forgalom ne akadályozza súlyosan a határokon való átlépést.

Mit tehetek, ha megtagadták a belépésemet az országba?

Ha valakinek megtagadják a belépését az országba, arról a reptéren a repülőtéri rendőr igazgatóság,  a határon pedig a rendőrség határrendészeti kirendeltsége határozatot állít ki. 

A) Magyar állampolgárok: ha a rendőrség ebben a döntésben 

  • magyar állampolgár vagy
  • állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT állampolgár beutazását tagadja meg 

bármilyen indokkal, akkor az a döntés egyértelműen jogellenes és azzal szemben jogorvoslatot lehet igénybe venni. 

Az EGT tagállamainak listáját ITT lehet elérni, arról pedig, hogy kinek állítható ki állandó tartózkodási kártya, ITT lehet tájékozódni.

A határozattal szemben nem lehet fellebbezni, de a döntés felülvizsgálatát 30 napon belül lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a bíróságnak kell címezni, de azt ahhoz a szervhez kell elküldeni, amelyik a döntést hozta (tehát a repülőtéri rendőr igazgatóságnak vagy a határrendészeti kirendeltségnek). 

A jogorvoslati kérelemben magyar állampolgárok a 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ára hivatkozhatnak, amelyből kiderül, hogy magyar állampolgárokra nem terjed ki a belépési tilalom, valamint felhívható az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdése, amely kimondja, hogy magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

Állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárok a 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet 7. §-ára hivatkozhatnak, amely kimondja, hogy a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja. Így tehát az ő belépésükre sem vonatkozik az a tilalom, amely a rendelet 2. §-a a külföldiek belépését tiltja. 

Ezzel párhuzamosan érdemes panasszal is élni a döntést hozó rendőri szervnél, ugyanezekre az indokokra hivatkozva. 

B) Külföldiek: ha a rendőrség

  • nem magyar állampolgár belépését tagadja meg, aki
  • állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT állampolgárnak sem számít,

akkor az a döntés jogszerű. Előfordulhat azonban, hogy az mégis súlyosan méltánytalan, a belépni szándékozó jogos érdekeit sérti.

Ilyenkor a rendőrség honlapján méltányossági kérelmet lehet benyújtani, ezen a linken. Ebben nem azt kell kifejteni, hogy miért tartjuk jogellenesnek a döntést, hiszen ez a döntés formálisan jogszerűnek számít. Arra kell kitérni, hogy milyen okból súlyosan méltánytalan, érdeksértő a belépés megtagadása. Arról, hogy a rendőrség milyen szempontokat mérlegel a méltányossági kérelem elbírálásakor, lásd a „Mit mérlegel az ORFK rendészeti főkapitány-helyettese a külföldiek méltányossági kérelmének elbírálásakor?” kérdéshez írt válaszunkat!

Külföldön vagyok és nemsokára lejár az útlevelem, mit tegyek?

A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró okmányok érvényességi ideje automatikusan meghosszabbodik a veszélyhelyzet végét követő 15. napig. Az útlevelek tehát március 11-étől a veszélyhelyzet végét követő 15. napig nem járnak le.

Miért lehet büntetést kiszabni a beutazással kapcsolatban?

Aki az ORFK rendészeti főkapitány-helyettese által a méltányossági eljárásban megszabott magatartásszabályt megszegi, szabálysértést követ el. A pénzbírság 5000-500.000 forintig terjedhet, a helyszíni bírság pedig 5000-100.000 forint, ismételt elkövetés esetén a felső határ 150.000 forint.

Ugyanígy büntetendő, aki az országon való áthaladás szabályait szegi meg.

Lehet most külföldre menni Magyarországról?

Vannak egyes ágazatokban dolgozók, akiknek ehhez engedély kell (ld. a következő pontot).

Mindenki másra az általános szabályok vonatkoznak. A kijárási korlátozásról szóló kormányrendeletben nem szerepel, hogy külföldre utazás céljából el lehetne hagyni a lakóhelyünket. Mivel azonban az Operatív Törzs tájékoztatóin többször elhangzott, hogy a kijárási korlátozás az ésszerűség határain belül kívánja korlátozni az állampolgárok mozgásszabadságát, a külföldi út miatt valószínűleg senkit se fognak megbüntetni. Tudni kell azonban, hogy a jogszabály lehetőséget ad a büntetésre. Hazatéréskor egészségügyi vizsgálatnak kell alávetnünk magunkat, amelyet 14 nap karantén követ (ld. az erre vonatkozó pontot).

