Koronavírus – Közfoglalkoztatottaknak

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon találod.

Közfoglalkozottként dolgozom, de nincs elég védőfelszerelés, ezért felváltva szabadságra küldenek minket. Ezt megtehetik? Kapok ilyenkor fizetést?

A szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül csak a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki szabadság. Ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatónak legalább 15 nappal előre közölnie kell a szabadság kiadásának időpontját és a szabadság hosszát a közfoglalkoztatottal, ellenkező esetben a szabadság csak a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki.

A közfoglalkoztatottat szabadsága idejére közfoglalkoztatási bér illeti meg.

Mi lesz, ha elfogynak a szabadnapjaim? A váltási időszakban nem fogok fizetést kapni?

A közfoglalkoztatottat naptári évenként 20 munkanap szabadság illeti meg.

A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a naptári évben meghatározott szabadság arányos része jár.

A közfoglalkoztatottat, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (azaz, nem dolgozhat), közfoglalkoztatási bér illeti meg, ami naponta 1160 forint. Ezt állásidőnek nevezzük.

Részmunkaidő esetén a közfoglalkoztatottat ennek az  összegnek az időarányos része illeti meg.

Foglalkoztathat a közfoglalkoztató eltérő munkakörben?

A Munka törvénykönyve alapján a munkáltatónak lehetősége van eltérő munkakörben, eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni a dolgozókat. Közfoglalkoztatás esetében erre csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében van lehetősége a munkáltatónak.  

Véleményünk szerint a koronavírus járvány miatti intézkedések beleférnek az egészséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése kategóriába, így van lehetőség a munkáltatónak az eredetitől eltérően foglalkoztatni a közfoglalkoztatottat. Azonban, ha a munkáltató így sem tud munkát adni a közfoglalkoztatottnak, akkor az előbbi kérdésben ismertetett állásidő szabályai lépnek életbe, és a közfoglalkoztatottat bér illeti meg akkor is, ha nem tudják foglalkoztatni.

A járványügyi helyzet miatt nem fizetik ki közfoglalkoztatási bér teljes összegét, jobban járnék az álláskeresési járadékkal. Megtehetem, hogy inkább álláskeresési járadékra jelentkezem?

Az a személy jogosult álláskeresési járadékra, aki:

  • álláskereső, és
  • az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
  • kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és
  • vállalkozói tevékenységet sem folytat, és
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
  • számára az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Jogszerűen tehát nem lehet közmunka helyett álláskeresési járadékot kérni, hiszen álláskeresési járadék csak akkor jár, ha az érintett ténylegesen nem talál munkát, illetve az illetékes foglalkoztatási osztály sem tud számára munkahelyet felajánlani. Akiknek van munkájuk, nem mondhatnak fel azért, hogy inkább az álláskeresési járadékot kapják, mert ilyenkor a hivatal fel tudja nekik ajánlani a “régi” közmunkájukat. Ha azt nem vállalják el, akkor az álláskeresési járadék sem jár, hiszen nem merítik ki a fent felsorolt valamennyi feltételt. Akármilyen abszurd ez a helyzet, jogszerűen így a rendszer nem játszható ki.

Megosztás