Koronavírus - Orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon gyűjtöttük össze.

A veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt, ám ugyanezzel a dátummal a kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelt el, és járványügyi készültséget vezetett be. Az egészségügyi ellátás tehát jelenleg is a válsághelyzeti ellátás szabályai szerint zajlik.

Az egészségügyi dolgozók kiutazási tilalma hatályát vesztette, ám a dolgozók kirendelése továbbra is lehetséges!

Milyen jogrendben dolgozik most az egészségügy? Milyen szabályok irányadók?

Az egészségügyi törvény szerint jelenleg ún. egészségügyi válsághelyzet van. Ezt a kormány a 283/2020. (VI. 17.) számú rendeletével vezette be.

Továbbra is igaz tehát, hogy sajátos, a normális menettől eltérő szabályok alkalmazandók az egészségügy működésére.Ezek közül a legfontosabbakat emeljük ki.

  • Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik. Ezt részben az egészségügyi törvény, részben pedig egy rendelet – az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) kormányrendelet (továbbiakban ezt csak kormányrendeletként fogjuk említeni) – szabályozza. Az egészségügyi törvény egyértelműen előírja, hogy egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi ellátórendszerre, az egészségügyi szolgáltatás szakmai követelményeire, valamint az egészségügyi dolgozók jogaira és kötelezettségeire előírt rendelkezéseket a válsághelyzetre irányadó szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (Ezek az eltérések leginkább a dolgozók kirendelésére, az ellátás megszervezésére, irányítására és vezetésére, időszakosan működő speciális osztályok, esetleg szükségkórházak kialakítására, az ellátáshoz kellő eszközök szolgáltatására vonatkoznak.)
  • Az egészségügyi dolgozók foglalkoztatása során sok esetben továbbra is irányadók a Munka törvénykönyvének, a 2012. évi I. törvénynek a rendelkezései. A Munka törvénykönyvét a továbbiakban Mt.-ként jelöljük. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a Kormány az egészségügyi válsághelyzetben is sok kérdést szabályozhat rendeleti úton. Ezek közé tartozik az egészségügyi intézmények működése, látogatása is. A tájékoztatónkat az esetleges új szabályoknak megfelelően folyamatosan frissítjük.

Mit jelent az egészségügyi dolgozó kirendelése?

Egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozót kötelezhetik arra, hogy olyan egészségügyi intézményben vegye fel a munkát, amely a válsághelyzet felszámolásában részt vesz. A kirendelés írásban történik, de sürgős esetben történhet szóban is. A kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre vagy az egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra. (Utóbbi esetben érdemes megnézni a kórház válsághelyzeti tervét, mert ebben lehetnek arra vonatkozó információk, hogy milyen munkakörben lévő dolgozókat fog kirendelni.) A kirendelt egészségügyi dolgozó napi munkaideje a napi 12 órát nem haladhatja meg.

A kirendelés “adminisztrációja” úgy zajlik, hogy annak az intézménynek a vezetője, ahol szükség van a plusz dolgozókra, igénylést ad le a megyei kormányhivatalnak. A megyei kormányhivatal fog dönteni arról, hogy szükséges-e a kirendelés, és ha igen, akkor utasítja egy – másik – egészségügyi intézmény vezetőjét, hogy küldje a dolgozókat. Ha olyasvalakinek a kirendelése szükséges, akinek nincs intézményi vezetője (mert pl. háziorvos), akkor maga a megyei kormányhivatal fogja kirendelni.

Kirendelhető-e orvostanhallgató vagy más egészségügyi képzésben részt vevő hallgató, tanuló az egészségügyi válsághelyzetben?

2020. június 18-ával fontos változás történt a szabályozásban, az új szabályok szerint már hozzájárulásuk nélkül és határozatlan időtartamra is kirendelhetők azok, aki közép- vagy felsőfokú egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton vesznek részt.

A hallgatóknak, tanulóknak a feladatait a érintett megyei kormányhivatal jelöli ki, utazásukról, elhelyezésükről, ellátásukról ugyanúgy gondoskodni kell, mint az egészségügyi dolgozók esetében.

Bárki kirendelhető, idős, beteg, nyugdíjas, kisgyermeket nevelő egészségügyi dolgozó is? GYES-en / GYED-en vagyok. Lehetséges, hogy be fognak hívni koronavírusos betegeket ápolni?