Az úticél ország könnyen lehet, hogy feltételekhez köti vagy tiltja a belépést. Ez országonként változó. Érdemes az adott ország konzuli szolgálatánál érdeklődni. Ezen kívül a Külügyminisztérium konzuli szolgálata naprakész információkkal szolgál arról, hogy a koronavírus-fertőzöttség miatt melyik országokba vagy régiókba nem javasolja az utazást. Erről itt tájékozódhat: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/koronavirus

Ausztriába például csak negatív koronavírus-tesztet igazoló, 4 napnál nem régebbi orvosi igazolással lehet belépni. A szükséges formanyomtatvány magyarul itt érhető el

Az Ausztriában tartózkodási hellyel rendelkezőknek nem szükséges a formanyomtatványt bemutatniuk, de önkéntes karanténba kell vonulniuk 14 napra. A vonatkozó rendeletet itt találod: https://www.ris.bka.gv.at/GeltendeFassung.wxe?Abfrage=Bundesnormen&Gesetzesnummer=20011072

Ki az, aki csak engedéllyel hagyhatja el Magyarországot?

Csak külön miniszteri engedéllyel hagyhatják el az országot:

  • egészségügyi dolgozók
  • honvédek, tartalékos katonák és honvédelmi alkalmazottak
  • a rendvédelmi szervek tagjai és a rendvédelmi igazgatásban dolgozók (pl. rendőrség, NAV, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtási dolgozók, nemzetbiztonsági szolgálatok tagja)
  • a NAV alkalmazottai
  • a kormánytisztviselők

Az engedély csoportosan is megadható.

Az ingázó munkavállalókat hogyan érintik a belépési szabályok?

A szomszédos államokkal az országos rendőr-főkapitány megállapodást köthet az ingázás szabályozásáról. Ezekről a megállapodásokról a Rendőrség honlapján, a híreket figyelve lehet naprakész információkat szerezni.

Arról, hogy mely határátkelőket zárták le, illetve melyek vannak éppen nyitva, a rendőrség honlapján tájékozódhat.

A 2020. április 7-ei állapotok szerint a következőképpen alakulnak az ingázókra vonatkozó szabályok az egyes szomszédos országokkal (a többi országra vonatkozó szabályokat ld. lentebb):

Ausztria

Magyarország és Ausztria rendőr-főkapitányainak megállapodása értelmében 2020. április 1-jén 0 órától az osztrák–magyar határszakasz valamennyi nyitva tartó határátkelőhelyét igénybe vehetik az ingázó dolgozók.

Az osztrák és a magyar állampolgárok munkáltatói igazolás, illetve a megművelt földterület tulajdonjogának vagy használati jogának igazolása birtokában kilométerkorlátozás nélkül utazhatnak országaik között. A dolgozók mentesülnek a 14 napra előírt hatósági karantén elrendelése, valamint a külföldiekre vonatkozó beléptetési tilalom alól.

Az Ausztriába és Magyarországra történő áruszállítás továbbra is folyamatos marad a teherforgalom számára megnyitott határátkelőhelyek igénybe vételével.

Szlovákia

Magyarország és Szlovákia kormányainak megállapodása értelmében 2020. március 19-én 6 órától a két ország azon állampolgárai, akiknek a határtól számított 30-30 kilométeres távolságon belül van bejelentett lakcíme, illetve munkahelye, anélkül kelhetnek át munkavállalás céljából, hogy 14 napra karanténba kellene vonulniuk. Az ingázóknak lakcímkártyával és munkáltatói igazolással kell rendelkezniük.

Ukrajna

Nem tudunk megállapodásról.

Románia

Magyarország és Románia kormányainak megállapodása értelmében a két ország azon állampolgárai, akiknek a határtól számított 30-30 kilométeres távolságon belül van bejelentett lakcíme, illetve munkahelye, vagy egészségügyi ellátási céllal érkeznek, anélkül kelhetnek át a határon, hogy 14 napra karanténba kellene vonulniuk. Az ingázóknak lakcímkártyával és munkáltatói igazolással, míg az egészségügyi ellátás céljából érkezőknek beutalóval kell rendelkezniük.

