Iskolák, óvodák és a koronavírus: szabályok, lehetőségek

Igen. A jogszabály kimondja, hogy ha a tanuló egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, a mulasztást igazoltnak kell tekinteni. Az iskolaigazgatónak van olyan jogköre, hogy mérlegelje, hogy a szülő által bemutatott indok alapos indok-e a hiányzásra és ez esetben engedélyezheti a távolmaradást, amit tehát ilyenkor igazolt hiányzásnak kell ezt tekinteni. A járványhelyzetre hivatkozás lehet ilyen indok.

Ezt az értelmezést az ombudsman állásfoglalása is megerősítette, amiben leszögezi: a jogszabályban meghatározott „egyéb, alapos indok” az olyan körülményekre terjed ki, ami a jogalkotó által előre nem látható eseteket foglal magában. Ezek közös jellemzője, hogy az adott körülmény nem teszi lehetővé az iskolában való megjelenést, vagy az különösen nagy erőfeszítéssel járna a tanuló számára. Az ombudsman szerint ilyen esetnek minősül az is, ha valamely tanuló a járványhelyzet kapcsán – nem betegségéből vagy karanténkötelezettségéből kifolyólag – mulasztani kényszerül az iskolából.

Az emberi erőforrások minisztere 2021. augusztus végén kelt levelében

felhívja a figyelmet, hogy erre az indokra nem lehet korlátlanul hivatkozni. Úgy fogalmaz, hogy a tanulói hiányzásnak a járványhelyzetre tekintettel, általánosan, előre meg nem határozott időtartamra történő szülői igazolása nem tekintendő automatikusan alapos indoknak – vagyis a kérelmet egyedi körülményekkel kell megindokolni. Minden ilyen szülői/gondviselői kérelmet a döntésre jogosult intézményvezetőnek a kérelmező körülményei és a járvány alakulásának függvényében kell mérlegelnie és időszakonként felülvizsgálnia.

A döntés során elsődlegesen azt kell mérlegelni, hogy

• mennyire súlyos az aktuális járványhelyzet; az intézményben vannak-e igazoltan fertőzöttek, fennáll-e a tanuló megfertőződésének reális veszélye;

• a tanulónak az iskolában való jelenléte, illetve az oda- és hazajutása során mennyire biztosított a fertőzés megelőzése;

• az esetleges megfertőződésnek milyen hatása lehet a tanulóra és a vele egy háztartásban élő személyekre;

• a tanulóra és családjára nézve az érintett gyermek otthonmaradása vagy az iskolába járása nyújt-e nagyobb biztonságot a fertőzéssel szemben;

• a tanuló életkorára figyelemmel biztosítható-e felügyelete az iskolából való távolmaradás alatt.

Összefoglalva tehát: van lehetőség arra, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak és ne járjanak be, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt.

Készítettünk egy mintakérelmet, amiben jogszabályi hivatkozásokkal is megindokoljuk, miért kell igazoltnak tekinteni a hiányzást. A kérelemminta elérhető innen.

Igen. A szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint – az intézményvezető engedélyt adhat a távolmaradásra. Az tehát a kérdés, hogy az óvoda házirendjében mi szerepel, hogy az igazgató hány napra adhat engedélyt a távolmaradásra. Ha a házirendben nem szerepel felső határa ennek, akkor igazolt hiányzással megoldható a távolmaradás, már amennyiben ebben az óvodavezető partner. Adott esetben akár a házirend módosításáról is szó lehet. Sajnos azt is tudni kell, hogy az óvodák az adott napon jelenlévő gyerekek után, napi bontás szerint kapják a finanszírozást, ezért e tekintetben tulajdonképpen ellenérdekelt az óvodavezető abban, hogy gyerekek huzamosan távol maradjanak. Még így, a járványveszély fokozódásával is előfordulhat, hogy a fertőzésveszély kockázatának csökkentését előbbre sorolja az óvodavezető, hiszen egy teljes bezárás is a finanszírozás csökkenését eredményezheti.

Nem.

Az a gyerek, aki általános vagy középiskolában

• 250 óránál többet hiányzik, és

• emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető,

nem kaphat év végi jegyet. Ilyen esetben osztályozó vizsgára bocsátást kell kérelmezni a nevelőtestületnél.

A jogszabály azonban csak akkor írja elő az osztályozó vizsgát, ha a tanuló teljesítménye nem volt érdemjegyekkel értékelhető. Ha kapott jegyeket, akkor ugyanúgy le lehet zárni, mint az iskolába bejáró tanulókat, és így az osztályozó vizsgára sincs szükség.

Az otthonról tanuló gyerekek esetében az iskola feladata, hogy lehetővé tegye a tanuló számára a számonkérést és érdemjeggyel értékelést. Ezért az a gyerek, aki nem jár be az iskolába, viszont otthonról részt vesz a köznevelésben, tanul és jegyeket is kap, annak hiányzása nem eredményez szükségszerűen és automatikusan osztályozó vizsgát! A legújabb intézkedési tervben fel is hívják a figyelmet, hogy a járványveszély miatt otthonmaradó gyerek „a pedagógusokkal egyeztetett kapcsolattartási és számonkérési forma mellett részt vehet az oktatásban”.

A kérdésről érdemes részletesen egyeztetni a pedagógusokkal, és szükség esetén az intézmény vezetőjével is. Ha az iskola nem teszi lehetővé az otthonról tanuló gyereknek az oktatásban való részvételt, jogi segítséget nyújtunk a jogsegely@tasz.hu-n!

Ha a gyermeknek egy koronavírus-fertőzött szoros kontaktjaként kell távolmaradnia az iskolától, például, mert az osztályában valaki megfertőződött, akkor sajnos ügyelet nem vehető igénybe, hiszen a gyermek közösségtől való távoltartása a cél. Ilyenkor sajnos a jelenlegi szabályok miatt arra sincs lehetőség, hogy táppénzre menjen a szülő, mert ezt hivatalosan csak a gyermek betegsége esetén teheti meg. Ezzel kapcsolatban itt olvashat link.

Minden esetben otthon kell tartani azt a gyereket, akinek bármilyen betegségre (tehát nemcsak koronavírusra) utaló tünetei vannak (a krónikus beteg gyerekek intézménybe járásáról lásd lent). Ha a tünetek koronavírus-fertőzés gyanúját vetik fel, fel kell hívni a házi gyermekorvost és értesíteni kell az iskolát/óvodát. A gyerekorvos a tünetek tükrében dönt a további teendőkről, a tesztelés szükségességéről és a karanténról. A háziorvos feladata jelenteni az igazolt fertőzést, ennek következtében a szoros kontaktok számára járványügyi elkülönítést rendelhetnek el, kivéve a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára. Ha igazolódik a koronavírus-fertőzés, akkor ismét szólni kell az intézménynek. Ha egy köznevelési intézményben COVID-19 fertőzés ténye igazolódik, arról a területi népegészségügyi hatóságot (azaz a megyei, fővárosi kormányhivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró járási, kerületi hivatalát) haladéktalanul tájékoztatni kell.

