Koronavírus – Szervezetek, cégek, társasházak működése

A jogi személy bármely döntéshozó szervének ülése csak úgy tartható meg, hogy az a tag személyes részvételét ne igényelje. Ez kiterjed a már összehívott ülésekre is: ezeket át kell szervezni.

A rendelet rögtön a kivétellel kezd, miszerint ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásokra vonatkozó rendelkezések mellett sem akadályozott a döntéshozatalban (tehát pl. egy kisebb családi Bt. minden tagja ugyanazon háztartásban él), akkor a rendelet szabályait nem kell alkalmazni az ő döntéshozataluk során. Vannak ugyanakkor szabályok, amiket ekkor is lehetséges, de nem kötelező alkalmazni (ld. “Milyen közös szabályok vonatkoznak a jogi személy testületi szerveire?” és “Hogyan tehetnek a jogi személy működésével összefüggő ügyekben jognyilatkozatot a jogi személy szervei, tagjai?” cím). Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kijárási korlátozásokat ugyan kormányrendelet határozza meg, de a hétvégi időszakokra az egyes települések az országosnál szigorúbb szabályokat határozhatnak meg, így az akadályoztatás tényét ezt figyelembe véve kell megítélni.

A döntéshozó szerv ülése megtartható elektronikus hírközlő eszköz (itt elsősorban a videochat programokra kell gondolni, pl. Skype, Zoom, Teams, GoToMeeting) útján, tehát ekkor nem szükséges a személyes jelenlét. Ülés tartása nélküli döntéshozatalra is lehetőség van, ha az adott jogi személy esetében a törvény ezt megengedi, és az ügyvezetés ezt kezdeményezte. Mindkét döntéshozatali módra lehetőség van akkor is, ha ezekről a lehetőségekről a létesítő okirat nem szól, vagy az a kormányrendeleti szabályoktól eltérően rendelkezik.

A rendelet mindkét esetre (tehát az elektronikus hírközlő eszköz használatára és az ülés tartása nélküli döntéshozatalra) további részletszabályokat ír elő. 

Ezek a következők:

a) Ha jogi személy létesítő okirata nem rendelkezik az elektronikus hírközlő eszközök használatáról vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatalról, vagy a kormányrendeleti foglaltaktól eltérően rendelkezik (kifejezetten tiltja azt), akkor az ügyvezetés az új szabályokat megállapíthatja, és azt közölnie kell a tagokkal. Ennek során az alábbi szabályokat kell betartani:

1. A napirendről részletes tájékoztatást kell adni és a határozat tervezetét a tagoknak meg kell küldeni;
2. Az elektronikus hírközlő eszköz használata esetén egyrészt meg kell határozni az alkalmazott eszközt, eszközöket és informatikai alkalmazásokat (közölni kell, hogy milyen szoftvert használnak és hogyan lehet csatlakozni), másrészt ha az ügyvezetés a tagokat személyesen nem ismeri, akkor a személyazonosítás módját is meg kell határozni;
3. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén 

• alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyv erre vonatkozó rendelkezéseit, 
• eltérően az általános szabályoktól, a tagok nem kezdeményezhetik a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását,
• a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,
• a szavazat akkor érvényes, ha egyértelműen megállapítható, hogy azt ki adta le, milyen kérdésben és milyen tartalommal.

b) Az ügyvezetés ezen felül köteles mindent megtenni azért, hogy a tagok a döntéshozatallal és a döntéssel kapcsolatos minden információról értesüljenek, a dokumentumokat megkapják elektronikus úton, személyazonosítás mellett. A felügyelőbizottságot és a könyvvizsgálót a tagokkal azonos módon kell tájékoztatni, és az üléseken való részvételre is a fenti szabályokat kell alkalmazni.

c) Ülés tartása esetén a jegyzőkönyvet az erre kijelölt vezető tisztségviselő vezeti le, ő készíti el és írja alá a jegyzőkönyvet is. A jegyzőkönyvben be kell számolni az ülés tartásának körülményeiről (pl. milyen elektronikus hírközlő eszközt használtak) és tartalmaznia kell a résztvevő tagok adatait is.    

A rendelet különbséget tesz a jogi személyek között a taglétszámuk alapján és eltérő szabályokat ír elő a döntéshozatalra. 