Szerbia

Magyarország és Szerbia kormányainak megállapodása értelmében 2020. április 23-ától a két ország azon állampolgárai, akiknek a határtól számított 50-50 kilométeres távolságon belül van bejelentett lakcíme, illetve munkahelye, valamint mezőgazdasági földterülete, anélkül kelhetnek át munkavégzés vagy mezőgazdasági tevékenység céljából, hogy 14 napra karanténba kellene vonulniuk. Az ingázóknak lakcímkártyával és munkáltatói igazolással kell rendelkezniük, míg a mezőgazdasági munkát végzőknek a megművelt földterület tulajdonjogi vagy használati jogának igazolásával. Magyar részről további feltétel a magyar munkáltató által kiállított olyan igazolás, melyet a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv (járási hivatal) hitelesített.

Horvátország

Magyarország és Horvátország kormányainak megállapodása értelmében 2020. március 31-én 7 órától a két ország azon állampolgárai, akiknek a határtól számított 30-30 kilométeres távolságon belül van bejelentett lakcíme, illetve munkahelye, valamint mezőgazdasági földterülete, anélkül kelhetnek át munkavégzés vagy mezőgazdasági tevékenység céljából, hogy 14 napra karanténba kellene vonulniuk. Az ingázóknak lakcímkártyával és munkáltatói igazolással kell rendelkezniük, míg a mezőgazdasági munkát végzőknek a megművelt földterület tulajdonjogi vagy használati jogának igazolásával.

Szlovénia

Magyarország és Szlovénia rendőr-főkapitányai megállapodtak abban, hogy a két ország határszakaszán korábban elrendelt korlátozásokat részlegesen feloldják.

A határmenti ingázók a 14 napra előírt hatósági karantén elrendelése, valamint a külföldiekre vonatkozó beléptetési tilalom alól mentesülnek.

A megállapodás alapján 2020. április 2-án 6 órától a két ország állampolgárai a magyar–szlovén határszakaszon megnyitott valamennyi határátkelőhelyen munkáltatói igazolás, illetve a megművelt földterület tulajdonjogának vagy használati jogának igazolása birtokában átléphetnek.

A határmenti ingázás elősegítése érdekében 2020. április 2-án 6 órától a személyforgalom számára megnyitják a Bajánsenye-Hodos, valamint a Kétvölgy-Cepinci határátkelőhelyeket.

Mivel mindkét országban vannak kijárási korlátozások érvényben, az adott országba belépni és ott közlekedni az ott érvényes szabályok betartásával lehet.

Más országok

A külföldről hazaérkező magyar állampolgár (vagy állandó tartózkodásra jogosult EGT-polgár) munkavállalónak is kötelező egészségügyi vizsgálaton átesnie a határon, és ha nem merül fel nála fertőzés gyanúja, hatósági házi karanténba kell vonulnia 14 napra. Ez alól az ORFK rendészeti főkapitány-helyettese méltányossági alapon felmentést adhat és egyedi magatartásszabályt állapíthat meg, ami akár az ingázás engedélyezése is lehet, de az érintettet regisztrálják a járványügyi nyilvántartásban.

A főkapitány-helyettes mindenki esetében mérlegelés alapján dönt. Ha a kérelmet elutasítják, a bírósági felülvizsgálat lehetősége ebben az esetben is nyitva áll, bár a méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben ez mindig csak korlátozott.

Mi a helyzet a teherforgalommal?

A korlátozások nem érintik a teherforgalomban az országba lépőket és az onnan kilépőket.

Milyen korlátozások vonatkoznak a járművek határátlépésére?

Külföldről nemzetközi személyszállítást végző vonat és busz nem léphet be az országba, polgári légijármű pedig nem szállhat le. A tilalom az áruszállításra nem vonatkozik. 

Magyar állampolgárként hol tájékozódhatok, mielőtt külföldre utaznék?

A https://konzuliszolgalat.kormany.hu/ weboldalon országonkénti bontásban is olvashatók folyamatosan frissített tájékoztatók.

Arról, hogy mely határátkelőket zárták le, illetve melyek vannak éppen nyitva, a rendőrség honlapján tájékozódhat: http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo

Külföldi ismerősöm a reptéri tranzitban rekedt. Kitől kérhet segítséget a hazautazáshoz?

Az állampolgársága szerinti ország konzuli szolgálatától. 

Milyen jogszabályban találom meg a határátlépésre vonatkozó új rendelkezéseket?

81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet

ORFK közlemény a méltányossági kérelmekről

A szabályozás gyakran változik, ezért mindig figyeljünk arra, hogy az aktuális, hatályos szabályt nézzük-e!

Megosztás