Lezárva - régi koronavírus aloldal

Folyamatosan frissülő oldalunkon a járványügyi helyzettel kapcsolatban felmerülő jogi tudnivalókat gyűjtjük össze.

In English ►

A rendkívüli jogrendre való tekintettel megerősítettük ingyenes jogsegélyszolgálatunkat.

Ha olyan kérdésed van a jogaiddal, a bevezetett korlátozó intézkedésekkel és a karanténnal kapcsolatban, amire nem találsz választ ezen az oldalon, keress bennünket a jogsegely@tasz.hu címen. Kérjük, a tárgyba írd bele, hogy koronavírus.

Minden megkeresésre lehetőség szerint 2 napon belül válaszolunk.

Egészségügyi kérdésekre nem tudunk válaszolni, ezekkel keressétek az NNK zöld számait (06-80/277-455 és 06-80/277-456), vagy írjatok a koronavirus@bm.gov.hu-ra.

Legutóbbi frissítés:
2020. március 30. 16:05 (karanténra vonatkozó szabályok, büntetőjogi következmények)

Általános kérdések

Mi a teendő, ha valaki koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán?

Fontos, hogy mindenképpen maradjon otthon. A háziorvost sem személyesen, hanem telefonon keresse, aki kérdéseket tesz fel az állapotákról és arról, hogy kivel került kapcsolatba, járt-e külföldön.

Ha ez alapján felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, és

  • a tünetek enyhék, és a beteg nem tartozik a koronavírus szempontjából kockázati csoportba, tehát nem igényel kórházi kezelést, valamint az otthoni elkülönítése megoldható, akkor otthoni karanténba kerül, és ha van rá kapacitás, tesztet is végeznek rajta;
  • a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és/vagy kockázati csoportba tartozik (idős, krónikus beteg), vagy az otthoni karantén nem oldható meg (pl. azért, mert az illető idős, beteg rokonnal lakik együtt), akkor a háziorvos speciális mentőt hív, ami kórházba viszi.

Kit tesztelnek koronavírusra?

A gyanús és a valószínűsített  eseteket kötelezően tesztelik a vírusra, ha kórházba kerülnek vagy ott tartózkodnak. Ha otthon vannak, akkor kapacitás függvényében végzik el a tesztet, tehát nem feltétlenül kerül rá sor. 

Gyanús esetnek számít, 

  1. aki lázas (legalább 38°C) VAGY köhög, légszomja van ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt,
  2. aki lázas (legalább 38°C) VAGY köhög, légszomja van ÉS szoros kapcsolatban volt olyannal, aki megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött (egy háztartásban él vele, 15 percen keresztül, egy légtérben tartózkodott vele 2 méter távolságon belül),
  3. lázas (legalább 38°C) ÉS a légúti megbetegedés legalább egy tünete fennáll nála (pl.köhögés, légszomj, tüdőgyulladás) ÉS állapota kórházi kezelést indokol
  4. akinek légúti tünetei vannak ÉS az orvos / hatóság gyanús esetnek minősíti.

 Valószínűsített esetnek számít, ha valaki teljesíti a gyanús eset kritériumait ÉS

  • a laboreredménye nem egyértelmű VAGY
  • pan-koronavírus eredménye pozitív.

Tematikus aloldalak

A kijárási korlátozásról

Munkavállalóknak és munkaadóknak

Orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak

Szülőknek és családoknak

Karantén

Mit jelent a karantén?

A karanténnak nincs jogi definíciója, vagyis jogszabályokban nem találjuk ezt a kifejezést. A hétköznapi szóhasználatban alapvetően kétféle intézkedést érthetünk rajta:

  • egy beteg, vagy fertőzésgyanús személy elkülönítését; vagy
  • egy település, terület vagy épület lezárását, vagyis annak elhagyására vagy az oda való belépésre vonatkozó tilalom bevezetését.

A magyar járványügyi szabályok mindkettőt ismerik. A magyar jogszabályok a járványügyi intézkedések körében foglalkoznak a karanténnal.

A járványügyi intézkedések általános jellemzője, hogy korlátozzák az egyén szabadságát és a betegjogokat. Korlátozhatják például a mozgásszabadságot, azzal, hogy kötelező kórházi tartózkodást rendelnek el. Korlátozhatják a beteg önrendelkezési jogát, azzal, hogy egy terápia kötelező igénybevételét (például egy gyógyszer szedését, oltás beadását) írják elő, anélkül, hogy megkérdeznék a betegtől, akarja-e ezeket.

Ezek a jogkorlátozások mindig csak törvényen alapulhatnak, csak a feltétlenül szükséges ideig tarthatnak, és csak a feltétlenül szükséges mértékűek lehetnek. Sosem korlátozható a tájékoztatáshoz való jog és nem zárható ki teljesen a kapcsolattartás joga. Ezekről részletesen a tájékoztató végén írunk.

Milyen járványügyi intézkedések vannak?

Egyéni intézkedések

Nézzük először azokat a járványügyi intézkedéseket, amik egy-egy emberrel kapcsolatosak, akikről gyanítható, vagy tudható, hogy fertőző betegségben szenvednek.

Velük szemben az alábbi intézkedéseket lehet megtenni:

  • járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat;
  • járványügyi elkülönítés;
  • járványügyi megfigyelés és zárlat;
  • járványügyi ellenőrzés (ezt koronavírus esetén nem alkalmazzák)

A fenti fogalmak a hétköznapi szóhasználat szerint nagyon hasonlónak tűnhetnek – nézzük kicsit részletesebben, hogy mit takarnak.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Ez a lakosság egészének vagy egy csoportjának járványügyi vizsgálatát jelenti. Ezek a csoportok vonatkozhatnak például egy meghatározott terület lakosságára, egy adott munkahelyen dolgozókra, külföldről érkező személyekre, vagy egy már beazonosított, fertőző beteggel korábban érintkező személyekre. Ezeket az embereket arra lehet kötelezni, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt.

Ennek az intézkedésnek az első jeleit tapasztalhatjuk a reptereken, amikor mindenkinek kérdés nélkül megmérik a lázát.

Ha valaki ellenállna a szűrővizsgálatnak, a hatóság ezt hivatalosan is elrendeli, a határozata pedig ott, helyben végrehajthatóvá is válik, függetlenül attól, hogy jogellenesnek tartjuk és fellebbezünk-e ellene.

Járványügyi elkülönítés

Ez a fertőző beteg elkülönítését jelenti az otthonában vagy kórházban. Kötelező azok elkülönítése, akiknél igazolták, hogy koronavírusban szenvednek. Az elkülönítés ebben az esetben a kijelölt fekvőbeteg osztályokon, illetve a Dél-Pesti Centrumkórházban, az erre kijelölt kórtermekben történik.

Járványügyi megfigyelés

Aki koronavírussal fertőzött személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ugyanezt lehet tenni azzal is, aki koronavírusos beteggel (légúti váladékával) került szoros kapcsolatba. A megfigyelés 14 napig tart. A járványügyi megfigyelés módja (otthon történő elkülönítés vagy szükség esetén járványügyi zárlat) a kontaktszemély egyedi körülményeire vonatkozóan kerül meghatározásra olyan módon, amellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése. Ha ebben az időszakban klinikai tünetek jelentkeznek, a beteg további vizsgálata szükséges.

A járványügyi megfigyelés szigorúbb formája a járványügyi zárlat, amelyet kifejezetten erre a célra kijelölt helyen hajtanak végre.

Járványügyi ellenőrzés

Ez az intézkedés jelenleg csak a Salmonella typhi fertőzés esetén jöhet szóba, az új koronavírus kapcsán irreleváns.

A járványügyi ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor kórokozó-hordozónak minősül. Ő képes másokat megfertőzni, ezért vele szemben is bevezethetők járványügyi intézkedések.

A kórokozó-hordozók korlátozhatók foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban.

Ez azt jelenti, hogy a kórokozó-hordozó

  • köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni;
  • köteles bejelenteni, ha két hétnél hosszabb időre elhagyja a lakóhelyét;
  • nem mehet gyermekintézménybe (pl. óvodába, bölcsődébe) és oktatási intézménybe;
  • nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben.

Csoportos intézkedések

Vannak olyan járványügyi intézkedések, amik nem egy-egy emberre, hanem betegek nagyobb csoportjára terjednek ki. Itt már találunk a területi karanténra vonatkozó szabályokat is. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

  • minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti;
  • az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás;
  • az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése;
  • a kórházak látogatása;
  • az egyes területek elhagyása;
  • egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása;
  • az ivóvíz fogyasztása.

Járványveszély vagy járvány esetén felfüggeszthető a bölcsődék, óvodák, iskolák működése; bezárhatók más helyi közösségi intézmények is, és rendezvények is megtilthatók. El lehet rendelni kórházi osztályok működésének korlátozását vagy bezárását is. Emellett a tömegközlekedés is korlátozható vagy meg is tiltható.

Ki rendeli el a járványügyi intézkedéseket?

Alapvetően az országos tisztifőorvos. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.

Mit jelent az, hogy karantén alá helyeznek egy területet? Miben korlátozhatják az itt élőket?

A karantén nem jogi kategória, de arra lehetőség van, hogy egyes területeket lezárjanak. Ez azt jelenti, hogy a lezárt területet nem lehet elhagyni és nem lehet oda bemenni sem. Ez a terület lehet akár csak egy-egy épület, de lehet akár egy egész település vagy megye is. 