Nem rendelhető ki a dolgozó, ha:

  • terhes
  • 3 év alatti gyereket nevel,
  • 16 év alatti gyereket egyedül nevel,
  • hozzátartozójának tartós, személyes gondozását végzi,
  • legalább 50%-os egészségkárosodása van,
  • ha az Országos Mentőszolgálat olyan szervezeti egységénél dolgozik, amely amúgy is a válsághelyzet felszámolását végzi.
Create your own user feedback survey

Párommal mindketten egészségügyi dolgozók vagyunk. Két gyerekünk van, 4 és 6 évesek, tehát már nem 3 év alattiak, de még kicsik. A szabályozás szerint mindkettőnket kirendelhetik vagy foglalkoztathatják más munkakörben vagy munkaidőben. Mit tehetünk?

Sajnos egyértelműen érzékelhető, hogy a szabályozás nagyon súlyos terhet ró azokra a családokra, ahol két egészségügyi dolgozó van. Egyelőre úgy látjuk, hogy mindketten kirendelhetők. Amit javasolni tudunk, az az, hogy mielőbb jelezzék helyzetüket a munkáltatójuknak, és érdeklődjenek, hogy figyelembe veszik-e ezt a sajátos helyzetet. A munkáltatónak sem érdeke, hogy ellehetetlenítse a dolgozóinak az életét, így első körben mindenképpen az a leghatékonyabb, ha személyes egyeztetéssel sikerül kölcsönösen elfogadható feltételeket kialakítani.

Egy nagy klinikán dolgozom. Kirendelésnek számít-e, ha átküldenek egy másik klinikai egységbe? (Pl. eddig a kardiológián voltam, de most át akarnak tenni a COVID-egységbe.)

Nem, az uralkodó értelmezés szerint ez a fajta „áthelyezés” nem minősül kirendelésnek. Ennek az oka az, hogy a kormányrendeletben leírt szabály MÁSIK – azaz a munkáltatótól eltérő – egészségügyi szolgáltatóhoz való kirendelésre vonatkozik. Meg kell viszont különböztetni két esetet.

Az egyik eset az, amikor az egészségügyi dolgozó kinevezésében munkahelyként kifejezetten meg van jelölve valamelyik klinikai egység. Ilyenkor a másikban való foglalkoztatás jogalapja az Mt.-nek az a szabálya, ami a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozik. Ebben a szabályban vannak bizonyos korlátok. Az ilyen foglalkoztatás évente összesen maximum 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. Másik helységbe (településre) pedig csak a hozzájárulásával lehet küldeni a dolgozót, ha

  • terhes,
  • 3 év alatti gyereket nevel,
  • 16 év alatti gyereket egyedül nevel,
  • hozzátartozóját tartósan, személyesen gondozza,
  • minimum 50%-os egészségkárosodása van.

A másik eset az, amikor a kinevezésben munkahelyként az összes klinikai telephely meg van jelölve (tehát pl. általánosságban csak annyi van benne, hogy “XY Klinikai Központ”). Ebben az esetben még az előbbiekben említett korlátok sem élnek, gyakorlatilag bármelyik egységben és bármennyi ideig lehet a dolgozót foglalkoztatni.

Milyen időtartamra és hová rendelhetnek ki egy egészségügyi dolgozót? Van-e ennek fix határideje? Kirendelhetnek-e az otthonomtól távoli helyre is?

A jogi szabályozás azt mondja, hogy a kirendelés addig tarthat, amíg a fogadó intézmény csak a hozzá kirendelt egészségügyi dolgozók közreműködésével képes ellátni a többletfeladatait, illetve – ha időszakosan működő gyógyintézet a fogadó intézmény, akkor – amíg szükség van az időszakosan működő gyógyintézet működésére. Ez tehát azt jelenti, hogy a kirendelésnek nincs időbeli korlátja.

Más a helyzet a korábban említett hallgatók esetében, ők legfeljebb két hónapra rendelhetők ki – és csak beleegyezésük esetén.

Ami a kirendelés konkrét helyét illeti, földrajzi korlátozás sincs. Amennyiben valakit a lakóhelyétől távolra rendelnek ki, akkor a szállításáról, és adott esetben az elszállásolásáról a fogadó kórház vagy – ha nem fekvőbeteg-gyógyintézetbe rendelték ki az egészségügyi dolgozót – az ún. megyei védelmi bizottság (ez egy egészségügyi válsághelyzetben működő megyei szerv) gondoskodik.

Mennyi lehet kirendelés alatt a törvényes munkaidő? A hirek szerint 12 órás műszakokat terveznek. Heti hány 12 órás műszakra osztható be valaki?

