Az Országgyűlés elfogadta a civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt. Ezzel a tájékoztató anyaggal a civil szervezetek számára szeretnénk megkönnyíteni annak megállapítását, hogy vonatkozik-e rájuk a törvény, mire kötelezi őket és mire számíthatnak azok a szervezetek, amelyek nem teljesítik ezt a kötelezettséget.

Ingyenes jogi segítséget nyújtunk az érintett civil szervezeteknek. Akinek további kérdése van a törvény értelmezését illetően vagy más jogi segítségére van szüksége, írjon a civiltorveny@tasz.hu email címre. A törvényt jogsértőnek tartjuk, amely el fog bukni, álláspontunkról lásd.

Mikortól hatályos a törvény?

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A törvényt a Magyar Közlönyben 2017. június 19-én hirdették ki, az ez utáni nyolcadik napon, 2017. június 27-én lép hatályba.

Összefoglaló ábra

 

 Kikre vonatkozik a törvény? 

A törvény csak az alapítványokra és az egyesületekre vonatkozik.

De vannak kivételek:

  • nem civil szervezet alapítványok vagy egyesületek

  • sportegyesületek

  • vallási tevékenységet végző szervezetek

  • nemzetiségi szervezetek

Az alapítványok és az egyesületek közül sem vonatkozik tehát a törvény azokra, amelyek nem minősülnek civil szervezetnek. Ilyen a párt, a szakszervezet, a kölcsönös biztosító egyesület, a közalapítvány és a pártalapítvány. Nem terjed ki továbbá a törvény hatálya a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó egyesületekre, a vallási tevékenységet végző szervezetekre és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre, valamint az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítványra. Ha a szervezet ezek valamelyikének megfelel, akkor arra tehát nem vonatkozik a törvény.

 Akkor, ha van legalább  évi 7,2 millió forint külföldi támogatásuk.

Az egyesületekre és az alapítványokra akkor alkalmazandók a törvény szabályai, ha bármilyen jogcímen, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó, egy adóévben egyenként vagy összesítve legalább 7 200 000 forint pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesülnek. A támogatás összegébe nem kell beszámítani mindazt a támogatást, amelyet az egyesület vagy alapítvány külön jogszabály szerint az Európai Uniótól származó forrásként magyar költségvetési szerven keresztül kap.

Mi számít támogatásnak?

Sokféle juttatásban részesülhetnek a szervezetek, ami támogatásnak minősül, a törvény szerint mindegy, hogy milyen jogcímen kapják azt a szervezetek. Ezek lehetnek egyszerű adományok vagy pályázati úton elnyert pénzösszegek is. Nemcsak pénzbeli juttatások minősülnek támogatásnak, ilyenek lehetnek mások által ingyenesen átengedett vagyontárgyak, vagy akár ingyenesen nyújtott szolgáltatások is.

Mi számít külföldinek?  

A törvény nem ad eligazítást abban, hogy mit kell közvetlenül vagy közvetve külföldről származó forrásnak tekinteni. Ezt a jelenlegi szöveg alapján nem lehet biztosan megállapítani, várhatóan a jövőben indított jogi eljárások során a bíróságok fogják eldönteni, hogy ezek a törvényi fogalmak pontosan mit jelentenek a gyakorlatban.

Mi a külföldről támogatott szervezet?

Azokat az egyesületeket és alapítványokat, amelyek a fenti feltételeknek megfelelnek, a törvény külföldről támogatott szervezetnek nevezi, a törvény a továbbiakban ezt a gyűjtőfogalmat használja velük kapcsolatban.

Milyen kötelezettségeket ír elő a törvény? 

A törvény alapján a szervezetet több kötelezettség is terheli.

Bejelentés  

Először is, a külföldről támogatott szervezetté válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes törvényszéknek a törvény mellékletében szereplő bejelentőlapon. Ez így néz ki:

melleklet.PNG

A bejelentésben a szervezet nevén, székhelyén, nyilvántartási számán kívül az A) pontban összesítve kell benyújtani az éves összesítésben 500 000 forintos összeghatárt el nem érő külföldről származó támogatásokat. Az egy támogatótól éves összesítésben 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkezett támogatásokat a B) pontban részletesen, a támogató természetes személy adatainak feltüntetésével kell felsorolni. 

A törvény rendelkezései szerint az adóévben kapott támogatásokat kell alapul venni, tehát 2017-ben a január 1-től kapott támogatások számítanak. 

Azok a szervezetek, amelyek a törvény hatálybalépésekor, tehát 2017. június 27-én a törvény értelmében külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, a bejelentésüket a törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül, 2017. július 12-ig kötelesek megtenni.

Ennek folyománya, hogy a szervezetet regisztrálják külföldről támogatott civil szervezetként a Civil Információs Portál nyilvántartásában.

A bejelentés módját illetően érdeklődésünkre az Országos Bírósági Hivatal a következő tájékoztatást adta:

„Az Országos Bírósági Hivatal külön nyomtatványt nem rendszeresít a bejelentés megtételére. Annak benyújtására többek között az "Egyéb kérelem" elnevezésű Pk-32-es űrlapon is lehetőség van, akár az űrlap szöveges mezőjének kitöltése révén, akár a törvényben foglalt adatlap űrlaphoz mellékletként csatolásával.