Ha kiderül egy gyerekről, hogy koronavírus-fertőzött, akkor ún. járványügyi elkülönítés alá vonják. Ez tulajdonképpen a karantén egy fajtája, de nem a hatósági karantén, vagyis ilyenkor nincs piros lap az ajtón, nincs rendőri ellenőrzés. A járványügyi elkülönítés azt jelenti, hogy a háziorvos azt mondja, hogy sehova ne menjen el otthonról a gyerek, amíg gyógyultnak nem nyilvánítja. Gyógyultnak akkor nyilvánítható, ha a beteg legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 7 nap eltelt. Ha csak enyhe tünetei voltak és az elkülönítés 4. napján már láztalan, tünetei megszűntek, akkor a tünetek kezdetétől számított 5. napon elvégzett negatív antigén gyorsteszt után is feloldható a karantén.

Ha tünetmentesen lenne fertőzött gyermek, akkor a pozitív teszt utáni 7. nap után mehet megint közösségbe, vagy a fertőzést igazoló teszttől számított 5. napon készített negatív antigén gyorstesztet után feloldható a karantén. Az eljárásrendből nem egyértelmű, hogy milyen típusú antigén tesztet fogadnak el (csak az egészségügyi szolgáltató által készítettet, vagy az otthon elvégezhetőt is) ezért ezt érdemes tisztázni a gyermek háziorvosával.

Az igazolt fertőzés tényét az iskolának / óvodának is jelezni kell. Az igazoltan fertőzött gyerekkel egy háztartásban élő többi családtag szoros kontaktnak minősül, és mint ilyen, elvileg járványügyi megfigyelés alá kerül, kivéve, ha rendelkezik oltási igazolvánnyal. Azt a tanácsot érdemes megfontolni, hogy a családtagok igyekezzenek a lehetőségekhez mérten izolálni magukat az igazolt fertőzöttől, hogy csökkentsék a fertőzés kockázatát.

A járványügyi elkülönítés során a gyerek igazoltan hiányzik az iskolából / óvodából, tehát ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint egy általános betegség idején.

Az iskolának bejelentési, értesítési kötelezettsége van, ami alapján a járványügyi hatóság elrendeli az érintettek karanténba helyezését. Kérdés ugyanakkor, hogy mi a teendő, ha ez valamiért elmarad, vagyis a járványügyi döntések nem születnek meg. Az iskola felelősséget visel a tanulók és a dolgozók egészségéért, de nem léphet a járványügyi hatóság helyébe. Ha a hatóság nem cselekszik, akkor mégis az a helyzet, hogy végső soron az intézménynek kell megpróbálnia döntéseket hozni a tanulók és a munkavállalók biztonsága érdekében.

Az iskolákra vonatkozó intézkedési terv alapján, ha az intézményben valakiről igazolódik, hogy koronavírus fertőzött, akkor ezt jelenteni kell a járványügyi hatóságnak (a Kormányhivatal népegészségügyi ügyekben eljáró járási / kerületi hivatalának) és óvodák esetén a az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI). Ezután a hatóság feladata mérlegelni, hogy milyen járványügyi intézkedéseket indokolt elrendelni. Ilyenkor mérlegelik, hogy a fertőzöttel kik, milyen körülmények között (pl. maszkhasználat mellett, vagy nélkül), mennyi időt töltöttek együtt. Azok számára, akik szoros kontaktnak minősülnek és nem oltottak, a jelenlegi eljárásrend alapján az utolsó kontaktust követő naptól számított 5 napos járványügyi megfigyelést (karantént) kell elrendelni.

Az iskola esetén más intézkedésre nem kell számítani, de az óvodák esetén azok működésével kapcsolatos további lépéseket tehet az Emberi Erőforrások Minisztériumal, amely rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az óvodában tömegesen jelenik meg a fertőzés.

Mindezek ellenére, előfordulhat, hogy a hatóságok nem hozzák meg a szükséges döntéseket. Ilyen esetben az intézmény vezetője meghozhatja azokat a döntéseket, amelyekkel megítélése szerint az iskola működésének egészséges és biztonságos feltételei biztosíthatók. Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy fertőzés esetén gyerekeket küld haza, annak ellenére, hogy ezt valójában a hatóságnak kellene elrendelnie hogy fertőzés esetén gyerekeket hazaküldenek, annak ellenére, hogy ezt a hatóságnak kéne ezt elrendelni.

Az intézményvezetőnek nemcsak a járványhelyzetre kell figyelemmel lennie. Arra is tekintettel kell lennie a tanuló hazaküldésekor, „karanténjának” elrendelésekor, hogy milyen a tanuló családi, szociális háttere. Az igazgató által elrendelt „karantén” nem zárhatja el a tanulókat attól, hogy haladni tudjanak a tananyaggal, és a teljesítményüket értékelni kell. Ugyanígy figyelembe kell venni, hogy a hazaküldött tanuló biztonságos otthontartózkodása megoldott-e ez idő alatt.

Fontos tudni, hogy amennyiben a tanuló a tananyaggal halad és értékelték, akkor a 250 órát meghaladó hiányzás esetén sem kötelezhetik osztályozó vizsgára.

A járványügyi megfigyelés (hatósági karantén) alá került gyerekeknek az iskola nem adhat felmentést, ezt csak a járványügyi hatóság teheti meg. A hatóság a járványügyi megfigyelés kezdetétől számított 5. napon készített negatív antigén gyorsteszt után oldhatja fel a karantént. Ez gyakorlatilag semmivel nem rövidebb, mint a köznevelési intézmény esetén elrendelt karantén hossza.

A Nemzeti Népegészségügyi Központnak van lehetősége azonnali járványügyi intézkedéseket tenni addig is, amíg az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem dönt az intézmény bezárásáról.

Azonban az iskola igazgatójának feladata gondoskodni arról, hogy biztonságban legyenek a tanulók és dolgozók az iskolában. Így egy terjedő járvány esetén, ha a hatóságok nem hoznak időben intézkedést, álláspontunk szerint a veszélyeztetett gyerekek, munkatársak érdekében minden olyan intézkedést meg kell tenni, ami a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében szükséges. Hogy pontosan mik ezek az intézkedések, az a fertőzés körülményei, az intézmény adottságai ismeretében dönthető el.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tanulókat, tanárokat hazaküldik. A maszkviselési, kézmosási, távolságtartási rend szigorítása a közösség egyes csoportjainak az épületen belül történő elkülönítése is elegendő lehet ehhez, vagy az, hogy beszüntetik azokat a tevékenységeket, amelyek keretében sok, nem egy osztályba, csoportba tartozó gyerek van együtt zárt helyen.

Az iskola vezetése támogathatja, hogy az érintett gyerekek esetében a szülők „egyéb alapos ok”-ra hivatkozva igazoltan tarthassák távol a gyermeküket az oktatási intézménytől.