Azt már korábban említettük, hogy a munkaidő kirendelés esetén korlátos: legfeljebb napi 12 óra lehet. Tekintettel arra, hogy a 12 órában maximalizált napi munkaidőn kívül a kirendelésre nem vonatkozik más kivételes kikötés, az egyéb munkaidő-beosztási kérdésekre és a pihenőidőre is az általános szabályok irányadók.

Ki lesz a munkáltató a kirendelés ideje alatt?

A munkáltató személye nem változik, mindenkit az az egészségügyi szolgáltató foglalkoztat továbbra is, AHONNAN kirendelték.

Ha kirendelik az egyik dolgozómat, kit terhel a kirendelés költsége? Ki finanszírozza a dolgozó kirendelés alatti bérét?

Az egészségügyi törvény több helyen is rendelkezik – ám mindenhol csak általánosságban – arról, hogy a válsághelyzeti ellátás finanszírozása állami feladat. A magán-egészségügyi szolgáltatótól kirendelt egészségügyi dolgozó kirendelésért járó bérét ilyen esetben az állami költségvetésből kell finanszírozni. A más állami szolgáltatóhoz kirendelt egészségügyi dolgozó kirendeléssel járó költségeit is az állami költségvetésből finanszírozzák. A finanszírozás menete azonban egyelőre pontosan nem tisztázott.

Ha az orvost elvezényelik, de a nővért nem, akkor nem tud dolgozni a nővér orvos nélkül. El kell küldenem szabadságra? Állásidőt kell fizetnem neki, mint munkáltató?

Az állásidőről részletesen írtunk munkajogi tájékoztatónkban. Ebből kitűnik, hogy nem minden esetben jelent állásidőt, ha az orvos nem tud munkát adni az általa foglalkoztatott nővérnek. Előfordulhat, hogy ún. elháríthatatlan külső ok akadályozza a foglalkoztatást. Ilyen lehet pl., ha nem volt előre várható, hogy az egészségügyi dolgozót ténylegesen ki fogják rendelni. De ezt csak esetről esetre lehet megítélni, hogy fennáll-e. Arra a felek közös megegyezése esetén természetesen mindig van lehetőség, hogy a alkalmazott szabadságot vegyen ki, ha még rendelkezik fizetett szabadnapokkal.

Az állásidő tartama alatt a nővérnek jár a munkabér, előreláthatatlan külső ok bekövetkezte esetén azonban nem.

Mi történik, ha a kirendelés miatt hosszabb ideig nem tudom végezni a háziorvosi feladataimat? Ha más viszi helyettem a praxist, akkor számára milyen díjazást kell fizetnem? A praxisnak a kirendelés ideje alatt csökken a bevétele, csökken a vagyoni értéke. Van-e lehetőség kártalanításra?

Amennyiben a háziorvost kirendelik, akkor akadályoztatva van a praxis ellátásában. Ebben az esetben meg kell oldani a helyettesítését. Amennyiben az orvos az önkormányzat vagy az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézmény közalkalmazottja, akkor kirendelés esetén a helyettesítéséről az önkormányzat gondoskodik. Amennyiben az orvos vállalt területi ellátási kötelezettséget, de nem az önkormányzat alkalmazottja, akkor az önkormányzattal kötött szerződés kifejezetten kitér arra, hogy hogyan kell gondoskodnia a helyettesítéséről. Amennyiben a háziorvosnak nincs területi ellátási kötelezettsége, akkor köteles – saját költségén – saját helyettesítéséről gondoskodni.

Az egészségügyi törvény kommentárja kiemeli, hogy a törvényben nincs külön nevesített speciális kártalanítási kötelezettsége az államnak az egészségügyi szolgáltatók irányában olyan igénybevételükért, amelyet esetleg nem kompenzál a finanszírozási szerződésükből származó ellenérték. Az ilyen jellegű kompenzációra legfeljebb a katasztrófavédelemről szóló törvényben találunk utalást a polgári védelmi kötelezettség körében, a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódóan. A katasztrófavédelmi törvény azt mondja, hogy a gazdasági, anyagi szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért kártalanítás jár.

Kötelezhető-e az egészségügyi dolgozó, hogy úgy lásson el fertőzött vagy fertőzésgyanús betegeket, hogy nincs védőfelszerelése?

Nem, elvileg az egészségügyi dolgozó nem kötelezhető arra, hogy védőfelszerelés nélkül lásson el betegeket. A biztonságos munkavégzés feltételeit ugyanis járvány esetén is – sőt, álláspontunk szerint ilyenkor különösen – biztosítani kell a dolgozó számára.

Ha esetleg polgári védelmi kötelezettséget írnak elő – lásd alább – még ez a kötelezettség is megtagadható, ha az érintett a saját vagy mások egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.