• Ha a jogi személynek legfeljebb öt tagja van és a határozatképesség előreláthatóan biztosítható (elektronikus hírközlő eszköz útján vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal), akkor valamennyi tag részvételét biztosító feltételeket kell teremteni és a fenti részletszabályokat is alkalmazni kell. 
• Ha a jogi személynek több mint öt, de legfeljebb tíz tagja van, akkor a tagok többségének kérése esetén az előző pont (“Hogyan tartható ülés és hogyan hozható döntés?”) szerinti szabályokat kell alkalmazni.
• Ha a jogi személynek több mint tíz tagja van, akkor az ügyvezetés (az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorló) kezdeményezésére kerülhet sor az elektronikus hírközlő eszközök használatára vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatalra, mely során a fenti szabályokat kell alkalmazni.

Igen, több ilyen ügycsoport is van, ezekben az esetekben az ügyvezetés döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül. Azonban ilyenkor is feltételekhez kötött a döntés meghozatala, sőt: a döntést utólagos kontroll alá kell vetni. Ilyen döntésnek csak akkor van helye, ha az előző válaszban kifejtett esetek nem állnak fenn (ld. “A fenti szabályokat minden jogi személynél ugyanúgy kell alkalmazni?” részben foglaltak).

Az ügyvezetés az alábbi ügyekben határoz:

• A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (a beszámoló könyvvizsgálata ekkor is elvégezhető, de ha működik felügyelőbizottság, akkor az ügyvezetés a beszámolóról csak az ő írásbeli jelentésének birtokában dönthet);   
• Az adózott eredmény felhasználása, 
• Továbbá a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, de a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben. 

Vannak olyan döntések, amiket semmilyen esetben sem hozhat meg az ügyvezetés, vagy az intézkedésnek jelentős korlátja van. Az ügyvezetés:

• Nem módosíthatja a létesítő okiratot, csak akkor, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése miatt van szükség;
• Nem dönthet a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről, sem átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról. Ezen felül a folyamatban lévő átalakulással, egyesüléssel, szétválással kapcsolatos ügyben nem dönthet olyan kérdésben, ami a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozik.
• Kft. és Zrt. / Nyrt. esetén nem dönthet a jegyzett tőke leszállításáról.
• Csak akkor rendelhet el pótbefizetést vagy más tőkepótlást, ha ez a tagok fennálló részesedését nem érinti és az intézkedéshez a tagok előzetesen, írásban hozzájárultak.

A feltételhez kötöttség két esetben jelenik meg:

1. Valamennyi jogi személyre érvényes, hogy az ügyvezetés csak akkor hozhat ilyen módon döntést, ha a legalább 25%-os részesedéssel rendelkező tagok több mint fele a döntés előtti írásbeli véleményben nem tiltakozott a javaslattal szemben, továbbá, ha a jogi személynek többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag szintén ne tiltakozzon; 
2. Ha a jogi személy az állam többségi befolyása alatt áll, akkor az ügyvezetésnek az előző pontban leírtakon túl előzetesen engedélyt kell kérnie a döntéshez az állami tulajdonostól vagy a tulajdonosi joggyakorlótól.

Az utólagos kontroll pedig azt jelenti, hogy az ügyvezetés által meghozott döntést a döntéshozó szerv napirendjére kell tűzni  a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívott rendkívüli ülésen. Itt a döntéshozó szerv a korábbi döntést helyben hagyhatja, megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti, de utóbbi kettő nem érinti a korábban keletkezett jogokat, kötelezettségeket. 

Az ügyvezetés köteles mindent megtenni azért, hogy az általa meghozott döntésekről a tagok megfelelő tájékoztatást kapjanak elektronikus úton, személyazonosítás mellett. Ha a jogszabályok szerint a döntéshozó szerv által meghozott döntést vagy más iratot közzé kell tenni vagy bírósághoz kell benyújtani, akkor ezt az ügyvezetésnek a saját döntéseire, irataira is alkalmaznia kell.

