Koronavírus - Nevelőszülőnél vagy gyerekotthonban élő gyerekek és családjaik számára

Eddig a járvány miatt a családgondozók és esetmenedzserek a személyes kapcsolattartás helyett telefonos és online (facebook messenger, videochat, google meet, stb.) kommunikációs eszközökkel kellett, hogy kapcsolatot tartsanak a családokkal. Mostantól azonban újra személyes kapcsolattartásra van lehetőség, csak be kell tartani a 1,5 méteres távolságot és a higiéniai extra feltételeket (maszk, kézfertőtlenítés, stb.)

Önnek tehát együtt kell működnie a családgondozóval a járvány alatt is, esetenként telefonos és videós kommunikáció útján. Ha felhívják önt a családsegítő központból, hogy nyilatkozzon a családi életükről, a gyermekéről, arról köteles most telefonon nyilatkozni.

Igen, ha súlyos veszélyeztetést gyanítanak a családnál, akkor - kellő elővigyázatossággal, maszkban - a családgondozók környezettanulmányt is felvehetnek önöknél, és ha azt gondolják, hogy ki kell emelni a gyermeket a családból, ezt a javaslatukat el kell küldeniük a gyámhivatalnak. A gyámhivatalok is dolgoznak a járvány alatt, a gyermekkiemelési döntéseket (ún “ideiglenes hatályú elhelyezés” vagy “nevelésbe vétel”) meghozzák a járvány ideje alatt is. 

Önnek együtt kell működnie a családgondozóval és a gyámhatósággal a járvány alatt is, a telefonos és videós kommunikáció számít most az egyetlen kommunikációnak. A gyámhivatal a szülőket most nem személyesen, hanem telefonon kell, hogy nyilatkoztassa. Tehát ha felhívják önt a gyámhivataltól, vagy a családsegítő központból, hogy nyilatkozzon a családi életükről, a gyermekéről, arról köteles most telefonon nyilatkozni, és tudjon róla, hogy ez lesz a gyámhivatali tárgyalás hivatalos módja. Tehát, amit elmond telefonon vagy a videóban, azt fogják jegyzőkönyvezni, és arra hivatkozhatnak majd a döntésükben.

A gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését a gyámhivatalok kötelesek felülvizsgálni egy bő hónapon belül. Ha hazaengedik, arról 30 napon belül kell dönteni, ha nevelésbe veszik, arról 45 napon belül. Ezt a határidőt meghosszabbíthatják, ha a javaslatokat, szakvéleményeket, környezettanulmányokat várnak a családgondozótól, esetmenedzsertől, vagy a TEGYESZ-től. 

Viszont a járványra hivatkozva sem mondhatják azt, hogy nem vizsgálják felül, erről szól a 88/2020. számú, április 5-i rendelet: a gyámhatóság a járvány alatt is köteles elvégezni az ideiglenes hatályú elhelyezés és  a nevelésbe vétel felülvizsgálatát. De az igaz, hogy a járványügyi intézkedések értelmében környezettanulmányt és vizsgálatokat csak a feltétlenül szükséges esetben végezhetnek a szociális szakemberek, ez lassíthatja a folyamatot. Ezért, ha a járvány előtt lényegesen több, mint egy hónappal emelték ki a gyermekét, akkor érdemes  írásban számon kérni a gyámhivatalt, hivatkozva a fenti jogszabályokra, és kérni tőlük a mielőbbi intézkedést, hiszen nem hivatkozhatnak arra, hogy nem tudták elvégezni a felülvizsgálatot, hiszen akkor még nem volt akadálya a vizsgálatok, környezettanulmányok elvégzésének.

A gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését a gyámhivatalok kötelesek felülvizsgálni egy bő hónapon belül. Ha hazaengedik, arról 30 napon belül kell dönteni, ha nevelésbe veszik, arról 45 napon belül. Ezt a határidőt meghosszabbíthatják, ha a javaslatokat, szakvéleményeket, környezettanulmányokat várnak a családgondozótól, esetmenedzsertől, vagy a TEGYESZ-től. Viszont a járványra hivatkozva sem mondhatják azt, hogy nem vizsgálják felül, erről szól a 88/2020. számú, április 5-i rendelet is: a gyámhatóság a járvány alatt is köteles elvégezni az ideiglenes hatályú elhelyezés és  a nevelésbe vétel felülvizsgálatát. De az igaz, hogy a járványügyi intézkedések értelmében környezettanulmányt és vizsgálatokat csak a feltétlenül szükséges esetben végezhetnek a szociális szakemberek, ez lassíthatja a folyamatot. Ha a kiemeléstől számított 45 nap is eltelt, érdemes érdeklődni a gyámhivatalnál, hogy mikorra várható a felülvizsgálat, hivatkozva a fenti jogszabályokra, azaz arra, hogy a járvány alatt is kötelességük a legsürgősebb ügyekben, így az ideiglenes hatályú elhelyezések esetén is, eljárni. 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március 8-ától kijárási és látogatási tilalmat rendelt el minden gyermekvédelmi intézményben, így a nevelőszülőknél és gyermekotthonokban is. A május 18-i új határozat azonban feloldotta a látogatási tilalmat, újra lehet látogatni a gyermekeket személyesen. Viszont a higiéniai és távolságtartási szabályokat így is meg kell tartani: csak annyian lehetnek egyszerre a szobában, hogy az 1,5 méteres távolságot tartani lehessen a szülők - gyermekek - nevelőszülők, más emberek között, maszk hordása, kézfertőtlenítés, szellőztetés folyamatosan szükséges a látogatások során. 

Nagyon nehéz helyzetben vannak most a személyes kapcsolattartástól eddig eltiltott szülők, családtagok, és gyermekek is, de a járványügyi intézkedések jogszerűek és indokolhatók. Eddig nem volt lehetséges sem a rendszeres, sem az időszakos kapcsolattartás.

Tekintettel arra, hogy a Tisztifőorvos határozatban tiltotta meg a személyes kapcsolattartást, így annak elmaradására nem vonatkoztak az egyébként fennálló retorziók, azaz nem számított elmaradó kapcsolattartásnak, nem lehetett ezért örökbefogadhatónak nyilvánítani a gyermeket. Mostantól, május 18. (a határozat megjelenése) óta viszont újra személyesen kell kapcsolatot tartani, újra rögzíteni kell ezeket a kapcsolattartási naplóban. Innentől megint figyelni kell arra, hogy lehetőleg ne maradjon ki kapcsolattartás, mert ha fél évig elmarad, vagy csak telefonon történik meg, akkor újra örökbefogadhatóvá nyilvánítható a gyermek.

A nevelőszülőkre is áll a gyermekvédelmi szakellátás egészére elrendelt látogatási tilalom (a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március 17-i kiegészített határozata), így ők sem fogadhatnak vendégeket. Az erre vonatkozó panaszát elsősorban a nevelőszülői tanácsadó és a gyermeke gyámja felé tegye meg, akik kötelessége intézkedni ezügyben. 

Kérem, látogasson el a honlapunkon a kisokosunk Szülőknek, családoknak címéhez, az utolsó két pontban írottakhoz (Hogyan alakul a kapcsolattartás a gyermekkel elvált szülők esetén? Mi történik a kapcsolattartással, ha kijárási tilalom lép életbe és a kapcsolattartásra jogosult szülők külön élnek?).