Hol kell végrehajtani a járványügyi megfigyelést vagy zárlatot?

A közkeletűen „karanténnak” nevezett intézkedésnek ezeket a formáit akkor kell alkalmazni, ha csak a betegség lehetősége áll fenn, de fertőzést még nem mutattak ki.

A karantén helye lehet az érintett otthona vagy kórház, illetve más kijelölt intézmény. Hogy melyik, arról minden egyes esetben külön dönt az illetékes kerületi / járási hivatal népegészségügyi osztálya (járványügyi hatóság), az ügy egyedi körülményeire és a fertőzés továbbterjedésének megelőzésére tekintettel. A szabály tehát az, hogy a karantént ott kell végrehajtani, ahova azt a hatóság kijelöli.

Ez lehet:

Az érintett otthona: akinél ez kivitelezhető, azt elsősorban az otthonában kell megfigyelés alá vonni, hogy kevesebb teher háruljon az egészségügyi ellátórendszerre. A járványügyi hatóság mérlegelésén múlik, hogy mit tekint az érintett „otthonának”. Sokan vannak, akik nem a bejelentett lakcímükön élnek, ezért a hatóság mérlegelheti, hogy mit jelöljön ki a karantén helyszínéül. Ennek során nyilvánvalóan figyelembe veszi, hogy mi az érintett életvitelszerű tartózkodásának a helye, illetve hol oldható meg a járványügyi megfigyelése lehetőség szerint izoláltan. Az otthoni megfigyelést végső soron ott kötelező végrehajtani, ahova ezt a hatóság elrendeli, ebben a tekintetben a bejelentett lakcímnek nincs jelentősége. Mivel a hatóságnak mérlegelési jogköre van, az érintett kérheti, hogy a számára legpraktikusabb helyen rendeljék el a karantént, azonban ha a hatóság mégis máshogy dönt, ez a döntés is kötelező, és azonnal végre kell hajtani.

Kórház vagy egyéb, a lehetséges fertőzöttek fogadására alkalmas intézmény: ha az érintett egyedi körülményei és a vírus terjedésének megakadályozása miatt ez szükséges, akkor a karantént a hatóság döntésének megfelelően kórházban vagy egyéb intézményben kell végrehajtani. Ilyen esetekben biztosítani kell, hogy a karanténban lévők egymástól elkülönítve, külön helyiségben legyenek elhelyezve. A karantént abban az intézményben kell végrehajtani, amelyet a hatóság erre kijelöl a potenciális fertőzött egyéni helyzetét és az ellátórendszer kapacitásait mérlegelve.

A karantén nemcsak kórházban hajtható végre. Az elkülönítés megvalósításához szükséges feltételeket többféle módon, többféle épületben is biztosítani lehet, ezért a megfelelő átalakítások után kollégiumok, mobil konténerek, illetve más helyszínek is bevonhatók az ellátásba. A kormány tájékoztatása szerint például kollégiumokban helyeznék el azokat, akik tünetmentesek, de karanténba kell helyezni őket megfigyelésre. A karantén elrendelésekor a hatóság járványügyi és hatékonysági szempontokat mérlegel, ezért a végrehajtásra nem feltétlenül a területileg egyébként illetékes kórházat jelöli ki, illetve a helyszín szempontjából a karantén alá vont lakcíme nem feltétlenül releváns. Mivel a hatóság döntése során köteles egyedi körülményeket is mérlegelni, kérni lehet, hogy pl. családtagokat együtt, vagy gyermeket a szüleihez közelebb eső intézményben helyezzenek el. Az elsődlegesek azonban a hatékonysági szempontok, ezért a hatóság ezeknek a kérelmeknek nem köteles helyt adni.

Ki kerül kórházi karanténba?

Azok a gyanús/kivizsgálás alatt álló esetek, akik

  • súlyos állapotban vannak, és/vagy
  • életkoruk és más betegségeik miatt kockázati csoportba tartoznak, valamint
  • otthonukban nem megoldható az elkülönítés.

Akiknél eleve a kórházban állapítják meg a koronavírus-fertőzést, azokat mindenképpen a kórházban különítik el.

Akiknél nem megoldható az otthoni elkülönítés, de az állapotuk nem indokol kórházi ellátást, az állam által erre a célra kijelölt más intézményekben is elkülöníthetők.

Kinek kötelező az otthoni karantén?

  • Azoknak, akiknél a tesztek alapján is bebizonyosodott, hogy elkapták a koronavírust, de állapotuk nem indokolja a kórházi kezelést.
  • Azoknak, akik a tüneteik alapján úgynevezett gyanús vagy kivizsgálás alatt álló esetnek minősülnek, de a tüneteik enyhék, és az egészségi állapotuk, illetve a körülményeik alapján nem szükséges kórházba menniük – azaz megoldható otthon is az elkülönítés.
  • Azoknak, akik ugyan nem produkálnak tüneteket, de valószínűsített vagy megerősített koronavírusos esettel szoros kapcsolatban voltak (egy háztartásban élnek vele vagy 15 percnél hosszabb ideig, 2 méteren belüli távolságban voltak vele zárt légtérben).
  • Azoknak, akik külföldről térnek haza, még akkor is 14 napig otthoni karanténban kell tartózkodniuk, ha nincsenek tüneteik és a vizsgálat negatív eredményt hozott.

Fontos, hogy a kötelező otthoni karantén megtartását a hatóságok ellenőrizhetik, és aki megszegi, az büntetésre számíthat. 

Lehetnek többen egy lakásban az otthoni karantén alatt?

Előfordulhat, hogy az érintett otthoni megfigyelését csak olyan helyre lehet elrendelni, ahol egészséges embereket zárnak vele össze. Lehetséges például, hogy a karantén alá helyezett személy otthonában élnek a családtagjai, akik egészségesek, és az esetükben még nem merült fel a fertőződés gyanúja. Sajnos ennek ellenére elképzelhető, hogy az érintettet velük együtt helyezik majd el. Az otthoni karantén módszerének nincs igazán alternatívája, hiszen minden egyes lehetséges fertőzött elkülönítésére nincs kapacitás. Ha pedig a lehetséges fertőzötteket egymással zárnák össze egy elkülönített helyen, az csak ahhoz vezetne, hogy jó eséllyel mindannyian megfertőződnének. Ha a hatóság így dönt, akkor valóban együtt kell élni a lehetséges beteggel, és ilyenkor fokozottan figyelni kell arra, hogy elkerüljük vele az érintkezést.

Ha az érintett otthonában például idős, beteg ember él, aki a fertőzésnek fokozottan kitett csoportba tartozik, lehetőség van arra, hogy az otthoni karantén helyett intézményi elhelyezést kérjünk.

Otthoni karanténba helyezték azt, akivel együtt lakom. Rám is a karantén szabályai vonatkoznak?

A karantén elrendeléséről a hatóság mindenki esetében külön-külön dönt (kivéve, ha egész épületeket, vagy akár településeket helyeznek karantén alá, de erről is külön döntés születik). Önmagában a közös háztartásban élő karanténba helyezése miatt senki másra nem vonatkoznak a karantén szabályai. Ez azt jelenti, hogy a többiek, akik nincsenek karantén alatt, elhagyhatják az otthonukat, de természetesen nekik is be kell tartaniuk a kijárási korlátozás szabályait, vagyis csak akkor mehetnek az utcára, ha erre alapos okok van.

Ha pedig a velünk egy háztartásban élő személy fertőzöttsége beigazolódik, akkor mi is kontaktszemélynek számítunk, ezért a hatóság – külön, ránk nézve – el fogja rendelni a karantént. 

Nem szeretném megfertőzni a velem együtt élőket, kérhetem, hogy ne otthon helyezzenek karanténba?

Igen: a járványügyi hatóság minden esetben az egyedi körülmények mérlegelése alapján hoz döntést arról, hogy kit, hol helyeznek karanténba. Ez azt jelenti, hogy kérni lehet, hogy vegyék figyelembe, hogy lehetséges fertőzöttként másokkal kellene együtt laknunk.

Aki saját maga rizikócsoportba tartozik (pl. idős vagy krónikus betegsége van), vagy ilyen személlyel kéne összezárva élnie, illetve ha kórházi kezelésre szorul, vagy másként nem tudná eltartani magát, azt a konkrét esettől függően kórházban vagy más, karantén céljára kialakított intézményben kell elhelyezni. 

Ha nem tartozunk a fenti körbe, de be tudunk költözni olyan lakásba, ahol másoktól elkülönítve élhetünk, akkor a hatóság ide is elhelyezhet minket. Kérni lehet azt is, hogy karantén céljára kialakított intézménybe vagy kórházba mehessünk, de ezeket az intézményeket elsődlegesen a veszélyeztetett csoportoknak tartják fenn, a hatóság tehát ezt is mérlegelve, a rendelkezésre álló kapacitások és az egészségügy teherbíró képessége alapján hoz döntést.

Kérhetem utólag, hogy máshol helyezzenek karanténba, vagy hogy kivételesen elhagyjam a karantént?

Nem, a karantént az elrendelése után nem lehet megtörni. Ettől függetlenül a járványügyi hatóságnál meg lehet próbálni kérelmezni, hogy engedélyezzen az általánostól eltérő magatartásszabályokat. Ezt bármilyen olyan helyzetben meg lehet tenni, amikor a karanténszabályok egyéniesítésének nyomós indoka van (például ha az érintettett veszélyeztetett csoportba tartozó személlyel zárják össze, de időközben el tudja intézni, hogy máshol lakhasson). A hatóság az eset minden körülményét és járványügyi szempontokat mérlegelve fogja eldönteni, hogy ennek a kérelemnek helyt ad-e. Az ilyen kérelem benyújtásakor mindenképpen érdemes konzultálni a rendőrséggel is, amely a karanténszabályok betartását ellenőrzi.