Az első, minden testületi szervet érintő szabály az ülésezés, a kapcsolattartás és a döntéshozatal módjára vonatkozik. Eszerint a testületi szerv üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más, személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban (akár emailen) is meghozhatja. Ha ezen tevékenységekre nincs elfogadott eljárásrend vagy az ellentétes az e rendelet szerinti szabályokkal, akkor azt a testület vezetője (vagy helyettese, ennek hiányában a vezető által kijelölt személy, ennek hiányában az ügyvezetés által felkért tag) határozza meg és közli.   

A második rendelkezés a taglétszám csökkenése esetén követendő szabályokat írja le. Eszerint ha a testület taglétszáma a törvényben vagy a  létesítő okiratban meghatározott szám alá csökken, vagy a tag a koronavírus-járvány miatt nem tud eljárni (pl. kórházban kezelik, vagy hatósági házi karanténban van és nincs megfelelő informatikai eszköze a döntéshozatalban való részvételhez), akkor a többi tag jogosult a határozathozatalra. Fontos, hogy a határozatképességet ekkor a döntésképes tagok számához kell mérni, és a döntést ekkor is szótöbbséggel kell meghozni, de akár egy személy is jogosult határozathozatalra. 

Az előzőektől eltérő szabály vonatkozik az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra. Ezeknél ugyanis a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló által jelölt testületi tag kiesése esetén lehetőség van az akadályoztatás megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig helyettesítő tagot jelölni, aki a kijelölő általi utasításoknak megfelelően jár el.

A harmadik rendelkezés egyes megbízatások megszűnése esetén alkalmazandó szabályokat ír elő. Eszerint ha a vezető tisztségviselő, a testületi tag vagy az állandó könyvvizsgáló megbízatása a veszélyhelyzet alatt szűnik meg, akkor az alapító vagy a döntéshozó szerv határozatának hiányában a megbízatás automatikusan meghosszabbodik, mégpedig a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig. 

A megbízatás nem hosszabbodik meg, ha a megszűnés oka visszahívás, a vezető tisztségviselő halála vagy jogutód nélküli megszűnése, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte, vagy ha a felügyeleti hatóság vagy bíróság szünteti meg a megbízást. 

Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén az ügyvezetés is jogosult döntést hozni, ha a “Vannak olyan ügyek, amelyekben kivételesen az ügyvezetés dönt?” cím foglaltak szerinti döntéshozatal feltételei fennállnak.

Egyrészt a jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat 

• minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy 
• elektronikus bélyegzővel, 
• ha pedig ilyen nincs, akkor azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tagok email-címére is megküldhetik.

A tagok pedig a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat emailben (aminek a tag azonosíthatóságához szükséges adatait tartalmaznia kell) is közölhetik a jogi személlyel, de ha a tag jogi személy, akkor ezt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ha pedig ilyen nincs, akkor azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel alá kell írni.

Minden olyan, a döntéshozó szerv vagy az ügyvezetés által hozott döntést felül lehet vizsgálni a bíróság előtt, melyet a veszélyhelyzeti szabályok alapján hoztak. Azonban a bíróság nem helyezheti hatályon kívül ezeket a döntéseket a létesítő okiratba ütközés miatt, ha a döntés csak a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályok miatt ütközik a létesítő okiratba.

Ezen útmutató “Vannak olyan ügyek, amelyekben kivételesen az ügyvezetés dönt?” című részében megtalálhatóak azon ügyek is, amelyekben az ügyvezetés nem dönthet. A Kft. esetében előfordulhat, hogy a taggyűlést kötelezően össze kell hívni (Ptk. 3:189. §), a törzstőke leszállításáról dönt a társaság [Ptk. 3:202. § (1) bek.], vagy a törzstőke leszállításának meghiúsulása esetén intézkedéseket kell tenni [Ptk. 3:205. § (2) bek.]. Ha ezeket az intézkedéseket az ügyvezetés a fentiek szerint nem teheti meg, akkor a társaság a szükséges intézkedésekről a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívott rendkívüli taggyűlésen köteles dönteni.    