Bár a koronavírusra vonatkozó eljárásrend alapján rendkívüli szünetet az iskolában nem rendelnek el, az igazgató dolga annak biztosítása, hogy az intézmény működése biztonságos legyen. Ebből többek között az is következik, hogy alapos indokkal, sürgős veszélyhelyzetben az igazgató is dönthet arról, hogy az intézményre kiterjedő járványhelyzetre hivatkozva [a köznevelési törvény 30. § (5) bekezdése alapján] hazaküldi a gyerekeket. Sajnos a kormány a járvány idestova majdnem két éve alatt sem segítette az intézményvezetőket abban, hogy milyen szempontokat mérlegelve gyakorolhatják e jogkörüket, ezért az igazgatók sokszor magukra vannak hagyva e kérdésben. Ugyanakkor álláspontunk szerint nem jár el jogellenesen az igazgató, ha sürgős helyzetben maga hoz döntést az intézmény működésének részleges vagy teljes felfüggesztéséről.

Mivel a fertőzöttség ténye szenzitív adat, ezért erről az intézmény csak akkor adhat felvilágosítást, ha ehhez az érintett (szülője) kifejezetten hozzájárul. Elvileg a népegészségügyi hatóság feladata, hogy a kontaktkutatás során felmérje, ki kerülhetett olyan közeli kapcsolatba az érintettel, hogy szoros kontaktnak számít. Ehhez gyakorta igénybeveszik az iskola segítségét. Ezeket a személyeket a hatóságnak kellene értesítenie, sokszor ezt is a köznevelési intézményen keresztül teszik. Eszerint akit nem értesítettek, az nem számít szoros kontaktnak. Csakhogy a kontaktkutatás a gyakorlatban nemigen működik, ezért a szülők joggal aggódhatnak amiatt, hogy a fertőző betegek és kontaktjaik elkülönítése nem történik meg megfelelően. Áthidaló megoldásként meg lehet tenni például azt, hogy az intézményvezető megkérdezi az érintett családot, hogy felfedik-e a kilétüket az érintett közösségben. Ám ha ezt nem szeretnék, erre nem lehet őket kötelezni, de még csak nyomást sem lehet gyakorolni rájuk ez ügyben. Az érintettek beleegyezése nélkül a megszemélyesített információ megosztása súlyos jogsértésnek számít! Természetesen nem lehet úgy utalni sem az érintett kilétére, hogy abból beazonosítható legyen (pl. az, aki a legmagasabb a tornasorban vagy aki robotnak öltözött múlt farsangkor). Az is egy lehetséges megoldás, ha – az érintettek kilétének felfedése nélkül – az iskola arról tájékoztatja a szülőket, hogy az iskolában történtek alapján inkább valószínű, vagy inkább valószínűtlen, hogy a gyerekük a fertőzöttel kockázatos kapcsolatba került. Ne feledjük, hogy a szülőknek a legtöbb esetben csak erre az információra van szükségük, nem pedig arra, hogy ténylegesen ki volt a fertőzött.

Ha a gyerek koronavírusos lesz, a házi gyerekorvos vagy a kezelőorvos igazolásával lehet visszatérni a közösségbe. Igaz, a háziorvosok tiltakoznak az ellen, hogy ún. „egészséges igazolás”-okat kelljen kiállítaniuk (mert ez szakmailag megalapozatlan és rengeteg felesleges adminisztrációt jelent a számukra), és erre nem is kötelezi őket jogszabály, a gyakorlat mégis sokszor ez. A járványügyi eljárásrend alapján egyébként gyógyultnak akkor nyilvánítható a gyerek, ha legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 7 nap eltelt. Amennyiben az enyhe tünetekkel rendelkező igazolt fertőzött az elkülönítés 4. napján már láztalan, légúti tünetei megszűntek, akkor a tünetek kezdetétől számított 5. napon antigén gyorstesztet végeztethet, és annak negatív eredménye esetén az elkülönítés feloldható. Ha tünetmentesen volt fertőzött, akkor a pozitív teszt utáni 7. napon mehet megint közösségbe. A tünetmentes fertőzött a fertőzést igazoló vizsgálat (PCR, antigén teszt) időpontjától számított 5. napon antigén gyorstesztet végeztethet, és annak negatív eredménye esetén az elkülönítés feloldható.

Ha szoros kontaktként hatósági házi karanténban volt, akkor a járványügyi hatóság által kiadott elrendelő határozatban leírtak alapján mehet a gyerek ismét közösségbe. A Nemzeti Népegészségügyi Központ COVID-eljárásrendje jelenleg az utolsó kontaktust követő naptól számított 5 napot ír elő járványügyi megfigyelésre közoktatási intézményben történő érintettség esetén. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a gyerek közösségbe mehet, teszteredmény tehát nem kérhető! Az intézmény a döntést nem bírálhatja felül.

Az eljárásrend szerint a köznevelési intézményt csak egészséges gyermek látogathatja. Ha a gyerek felső légúti tüneteket mutat, akkor jogosan feltételezhetik, hogy nem egészséges, esetleg fertőző betegsége is lehet. Ilyenkor a szülő a gyermek orvosával igazoltathatja azt, hogy a gyermek közösségbe járhat, nem szenved fertőző betegségben. Az igazolást az intézmény köteles elfogadni, hiszen a betegség léte vagy nemléte orvosi szakkérdés. Az orvosi igazolásban foglaltakat az iskola/óvoda nem vitathatja, így további igazolásokat vagy akár negatív tesztet sem kérhet a gyermektől/szülőtől. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a gyerekek egészségügyi adatainak – tehát a krónikus betegségre vonatkozó adatoknak is – a bekérése különleges adatok kezelését jelenti. Ehhez az adatkezeléshez az intézménynek olyan szabályokat kell kialakítani, amelyek megfelelnek az adatvédelmi jogszabályoknak (ld. bővebben az adatkezelésre vonatkozó kérdésnél).

Karanténba több okból is lehet kerülni, és nem minden esetben kell az iskolát értesíteni. Ha a tanuló környezetében valaki csak kontaktként került karanténba, vagyis azért, mert igazoltan fertőzöttel közvetlen kapcsolatba került és nincs beoltva, akkor ezt nem kell jelezni az iskolának / óvodának – de persze nem is tilos. Ha magas kockázatúnak ítéljük a helyzetet, érdemes tájékoztatni az iskolát, óvodát arról, hogy a gyerekünk kontakt kontaktja lett. Azt is érdemes megfontolni, hogy a gyerekünket ebben a helyzetben otthon tartsuk – ez olyan alapos oknak minősül, ami miatt az iskolának igazoltnak kell tekintenie a hiányzást.

Ha viszont fertőzöttként került karanténba, elvileg a hatóság megkeresi és járványügyi megfigyelés alá helyezi a vele egy háztartásban élőket, kivéve, azt, aki védettségi igazolvánnyal rendelkezik. Más kérdés, hogy tapasztalataink szerint a kontaktkutatás a gyakorlatban sokszor nem működik, vagyis a hatóság nem kutatja fel a lehetséges fertőzötteket. Ha valaki igazolt fertőzött kontaktja, de nem kereste meg a hatóság, akkor jogilag nem köteles otthon maradni. Ettől függetlenül ilyenkor is javasolt ezt megtenni, hiszen ez a felelős magatartás, amivel a vírus terjedése gátolható. Amennyiben a családban valaki fertőzött lett és a gyermek oltottként nem kerül járványügyi megfigyelés alá, akkor is van lehetőség arra, hogy gyerekünket a járvány terjedésének esélyét csökkentendő otthon tartsuk – ez olyan alapos oknak minősül, ami miatt az iskolának igazoltnak kell tekintenie a hiányzást.

Az intézményvezető határozza meg az intézményen belüli maszkviselési szabályokat, e körben előírhatja, hogy kik és mely feltételek fennállása esetén kötelesek maszkot hordani, de úgy is dönthet, hogy ilyen kötelezettséget nem ír elő. A maszkhasználati szabályok meghatározásának korlátja, hogy maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg. Ezen túlmenően az intézményvezető a szabályok kialakításakor jó, ha figyelembe veszi az intézmény és az abban végzett tevékenység jellemzőit, azt, hogy az érintettek mennyi időt töltenek az intézményben, az életkorukra tekintettel mennyire várható el tőlük a helyes maszkhasználat, illetve milyen kockázatot jelent a fertőzés terjedése szempontjából a maszkhasználat hiánya. Nem kötelező, de figyelembe vehető az NNK állásfoglalása, amely tíz éven aluli gyerekek esetében nem ajánlja a maszk kötelezővé tételét, az idősebb gyerekek és felnőttek esetében viszont indokoltnak tartja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a maszkviselésre csak a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében lehet kötelezni; ám ésszerű indok nélkül, így szankcióként, büntetésként kötelezni maszkhordásra (tehát pl. azt, aki beszélget az órán) határozottan jogellenes!

A protokoll csak azokról a gyerekekről tesz említést, akik tartós betegségük miatt rizikócsoportba tartoznak (például szív-érrendszeri megbetegedések, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek, immunszuprimált állapot). Az intézkedési terv szerint az ő hiányzásukat – orvosi igazolással – igazoltnak kell tekinteni. Az ilyen gyerekek otthonról is tanulhatnak. A pedagógussal kell egyeztetni, hogy ez milyen kapcsolattartási formában és milyen számonkérés mellett történhet.

Ebben az esetben is irányadó, hogy az a gyerek, aki – általános vagy középiskolában – 250 óránál többet hiányzik, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem kaphat év végi jegyet. Ilyen esetben osztályozó vizsgára bocsátást kell kérelmezni a nevelőtestületnél. A jogszabály azonban csak akkor írja elő az osztályozó vizsgát, ha a tanuló teljesítménye nem volt érdemjegyekkel értékelhető. Ha kapott jegyeket, akkor ugyanúgy le lehet zárni, mint az iskolába bejáró tanulókat, és így az osztályozó vizsgára sincs szükség.

Az otthonról tanuló gyerekek esetében meg lehet állapodni arról, hogy a tanulót számon kérik és érdemjeggyel értékelik is. Ezért az a gyerek, aki nem jár be az iskolába, viszont otthonról részt vesz a köznevelésben, tanul és jegyeket is kap, annak hiányzása nem eredményez szükségszerűen és automatikusan osztályozó vizsgát.

Ezt a jogértelmezést a kérésünkre az Oktatási Hivatal is megerősítette. Erről a kérdésről érdemes részletesen egyeztetni a pedagógusokkal, és szükség esetén az intézmény vezetőjével is. Ha az iskola nem ért egyet a fenti állásponttal, jogi segítséget nyújtunk a jogsegely@tasz.hu-n!

Az erre vonatkozó ajánlást 2021 őszén feloldották, eszerint már nem kell távolságot tartani a tantermekben, az egy osztályba járó tanulók zárt közösséget alkotnak. Ezzel szemben a maszkviselésről szóló NNK-állásfoglalás szerint „az osztálytermekben, csoportszobákban lehetőség szerint gondoskodni kell a gyermekek, tanulók egymástól távolabb történő elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával.” 2021. november 20-ától az intézményvezetők dönthetnek arról, hogy elrendelik-e a maszkviselést, és ha igen, milyen szabályokkal.

Az intézkedési terv ismét megengedően fogalmaz, lehetőleg kerülni kell a keveredést az osztályok között, de szükség esetén (pl. nyelvi csoportok) nem tilos.

Az intézkedési terv szerint lehetőleg a saját tanteremben kell megoldani az oktatást, ha mégis csoportok váltják egymást, akkor közben fertőtlenítő takarítást kell végezni. Arra, hogy kinek a feladata a napközbeni takarítás, az intézkedési terv nem tér ki.

Az intézkedési terv tornaórákra vonatkozó szabályait feloldották, és a többi tanórára vonatkozó szabályok szerint lehet megtartani.

Ezzel kapcsolatban nem ajánlásként, hanem előírásként fogalmaz a protokoll, a gyakorlati foglalkozások alatt a tanulónak egymástól 1,5 méteres távolságra kell elhelyezkedni és az eszközöket két csoport között fertőtleníteni szükséges.

A jelenlegi intézkedési terv szerint annak a tanulónak a hiányzását, aki a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik, illetve akit a szülő alapos okra hivatkozással nem enged iskolába, igazolt hiányzásnak kell tekinteni. Ezen időszakban az érintett tanuló az otthona elhagyása nélkül, a pedagógusokkal egyeztetett kapcsolattartási és számonkérési forma mellett részt vehet az oktatásban.

Azoknak a tanulóknak, akiknek karantén miatt kell otthon maradniuk, az EMMI tájékoztatása alapján meg lehet úgy szervezni az oktatását, hogy online módon bekapcsolódhassanak az iskolai tanórákba.

A jogszabály szerint rendezvények szervezhetők és tarthatók, de a különböző fajta rendezvényekre más és más szabályok vonatkoznak. Így a sportrendezvények, a kulturális események, a zenés, táncos és az egyéb rendezvények különböző feltételek szerint látogathatók.

Az EMMI állásfoglalása szerint az olyan iskolai rendezvények, amelyeken az iskola tanulói, dolgozói vesznek részt, akikkel a napi iskolába járás során amúgy is találkoznak, és együtt vannak az intézményben, nem számít a rendeletben meghatározott egyik típusú (kulturális, zenés-táncos vagy egyéb) rendezvénynek sem. Ezért a tanulók és az iskolai dolgozók korlátozás nélkül részt vehetnek ezeken az iskolai rendezésű programokon, függetlenül attól, hogy iskolán kívül kerül-e megrendezésre, illetve, hogy 18. életévüket betöltötték-e és rendelkeznek-e védettséget igazoló dokumentummal. Ha viszont külsős személyek is részt vehetnek vendégként az ilyen eseményeken, akkor rájuk nézve az EMMI indokoltnak látja az úgynevezett egyéb rendezvényekre vonatkozó szabályok alkalmazását. Ennek értelmében a zárt térben tartott rendezvényen kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt. A maszkhasználatra vonatkozó szabályozásról itt olvashat.

Az egészségügyi törvény 2021 vége óta hatályos rendelkezései alapján az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a Közoktatási Információ Rendszerben (KIR) szereplő tanulói TAJ-szám alapján napi rendszerességgel tájékoztatja az Oktatási Hivatalt arról, hogy kik a fertőzött tanulók, illetve kik azok, akik oltottak vagy más okból védettek és védettségük milyen időtartamra szól. A tájékoztatás célja elsősorban az iskola vezetőjének tájékoztatása és a szükséges intézkedések megtétele. Az Oktatási Hivatal az adatokat addig kezelheti, amíg a szükséges intézkedéseket meg nem teszi, de ezen belül is maximum 48 órán keresztül. A szabályozás alapján azonban nem világos, hogy az iskola pontosan milyen információkat kap meg az Oktatási Hivataltól a tanulókkal összefüggésben.

A gyerekek bizonyos egészségügyi adatait csak a legszükségesebb esetben kezelheti a köznevelési intézmény, és alapvetően csak akkor, ha erre jogszabály kifejezetten felhatalmazást ad. Bizonyos keretek között a szülők önkéntesen is dönthetnek úgy, hogy adatokat adnak át, de – a dolog jellegéből adódóan – erre kötelezni nem lehet a szülőket. Az adatokat úgy kell kezelni, hogy a gyerekek és a szülők ne ismerhessék meg a többi gyerek adatát.

Azt, hogy az intézmény milyen adatokat kezelhet a gyerekről, a köznevelési törvény pontosan felsorolja. Ebben a felsorolásban nem szerepel az, hogy általában az egészségi állapotra vagy kifejezetten a krónikus betegségre vonatkozó adatot kezelhetne az iskola. A járványügyi készenlét alatt azonban előfordulhat, hogy máshogy nem lehet a biztonságos iskolai környezetet máshogy kialakítani, csak úgy, ha az iskola információt kér a gyerek egészségi állapotáról – erre pedig a GDPR lehetőséget is teremt. Ennek tipikus példája, ha az intézmény igazolást kér arról, hogy a gyerek krónikus betegsége – pl. allergia, asztma – miatt mutat a koronavírushoz hasonló tüneteket (pl. köhög, tüsszög folyik az orra). Ennek az igazolásnak a befogadása, és ez alapján annak számontartása, hogy az egyik gyerek allergiás, máris az egészségügyi adatok kezelését jelenti. Fontos, hogy az intézmény csak azokat az egészségügyi adatokat kérheti be, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy meg tudják különböztetni a koronavírus-gyanús gyerekeket a krónikus beteg gyerekektől! Nem lehet tehát egy komplett egészségügyi dokumentációt bekérni.

Ilyenkor az intézménynek ki kell dolgoznia egy adatkezelésre vonatkozó eljárásrendet, amelyben szerepel, hogy az adatokhoz ki és milyen alapon férhet hozzá és egy adatkezelési tájékoztatót, amely az adatkezelésbe való beleegyezéshez szükséges. Az adatkezeléshez a szülő – 16 év feletti gyermek esetében a gyermek – írásos hozzájárulását kell kérni. Az adatkezelési tájékoztatóban szerepelnie kell annak,

• hogy ki ennek az adatkezelésnek a felelőse (és mi az ő elérhetősége);

• hogy mi az adatkezelés jogalapja és célja (jelen esetben ez egyszerű: a jogalap a GDPR 9. cikk (2) bekezdés h) pontja, amely szerint az adatkezelés megelőző egészségügyi célokból történik. A konkrét cél, hogy megelőzzék a SARS-CoV-2 fertőzés közösségen belüli terjedését, ennek érdekében megkülönböztethetők legyenek a gyerek akut betegségeinek tünetei a krónikus betegségek tüneteitől, és így megalapozott döntést lehessen hozni arról, hogy a gyerek az iskolai közösségben maradhat-e vagy sem.);

• hogy ki férhet hozzá az adatokhoz, kinek továbbítják ezeket (pl. osztályfőnök, más pedagógusok, iskolaorvos, védőnő, stb.);

• hogy meddig tart az adatkezelés (ez szintén egyszerű: a járványügyi készenlét végéig);

• hogy a szülő kérheti az adatok helyesbítését vagy törlését;

• hogy ha az adatkezelés nem szabályos, akkor a szülő (vagy a 16 év feletti gyerek) az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) fordulhat; és végül

• hogy az adatkezelésbe való beleegyezés a feltétele az iskola látogatásának.

Nem. Több helyről érkezett hír a tanév kezdetét követően arról, hogy a tanárok, igazgatók elvárják a diákoktól, hogy nyilatkozzanak az oltottságukról, ez azonban jogellenes! Az oltottságra vonatkozó adat szenzitív, különösen védett egészségügyi adatnak minősül, amelyet az adatvédelmi szabályok szerint nem ismerheti meg az iskola dolgozója vagy vezetése. Az iskolai járványügyi adatkezelésről itt is írunk az iskolai oltással kapcsolatos jogellenes adatkezelésre utasító miniszteri levéllel kapcsolatban. Anonim módon, statisztikai adatgyűjtés azonban lehetséges, az így gyűjtött adatok – ha valóban nem köthetők egyetlen érintett személyéhez sem – nem személyes adatok.

Nem: mivel az iskola jogszerűen egyáltalán nem tarthatja nyilván, hogy kik a beoltott diákok, az oltott és oltatlan tanulók szétválasztása sem jogszerű. Az sem jogszerű, ha a tanár a diákok között az oltottságuk alapján különbséget tesz, ezzel ugyanis jogellenes hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Az iskolák nem részesíthetik előnyben vagy hátrányban az oltottságuk alapján a diákokat, vagyis például nem kaphat jutalmat, nem részesülhet megkülönböztetett elbánásban az, aki beoltotta magát, és nem ültetheti a tanár külön a védőoltást fel nem vett tanulókat. Ezzel együtt a jelenlegi járványügyi eljárásrendben szereplő karanténszabályok értelmében jogszerűen történhet az, hogy egy esetleges fertőzés esetén a kontaktnak számító oltott tanulók tovább járhatnak iskolába, míg oltatlan társaiknak járványügyi megfigyelésre karanténba kell vonulni 5 napra.

Igen: nincs akadálya annak, hogy névtelenül, statisztikai adatként a diákokról oltottsági adatokat gyűjtsenek. Ilyenkor azonban különös tekintettel kell lenni arra, hogy az adatgyűjtés valóban anonim legyen és utólag ne legyen beazonosítható az érintett, azaz ne legyen összeköthető, hogy az adott információ melyik tanulóra vonatkozik. Ugyanez érvényes az iskolák dolgozóira: az igazgató vagy a tankerület nem várhatja jogszerűen el azt, hogy az oktatási intézmény dolgozója beazonosíthatóan felfedje az oltási állapotát.