Volt olyan helyzet, hogy a kórházban a vezető leveteteti a sebészi maszkot, mondván, hogy ne keltsenek pánikot. Ez jogszerű?

Nincs olyan szabály, ami előírná, hogy valamennyi egészségügyi dolgozónak maszkot kell viselnie. A hatályos protokoll szerint „az alapvető (standard) óvó-védő rendszabályokban foglalt fertőzés-megelőzési előírásokat minden beteg ellátása folyamán be kell tartania az egészségügyi dolgozóknak. A kézhigiénés szabályok betartása mellett az egészségügyi dolgozóknak bármely légúti megbetegedés tüneteit mutató beteg ellátása esetén sebészi orr-szájmaszkot kell viselnie, függetlenül attól, hogy felmerül-e az új koronavírus megbetegedés lehetősége.” A maszk viselése tehát csak a tüneteket mutató betegek esetében kötelező. Az egészségügyi dolgozók azonban fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának, így a saját érdekük is azt kívánja, és a munkáltató érdekét is az szolgálja, hogy tegyenek minél többet az egészségük megőrzése érdekében. A biztonságos munkavégzés feltételeit pedig éppen a munkáltatónak kell biztosítania a dolgozó számára. Ha a védőfelszerelés indokolt – márpedig a fentiek alapján álláspontunk szerint indokolt – akkor a dolgozónak ezt nemcsak joga, hanem kötelessége is viselnie, annak érdekében, hogy kellő biztonsággal végezhesse a munkát. Ha kockára kell tennie az egészségét – mert pl. védőfelszerelés nélkül kell munkát végeznie – akkor az személyiségi jogait is sérti.

Álláspontunk szerint tehát ez egyértelműen jogellenes munkáltatói utasítás, amit a munkavállaló megtagadhat!

Mi a szankció, ha egy orvos, ápoló megtagadja a munka felvételét?

A munkáltatói utasítást (pl. adott feladat elvégzését) megtagadó egészségügyi dolgozó első körben munkajogi következményekkel számolhat: fegyelmi felelősségre vonással, végső soron elbocsátással.

Kinek kell a megfelelő védőfelszereléseket biztosítania?

Egészségügyi válsághelyzetben könnyen előfordulhat, hogy olyan sok eszközre – pl. gyógyszerekre, műszerekre, védőfelszerelésre – van szükség egyszerre, hogy kifogynak az adott intézmény készletei. Ilyenkor az eszközöket az ún. Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani. Ezt tartalékot az ÁEEK kezeli.

Ha tehát a munkáltató kifogy a készletekből, akkor bizony az államon lehet ezek biztosítását számonkérni.

Ha hiány van bármiből, akkor a szükséges anyagok kiadását ezt az egészségügyi szolgáltató vezetőjének vagy ügyeletvezetőjének kell kérelmezni. A kérelem teljesítésére – többszintű hivatali úton keresztül végeredményben – az egészségügyért felelős miniszter ad utasítást. Egyértelmű előírás, hogy az egészségügyi szolgáltató által felhasznált egészségügyi anyagokat folyamatosan pótolni kell.

Elvileg már a válsághelyzet előtt, a felkészülési időben, gyakorlat keretében fel kell mérni (fel kellett volna mérni), hogy adott típusú válsághelyzetnek milyen anyagi-technikai eszközigénye van. Az ország különböző egészségügyi intézményeiből származó információ az egészségügyért felelős miniszter kezében fut össze, akinek ez alapján nagyságrendileg ismernie kell a válsághelyzet eszközigényét.

Emellett elvileg minden egészségügyi szolgáltatónál készen állnak – mert ezeknek már a felkészülés ideje alatt készen kell állniuk – az egészségügyi válsághelyzet idején hatályba léptethető ún. válsághelyzeti tervek. Ezek több kórház esetében megtalálhatók a kórház honlapján.

A helyszíni jelenlétet nem igénylő munkakört betöltőknél mi a helyzet a home office-szal?

Munkajogi tájékoztatónkban frissítettük a home office-ra vonatkozó szabályokat. Alapvető kiindulópont, hogy a munkajogi szabályok 2020 július 2-ától állnak vissza a Munka törvénykönyvének előírásaira. 

A szabályozás továbbra is lehetőséget nyújt a telemedicinális szolgáltatásra. Ilyet természetesen továbbra is végezhet egészségügyi dolgozó, de július 2-ától rendszeres távmunkában csak akkor, ha a munkajogi szabályoknak megfelelően távmunkára szóló szerződése van.

Megosztás