Hogy jutok haza, ha karantén miatt lezárják a lakóhelyemet? Milyen szabályok vonatkoznak a kijárási tilalomra?

A karantén és a kijárási tilalom nem feltétlenül jelentik ugyanazt. A szabad mozgás korlátozása több formát ölthet: elrendelhető valamely terület lezárása, vagyis a ki- és belépés engedélyhez kötése (ezt nevezik területi karanténnak), de elrendelhető kijárási tilalom is, tehát akár az ország teljes területén a közterületen tartózkodás tilalma egy szükséges minimális szint felett.

Ezeknek a különleges intézkedéseknek a részletes szabályait nem lehet előre tudni, ezeket a kormány rendeletben fogja meghatározni. Ezek a szabályok fogják megállapítani, hogy pontosan milyen módon szükséges korlátozni a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen tartózkodását. Jelenleg még nem látjuk, hogy ezt pontosan hogy fogják szabályozni, de a külföldi példákat áttekintve, a munkahelyre való eljutást a kijárási tilalom idején is lehetővé teszik.

A rendeletnek arra is ki kell majd térnie, hogy melyek azok az indokok, amelyek lehetővé teszik a lakóhelyünk elhagyását. Szintén ez a rendelet fogja megszabni, hogy milyen feltételekkel lehet lezárt területre belépni vagy azt elhagyni.

A https://tasz.hu/koronavirus oldalt folyamatosan frissítjük a koronavírus idején fontos jogi tudnivalókkal. Amennyiben a kijárási tilalmat elrendelik, ezzel kapcsolatban is itt fogunk közérthető tájékoztatást megjelentetni.

Milyen ellátást kell biztosítani a karanténban lévők számára?

Ez nagyban függ attól, hogy a karantén milyen formájáról beszélünk. A kórházban elrendelt járványügyi elkülönítés esetén az intézménynek biztosítania kell az élelmiszer-ellátást, „egészségügyi textíliát”, vagyis valamilyen pizsamához hasonló ruhaneműt.

Mennyi ideig tarthat a karantén?

A beteg elkülönítése a gyógyulásig tart. A járványügyi megfigyelés ideje az új koronavírusos megbetegedés esetén a kontaktszemélyeknél (a beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeknél) az utolsó kontaktust követő 14 napig tart. Egy terület, épület zárlata addig marad fenn, amig ezt a járványügyi helyzet indokolja.  

Jogom van látogatót fogadni, ha karanténba kerülök?

Mivel a karantén lényege az, hogy a fertőző betegeket elkülönítsék, valószínű, hogy nem fogsz tudni látogatót fogadni. A járványügyi elkülönítéseknek sokféle módjuk lehet, van olyan, hogy egy egyágyas kórteremben helyeznek el és még az ajtót sem szabad kinyitni, és olyan is, hogy egy egész várost helyeznek karantén alá, de azon belül aránylag szabadon lehet mozogni. Nehéz tehát általánosan válaszolni a kérdésre, de az elmondható, hogy a karanténban a kapcsolattartási jogot valamilyen módon mindenképpen korlátozzák. A virtuális kapcsolattartás viszont nem korlátozható! Tehát telefonon, interneten bárkivel beszélhetsz és abba sem szólhat bele senki, hogy mit mondasz el – a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet járványügyi okokra hivatkozva korlátozni!

Ha otthoni karanténban vagyok, akkor hogyan vásárolok?

A karantént mindig egyedi határozattal rendelik el. Ilyenkor nemcsak az illető személy állapotát mérlegelik, hanem azt is, hogy az ellátása biztosított-e. Annak, akinek az esetében nem biztosított, hogy képes ellátni magát, az otthoni karantén sem rendelhető el, ekkor a járványügyi zárlat alkalmazható, ami szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelést, illetve elkülönítést jelent egy erre a célra kijelölt helyen.

Ha van kutyám vagy más háziállatom és karanténba kerülök, mi történik vele?

Ez egy olyan kérdés, amire egyelőre nem találtunk választ a jogszabályok alapján. Egy hasonló helyzetet szabályoz a rendőrség szolgálati szabályzata: eszerint ha a rendőrök valaki előállítanak, akkor a növények, haszon- és díszállatok gondozásáról a helyi önkormányzat jegyzőjénél kell intézkedni.

Elvehetik-e a telefonomat?

Hacsak nincs valami speciális járványügyi oka (például elviszik letesztelni, hogy megtalálható-e rajta a vírus), nem vehetik el a telefonodat és más tulajdonodat sem!

Hogyan alakulnak a karantén szabályai szociális ellátó intézményekben?

A szociális intézményeket nem helyezik teljes egészében, automatikusan karantén alá attól, ha egy fertőzöttet találnak. Ilyenkor az ellátószemélyzet vele kapcsolatba lépő tagjai kontaktszemélyeknek számítanak, akiket az otthonukban vagy kijelölt intézményben kell elkülöníteni. Azoknak az ellátottaknak az „otthoni” elkülönítését, akik érintkeztek a fertőzött személlyel, az intézményben kell megoldani, ha a hatóság máshogy nem dönt.

Társasház

Közös képviselő vagyok, a társasház lakói házibulikat tartanak, pedig ez most igen kockázatos. Mit tehetek?

Természetesen ebben az időszakban nem a legjobb ötlet házibulikat tartani, ugyanakkor a házibuli nem esik a rendeletek által tiltott rendezvényfogalom hatálya alá, egyelőre bárki fogadhat vendégeket a saját otthonában. 

Általánosságban irányadó, hogy a közös képviselő és a tulajdonostársak a veszélyhelyzet idején is kötelesek az SZMSZ-ben foglaltakhoz tartani magukat. A veszélyhelyzet bejelentése ezekben a viszonyokban egyelőre semmilyen változást nem idézett elő, nincs olyan szabályozás, ami alapján el lehetne térni az általában irányadó szabályoktól az SZMSZ módosítása nélkül. A zajjal járó tevékenységek végzésére a házirend szabályai továbbra is vonatkoznak, sőt, a házirenden az SZMSZ módosításával szigorítani is lehet, viszont a szigorítás nem lehet ellentétes a lakóépületre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

A társasházban külföldieknek adnak ki lakásokat. Van-e tájékoztatási kötelezettsége a lakástulajdonosoknak a bérlők állampolgárságáról és egyéb adatairól a közös képviselő felé?

Nem, nincs ilyen tájékoztatási kötelezettségük. 

A társasházi törvény szerint az SZMSZ-ben megszabható, hogy a tulajdonosok milyen információk bejelentésére legyenek kötelesek. Az SZMSZ tartalmának azonban a törvény határt szab, ez a kötelezettség legfeljebb arra terjedhet ki, hogy felfedje a bérleti jogviszony tényét, valamint például azt, hogy hányan laknak a kiadott lakásban. Azt viszont még az SZMSZ módosításával sem lehet elérni, hogy a tulajdonosnak bérlői származását, vagy más, az egészségi állapotra vonatkozó érzékeny adatát kötelezően ki kellene adnia a közös képviselőnek. A tulajdonos csak a járványügyi hatóság által kötelezhető arra, hogy adatokat szolgáltasson ki bérlőiről, de akkor sem a közös képviselőnek.

Korlátozható-e a veszélyhelyzet alatt a társasházi közös kerthasználat?

A játszóterek bezártak, a gyerekek pedig otthon vannak, így problémát okozhat az a kérdés, hogy ki, mikor és mennyit használhatja a társasház közös használatban lévő részeit, például a kertet.

Jelenleg nincsen olyan jogszabály, ami ebben a kérdésben a járványhelyzet miatt különleges szabályokat vezetne be. A társasház udvara, kertje tehát ugyanúgy használható, mint máskor. Fontos azonban, hogy betartsuk a járványügyi tanácsokat: csak az egy háztartásban lévők kerüljenek egymáshoz 2 méternél közelebb, vagyis érdemes lehet beosztani az udvar használatát. A kinti játék végeztével alapos kézmosás javasolt mindenkinek.

Ha a társasház ennél komolyabban szeretne fellépni, a lakóközösségnek elvben lehetősége van arra, hogy változtasson a házirenden és a közgyűlésen átírja például a csendes órákra vonatkozó szabályokat. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az olyan tömeges események, mint amilyen egy közgyűlés, kifejezetten ellenjavallottak a járvány idején. A házirend a társasház szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) része, ezért a módosítására az SZMSZ módosítására vonatkozó szabályok irányadók. Ezek a szabályok mindig az adott társasház SZMSZ-étől függenek, de az biztos, hogy a módosításhoz legalább egyszerű szavazattöbbség szükséges (az összes tulajdoni hányadhoz képest).

Határátlépés, beutazás, kiutazás

Hogyan lehet belépni Magyarországra?

A belépés feltételei attól függően változóak, hogy valaki magyar állampolgárként (ideértve a tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgárokat) vagy külföldiként, illetve személyforgalomban vagy teherforgalomban érkezik.