Sajnos a munkavállalókra (pedagógusokra) nem vonatkoznak azok a lehetőségek, amelyeket az EMMI intézkedési terve a tanulók számára biztosít, vagyis a kora vagy egészségi állapota miatt veszélyeztetett pedagógusnak, iskolai alkalmazottnak alapértelmezés szerint be kell járnia dolgozni. Speciális szabályozás hiányában a foglalkoztatási – közalkalmazotti – jogviszony általános szabályai irányadók. Ezek pedig nem adnak általánosságban mentességet vagy könnyítést a veszélyeztetett csoportba tartozó pedagógusok számára.

Aki az állapota, betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni, az természetesen a járványügyi helyzettől függetlenül is keresőképtelennek minősül és táppénzre jogosult. Aki azonban egészségügyi szempontból el tudja végezni a munkáját, annak a szabályok szerint el is kell végeznie, még akkor is, ha esetében súlyos következményei lehetnek egy esetleges fertőzésnek.

A kezdetben nagy bizonytalanságot teremtő helyzetre ma már a legtöbbek számára megnyugtató választ ad a védőoltás. Annak, aki nincs beoltva és nem is oltható, az jelenthet ebben a helyzetben megoldást, ha egyeztet a munkáltatójával a kockázatokról, ami alapján a munkáltató dönthet úgy, hogy a fertőzésveszélyes időszakra mentesíti a pedagógust a munkavégzés alól, vagy más, alacsonyabb kockázatú munkakörbe sorolja (például az illető pedagógus csak dolgozatokat javít, de nem érintkezik a diákokkal, vagy az otthon lévő tanulókkal foglalkozik). A munkáltató azonban nem köteles mentesíteni a munkavégzés alól a krónikus beteg pedagógust.

Mentesítés esetén ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a mentesítés idejére főszabályként nem jár díjazás (tehát fizetés), és a társadalombiztosítási jogviszony is szünetel. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a TB-hozzájárulást a mentesítés idejére a pedagógusnak kell majd fizetnie, ezt nem a munkáltató fizeti. A hozzájárulás összege havi 8000 illetve napi 270 forint.) Ettől a főszabálytól el lehet térni: ha a pedagógus és a munkáltató úgy megállapodnak meg, akkor a pedagógust akár meg is illetheti bizonyos díjazás a mentesítés idejére.

A tanárokra is vonatkozik az a szabály, hogy csak teljesen tünetmentesen vehetnek részt az oktatásban és ha betegek voltak, csak akkor mehetnek vissza dolgozni, ha orvosi igazolással rendelkeznek arról, hogy egészségesek. Ha egy tanár igazoltan koronavírus-fertőzötté válik, akkor az iskolának erről értesíteni kell a hatóságot és a járványügyi hatóság feladata mérlegelni, hogy milyen intézkedések szükségesek. Ilyenkor a beteget kikérdezik arról, hogy a tünetek megjelenése előtti 2. naptól kikkel töltött 2 méter távolságon belül 15 percnél több időt. Azt is mérlegelik, hogy maszkot viseltek-e, illetve hogy zárt térben történt-e a találkozás. Mindezek alapján döntenek arról, hogy a tanulókat érinti-e a fertőzés, kell-e tanárokat, tanulókat, vagy egész osztályokat járványügyi megfigyelés alá vonni.

A rendkívüli szünetben a pedagógusokat nem kell szabadságra kiírni. Erről a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 30. § (4) bekezdése szól: a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. Igaz, hogy a munka törvénykönyve értelmében a munkavállaló csak 7 nap szabadságával rendelkezik szabadon, a többit a munkáltató adja ki, vagyis a munkáltató dönthet úgy, hogy ha rendkívüli szünet lesz, akkor ez idő alatt elküldi a pedagógusokat szabadságra. De ez semmiképpen nem kényszer, vagyis nem igaz az a hivatkozás, hogy a rendkívüli szünet alatt a pedagógusokat szabadságra kellene küldeni.

Ez több tényezőtől is függ.

Első kérdés, hogy a pedagógus államilag fenntartott vagy más fenntartó alá tartozó intézményben dolgozik-e. Az állami intézményben dolgozókat jogszabályi előírás (az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja) kötelezi a védőoltás felvételére. A nem állami intézmények dolgozóira ilyen jogszabályi kötelezettség nem vonatkozik.

Ha a pedagógus nem állami intézményben dolgozik, akkor a második kérdés, hogy kötelezővé tette-e a munkáltató számára az oltást. A munka törvénykönyve, illetve az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (1. § (1) bekezdés) alapján ugyanis az egyházi és más magánintézmények mint munkáltatók is előírhatják az oltás felvételét. Érdemes tudni, hogy a munkáltató csak akkor írhatja elő az oltást, ha ezt az adott munkahelyen dolgozók biztonsága és egészségük megóvása érdekében szükségesnek látja. (Ez azonban épp a munka jellege miatt a pedagógusok esetében feltehetően mindig fennáll.) A munkáltatónak, amikor elrendeli a kötelezést, a munkahely és a munkakör sajátosságaira figyelemmel kell lennie. Így az is előfordulhat, hogy ugyanannál a munkáltatónál a különböző munkakörökben dolgozókra eltérő szabályok vonatkoznak: például a pedagógusoknak előírják az oltást, de az adminisztratív – tipikusan home office-ból is végezhető – munkákat végzőknek nem.

A munkahelyen kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatónk itt érhető el, jogi állásfoglalásunk pedig itt érhető el.

Azoknak, akik állami intézményben dolgoznak, 2021. december 15-ig vagy 2022. január 31-ig kell felvenniük az oltást (az alapján, hogy dolgozik-e ügyfelekkel vagy sem). A pontos határidőről a munkáltatónak 2021. november 15-ig kellett kiküldenie – e-mailben vagy papíralapon – a tájékoztatást.

A magánintézményekben a határidő attól függ, hogy milyen dátumot határoz meg a munkáltató az oltást elrendelő munkáltatói utasításban. Az utasítás kiadásától számítva legalább 45 napot kell hagyni a dolgozónak, hogy beoltassa magát (ez kétdózisú oltásoknál az első dózisra vonatkozik).

Igen, de kizárólag egészségügyi okból. Aki orvosi szakvéleménnyel igazolja, hogy számára „egészségügyi indokból ellenjavallt” az oltás, az mentesül. Orvosi szakvéleményt a dolgozó a foglalkozás-egészségügyi szakorvosától, ha ilyen nincs, akkor a foglalkozásra való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvostól, a ilyen sincs, akkor a háziorvosától kérhet.

Az egészségügyi okon kívül más indokra általában nem lehet hivatkozni a mentesülés érdekében. Azt az érvet, hogy az érintett már átesett a betegségen és ellenanyagszintje alapján még védett vagy azt, hogy az érintettnek a meggyőződésével ellentétes, hogy beoltassa magát, az állami munkáltató esetében nem fogadják el. A magánintézmények persze ezeket az érveket is elfogadhatják, de nem kötelesek az ilyen jellegű kimentést akceptálni.