A Vannak olyan ügyek, amelyekben kivételesen az ügyvezetés dönt? című részében megtalálhatóak azon ügyek is, amelyekben az ügyvezetés nem dönthet. A Zrt. esetében előfordulhat, hogy a közgyűlést kötelezően össze kell hívni (Ptk. 3:270. §), az alaptőkét kötelezően le kell szállítani (Ptk. 3:311. §), vagy az alaptőke leszállításának meghiúsulása esetén intézkedéseket kell tenni (Ptk. 3:314. § (2) bek.). Ha ezeket az intézkedéseket az ügyvezetés a fentiek szerint nem teheti meg, akkor a társaság a szükséges intézkedésekről a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívott rendkívüli közgyűlésen köteles dönteni.    

a) Az Nyrt.-kre több, e rendelet szerinti szabály nem alkalmazható, így 

• a 3. § (ezen útmutatóban:  “A fenti kivétel után, mi a főszabály?”, “Hogyan tartható ülés és hogyan hozható döntés?”, “A fenti szabályokat minden jogi személynél ugyanúgy kell alkalmazni?” címek); 
• a 4. § (ezen útmutatóban: “Hogyan tartható ülés és hogyan hozható döntés?” cím), 
• az 5. § (4) bek. (ezen útmutatóban: “Mit jelent az, hogy a fenti döntés feltételekhez kötött és utólagos kontroll alá kell vetni?” cím - A feltételhez kötöttség két esetben jelenik meg alcím), 
• valamint a 8. § (3) bek. (ezen útmutatóban: “Milyen speciális szabályok vonatkoznak a zártkörűen működő részvénytársaságokra (Zrt.-kre)?” cím).

b) Az Nyrt.-re vonatkozóan számos további eltérő szabályt állapít meg a rendelet:

• Az Nyrt. az éves közgyűlés meghívóját és a Ptk. 3:272. § (3) bekezdés b) pontja szerinti iratokat (a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztés, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentések, valamint a határozati javaslatok) akkor is köteles közzétenni a honlapján, ha ezen rendelet hatálybalépésekor (2020. április 11.) ezek még nem készültek el. A meghívót a közgyűlés előtt legalább 21 nappal, a fentiek szerinti iratokat a közgyűlés előtt legalább 8 nappal közzé kell tenni. Ha a meghívót már közzétették a rendelet hatálybalépésekor, akkor attól a honlapon közzétett felhívással el lehet térni. 
• Az Nyrt. ügyvezetése a közzétett napirendben szereplő valamennyi kérdésben, még az alapszabály módosításában is dönthet. Az ügyvezetés a közzétett határozati javaslatokban foglaltaktól eltérő döntést is hozhat, és minden döntést a Ptk. 3:279. §-a szerint közzé kell tenni.   
• Ha az ügyvezetés saját maga döntött az alapszabály módosításáról, annak jóváhagyása céljából a részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását; ha a közgyűlés az alapszabályt nem hagyja jóvá, akkor az a közgyűlés másnapján hatályát veszti. Ilyen közgyűlés összehívására akkor van lehetőség, ha azt a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kérik. Fontos, hogy csak azon részvényesek jogosultak a kezdeményezésre, akik a meghívó megküldésekor vagy közzétételekor a részvénykönyvben szerepeltek. Ilyen rendkívüli közgyűlés összehívását nem csak az alapszabály, hanem az ügyvezetés bármely döntésének utólagos jóváhagyása céljából lehetséges kezdeményezni. A meghívót a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.
• Ha a közgyűlés az Nyrt. ügyvezetését felhatalmazta döntések meghozatalára és ezen felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, akkor a felhatalmazás a veszélyhelyzet megszűnését követő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik. Ez alól kivétel, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában önállóan döntött.
• Az ügyvezetés 2020. április 30-ig (vagy ha az Nyrt. üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig) köteles a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. Ezzel egyidejűleg az ügyvezetés dönthet az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalékról is.
• A részvényesek azonban kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását (legalább 1%-os részesedés mellett, továbbá 2020. május 31-ig, vagy ha az Nyrt. üzleti éve a naptári évtől eltér, az ügyvezetésnek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napon belül) abból a célból, hogy a beszámolót és az osztalék kifizetését utólagosan jóváhagyják, utóbbira nézve az összehívás halasztó hatályú. Ha a veszélyhelyzet már megszűnt, a meghívót a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni, egyébként a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül. 
• A fenti határidő (főszabály: május 31.) jogvesztő, ha addig nem kérik a részvényesek a közgyűlés összehívását, akkor az osztalék kifizethető, és ez a kérdés, valamint a beszámoló elfogadása és az osztalékról szóló döntés a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet.
• Ha a  veszélyhelyzet megszűnése és a  következő naptári év április 1. napja közötti időtartam, vagy ha az Nyrt. üzleti éve a naptári évtől eltér, akkor az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap első napja közötti időtartam kevesebb, mint 180 nap, a közgyűlés összehívásának a részvényesek általi, fentiek szerinti kezdeményezésére (az ügyvezetés döntéseinek jóváhagyására irányuló) nincs lehetőség, de a soron következő közgyűlésen a  társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyása napirendre tűzhető.
• Ha az Nyrt. testületi tagjának, valamint állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg (kivéve ha a megszűnés oka visszahívás, a vezető tisztségviselő halála vagy jogutód nélküli megszűnése, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte, vagy ha a felügyeleti hatóság vagy bíróság szünteti meg a megbízást, valamint abban az esetben, ha a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése önállóan hozza meg a szükséges döntéseket) a megbízatás a veszélyhelyzet lejártát követő soron következő közgyűlés napjáig fennmarad, és a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.

