Közgyűlés és a döntéshozatal módja
A veszélyhelyzet időtartama alatt a társasház főszabály szerint nem tart közgyűlést. Előfordulhat, hogy olyan ügyekben, amikben kötelező döntést hozni (különösen: éves elszámolás, következő évi költségvetés) a döntéshozatali határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le. Ekkor ezekről az ügyekről a veszélyhelyzet lejártát követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntést hoznia.
A közgyűlést kivételesen össze lehet hívni, de a megtartásának szigorú feltételei vannak. Az összehívást a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak kérhetik írásban, és meg kell jelölniük a napirendet, az összehívás okát, és a közgyűlési határozatra tett javaslatot is.
Döntés csak írásbeli szavazással hozható, azon ügyekben is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja.
Az írásbeli szavazás módjára az SZMSZ rendelkezései az irányadók. Ha erről nem rendelkezik az SZMSZ, akkor a szavazás részletszabályait (az eredmény megállapítását is) a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
A társasház működése körében, és az érintettek (tulajdonostársak, közgyűlés, közös képviselő, intézőbizottság tagjai) egymás közti viszonyaiban írásbeli kommunikációnak minősül az egyszerű elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozat tartalma és a nyilatkozat megtételének időpontja és a címzett személye.
Az intézőbizottságra és a közös képviselőre vonatkozó speciális szabályok
Alapvető követelmény, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság fokozott felelősséggel köteles eljárni.
Az intézőbizottságra is különleges szabályok vonatkoznak. Egyrészt a bizottság akkor is ellátja a feladatait, ha az arra képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest – akár a társasházi törvény szerinti minimumlétszám alá – csökken.
Másrészt a közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából sem a közös képviselőt, sem az intézőbizottságot, megbízatásukat ők maguk sem szüntethetik meg. Ha a megbízatás a veszélyhelyzet idején járna le, akkor mind a közös képviselő, mind az intézőbizottság az utódjuk megválasztásáig köteles a feladatát (változatlan díjazás mellett) ellátni; ez az állapot legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig tarthat, ekkor új közös képviselőt vagy intézőbizottságot kell választani 90 napon belül.
A megbízatás azonban nem csak az időtartam lejárta miatt szűnhet meg: ha így történik, vagy a közös képviselő vagy az intézőbizottság a veszélyhelyzet miatt nem tudja ellátni a feladatait, az új közös képviselő vagy intézőbizottság megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Ha nincs a társasháznak számvizsgáló bizottsága, vagy a veszélyhelyzet miatt nem tudja ellátni a feladatait, az új közös képviselő vagy intézőbizottság megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. Ez esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.
Törvényességi felügyelet
A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában (kivéve a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását) – írásbeli közlésnek minősül az egyszerű elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható a küldő személye, a közlés tartalma, a közlés megtételének időpontja, és a címzett személye.
Nem folytathatók le azok az eljárási cselekmények, amelyek kizárólag személyes jelenléttel végezhetőek el. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek. A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni, hiteles másolat készítése nem szükséges.