Állami intézményben első lépés egy felszólítás. Aki nem vette fel a védőoltást a fent részletezett határidőig, azt a munkáltatója 15 napos határidővel felhívja, hogy pótolja a mulasztást vagy igazolja, hogy egészségügyi okból nem lehet beoltani. Ha a dolgozó ezt nem teszi meg, akkor a munkáltatója fizetés (illetmény) nélküli szabadságot köteles elrendelni. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat. Aki ez alatt sem oltatja be magát, annak a munkáltató azonnali hatállyal felmondhat (erre azonban nem köteles).

Nem állami vagy önkormányzati munkavállaló esetében nincs külön felszólítás, és a következmények sem egyértelműek. A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló szabályok alapján a munkáltató elrendelhet a dolgozó számára fizetés nélküli szabadságot, de nem köteles ezt megtenni. Ha mégis fizetés nélküli szabadságot rendelt el és ebből egy év eltelt, akkor a munkáltató itt is azonnali hatállyal felmondhat a dolgozónak (erre azonban szintén nem köteles). Nem egyértelmű azonban, hogy a magánintézmények esetében a munkáltató választhatja-e a munka törvénykönyve szerinti jogkövetkezményeket is, ha a dolgozó nem oltatja be magát, vagyis akár az egy év fizetés nélküli szabadság nélkül is élhet-e az azonnali hatályú felmondás lehetőségével.

Igen, de a legújabb intézkedési terv szerint online szülői értekezletet kell tartani. A köznevelési törvény számos szülői jogot meghatároz, a törvény azonban sehol nem rögzíti, hogy a szülő ezeket a jogokat az iskolában, személyesen gyakorolja. A járványhelyzet miatt tehát az iskola megteremtheti annak lehetőségét, hogy a szülő telefonon, vagy elektronikus úton, online tartsa a kapcsolatot az iskolával. Ez azt is jelentheti, hogy az iskola korlátozhatja a szülő belépését az intézménybe. Nincs akadálya annak sem, hogy a szülői értekezleteket, fogadóórákat online tartsák.

Nincs erre vonatkozó központi tiltás. Ahogy az előbb kifejtettük, az intézmény korlátozhatja a szülő belépését, akár úgy is, hogy általában megtiltja, de úgy is, hogy a létszám vagy időtartam tekintetében korlátozza. Ám e szabályok meghatározásakor sem hagyhatja figyelmen kívül a gyermekek érdekeit. Az intézmény akkor jár el helyesen, ha figyelembe veszi az érintett gyerekek életkorát, önállóságát stb.

A belépés feltétele a kézfertőtlenítő használata vagy a kézmosás, a hőmérséklet-mérésre vonatkozó szabályokat feloldották. Azonban az oktatási ágazatért felelős miniszternek a 29/2021. (XI. 19) EMMI határozat értelmében az intézmény területére külső személyek számára a belépés csak akkor engedélyezhető, ha a védettségüket megfelelően igazolják. A határozat rendelkezik arról is, hogy a gyereket az intézménybe kísérő egy fő védettség igazolása nélkül az intézményvezető által meghatározott pontig kísérheti a gyermeket.

Az intézményvezető továbbá meghatározhatja az intézményen belüli maszkviselési szabályokat, e körben előírhatja, hogy kik és mely feltételek fennállása esetén kötelesek maszkot hordani, de úgy is dönthet, hogy ilyen kötelezettséget nem ír elő. Ha vannak ilyen szabályok, azokat az iskolába belépő szülőknek is be kell tartania. A maszkhasználati szabályok meghatározásának korlátja, hogy maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg. Az iskola az intézménybe való belépés szabályait egyébként a házirendben állapíthatja meg.

Belföldre igen, külföldre nem javasolt. A belföldi úttal kapcsolatban is óvatosságra int a protokoll, de nem fejtik ki, hogy milyen szempontokat kell mérlegelni egy kirándulás tervezése során.

A táboroztatást nem tiltja jelenleg semmilyen szabály, tehát az általános, mindenkire vonatkozó védelmi intézkedések mellett meg lehet őket tartani.

Igen, a korábbi tilalmat feloldották, így már lehet sportolni vagy más tanórán kívüli foglalkozást tartani.

Az EMMI által kiadott intézkedési terv nem minősül jogszabálynak, így nem is kötelező alkalmazni. A miniszternek és a kormánynak meglenne a lehetősége, hogy rendeletet adjon ki, amiben ezeket a kérdéseket kötelező érvénnyel rendezik, de ezzel a lehetőséggel nem éltek – így az intézkedési terv csak ajánlásnak tekinthető. Ez egyébként kiderül a megfogalmazásából is: számos esetben csak mint elérendő célokat vagy mint javaslatokat fogalmazzák az intézkedéseket, és sok olyat is találni közöttük, ami az intézmények egy jelentős részében egyszerűen nem kivitelezhető (pl. hogy az evőeszközöket és a szalvétákat egyénileg kell becsomagolni a menzán, hogy a gyerekek ne tapogassák össze). Ennek némileg ellentmond, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2022. január 14-én körlevélben hívta fel a köznevelési intézmények figyelmét a legújabb intézkedési tervre és ebben úgy fogalmaztak, hogy a szabályok érvényesítésében kérik az intézmények együttműködését. Mindazonáltal, álláspontunk szerint az intézkedési terv továbbra sem tekinthető jogszabálynak, a köznevelési intézmények nem kötelesek betartani.

A belső, intézményi szabályok bevezetése alapvetően a házirend vagy az SZMSZ módosításával valósulhat meg. Jogszabály határozza meg, hogy melyek azok a tárgykörök, amiket az intézmény házirendjében vagy SZMSZ-ében kell szabályozni (4. és 5. §). Ha az iskola olyan szabályokat szeretne bevezetni, amiket ezekben a szabályzatokban kell rögzíteni, akkor ezeket a szabályokat az előírt eljárás szerint módosítani kell. Minden más kérdést lehetséges a szabályzatok módosítása nélkül, pl. igazgatói utasításban is szabályozni; ezen kívül az igazgatók munkáltatói jogkörük keretében munkáltatói utasítást is adhatnak az intézmény dolgozó számára.

Az SZMSZ-ben, illetve a házirendben meghatározandó szabályok lehetnek például:

• az iskolába való belépés szabályai. Az intézmény a járványhelyzetre tekintettel korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a tanulói jogviszonnyal, illetve munkaviszonnyal nem rendelkezők belépését az iskolába. Meg lehet például határozni, hogy a szülők beléphetnek-e, és ha igen, milyen feltétellel (például csak az alsósok szüleinek engedélyezett a belépés, vagy csak a szülői értekezletre, fogadóórára szabad bejönni stb.)