Közgyűlés és a döntéshozatal módja

A veszélyhelyzet időtartama alatt a társasház főszabály szerint nem tart közgyűlést. Előfordulhat, hogy olyan ügyekben, amikben kötelező döntést hozni (különösen: éves elszámolás, következő évi költségvetés) a döntéshozatali határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le. Ekkor ezekről az ügyekről a veszélyhelyzet lejártát követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntést hoznia.

A közgyűlést kivételesen össze lehet hívni, de a megtartásának szigorú feltételei vannak. Az összehívást a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak kérhetik írásban, és meg kell jelölniük a napirendet, az összehívás okát, és a közgyűlési határozatra tett javaslatot is.

Döntés csak írásbeli szavazással hozható, azon ügyekben is, melyekben azt a  szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja.

Az írásbeli szavazás módjára az SZMSZ rendelkezései az irányadók. Ha erről nem rendelkezik az SZMSZ, akkor a szavazás részletszabályait (az eredmény megállapítását is) a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. 

A társasház működése körében, és az érintettek (tulajdonostársak, közgyűlés, közös képviselő, intézőbizottság tagjai) egymás közti viszonyaiban írásbeli kommunikációnak minősül az egyszerű elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozat tartalma és a nyilatkozat megtételének időpontja és a címzett személye.

Az intézőbizottságra és a közös képviselőre vonatkozó speciális szabályok

Alapvető követelmény, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő és az intézőbizottság fokozott felelősséggel köteles eljárni.

Az intézőbizottságra is különleges szabályok vonatkoznak. Egyrészt a bizottság akkor is ellátja a feladatait, ha az arra képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest – akár a  társasházi törvény szerinti minimumlétszám alá – csökken. 

Másrészt a közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából sem a közös képviselőt, sem az intézőbizottságot, megbízatásukat ők maguk sem szüntethetik meg. Ha a megbízatás a veszélyhelyzet idején járna le, akkor mind a közös képviselő, mind az intézőbizottság az utódjuk megválasztásáig köteles a feladatát (változatlan díjazás mellett) ellátni; ez az állapot legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig tarthat, ekkor új közös képviselőt vagy intézőbizottságot kell választani 90 napon belül.

A megbízatás azonban nem csak az időtartam lejárta miatt szűnhet meg: ha így történik, vagy a közös képviselő vagy az intézőbizottság a veszélyhelyzet miatt nem tudja ellátni a feladatait, az új közös képviselő vagy intézőbizottság megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Ha nincs a társasháznak számvizsgáló bizottsága, vagy a veszélyhelyzet miatt nem tudja ellátni a feladatait, az új közös képviselő vagy intézőbizottság megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. Ez esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.

Törvényességi felügyelet

A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában (kivéve a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását) – írásbeli közlésnek minősül az  egyszerű elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható a küldő személye, a közlés tartalma, a közlés megtételének időpontja, és a címzett személye. 

Nem folytathatók le azok az eljárási cselekmények, amelyek kizárólag személyes jelenléttel végezhetőek el. Ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek. A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni, hiteles másolat készítése nem szükséges.