Az állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárokat pont ugyanúgy kell megítélni, mintha magyar állampolgárok lennének, tehát továbbra is beléphetnek az országba. Az EGT tagállamainak listáját itt lehet elérni, arról pedig, hogy kinek állítható ki állandó tartózkodási kártya, itt lehet tájékozódni. Fontos megjegyezni, hogy önmagában az állandó tartózkodási kártya nem elegendő tehát a belépéshez. Vagyis jelenleg nem léphet be mindenki, akinek állandó tartózkodási kártyája van, csak azok, akik maguk is EGT-tagállamok állampolgárai. Ez azért lehet problémás, mert ilyen kártyát nem csak EGT-tagállamok állampolgárai kaphatnak. Könnyen lehet, hogy egy EGT-tagállam polgára beléphet, az ő EGT-n kívüli hozzátartozói azonban nem, még ha mindannyiuk rendelkeznek is állandó tartózkodási kártyával. 

1. Magánszemélyeknek, ha:

Magyar állampolgárok (vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgárok):

A belépéskor mindenkinek egészségügyi vizsgálaton kell átesnie, amit az Országos Mentőszolgálat végez el.

  • Ha koronavírus-fertőzés gyanúja merül fel, kijelölt karanténba kell vonulnia.
  • Ha koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel, kötelező otthoni karanténba (hatósági házi karanténba) kell vonulnia 14 napra.
  • Ha koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel, de nincs magyarországi lakhelye vagy tartózkodási helye: vagy kijelölt karanténba kell vonulnia (nincs megszabva, hogy mennyi időre), vagy el kell hagynia Magyarországot.

2. Külföldiek:

Magyarország területére nem léphetnek be.

Kivétel: az ORFK rendészeti főkapitány-helyettese méltányossági kérelem alapján külföldinek is engedélyezheti a belépést, ha:

  • az érintett egészségügyi vizsgálatát elvégzik,
  • koronavírus gyanúja nem merül fel,
  • vállalja a házi karantént 14 napra,
  • és a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

3. A teherforgalomban belépők kötelező egészségügyi vizsgálaton esnek át.

Ha koronavírus-gyanú nem merül fel:

  • Magyar állampolgár magyar úticéllal: házi karantén 14 napra
  • Külföldi állampolgár magyar úticéllal: Magyarországot a szállítmány lerakodása után 24 órán belül el kell hagynia.
  • Bárki tranzitszállítással: a kijelölt útvonalon haladva, a lehető legrövidebb időn belül el kell hagynia Magyarországot.
  • Magyarországon történő közlekedés során kötelező a szájmaszk és a gumikesztyű.

Ha koronavírus-gyanú merül fel:

  • Magyar állampolgárt (és tartózkodásra jogosult EGT-állampolgárt) kijelölt karanténba helyezik.
  • Külföldi állampolgár nem léphet be.

A járványügyi hatóság mindenkit nyilvántartásba vesz, aki külföldről az országba lép, és a karanténba helyezésről értesíti a rendőrséget. A rendőrség ellenőrzi a karanténszabályok betartását.

Milyen korlátozások vonatkoznak a járművek határátlépésére?

Külföldről nemzetközi személyszállítást végző vonat és busz nem léphet be az országba, polgári légijármű pedig nem szállhat le. A tilalom az áruszállításra nem vonatkozik. 

A teherforgalomban belépők kötelező koronavírus-szűrésen esnek át.

Ha koronavírus-gyanú nem merül fel:

  • Magyar állampolgár magyar úticéllal: házi karanténba kerül 14 napra
  • Külföldi állampolgár magyar úticéllal: Magyarországot a szállítmány lerakodása után 24 órán belül el kell hagynia.
  • Bárki tranzitszállítással: a kijelölt útvonalon haladva, a lehető legrövidebb időn belül el kell hagynia Magyarországot.
  • Magyarországon történő közlekedés során kötelező a szájmaszk és a gumikesztyű.

Ha koronavírus-gyanú merül fel:

  • A magyar állampolgárt (és tartózkodásra jogosult EGT-állampolgárt) kijelölt karanténba helyezik.
  • A külföldi állampolgár nem léphet be az országba.

Lehet most külföldre utazni Magyarországról?

Magyarország nem korlátozza a kiutazást, de az úticél ország könnyen lehet, hogy feltételekhez köti vagy tiltja a belépést. Ez országonként változó. Érdemes az adott ország konzuli szolgálatánál érdeklődni. Ezen kívül a Külügyminisztérium konzuli szolgálata naprakész információkkal szolgál arról, hogy a koronavírus-fertőzöttség miatt melyik országokba vagy régiókba nem javasolja az utazást. Erről itt lehet tájékozódni

Ausztriába csak negatív koronavírus-tesztet igazoló, 4 napnál nem régebbi orvosi igazolással lehet belépni. A szükséges formanyomtatvány magyarul itt érhető el. Az Ausztriában tartózkodási hellyel rendelkezőknek nem szükséges a fromanyomtatványt bemutatniuk, de önkéntes karanténba kell vonulniuk 14 napra. A vonatkozó rendeletet itt érhető el.

Hogy érintik a belépési szabályok az ingázó munkavállalókat?

A külföldről hazaérkező magyar állampolgár (vagy állandó tartózkodásra jogosult EGT-polgár) munkavállalóknak is kötelező egészségügyi vizsgálaton kell átesnie a határon, és ha nem merül fel náluk fertőzés gyanúja, hatósági házi karanténba kell vonulniuk 14 napra. Ha fertőzésgyanúsak, akkor a kijelölt helyen kell karanténba vonulniuk. Ezek a rendelkezések az ingázó munkavállalók mindennapi munkavégzését minden bizonnyal ellehetetlenítik.

Mit tehetek, ha megtagadták a belépésemet az országba?

Ha valakinek megtagadják a belépését az országba, arról a reptéren a repülőtéri rendőr igazgatóság,  a határon pedig a rendőrség határrendészeti kirendeltsége határozatot állít ki. 

A) Ha a rendőrség ebben a döntésben 

  • magyar állampolgár vagy
  • állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT állampolgár beutazását tagadja meg 

bármilyen indokkal, akkor az a döntés egyértelműen jogellenes és azzal szemben jogorvoslatot lehet igénybe venni. 

Az EGT tagállamainak listáját itt lehet elérni, arról pedig, hogy kinek állítható ki állandó tartózkodási kártya, itt lehet tájékozódni.

A határozattal szemben nem lehet fellebbezni, de a döntés felülvizsgálatát 30 napon belül lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a bíróságnak kell címezni, de azt ahhoz a szervhez kell elküldeni, amelyik a döntést hozta (tehát a repülőtéri rendőr igazgatóságnak vagy a határrendészeti kirendeltségnek). 

A jogorvoslati kérelemben magyar állampolgárok a 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésére hivatkozhatnak, amelyből kiderül, hogy magyar állampolgárokra nem terjed ki a belépési tilalom, valamint felhívható az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdése, amely kimondja, hogy magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

Állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárok a 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 8. §-ára hivatkozhatnak, amely kimondja, hogy a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja. Így tehát az ő belépésükre sem vonatkozik az a tilalom, amely a rendelet 2. § (2) bekezdésében a külföldiek belépését tiltja. 

Ezzel párhuzamosan érdemes panasszal is élni a döntést hozó rendőri szervnél, ugyanezekre az indokokra hivatkozva. 

B) Ha a rendőrség

  • nem magyar állampolgár belépését tagadja meg, aki
  • állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT állampolgárnak sem számít,

akkor az a döntés jogszerű. Előfordulhat azonban, hogy az mégis súlyosan méltánytalan, a belépni szándékozó jogos érdekeit sérti.

Ilyenkor a kozlekedes@orfk.police.hu e-mail címre méltányossági kérelmet lehet küldeni. Ebben nem azt kell kifejteni, hogy miért tartjuk jogellenesnek a döntést, hiszen ez a döntés formálisan jogszerűnek számít. Arra kell kitérni, hogy milyen okból súlyosan méltánytalan, érdeksértő a belépés megtagadása. Egyelőre nincs információnk arról, hogy melyek azok a körülmények, amelyek alapján az ORFK rendészeti igazgatója helyt ad a kérelemnek, de az alábbi tényezők segíthetik a kérelem sikerességét:

magyarországi állandó lakóhely meglétének igazolása

  • Magyarországon fennálló munkaviszony igazolása
  • bármilyen, magyar állampolgárral fennálló családi kapcsolat igazolása (házasság, gyermekek, élettársi kapcsolat)
  • a beléptetés elmaradásának következményei (például, ha nincs hova visszamenni a járatok törlése vagy egyéb körülmények miatt).

Az igazolásban segíthet

  • a befotózott lakcímkártya,
  • a munkáltató írhat levelet arról, hogy szüksége van a munkavállalóra, akinek megtagadták a belépését, illetve csatolható a munkaszerződés,
  • a családi kapcsolatot igazoló bármilyen okmány – a nem regisztrált élettársi kapcsolatnál az együttélés körülményeinek és a kapcsolat időtartamának leírása,
  • a konzuli szolgálat közbenjárása.

A bírósági felülvizsgálat lehetősége ebben az esetben is nyitva áll, ugyanakkor a bíróság előreláthatólag nem fogja felülbírálni ezeket a döntéseket, mert a belépés megtagadására ilyenkor a rendelet lehetőséget ad, tehát az nem jogszerűtlen.

Magyar állampolgárként hol tájékozódhatok, mielőtt külföldre utaznék?

A https://konzuliszolgalat.kormany.hu/ weboldalon országonkénti bontásban is olvashatók folyamatosan frissített tájékoztatók.

Külföldi ismerősöm a reptéri tranzitban rekedt. Kitől kérhet segítséget a hazautazáshoz?

Az állampolgársága szerinti ország konzuli szolgálatától. 

Hogyan korlátozhatják a jogainkat?

Mi az a különleges jogrend?

A különleges jogrend azoknak a helyzeteknek az összefoglaló neve, amikor megváltoznak az állam működésére általában vonatkozó játékszabályok. A különleges jogrendnek többféle típusa van, ezek egyike a mostani járványveszély miatt kihirdetett veszélyhelyzet. A különleges jogrend azt jelenti, hogy a kormány rendeletben rendkívüli intézkedéseket vezethet be, amelyekkel fokozott mértékben avatkozhat be az emberek mindennapjaiba. 

Bármilyen jogot bármilyen okból korlátozhat a kormány?

Egyáltalán nem. A hatalom gyakorlása ilyenkor sem lehet korlátlan. A veszélyhelyzet nem “alkotmányon túli” állapot, azt maga az Alaptörvény szabályozza, ezért a közhatalom gyakorlása továbbra is az Alaptörvényhez kötött. Az alkotmányos korlátok betartását ilyenkor is az Alkotmánybíróságnak kell számon kérnie, amelynek működése különleges jogrendben sem blokkolható. 

Az állam a polgárok jogait rendes időkben, tehát nem különleges jogrendben szigorú feltételek szerint, csak bizonyos célokból, és kizárólag akkor korlátozhatja, ha az a cél, amelyet a korlátozással el akarnak érni, nem érhető el más módon és a korlátozás nem is aránytalan. Különleges jogrendben bizonyos jogok gyakorlása más célokból és ennél nagyobb mértékben is korlátozható, sőt, akár teljesen fel is függeszthető, de ez nem igaz minden jogra, és nem történhet akármilyen indokkal. 

Továbbra sem enged meg semmilyen eltérést az Alaptörvény:

  • az élethez és az emberi méltósághoz jog tiszteletben tartásával, 
  • a kínzás és a megalázó büntetések tilalmával,
  • a büntetőeljárás tisztességességét biztosító főbb garanciák alkalmazásával kapcsolatban.

Az Alaptörvényben szerepelnek még más kivételek is, viszont ezek a jelenlegi veszélyhelyzet megoldásával nem hozhatók összefüggésbe.

Ahol lehetőség van az alapjogok fokozott korlátozására, ott a korlátozás indoka csak a különleges jogrend alapjául szolgáló helyzet, tehát a járványveszély elhárítása lehet. A korlátozásnak észszerű kapcsolatban kell lennie a járványveszély elhárításával, tehát nem lehet olyan önkényes korlátozásokat előírni, amelyek alkalmatlanok arra, hogy a járványveszélyt csökkentsék. Ezen kívül a jogok korlátozására vonatkozó szabályoktól eltérni csak annyiban lehet, amennyiben azt a helyzet a feltétlenül szükséges mértékben megkívánja, tehát nem lehet olyan korlátozásokat előírni, amelyeknél enyhébb korlátozásokkal is elérhető lenne a járványügyi cél. 

A nemzetközi jog nem szorítja korlátok közé az ilyen hatalomgyakorlást?

Dehogynem. Magyarország az Alaptörvényben azt is vállalta, hogy biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, ezért veszélyhelyzetben sem ignorálhatja nemzetközi jogi kötelezettségeit. Tehát ha olyan nemzetközi egyezményben szerepel eltérést nem engedő alapjog, amelynek Magyarország a részese, akkor ez ugyanúgy korlátozza a kormány mozgásterét, mintha az Alaptörvényben szerepelne. 

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye lehetővé teszi, hogy valamely, a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot esetén a részes államok eltérjenek az Egyezményben meghatározott kötelezettségektől, például bizonyos jogokat az Egyezmény által lehetővé tett mértéken túl korlátozzanak. A többletkorlátozások ilyenkor sem léphetik túl a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértéket. 

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 4. cikke a “nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot esetén” szintén felhatalmazást ad arra, hogy a részes államok a helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben eltérjenek a kötelezettségeiktől, feltéve, ha ezek nem jelentenek kizárólag  faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi származás alapján történő megkülönböztetést. Az Egyezségokmány jellemzően ugyanazokat a kivételeket említi, mint az Alaptörvény, de azt is hozzáteszi, hogy nem lehet eltérni a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának érvényesülésétől sem. 

Hogyan tudhatom meg hiteles forrásból, hogy mik ezek a korlátozások?

A kormány a korlátozásokról rendeleteket alkothat, amelyek a https://magyarkozlony.hu weboldalon érhetőek el. A holnapot érdemes folyamatosan figyelni, mert a rendeletek 

  • felfüggeszthetik bizonyos törvények alkalmazását
  • eltérhetnek törvényi rendelkezésektől
  • egyéb rendkívüli intézkedéseket tartalmazhatnak.

A kormány rendelete a hatályba lépéstől kezdődően mindenkire kötelező, ha megjelenik a honlapon, onnantól kezdve senki sem hivatkozhat arra, hogy nem látta és ezért nem tudta betartani az új szabályokat. Ezek a rendeletek csak a veszélyhelyzet idejére szólnak, első körben 15 napra, de hatályukat a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja a veszélyhelyzet megszűnéséig. Mivel a veszélyhelyzet elhárítása az elsődleges, itt a felkészülésre nemigen lesz idő - a rendeleteknél arra kell számítani, hogy azok a kihirdetésüket követő napon hatályba is lépnek.

A legsürgősebb esetben az is előfordulhat, hogy a kormány új rendeleteit tévé vagy rádió útján hirdetik majd ki. (Beolvassák a rendelet szövegét.) Erre egyelőre nincs szükség, és bízzunk benne, hogy továbbra is lesz majd idő az írásbeli kihirdetésre.

Szerencsére nem kell mindenkinek a sokszor bonyolult jogi előírásokat böngészni, értelmezni, a legfontosabb információk közérthetőbb formában is hozzáférhetők az interneten. Arra azért most is érdemes figyelni, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk! Ezek leginkább a kormányzat által működtetett portálok, például a https://www.kormany.hu vagy a koronavírussal kapcsolatos információk terjeszétésére szolgáló https://koronavirus.gov.hu oldal.

Milyen területeken lehet kellemetlenségekre készülni?

A katasztrófavédelmi törvényben számos lehetőség szerepel, ezek közül több egyáltalán nem is értelmezhető a mostani veszélyhelyzetben. Nem kell például egyelőre arra számítani, hogy vagyontárgyakat kellene biztonságba helyezni, vagy épületekben bekövetkezett károkat kellene elhárítani. Racionálisan az alábbiakkal lehet számolni: 

Megszabhatják, hogy hova utazhatok?

Igen. A kormány kívülről máris lezárta a határokat a nem magyar állampolgárok előtt: személyforgalomban az ország területére nem léphetnek be. Az áruszállítás egyelőre működik. 

Veszélyhelyzetben ezen kívül később súlyosabb utazási korlátozásokról is dönthet:

  • megszabhatja, hogy a közúti járművek, vonatok, hajók, repülők milyen útvonalon és mikor közlekedhetnek
  • lezárhat bizonyos pályaudvarokat, kikötőket, reptereket
  • szélsőséges esetben akár az ország egészére is ideiglenesen megtiltható a közlekedés
  • elrendelhető, hogy az ország meghatározott területeire (pl. járványügyi gócpontokba) utazni, vagy azokat elhagyni csak engedéllyel lehet, de hozhatnak más szabályokat az adott terület megközelítésének időpontjával, gyakoriságával és az ott tartózkodók létszámával kapcsolatban is
  • a lakosságot az érintett városokból, vagy akár megyékből ki is lehet telepíteni, akár úgy, hogy kijelölik az új tartózkodási helyet.

Kijárási tilalmat is elrendelhetnek? 

Igen. Bár a katasztrófavédelmi törvény nem használja ezt a kifejezést, rögzíti, hogy veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. Kijárási tilalom még nincs, de korlátozások máris érvényben vannak: esküvő, temetés és vallási szertartások kivételével már most tilos rendezvényeken részt venni, tilos például tüntetni, vendéglátóhelyen 15 óra után csak elvitelre van kiszolgálás, az alapvető cikkeket (élelmiszert, illat- és tisztítószereket, higiéniai termékeket, gyógyszereket, üzemanyagot  és dohánytermékeket) áruló üzletek kivételével a boltokban 15 óra után szintén tilos tartózkodni. Egyelőre tehát a kormány azt határozza meg, hogy hova nem lehet menni, nem azt, hogy hova lehet. Az idősek esetében ez már megfordulni látszik, de ezen a ponton még csak kérik a 70. életévüket betöltött személyeket, hogy lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket ne hagyják el - ebben az esetben a polgármester feladata, hogy egyetlen érintett se maradjon ellátás nélkül. 

Ha viszont a korlátozások mindenkire kiterjedő és kötelező kijárási tilalomba fordulnak át, az azt jelenti, hogy, néhány kivétellel senki sem tartózkodhat az utcán. 

Van egy folyamatban lévő hatósági ügyem. Megállhat az élet a bíróságon és a hivatalokban is?

A bíróságokon máris ítélkezési szünet van, tehát tulajdonképpen már meg is állt. 

Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárás szabályai is felülírhatók:

  • szűkülhet a jogorvoslat lehetősége
  • lehet, hogy más szerv lesz az illetékes, mint egyébként
  • hosszabbodhatnak a határidők,
  • változhatnak a végrehajtás szabályai,
  • sőt, az eljárások akár fel is függeszthetők.

Erre tekintettel érdemes külön tájékozódni, hogy konkrétan mivel jár majd az ítélkezési szünet és érintik-e a hatósági eljárást a bevezetett intézkedések. Erről egyelőre nincs információ.

Behívhatnak polgári védelmi szolgálatra?

Igen, kötelezővé tehetik, de akár önként is lehet jelentkezni. Ha elrendelik az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátását egy adott településen, abban minden nagykorú magyar állampolgár köteles részt venni, nagyon szűk kivételekkel (pl. bizonyos feltételek mellett a gyermekeiket gondozó szülők, a terhes nők, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek mentesülhetnek, illetve azok, akik egészségi állapotuk folytán nem bevonhatók). A szolgálatot akár szóbeli közléssel, akár a tévében bemondott közleménnyel is el lehet rendelni, de csak az kötelezhető feladat ellátására, akit megfelelően felkészítettek és megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel láttak el. 

A polgári védelmi kötelezettség célja ebben az esetben a polgárok életének megóvása lehet, ennek keretében különösen a 

  • lakosság tájékoztatása
  • védőeszközök (például maszkok) osztása
  • a lakosság kimenekítése és kitelepítése, valamint
  • a fertőtlenítés lehet tipikus polgári védelmi tevékenység.

Ezeken kívül néhány foglalkozás esetében az is előfordulhat, hogy valakinek az amúgy is betöltött munkaköre ellátásával kell a polgári védelmi szolgálatot teljesíteni. Ez jelen helyzetben elsősorban az egészségügyi dolgozók esetében lehet releváns. Erről a koronavírussal kapcsolatos gyakran ismételt kérdéseknél és az orvosoknak szóló tájékoztatóban írtunk bővebben.

Mi a helyzet veszélyhelyzetben a magántulajdonnal? 

Szigorúan a veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben a magántulajdon is korlátozható. Itt főszabályként érvényesül, hogy a tulajdonosnak joga van a kártalanításra. A kormány akár

  • magántulajdonban lévő ingatlanok,
  • járművek,
  • műszaki eszközök,
  • munkagépek igénybevételét is elrendelheti, sőt
  • bizonyos termékeket előállító és szolgáltatásokat nyújtó cégek számára szerződéskötési kötelezettséget írhat elő, vagy akár
  • az állam felügyelete alá vonhatja működésüket. 

Hogyan és mikor ér véget a veszélyhelyzet? Előfordulhat, hogy sosem lesz vége?

A különleges jogrend mindig valami olyan helyzetre reagál, amelyet sürgősen meg kell oldani, ezért az a közhatalom gyakorlóinak fokozott aktivitását igényli. Bizonyos esetekben a döntések középpontjában az Országgyűlés áll (ilyen például a hadiállapot vagy háborús veszély idején kihirdetett rendkívüli állapot), máskor viszont – és ilyen a veszélyhelyzet is – alapvetően a kormánynak szélesedik a mozgástere.

Mivel a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, elsősorban a kormány az a szerv, amely véget vethet neki. A veszélyhelyzetet azonnal meg kell szüntetni, ha a kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Jelen esetben ez a járványveszély végét jelenti, ami önmagában is egy szakmai vitákra okot adó kérdés lehet, hogy mikor következik be. Ennek mérlegelése – a szakértők bevonásával – a kormány feladata, mindenesetre onnantól, hogy már nincs járványveszély, a veszélyhelyzet fennállása alkotmányosan nem indokolható. 

Azt, hogy mi a helyzet akkor, ha a kormány akkor sem dönt a veszélyhelyzet végéről, ha már nyilvánvalóan nincs ok a fenntartására, szintén az Alaptörvény rendelkezései határozzák meg. 

Azt az alaptételt, hogy a kormány felelős az Országgyűlésnek, a veszélyhelyzet nem írja felül. 

  • Ez az elv megjelenik a veszélyhelyzetre vonatkozó konkrét alkotmányos szabályokban, amikor az Alaptörvény kimondja, hogy a veszélyhelyzetben meghozott rendeletek hatályát csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatja meg a kormány 15 napon túl. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a legalább száz fővel határozatképes Országgyűlés a jelenlévő képviselők szavazatának többségével törvényt fogad el, amelyben lényegében megengedi a kormánynak, hogy a rendeletek hatályát fenntartsa. Ez vonatkozik magára a veszélyhelyzetet kimondó kormányrendeletre is, nem csak a veszélyhelyzet idején irányadó tartalmi szabályokat rendező kormányrendeletekre. A magyar kormányzati rendszerben ez az esetek többségében nem igazi ellensúly.
  • A kormány veszélyhelyzetben is csak addig kormányozhat, amíg az Országgyűlés bizalmát élvezi. Ha ez a bizalom eltűnik, akkor a képviselők elmozdíthatják a miniszterelnököt a pozíciójából. Erre való a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyet a képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban nyújthat be, úgy, hogy egyben megjelölik a miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Ha legalább száz képviselő az indítvány mellé áll, akkor az Országgyűlés kifejezi bizalmatlanságát a miniszterelnökkel szemben és egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban javasolt személyt.

Fontos látni, hogy bár a jelenlegi viszonyok között ezeknek a forgatókönyveknek gyakorlatilag nincs realitása, az Országgyűlési képviselőknek a veszélyhelyzet fennállása alatt bármikor hatalmukban áll olyan politikai döntést hozni, amellyel kikényszeríthető a veszélyhelyzet vége. 

A harmadik lehetőség azzal kapcsolatos, hogy különleges jogrendben az Alkotmánybíróságra fokozott szerep hárul az Alaptörvény védelmében

  • Mivel a kormány a veszélyhelyzetet rendeletben hirdette ki, ha a veszélyhelyzet fenntartásának nincs már alkotmányos indoka, akkor a rendelet alkotmányellenességét az Alkotmánybíróságnak kell megállapítania. Az Alkotmánybíróság eljárását magán a kormányon kívül a képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti, sőt, alapjogok személyes érintettsége esetén alkotmányjogi panasszal lényegében bárki, az Alkotmánybíróság pedig jogosult arra, hogy a veszélyhelyzetet kimondó rendeletet megsemmisítse. Ilyenkor az Alkotmánybíróság nem mutogathat a kormányra, mondván, hogy neki kell meghatároznia, meddig célszerű a veszélyhelyzet fenntartása: az Alkotmánybíróság alkotmányos funkciója éppen az, hogy felülvizsgálja a különleges jogrend fenntartásának alkotmányos indokoltságát. 

De kétharmados többség birtokában mi oka lenne arra a kormánynak, hogy indok nélkül fenntartsa a veszélyhelyzetet?

Fontos megjegyezni, hogy a veszélyhelyzet egy probléma megoldására szolgál, azzal visszaélni nem szabad. Ezért a helyzet alakulását érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, nem árt őrizni az őrzőket. 

Veszélyhelyzetben  az Országgyűlés négyéves ciklusa nem hosszabbodik meg (tartson bármeddig a veszélyhelyzet), tehát a kormány ezt nem tudja arra felhasználni, hogy  parlamenti többségét évekre bebiztosítsa. 

A kétharmados többség birtokában a kormány eddig is törvénybe foglaltathatott bármit, amiről rendeletet hozhatott. Ugyanakkor a rendeleti kormányzás sosem átlátható, a rendeletek meghozatala azért tud gyors és hatékony lenni, mert nem kapcsolódnak hozzá a törvényalkotás nyilvánosságát és a szabad vitát biztosító garanciák.  Ráadásul a veszélyhelyzetben az is megváltozik, hogy miről alkotható rendelet, a 2. pontban kifejtettek szerint. 

Honnan kezdődik a zsarnokság? Az Alaptörvény szerint senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni. Ez a szabály a népszuverenitásból eredő erőszakmentes ellenállási jog alkotmányos elismerése. Amíg a kormány lépéseit az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében teszi meg, tehát a kényszer a járványügyi helyzet megoldására irányul, addig az ellenállási jog gyakorlása nem vetődik fel, a járványügyi helyzet megoldása érdekében minden polgárnak alá kell vetnie magát a korlátozásoknak. 

Büntetőjogi következmények, kényszerintézkedések

Milyen esetekben van büntetőjogi felelősségem, ha én magam vagyok lehetséges vagy bizonyított vírushordozó?

  1. A legfontosabb, hogy az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés (ezekről részletesen írtunk ITT) szabályait be kell tartani. Aki ezeket a szabályokat megszegi, bűncselekményt követ el.
  2. Testi sértés esetén akkor is nehéz kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a sértett kitől kapta el a betegséget, ha a környezetében csak egy vírusfertőzöttről lehet tudni, mert még ebben az esetben is csak valószínűségről, de nem okozatosságról beszélhetünk, ami a büntethetőség feltétele.
  3. Elképzelhető, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést kövessen el az, aki tudva, hogy koronavírus-fertőzött, felveszi a munkát. Ez azonban csak olyan munkakörökre vonatkozik, ahol a foglalkozás jellegéből fakadóan világos követelmények vonatkoznak a munkahelyi fertőzésvédelemre.

Kötelező alávetnem magam a járványügyi intézkedéseknek?

Igen. A járványügyi intézkedések kötelezők, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, ezeket akár az egyén szabadságának korlátozásával is meg lehet valósítani. Az erről szóló döntés azonnal végrehajtható, ha ellenáll valaki, akkor akár erőszakkal is érvényt szereznek neki. 

Megtagadhatom, hogy karanténba tegyenek?

Nem. A járványügyi intézkedéseknek mindenki köteles alávetni magát. Ha ellenállsz, akár erőszakkal is végrehajtják az intézkedést!

Hogyan ellenőrzik, hogy betartom-e a karanténszabályokat?

Ezt a rendőrség ellenőrzi, szúrópróbaszerűen.

Mi történik, ha nem tartom be a rám előírt karanténszabályokat?

Aki a járványügyi intézkedések – köztük a karantén – szabályait megszegi, bűncselekményt követ el, és elzárással büntethető. Mivel a lehetséges fertőző betegek elzárása nehezen elképzelhető, a valóságban a bíróság feltehetőleg pénzbüntetést (akár többszázezer forintot) vagy közérdekű munkát szabna ki. Ilyen esetekről egyelőre nem tudunk.

Minden egészségügyi beavatkozást hagynom kell, vagy van, amit megtagadhatok?

Csak olyan beavatkozásokra vagy kötelezhető, amik a járvánnyal vannak összefüggésben! Előírhatják, hogy bizonyos vizsgálatoknak alá kell vetned magad, a vírus kitenyésztéséhez mintát kell adnod, vagy gyógyszert kell szedned, de ez csakis a járvány diagnosztizálása, kezelése és megállítása érdekében történhet. Semmilyen más egészségügyi beavatkozásnak nem vagy köteles alávetni magad!

Felelősségre vonható-e az, aki a fertőzésemért felelős? (Összezár olyannal, aki fertőzött, vagy szándékosan fertőz meg)

Szinte biztosan nem, ez csak extrém esetben fordulhat elő.

  1. A koronavírus-gyanús személyeket és a betegek járványügyi elkülönítését kórházban kell végrehajtani. Ha a kórházban a kapacitáshiány miatt egy szobába kerülnek fertőzöttek és nem fertőzött, de fertőzésgyanús személyek, az nem valósítja meg a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét, mivel ezt az intézkedést jogszabály teszi lehetővé. Ráadásul a bizonyítást ellehetetlenítené, hogy ilyen elkülönítést csak olyanokkal szemben lehet elrendelni, akiknél eleve fennállt a fertőzés gyanúja, így nem lenne bizonyítható, hogy csak az elkülönítés során betegedtek meg. Az elkülönített egyébként köteles együttműködni az egészségügyi dolgozókkal, különben ő maga követheti el a Btk. szerinti „járványügyi szabályszegés” bűncselekményt.
  2. A szándékos megfertőzés esetében elméletileg felmerül a büntetőjogi felelősség, de járvány alatt szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a beteg mely konkrét személytől kapta el a betegséget. Az okozati összefüggés hiányában nem lehet senkit büntetőjogi felelősségre vonni.
  3. Az tehát, hogy valakit büntetőjogi felelősségre vonjanak egy fertőzés miatt, két esetben lehetséges: (1) egészségügyi dolgozó jogszerűtlenül kényszerítse fertőzöttek közé, vagy (2) teljes biztonsággal bizonyítható legyen, hogy a betegséget a sértett máshogy nem kaphatta el, csak az elkövető miatt. Ez utóbbi esetben a konkrét ügy minden körülménye alapján dönthető el, hogy büntethető-e, aki továbbadta a fertőzést.

Hogyan változnak a végrehajtás szabályai a veszélyhelyzet alatt?

1. Főszabály szerint szünetelnek a NAV által foganatosított végrehajtások. Kivételt képeznek a járványügyi intézkedések megsértése miatti követelések és egyes más, főleg közigazgatási ügyekben (pl. építmény bontása, üzlet ideiglenes bezárása) vagy büntetőügyekben (pl. vagyonelkobzás) elrendelt végrehajtások.

2. A bírósági végrehajtások szabályai a következők szerint alakulnak:

  • A rendelet minimálisra akarja csökkenteni a személyes érintkezések lehetőségét a végrehajtási eljárásban. Ezért kapcsolattartásra csak postán vagy elektronikus úton kerülhet sor, a végrehajtó az ügyfélfogadást felfüggeszti. Minden kötelezettség, ami személyes érintkezés nélkül intézhető – például a részletfizetés –, továbbra is fennáll.
  • A végrehajtható okirat – postai vagy elektronikus – kézbesítésével egyidejűleg a végrehajtó tájékoztatást nyújt a részletfizetésről.
  • A végrehajtó a hitelező hozzájárulása nélkül is engedélyezhet részletfizetést.
  • Kilakoltatást elrendelni lehet, de a kilakoltatást végrehajtani nem lehet a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ha a veszélyhelyzet átnyúlna arra az időszakra, amikor egyébként is kilakoltatási moratórium lenne (november 15-április 30), akkor új kilakoltatásra legkorábban április 30-a után 15 nappal kerülhet sor.
  • Nem lehet magánszemély lakóingatlanára új végrehajtási árverést kitűzni, a már kitűzöttekre nem lehet licitálni. Nem lakóingatlanra vagy cég tulajdonában lévő lakóingatlanra ez nem vonatkozik.
  • Aki járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került nehéz élethelyzetbe, a végrehajtást foganatosító bíróságtól kérheti, hogy függessze fel a végrehajtást (a bíróság azonban ennek nem köteles helyt adni). Karanténba helyezés esetén erre biztosan lehet hivatkozni, de valószínűleg egy esetleges kijárási tilalom vagy a járvánnyal szorosan összefüggő más korlátozások miatt is. A bíróság mindig az egyedi ügy minden körülménye alapján dönt. Tájékozódjon a végrehajtást foganatosító bíróságnál, hogy ítélkezési szünet van-e! Az illetékes bíróságot megkeresheti a https://birosag.hu/birosag-kereso oldalon.
  • Gépjárművet nem lehet forgalomból kivonni a veszélyhelyzet vége utáni 15. napig.
  • Nem lehet rendbírságot kiszabni, ha valaki járványügyi intézkedés miatt nem tudott eleget tenni valamely kötelezettségének, például ha karanténban volt vagy polgári szolgálatot teljesített. Aki ilyen okból nem teljesíti valamely kötelezettségét (pl. gyermek átadása, adatszolgáltatás a végrehajtónak, stb.), nem büntethető rendbírsággal.

Tájékoztatás és adatvédelem

Mennyire lehet korlátozni a magánszférát a veszélyhelyzetre hivatkozva? Tényleg figyelhetik a cellainformációimat, és a rendőr megnézheti, hogy hol voltam az elmúlt napokban?

Az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseit a sarkalatos törvények töltik meg tartalommal, tehát az alapjogok korlátozása (vagy felfüggesztése) nem önkényesen, hanem – ebben az esetben – a katasztrófavédelmi törvény (Kat.) szabályai szerint történik. Bár a Kat. nyíltan nem teszi lehetővé a magánszféra ilyen invazív korlátozását, nincs világosan meghatározva, hogy például a lezárt területek feletti kontrollt milyen módon kell végrehajtani, illetve ellenőrizni. A Kat. rendelkezéseit végrehajtó, a veszélyhelyzet alatt alkotott kormányrendeletek nagyon széles körben szabályozhatják ezeket az intézkedéseket. Mivel a be- és kiutazási tilalmak, helyben elrendelt karanténok ellenőrzésére a Kormány szinte bármilyen eszközt engedélyezhet, ezért a válasz: igen, a cellainformációk figyelése és hasonló, nyomonkövetésre irányuló intézkedések, illetve más, a magánszférát nagy mértékben korlátozó rendelkezések is bevezethetők a veszélyhelyzetben.

Miről kell tájékoztatni engem a karanténnal kapcsolatban?

A karanténban is teljes körű egészségügyi tájékoztatást kell adni. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni, hogy kérdezz, és olyan válaszokat kapj, amik érthetők. Az, hogy egyes jogaid a karanténban korlátozhatók, vagy hogy bizonyos beavatkozásoknak köteles vagy alávetni magad, nem jelenti azt, hogy ezekről nem kell tájékoztatni!

Kiadhatják a nevemet vagy bármilyen személyes adatomat a sajtónak, ha megfertőződtem vagy karanténba kerültem?

Nem. A fertőzés ténye különleges személyes adat, ez semmilyen körülmények között nem hozható nyilvánosságra, hacsak nem járulsz hozzá kifejezetten.

Milyen adatvédelmi szabályok vonatkoznak a koronavírus-gyanús / fertőzött személyekre? Mikor lehet valakiről nyilvánosságra hozni, hogy fertőzött? Kinek adhat át az egészségügyi személyzet információt?

Mivel az információs önrendelkezéshez való alapjog veszélyhelyzetben széles körben felfüggeszthető, a Kormány a különleges jogrend alatt alkotott rendeletében lényegében akárhogyan szabályozhatja az adatkezelést (ld. a következő kérdést). Amíg viszont ilyen különleges rendelkezést nem hoznak, a polgári törvénykönyv és az információs önrendelkezésről szóló törvény (Infotv.) szabályai szerint lehetséges az adatkezelés, az általános jogi rezsim szerint.

Vagyis amíg a Kormány másként nem dönt, az egészségügyi dolgozók továbbra is kötelesek a titoktartásra, és csak az egészségügyi törvényben és az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényben erre feljogosítottakkal közölhetnek egészségügyi állapotra vonatkozó adatot.