• az iskolán belüli tartózkodás szabályai. Meg lehet határozni, hogy az iskola milyen szabályok mentén gondoskodik az iskolán belüli egyes csoportok elkülönítéséről. Meg lehet határozni, hogy a különböző osztályok, csoportok hogyan különüljenek el az épületen belül, pl. az épület zónákra osztásával, az ebédszünet turnusonkénti meghatározásával vagy az udvarhasználat beosztásával.

• a csengetési rend átalakítása. Lehetőség van lépcsőzetes csengetési rend bevezetésére is, hogy a tanulók ne egyszerre érkezzenek az iskolába, illetve menjenek szünetre. (Itt nyilván indokolt figyelembe venni a szülők tipikus munkarendjét, különösen az alsós gyermekek esetében.)

• a csoportosulást megelőző szabályok. Az iskola meghatározhat olyan szabályokat, amelyekkel megtiltja, illetve igyekszik megelőzni az intézményen belüli nagyobb csoportosulások kialakulását. Lehetőség van olyan elvek, szabályok kidolgozására is, amik lehetővé teszik a tanulók szellősebb elhelyezését az osztálytermekben, illetve olyan csoportbeosztás kialakítására, ami a tanulók, tanárok keveredésének csökkenésével jár.

• rendszeres kézfertőtlenítést előíró szabályok. Az iskolai óvó, védő rendszabályokat az SZMSZ-ben és a házirendben kell szabályozni, ezek között előírható a rendszeres kézfertőtlenítés, feltéve, hogy az iskola ennek feltételeit biztosítja.

Az ablakokat minden helyiségben, ha csak az időjárás és a környezeti zaj engedi, nyitva kell tartani. A mesterséges szellőztetés helyett a természetes szellőztetést kell preferálni.

Az EMMI által kiadott intézkedési terv szerint a szünetekben, tantermen kívüli elfoglaltságok során, ebédeléskor az osztályokat szeparálni kell. Sajnos azonban ez nem minden intézményben valósítható meg maradéktalanul. Az intézménynek feladata, hogy a lehetőségeket kihasználja e tekintetben, például csúsztatott csengetési renddel és ebédeléssel. Ha egy intézményben ennek nem tesznek eleget, akkor érdemes ezt helyben szóvá tenni, lehetőleg megoldási javaslattal, illetve ha továbbra sem sikerül megoldást találni, akkor célszerű a fenntartónak, valamint a járványügyi hatóságnak jelezni a problémát.

Az intézkedési terv szerint a gyerekcsoportok, osztályok elkülönítve étkezzenek, akár az osztályteremben. Az ebédlőt rendszeresen fertőtleníteni, takarítani kell és különösen figyelni kell arra, hogy a gyerekek alaposan kezet mossanak. Lehetőleg ne használjanak közös használatú eszközöket (pl vizeskancsó), ha mégis, akkor csak az egy asztalnál ülők használjanak közöset és azt is gyakran tisztítsák. Ajánlják, hogy meleg étel legyen a menün, amit megfelelően átmelegítve biztosítható, hogy ne hordozza a vírust. Ajánlják a jól tisztítható élelmiszert (pl. mosható gyümölcsöt). A tányérokat, evőeszközöket úgy kell kihelyezni, hogy ne tapogassák össze a gyerekek. Csak egészséges személyzet dolgozhat a konyhán, a kézfertőtlenítésről gondoskodni kell.

Az eljárásrend napi többszöri takarítást ír elő és minden ilyen alkalommal minden kézzel gyakran érintett felületet, a padlót és a mosható falfelületeket vírusölő hatású szerrel kell fertőtleníteni. A napközbeni takarítást is úgy kell megoldani, hogy a gyerekek egészségét ne veszélyeztesse és az azt végző dolgozóknak megfelelő védőeszközt kell viselni. A játékokat, eszközöket gyakran fertőtleníteni kell. Arra nem tér ki a protokoll, hogy kik végezzék a napközbeni többszöri nagytakarítást és mindez hogyan fér bele az iskola szűkös napirendjébe, költségvetésébe.

Mivel a vírus terjedése szempontjából alapvető fontosságú a rendszeres és alapos kézmosás, ezért az eljárásrend is külön figyelmet fordít az alapvető higiénés szabályokra. Minden iskolában meg kell teremteni a feltételeit a gyakori kézmosásnak, kézfertőtlenítésnek. Ennek szükségességéről és módjáról a gyerekeket korosztályuknak megfelelően tájékoztatni kell, mint ahogy a zsebkendő használatról, köhögési etikettről is. A mosdóhelységekben a textil törölközők helyett papír törölközőt kell használni. Arra, hogy ezt milyen forrásból kell megteremteniük az iskoláknak, nem tér ki a minisztérium intézkedési terve.

Az iskolaorvos és a védőnő is ellátja a feladatait ugyanúgy, ahogy eddig, oltások is lesznek – a járványügyi óvintézkedések betartásával. A kézmosást, kézfertőtlenítést biztosítani kell, a helyiséget gyakran kell fertőtlenítőszerrel takarítani és szellőztetni, a gyerekcsoportokat (osztályokat) elkülönítve kell fogadni és el kell kerülni a zsúfoltságot. A vizsgálat közben a maszk használata kötelező.

Kezdjük ott, hogy jogi szempontból az egyik legnagyobb baj az intézkedési tervvel, hogy kötelező ereje tisztázatlan. Hiába írja azt már a bevezetőben, hogy az intézményvezető köteles gondoskodni mindarról, amit beleírtak, valójában ennek az előírásnak sincs kötelező ereje. Szigorúan véve tehát ez csupán egy ajánlás. Az oktatásért felelős miniszter (jelenleg az emberi erőforrások minisztere) az oktatás ágazati irányítója, és mint ilyennek, különleges esetekben – mint amilyenek a korábbi járványhullámok voltak – lenne lehetősége határozatban előírni az iskolák működésével, a tanév megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az intézkedési terv azonban nem határozati formában született meg.

A gyakorlatban persze az előbbieknek – az állami iskolák esetében legalábbis – nincs jelentősége, mert ezek az iskolák minden bizonnyal követni fogják a tervet. A különleges szabályok bevezetéséhez az iskolai SZMSZ-t vagy a házirendet kell módosítani, hivatalosan ugyanis csak ezekben lehet előírni bármilyen kötelezettséget az iskola tanulóinak és dolgozóinak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a házirendet módosítják az iskolák. Ha egy-egy szabály szerepel a házirendben, az a tanulókra nézve kötelező, számonkérhetik rajta a betartását, szankciókra számíthat, ha megsérti az előírásokat.

Az intézkedési terv csak a takarító-/tisztítószerekről mondja ki, hogy ezeket a fenntartónak kell biztosítania. Ha a takarítószemélyzetet vagy a pedagógusok körét kell bővíteni a járványügyi készenlét során, akkor ezt alapvetően az iskolának kell kigazdálkodnia. Mivel azonban az iskola működéséhez szükséges fedezetet a fenntartó biztosítja, ha az iskolának nincs elegendő forrása, akkor a fenntartóhoz fordulhat.