Üdvözlettel:

Országos Bírósági Hivatal”

A válaszban említett űrlap innen tölthető le: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-eljaras-nyomtatvanyok/032

 

Közzététel 

A bejelentést követően a szervezet haladéktalanul köteles közzétenni a honlapján, illetve az általa kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott civil szervezetnek minősül.

Mivel a sajtótermék csak a gazdasági szolgáltatásként nyújtott újságokat és kiadványokat foglalja magában, a civil szervezetek jellemzően ilyeneket nem működtetnek. A sajtótermék törvényi fogalmát lásd lábjegyzetünkben.  Az “egyéb kiadványok” pontos fogalmát nem adja meg a törvény, így megint csak tisztázatlan, hogy ebbe a körbe mik tartoznak.   

Mire számíthat az a szervezet, amelyik nem teljesíti valamely kötelezettségét?

Ügyészi felhívás 

Amennyiben a szervezet nem tesz eleget a törvényből fakadó bármelyik kötelezettségének, és az ügyész ezt észleli, felhívja a szervezetet, hogy 30 napon belül tegyen eleget a törvény rendelkezéseinek. A határidőt az ügyészi felhívás közlésétől kell számítani. Erre az ügyésznek akkor nyílik lehetősége, ha hivatalos tudomást szerez arról, hogy a szervezet külföldről származó bevétele meghaladja a 7,2 millió forintot. Hacsak az ügyész nem kezdeményez valamilyen soron kívüli eljárást a szervezettel szemben, erre leghamarabb 2018 májusát követően kerülhet sor, amikor a szervezet benyújtja a bírósághoz a 2017. évre vonatkozó beszámolóját.

Ismételt ügyészi felhívás

Amennyiben nem tesz eleget az ügyészi felhívásnak a szervezet, a határidő elteltével az ügyész ismételten felhívja, hogy tegyen eleget a törvényi kötelezettségének, most 15 napon belül.

Bírság 

A második ügyészi felhívás eredménytelensége esetén az ügyész kezdeményezheti, hogy a bíróság szabjon ki bírságot a szervezetre. Ez a bírság 10 000 és 900 000 forint közötti összegű lehet, de a kiszabásról és a mértékről egyaránt a bíróság dönt. A bírságról szóló bírósági döntés ellen lehet fellebbezni.

A bíróság törvényességi felügyeleti eljárása 

A második ügyészi felhívás eredménytelensége esetén az ügyész kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárást a bíróság hivatalból is megindíthatja, ha hivatalos eljárása során értesül róla, hogy a szervezet nem tett eleget törvényi kötelezettségének. Az ilyen eljárásban a bíróság először felhívja a szervezetet, hogy legfeljebb 30 napos határidőn belül nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e, hogy törvénysértően működik, illetve ha nem vitatja, a törvénysértő helyzetet orvosolja. Ha a szervezet ennek a felszólításnak nem tesz eleget, a bíróság többféle döntést hozhat, amelyek közül a relevánsak a következők:

  • A szervezetet, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a szervezet képviselője adott okot, akkor a képviselőt 10 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja.

  • Ha a következő feltételek együtt fennállnak: a. a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, b. a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt és c. az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, akkor bíróság legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki. A felügyelőbiztos feladatait a bíróság jelöli ki. A jogszabályszövegből nem egyértelmű, de ez akár azt is jelentheti, hogy a felügyelőbiztos megcsinálja a szervezet helyett a "bejelentést és a közzétételt", amelyeknek a szervezet nem tett eleget.

  • A bíróság a szervezetet megszünteti. Ennek eredményeként a szervezet jogutód nélkül megszűnik. A megszűnő szervezet vagyona a törvény szerint a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. Ha azonban a szervezet alapító okirata vagy alapítvány esetében az alapító eltérően rendelkezik, a vagyon nem kerül ehhez a szervezethez. Azoknak az egyesületeknek, amelyek ilyen eshetőségtől féltik a vagyonukat, érdemes módosítaniuk az alapító okiratukat, és rendelkezniük a vagyonról a jogutód nélküli megszűnés esetére.

E szankciókat természetesen, mint minden eljárásban, a bíróság csak az arányosság követelményének szem előtt tartásával alkalmazhatja. Egy adminisztratív kötelezettséget elmulasztó szervezet megszüntetése nehezen nevezhető az egyesülési jog arányos korlátozásának, így ez a szankció nem különösebben valószínű, ám az elvi lehetősége fennáll.

A törvényességi felügyeleti eljárás akkor is megindulhat, ha a 3. pontban foglalt bírsággal kapcsolatos jogvita még nem zárult le, tehát akár párhuzamosan is folyhat a 3. és 4. pont szerinti eljárás.

Jogérvényesítés és jogorvoslat 

Az eljárás során alkotmányossági és európai jogi kifogások érvényesíthetők, amelyek alapján a bíróság az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság eljárását kezdeményezheti. Ennek az eljárásnak a megindítását a szervezet kérheti is kifejezetten a bíróságtól.

Minden esetben a bíróság dönt az ügyészi indítványról és a bíróság döntése ellen lehet fellebbezni.

A jogerős döntéssel szemben, ha az alapvető jogot sért, az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, a döntés miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárását lehet kezdeményezni.

A sajtótermék törvényi fogalma a következő: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek