Koronavírus – Közfoglalkoztatottaknak

A védőfelszereléseket (pl:maszkok, kesztyűk, fertőtlenítők) a munkáltatónak biztosítania kell, mégpedig díjmentesen, ezeket a terheket nem háríthatja át a munkavállalókra.

A törvény alapján a munkáltató kötelessége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése a járványtól függetlenül is. Járványveszély esetén a munkáltatónak erre a kötelezettségére különös tekintettel kell lennie. A biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának formájáról, a meghozott intézkedésekről a munkáltató jogosult dönteni a munka jellegétől, és a munkavégzés körülményeitől függően. Ennek keretén belül azonban köteles a megfelelő védőintézkedések megtételére (ide tartozik például, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt elegendő, ha a jelenléti ívet egy kijelölt személy vezeti, és nem kell mindenkinek külön-külön aláírnia, ezzel növelve a fertőzés veszélyét), a munkavállalók tájékoztatására magáról a vírusról, a védelem érdekében megtett intézkedésekről, a munkaszervezési változtatásokról, valamint köteles a szükséges védőfelszerelések biztosítására.

Az ide kattintva elérhető mintalevélben felhívjuk a közfoglalkoztatókat arra, hogy tegyenek eleget törvényi kötelezettségeiknek és biztosítsanak megfelelő védőfelszerelést (pl: maszk, kesztyű, kézfertőtlenítő) a közfoglalkoztatók részére.

Ha ilyesmi történik a közeletekben, jutassátok el az érintettekhez a mintalevelet. Ezeket itt találjátok meg.

Amennyiben a munkáltató nem válaszol, vagy nem tesz eleget a kötelezettségének az illetékes Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztályához lehet fordulni a védőfelszerelésések biztosítása iránti panasszal és kérni, hogy járjon el a munkáltatóval szemben. Ha tudni lehet, hogy a munkáltató úgysem fog változtatni (mert pl. szóbeli panaszokra sem reagált), akkor egyenesen is lehet a kormányhivatalhoz fordulni. Ebben a panaszban a fenti mintalevél indoklását megfelelően fel lehet használni.

Ha a munkáltató nem tudja biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételeket, mert nincs elég védőfelszerelés, és nem tud más feladatot sem adni, akkor alapvetően az ún. állásidő szabályait kell alkalmazni közmunka esetén is. Ez azt jelenti, hogy a közmunkást megilleti a közfoglalkoztatási bér, ha védőfelszerelés hiány miatt a munkáltató nem tud neki feladatot adni a beosztás szerinti munkaidőben. A közfoglalkoztatási bér összege naponta 1160 forint. Részmunkaidő esetén a közfoglalkoztatottat ennek az összegnek az időarányos része illeti meg.

Ha a munkáltató e helyett szabadságra akar küldeni, akkor fontos odafigyelni rá, hogy a szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül csak a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki szabadság. Ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatónak legalább 15 nappal előre közölnie kell a szabadság kiadásának időpontját és a szabadság hosszát a közfoglalkoztatottal, ellenkező esetben a szabadság csak a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki.

A közfoglalkoztatottat szabadsága idejére közfoglalkoztatási bér illeti meg.

A közfoglalkoztatottat naptári évenként 20 munkanap fizetett szabadság illeti meg. Ha ezen felül szeretne valaki szabadnapot kérni, akkor erre az időre nem fog pénzt kapni (ide nem értve a betegszabadságot, táppénzt stb.).

A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a naptári évben meghatározott szabadság arányos része jár.

A Munka törvénykönyve alapján a munkáltatónak lehetősége van eltérő munkakörben, eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni a dolgozókat. Közfoglalkoztatás esetében erre csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében van lehetősége a munkáltatónak.

Véleményünk szerint a koronavírus járvány miatti intézkedések beleférnek az egészséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése kategóriába, így van lehetőség a munkáltatónak az eredetitől eltérően foglalkoztatni a közfoglalkoztatottat. Azonban, ha a munkáltató így sem tud munkát adni a közfoglalkoztatottnak, akkor az előbbi kérdésben ismertetett állásidő szabályai lépnek életbe, és a közfoglalkoztatottat bér illeti meg akkor is, ha nem tudják foglalkoztatni.

Erre sajnos nincs lehetőség, ez egy fontos különbség a munkaviszony szabályaihoz képest. Bár a munkavégzés helyét lehet módosítani az illetékes járási hivatal engedélyével, a munkavégzés helye közfoglalkoztatottak esetén nem lehet az illető lakóhelye, otthona.

Az a személy jogosult álláskeresési járadékra, aki:

• álláskereső, és
• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
• kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és
• vállalkozói tevékenységet sem folytat, és
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
• számára az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Jogszerűen tehát nem lehet közmunka helyett álláskeresési járadékot kérni, hiszen álláskeresési járadék csak akkor jár, ha az érintett ténylegesen nem talál munkát, illetve az illetékes foglalkoztatási osztály sem tud számára munkahelyet felajánlani. Akiknek van munkájuk, nem mondhatnak fel azért, hogy inkább az álláskeresési járadékot kapják, mert ilyenkor a hivatal fel tudja nekik ajánlani a “régi” közmunkájukat. Ha azt nem vállalják el, akkor az álláskeresési járadék sem jár, hiszen nem merítik ki a fent felsorolt valamennyi feltételt. Akármilyen abszurd ez a helyzet, jogszerűen így a rendszer nem játszható ki.

A járvány miatt sok alkalmassági és foglalkoztathatósági vizsgálatot nem tudtak elvégezni, ezért ezeknek a szakvéleményeknek meghosszabbították az érvényességét: a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig érvényesek maradnak azok a foglalkoztathatósági szakvélemények, amik egyébként a veszélyhelyzet idején lejártak. Ezeket a vizsgálatokat utólag mindenképp be kell majd pótolni, amikor már lehetséges.