A veszélyhelyzet kihirdetésére sincs szükség azonban ahhoz, hogy járványügyi indokból a járványügyi igazgatást és egészségügyi ellátást végző szervek (a kórházak és a járványügyi hatóság) egymás között széles körben megoszthassák és felhasználhassák az érintettek személyes adatait, akár nemzetközi együttműködés keretében is. Erre a GDPR és a magyar törvények is lehetőséget adnak. Akik potenciálisan fertőzöttek lehetnek, kötelesek az egészségügyi adataikat, személyazonosító adataikat és az elérhetőségüket megadni a kezelőorvosnak, a helyi tisztiorvosnak és a járványügyi felügyelőnek, vagy másnak, akit az adatkezelése törvény feljogosít. Ezeket az adatokat és elérhetőségeket a jogosult szervek bármilyen, azokat kezelő adatbázisból vagy intézménytől is elkérhetik. Ezek az adatkérésre jogosított szervek tehát beazonosíthatják a lehetséges fertőzötteket és a kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket, továbbá megismerhetik az egészségügyi adatbázisokban tárolt adataikat azzal a megkötéssel, hogy ezt csak a járványügyi szempontból indokolt mértékig tehetik meg.

Annak ellenőrzésére, hogy valaki betartja-e a házi karantén szabályait, a rendőrség is jogosult az érintett elérhetőségét, személyazonosító és egészségügyi adatait elkérni a kórházaktól, járványügyi hatóságtól, adatbázisokból.

A március 16-án kiadott kormányrendelet felhatalmazta az innovációs és technológiai minisztert, hogy a koronavírus-járvány megelőzése, a következmények elhárítása, az emberek egészségének megóvása céljából minden rendelkezésre álló (és szükséges) adathoz hozzáférhessen. Ezek között lehetnek személyes adatok is. 

Beszélhetek az állapotomról? Posztolhatok képeket közösségi médiában, miközben karantén alatt vagyok?

Természetesen igen. A karantén semmilyen körülmények között nem terjedhet ki a szólásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására! Tehát nemcsak a karanténról magáról tudósíthatsz, hanem azt is elmondhatod, hogy milyen az élet odabent, vagy hogy éppenséggel jó ötletnek tartod-e a zárlatot.

Egy dologra viszont nagyon figyelj: az egészségügyi állapotra vonatkozó információk különleges személyes adatnak minősülnek. Ha más is szerepel a képen, videón, hangfelvételen, amit megosztasz, ezt csak akkor teheted meg, ha hozzájárult! Különösen így van ez akkor, ha a megosztott információkból az illető egészségi állapota is kiderül. 

Hogyan kell kommunikálnia az államnak a karanténról?

Valós idejű, átlátható, érthető kommunikációra van szükség. Fontos, hogy ne csak a karantén ténye, hanem annak pontos feltételei is egyértelműen kiderüljenek. A leghelyesebb, ha külön erre a célra fenntartott oldalon, könnyen érthető formában tesznek elérhetővé rendszeresen frissülő információkat. A jelenlegi koronavírus-helyzetről rendszeresen frissülő tájékoztatók itt érhetők el. Dicséretes, hogy az NNK két, a nap 24 órájában elérhető, ingyenesen hívható zöld számot is bevezetett, ezek az alábbiak: 06-80/277-455 és 06-80/277-456.

Milyen információt adhat át az egészségügyi személyzet az újságíróknak? Miről beszélhetnek a hivatalos tájékoztatásban (operatív törzs sajtótájékoztató)?

A sajtószabadságra hivatkozva az egyén magánszféráját korlátozni csak akkor lehet, ha anélkül nem lehetne megvitatni közélet fontos eseményeit. Fontos, hogy kinek a magánéletéről van szó: a közhatalmat gyakorló személyeknek és a közéleti szereplést vállalóknak erősebb beavatkozást kell elviselniüka magánszférájukba. Aki közhatalmat gyakorol, annak a közéleti vitában a magánéletéről is több jelentethető meg, mint egy közhatalommal nem bíró állampolgáréról; illetve aki a közélet nyilvánosság előtti, aktív alakítását önként vállalja, szintén kevésbé hivatkozhat a magánélet védelmére. (Erre lehet példa, hogy a sajtó rendszeresen tudósít arról, ha vezető állami tisztségviselők betegszenek meg vagy ha felmerül a fertőzöttségük gyanúja.)

Mivel a koronavírussal diagnosztizált állampolgárok általában nem gyakorolnak közhatalmat vagy vállalnak közéleti szereplést, így az ő kilétük nyilvánosságra hozatala alapjogsértő. Az ő nevük, más személyes adataik nyilvánossá tétele eleve alkalmatlan a járványügyi célok elérésére, mert nem segít hatékonyan  felderíteni a kapcsolatrendszerüket és azokat a helyeket, ahol mást megfertőzhettek – ez a járványügyi hatóság dolga –, viszont feleslegesen megbélyegző és pánikkeltő.

Kötelezhető-e a sajtó konkrét anyagok lehozására?

Veszélyhelyzet esetén az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzététel feltételeinek biztosítása az MTVA feladata. 

Mind a közszolgálati média, mind a legnagyobb elérésű magán-médiaszolgáltatók kötelesek közzétenni a katasztrófavédelem közérdekű közleményét, ha ez olyan közlemény, ami  életveszélyről, katasztrófa lehetőségéről vagy a már bekövetkezett katasztrófa következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. Összefoglalva: a sajtó kötelezhető a veszélyhelyzettel kapcsolatos információk közlésére.

Ártalomcsökkentésben és elterelésben résztvevők

Mit tegyél ártalomcsökkentő szolgáltatásban résztvevő kliensként a járvány során?

A sokat emlegetett legfőbb teendő rád is érvényes: lehetőség szerint ne hagyd el az otthonod! A személyes találkozásokat korlátozd az ellátásodat segítő hozzátartozókra, más rokonokkal és ismerősökkel csak telefonon és elektronikus úton érintkezz! Az ellátóhely is telefonon fog érdeklődni az állapotodról és tanácsokat nyújtani, ha szükséges. Ha betegségre utaló légúti tüneteket észlelsz vagy lázad vagy, hívd fel a háziorvosod és egyeztesd vele a további teendőket!

Az ellátóhelyek a veszélyhelyzet idején nem tarthatnak csoportos tevékenységeket. Ha ilyen eseményre volt korábbról időpontod, akkor számíts arra, hogy elmarad, de telefonon vagy az intézmény oldaláról szerezhetsz bővebb tájékoztatást. Több szolgáltató működtet ebben az időszakban online támogató csoportokat és e-gyűléseket Skypeon, Facebookon és egyéb felületeken. Ezzel kapcsolatban is kérhetsz tájékoztatást az ellátásod biztosító intézménytől.

A szolgáltatók ebben az időszakban ügyeletet működtethetnek, aminek elsődleges célja a krízisintervenció. Ha tehát a szenvedélybetegséged miatti krízisbe kerülsz, súlyos problémád adódik, akkor lehetőséged van személyes találkozásra a segítőddel az ellátóhelyen. Fontos azonban, hogy csak akkor menj oda személyesen, ha a problémád telefonos vagy online konzultáció formájában nem megoldható, hiszen azzal megelőzheted a fertőzésveszélyt.

Az EMMI dokumentuma sajnos nem nyújt útmutatást a tűcsereprogramok működésére és nem részletezi a szubsztitúciós (pl. metadon-fenntartó) szolgáltatások módosításait. Ha ilyen szolgáltatásokat veszel igénybe, tájékozódj telefonon vagy az ellátó intézményed honlapjáról a betegellátást érintő módosításokról!

Ha aktív szerhasználó vagy, olvasd el a Drogriporter járvány idejére összegyűjtött ártalomcsökkentő tippjeit, valamint tekintsd meg az addiktológiai szolgáltatások működésében beállt változásokat

Mit tegyél, ha eltereltként az intézmény zárva tartása miatt nem tudsz részt venni a kezeléseken?

A vonatkozó rendelet értelmében, ha elterelésben veszel részt, akkor két kezelési időpont között maximum 30 nap telhet el, máskülönben az elterelés érvénytelen. Minthogy több elterelőhely előre nem látható ideig zárva tart, így sokan nem tudják az elterelés időbeli előírását teljesíteni. Ha te is közéjük tartozol, ne kezdj el kétségbeesetten új elterelőhelyet keresni! Az EMMI már szembesült a problémával és a legfőbb ügyészt is bevonva dolgozik a megoldáson, hogy senki ne szenvedjen jogsérelmet. Több szociális- és egészségügyi szolgáltatóval, elterelést végző szervezettel közösen már évek óta javasoljuk, hogy az elterelést lehessen online formában is végezni: talán a járványügyi helyzet előrelépést fog hozni ebben. Amint megkapjuk az EMMI iránymutatását, frissítjük a bejegyzést.

Sajtómegjelenéseink

Kapcsolódó írásaink

Nem a korlátlan hatalom az orvosság

Attól, hogy valami nyugtalanító, még nem biztos, hogy rémhír

Korlátozhatják-e a szólásszabadságot a koronavírus miatt?

Iskolabezárás: erre a 8 kérdésre haladéktalanul választ kell adnia a kormánynak

A veszélyhelyzet nem politikai leszámolásra való

A cél marad, de egy darabig nagyon másképp fogunk élni

Megosztás