Vannak, akik azt mondják, nem működünk átláthatóan, nem tudható, miből finanszírozzuk működésünket. Akik ezt állítják, nem mondanak igazat. Beszámolóink, mérlegeink, eredmény-kimutatásaink, független könyvvizsgálói jelentéseink, az szja 1%-ának felhasználásáról szóló közlemények évekre visszamenőleg elérhetők a TASZ honlapján. A beszámolók pályázati forrásonként tartalmazzák a bevételeinket: pontosan tudható, ki milyen céllal finanszírozza tevékenységünket. Letölthető a számviteli politikánk, a selejtezési szabályzatunk, a cafetéria szabályzatunk, a házipénztár kezelési szabályzatunk, a leltárkészítési és leltározási szabályzatunk, a számlarend és bizonylatolás rendje, a béren kívüli juttatások szabályzata és a szervezeti és működési szabályzat is.

Ezt az oldalt minden évben a beszámolónk elfogadását követően frissítjük a legújabb adatokkal. Első alkalommal 2015-ben készítettük el ezt a tájékoztatót, utoljára 2017. május 31-én frissítettük. 

A TASZ számára fontos kérdés saját magának átláthatósága. Mi nem gyakorolunk közhatalmat, és nem is törekszünk rá, ráadásul nem fogadunk el olyan magyar közpénzt, amelynek odaítélésébe magyar közhatalmi szervezetnek beleszólása van. Ezért nem ugyanazon az elvi alapon követeljük meg magunkon a nyilvánosságot, mint az államon. Nekünk azért kell átláthatóan működnünk, mert a politikai nyilvánosság részeként tevékenykedünk, befolyásolni szeretnénk a szabadságjogok érvényesülését, a polgárok pedig, akik közösségének problémáival foglalkozunk, csak egy átláthatóan működő TASZ munkájának a hitelességét tudják megítélni. Saját magunk átláthatósága tehát számunkra hitelességi kérdés. 

Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a beszámolóink és a mérlegeink – mint általában a beszámolók és a mérlegek – nehezen értelmezhetők. Ezért az elmúlt négy év beszámolóiban, mérlegeiben, eredmény-kimutatásaiban szereplő adatokról könnyebben fogyasztható formában is tájékoztatjuk a nyilvánosságot. Ez alapján mindenki meg tudja ítélni, hogy igaz-e, hogy nem tudható, „milyen pénzügyi körök” állnak a TASZ mögött.

Látható, hogy a TASZ-t jelentős részben nem magyarországi székhelyű donorok támogatják. Számszerűen kevesen vannak, de az össz-költségvetésünk tekintetében mégis a legnagyobb hányadot a tőlük kapott források teszik ki. Közöttük olyan nemzetközi tevékenységet folytató alapítványokat és pénzalapokat találunk, amelyek az általunk kitűzött célokat olyan fontosnak tartják, hogy megvalósulásukat anyagilag ilyen jelentős összeggel is hajlandóak támogatni. (2016-os listájukat lásd lejjebb.) Hazai forrásaink az össz-költségvetést tekintve kisebb arányt tesznek ki, de mégis, mivel ezek elsősorban olyan magánemberektől származnak, akik magánvagyonukból adományoznak nekünk kisebb vagy nagyobb összeget, nagyon fontosak számunkra. Hazai forrásaink között igyekszünk növelni a vállalati adományok arányát és törekszünk arra, hogy támogatóink között több vagyonosabb embert tarthassunk számon. Jelenlegi alapszabályunk szerint az évi 600.000 forinttal vagy annál nagyobb összeggel bennünket támogató magánszemélyt pártoló tagi státuszba vesszük. Hazai forrásaink jelentős részét teszi ki végül a személyi jövedelemadó 1%-át az adózó rendelkezése szerint nekünk átutalt pénzösszeg, amit teljes egészében a jogsegélyszolgálatunk működtetésére fordítunk. (Fontos megjegyezni, hogy - elsősorban a felesleges viták elkerülése végett - a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványtól kapott támogatást a külföldi források között tüntetjük fel, holott jó érvek szólnak amellett is, hogy ne tekintsük külfödli forrásnak, hiszen az alapítvány egy Magyarországon bejegyzett jótékony szervezet.)

A TASZ a mindenkori magyar kormányzaton kéri számon az alkotmányosság, az átláthatóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményét. Ahhoz, hogy ezt a hivatását betölthesse, az általa ellenőrzött magyar államtól függetlennek kell maradnia. Éppen ezért nem fogad el a tevékenységének finanszírozására magyar kormányzati szervtől pénzt, de nem engedi meg azt sem, hogy finanszírozását magyar hatóságok politikailag motiváltan ellenőrizzék. Olyan forrást tehát nem használunk fel, amelynek odaítélésében magyar kormányzati szerv vagy tisztségviselő részt vesz. Közpénz akkor jelenhet meg a költségvetésünkben, ha az nem a magyar állam vagy valamely szervének vagy tisztségviselőjének döntése alapján illethet meg bennünket. Így pályázhattunk a Norvég Civil Támogatási Alap forrásaira, ezért lehettünk részesei bizonyos európai uniós projekteknek, és ezért fogadjuk el nagykövetségek támogatását is. A személyi jövedelemadó 1%-ának az adózó rendelkezése alapján bennünket megillető részét, mint egyedüli magyar közpénzt pedig azért fogadhatjuk el, mert erről az adózó magánszemélyek és nem az állami szervek hoznak döntést.

 

A legnagyobb támogatóktól jellemzően pályázatok alapján kapunk pénzt. Vannak olyan nemzetközi alapítványok, amelyek a tevékenységünket általában, és vannak olyanok is, amelyek egy-egy programunkat vagy projektünket finanszírozzák. Arról, hogy a pályázatok alapján nekünk megítélt pénzüket valóban arra költjük, amire adták, minden donort tartalmi beszámoló és pénzügyi elszámolás útján biztosítunk. 2016-ban a következőktől kaptunk ilyen támogatást:

 

Az előző évek hasonló táblázatai itt tekinthetők meg: 2014, 2015.

 

A TASZ kiadásainak döntő többsége személyi kiadás: évek óta körülbelül harminc munkavállaló dolgozik a TASZ-nál, az ő munkabérük és az az után fizetendő járulékok teszik ki a kiadásaink több mint felét. Jelentős kiadást jelent az irodabérlet, a fűtés, a világítás, a kommunikációs költségek és az utazás, valamint a különböző rendezvényeink és kiadványaink költségei, ezeket az anyagjellegű ráfordítások alatt szerepeltetjük. E kategória tartalmazza az ügyvédi díjakat is.

 

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek